Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

4 KEDD, ]«7i NOVEMBER 1& Több a tej Külföldre utazik a sajt fcsongrád megyében az míg a háztáji gazdaságokból, 1972-es évhez viszonyítva az egyéni gazdaságokból 1972­Idén az egy főre jutó tejfo- ben 351 millió liter tejet ad­gyasztás három literrel nő. tak el, év végéig várhatóan Ez nemcsak az egészségesebb 485 millió liter tejet árusita­táplálkozás bizonyítéka, de nak. azt is jelenti, hogy másfél millió literrel több tej fogy. Mitől a nagy változós? Több a tej. Az év első nyolc hónapjában az ipar részére felajánlott tej mennyisége 77 Ezek a számok igen beszé­desek és bizonyítják, hogy 1972-höz viszonyítva 22,4 szá­zalékkal, a múlt évhez vi­szonyítva viszont 7,4 száza­lékkal növekedett az ipar ál. millió literrel volt magasabb tal megvásárolt tej mennyi­e tavalyinál. Az ipar felké­szült a tej átvételére, foga­dására, feldolgozására, s a megnövekedett feladatait tervszerűen látja el. Az 1972-es évi kormány­határozat Intézkedéseinek és ösztönzőinek hatására évről évre Javulnak a szarvasmar­ha-tenyésztés mutatói, növe­kedett a tej termelése, ter­mészetcsen a felvásárlás ls. Nyilvánvaló, az Ipar törek­vése, hogy valamennyi hely­ségben felkínált árut rrmra­sége. Csongrád megyében ls minden átvevőhelyen zavar­talan a munka. A mennyisé­gi növekedés mellett az ipar fokozott gondot fordít a tej minőségére is. A tejbegyújtő hálózat korszerűsítésére eb­ben az évben például 50 mil­lió forintot fordít, 1975-ben pedig 80 millió forintot. Számos folyamatban levő beruházásról adhatunk hírt, ú] termelőkapacitások léte­sítéséről, amelyek üzemelve, a belföldi fogyasztás növelé­déktaianul átvegye. Így aztán sét segítik elő. Az Idén több az eredmény sem maradt el: rekonstrukciót befejeznek, Ugyanis 1972-ben az állami Jövőre tovább folytatódik ft ezektorból 235,2 millió litert,, műszaki fejlesztés, több vú­az idén 250 millió litert kí- rosbnn tejporgyárak és vá­nálnak eladásra, a termelő- rosellátó üzemek épülnek. szövetkezetekből 1972-ben Lényeges a fogyasztás szempontjóból, hogy avfelvá­692 millió liter tejet, az idén sárult áru milyen csomago­várhatóan 708 millió litert, lásban, milyen kínálat útján kerül el hozzánk. Ennek ér­dekében külföldről, az NDK ­ból, illetve Csehszlovákiából modern gépeket vásárolt az ipar, és az egész országban megoldódott a tej, kakaó, egyes helyeken az író polieti­lén tasakokban történő érté­kesítése. A belföldre és ex­portra szánt ömlesztett saj­tok gyártásához és csomago­lásához is termelékeny gé­peket vásároltak. Így tehát a műszaki fejlesztéssel pár­huzamosan növelhették az árukínálatot, ízlésesebb cso­magolásban, nagyobb válasz­tékban kerülnek a fogyasz­tók asztalára a tejtermékek. Kézenfekvő, hogy növeke­dett a belföldi értékesítés is. A további munka érdekében piackutatást és piacfigyelési vizsgálódásokat folytat az Ipar, hogy az igények alaku­lásának megfelelően bővítse az árukínálatot Javuló gazdaságosság mel­lett, nagyobbrészt tőkés relá­cióban az idén 6000—6500 tonna tehénsajtot és 800 ton­nák juhsajtot exportálunk. Lényegesebb azonban, hogy a tejtermékeket, egészségünk érdekében is, itthon fogyasz­szuk el. Sz. Lukács Imre tanulságokkal A bíróság a házasság fel­bontására irányuló keresetet elutasította. A felek gyerme­két azonban az édesanyánál helyezte el, kötelezte a fér­A fiatalok egy évi isme­retség után jegyezték el egymást, majd mintegy más­fél évi jegyesség után kö­töttek házasságot. Rövidesen megszületett kislányuk is. Mindketten megfelelő jöve­delemmel rendelkeztek, két szoba összkomfortos lakás­ban laktak. Gyermekük születése után kezdődtek köztük azok a nézeteltérések, amelyek sok­szor kölcsönösen durva hang­nemben folytak. A viták he- utón némileg megváltoztak, vességét fokozta az is, hogy A most hatályos rendelke­eredménye. Ezek a viták: azonban az ellentéteket nem tették áthidalhatatlanná, hisz az együttélésüket zavaró vitákat az egymás iránt tá­jét megfelelő összegű tartás- núsftandó nagyobb türelem­díj fizetésére, és elrendelte a mel és megértéssel gyerme­lakás megosztott használatát is. A családjogi törvénynek a házasság felbontásával kap­csolatos rendelkezései a kö­zelmúltban történt módosítás HAZASSAD I. Kerülőt S>t-KO<l: Balog! Imre és Tokü Györuyl. ár. Deák Sándor és Vörös Teodóra. Zsámbéki Jcnö László ós Kovács Zsuzsanna, Szltkay Sándor és Szűcs Agnos Margit, Slejher Antal és Pa­ta k.v Honn Rózsa, Galuska Oyűruy ós Fábián Mártu. ay«.­W István László t> Nagy Edit tlona, Nagy László és Ördögh Honn, Tusnádi Sándor Farenc és Juhász Mária Magdolnu, Ftausch Sándor György és Jám. bnr Gabriella házasságot kö­töttek. n. kerület Szenedi Csorna János Ernő tw KOborl-Kovács Jolán házas­ságot kötöttek. III. kerület Szegedi Vonturlm Lulgl és Holnnr Erzsébet, varga Karoly és Hakni Erzsébet. Kelc György tf, Kocsis írén házasságot kö­töttek. ftZULETKS I. kerület . _ „ Szegődi Mohos Imrének ég Családi események Erika. Tóth Jánosnak és Dávid Teréziának László, Bacsa Gábor Antalnak és Batancs Máriának Zoltán, papp Zoltánnak és Fa-i lusi Máriának Zoltán nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Csikós József, Heréül Antal, dr. Skultéty Istvánné Wlrt Ilona Vilma, szöllősl Já­nosné Aradán Viktória, Varga .. . istvánné Négyökrü Irén, Mis­les Julianna Máriának Miklós kolczl Ferenc, Tanács Vincéné István. Vlgh Sándornak és Bar- piés Mária Terézia, Kovács Mi­na Teréziának KaroUna Beáta, pályné Urbán Mária, Makra An­Gajdacst Józsefnek és Pamuk talné Tóth Amália, Galambos Annának József István, dr. Sagl iatván. Tóth Gábor, Sípos Mi­Istvánnak és dr. Budai Máriának hályné Batkl Etelka, Slnger Péter Zsolt, Sándor Jánosnak és Hermnnné Spltzer Miná, Zséll Palotás Piroskának Zoltán, Mtk- András, Tanács Istvánné Hajdú ló; Ferencnek és Antal Ilonának Veronika. Rigó Ferenc, Korbei Zoltán, Szélpál Józsefnek és jánosné Gcrhát Hona, Kakuszl Vastag Erzsébetnek Attila Jó- Mihály, dr. Vlkor Istvánné Ek­zset, Kiss Sándor Imrének ég kert Hona Teréz, Szűe„ Mihály, Matyoj Erzsébetnek Emese Er- KIR Béláné Nagylván Etelka, zsébet. Avar Árpád Gellértnek Takács Ede megnalt. és Pálit Ibolya Emmunak Ar- _ v„ni<rf pád Péter, dr. Hencz Péternek e, •> £ Vönekl Ágnes Borbálának jjnnmnA Szíbó Etelka ^Tatár^kS Boglárka Anna, Koitál András- tm«?hÜ» i f^vfi ÍÍS5 nnk- *a Krtsto Mnadnlnánok Íusz"nB< Lengyel Mlhályné Tari nak t s Kriota iKagaoinanaK Pirnsk- R.n1[p mhonna rtx—«. Iiobav Erzsébetnek Ágnes ErZsé- , ,?vü Bvprmokük aztllé étt M»>*k«* Benke Johanna, Gömö­betT Virasztó Sándornak és KÖ- An,u nC ni k«ülct SZUletett' rl László Miklós, Vég Mihály röU Erzsébetnek Tamás. Kondi S/l.Redt jgtvánnak és me8hoW- m László PéUrn^ ás Oláh lloná- HlBKkovlC9 Erz9éb€t ibolyának „ ^ m. kerület nak László. rjelnholcz AndrAi- Norbort Antal, sipka Józsefnek Szeged* Dékány Ferenené Ve­liak és Dubeet Erzsébetnek Ma- ^ GrcRUS Erzsébetnek Szilvia. «» Máiia. Varga Lajosné Födi Manna. Lrszuly Györgynek es Dud4s SAndornak ^ M4rta Bor. Anna, Szűcs Imre, Rabi Imre. Wojnárovlta KataUn Erzsébetnek bala Annának Péter Tamás, Jakab. Tóth Béláné Varró Zsuzsanna, Juhász József Antal- Kolsch Frrencndk és Lovas Má- Matild Margit, Szénást András, nak és Baráth Kornéliának Edit rtAnak Gábor Ferenc, Fixmer Gyuris István. Gutplntér Ró­Kornólin. Kónya Istvánnak és Mátyás Ferencnek és Bartók kusné Surányl Ágnes, Rajity Botos Annamáriának Annamária, juUanna Máriának Attila, Ko- Lyubomlr, Csanádi Sándorné Jankó Imrének és Forgács Ju- OBlf. Andrá9 istvánnak és Farkas Klmtí Katalin, Bujákl Józsefné dltnuk Oábor Lázát Ferencnek Tlona Erzsébetnek Zoltán, Cson- Varga Etelka, Marótl József, cs Balogh Jolánnak Csaba, Bté. tQB Qydr6nek gzalókl Julián- pejkó János. Szontal József. Bzáros Sándornak es Kolroczu nAnak Kdit. Harkal Antalnak és Szönyi Edit Zsuzsanna meghalt. Anna Máriának Sándor, MM Malkócs Ilonának Mónika nona. Kiskundorozsma: Balog La­Lstvánnak ég Kopasz Mártának MirW Antalnak Kosza Er- josné Lajkó Julianna, Ecsekl Ervin István, Liijko Sündoi r ak ísíbetnek Bernadett, zomborl Kálmánné Lajkó Piroska és Gyuris Eva Erzsébetnek Imr4nek ^ Radlcg Rozáliának halt. Zsolt. Kovács Péter Pálnak M _ meg­mindkét házastárs türelmet­len. az indulatain nehezen uralkodni tudó egyéniség. Ez is közrejátszott abban, hogy nézeteltéréseik során annyira elvesztették önural­mukat. hogy egymásra tá­madva, egymáson kölcsönö­sen kisebb sérüléseket is okoztak. Egy-egy ilyen he­vesebb vitát, összecsapást követően azonban sokszor hosszabb időn át kiegyen­súlyozottan és nyugodtan éltek, a feleség — aki eb­ben a perben a házasság felbontását kérte — maga ls elismerte, hogy közös éle­tüknek e nyugodt időszakai során a férje kedves volt hozzá, olykor szinte „dédel­gette". A házasság felbontására irányuló perben előbb a férj is kérte a házasság fel­bontását, később azonban már úgy nyilatkozott, hogy megítélése szerint házaséle­tük rendezhető, ezért ra­gaszkodik annak fenntartá­sához. A feleség azonban nemcsak, a házasság felbon­tását kérte, hanem azt ls, hogy az egy lakásban tör­tént különélésükre tekintet­tel a bíróság a közös gyer­mekük nevelését bízza őrá, kötelezze férjét — a gyer­mek édesapját — tartásdíj fizetésére, és rendezze a la­kás használatát úgy. hogy annak nagyobb szobáját ő és gyermeke, a kisebb szo­báját pedig férje használja A férj feleségének a gyer­mek elhelyezésével, tartásá­val és a lakás használatá­val kapcsolatos igényét él­ismerte. zés szerint a házasságot bár­melyik házastárs kérelmére — a házassági bontóper le­folytatása után — fel kell bontani, ha a házastársak között a házasélet teljesen, és helyrehozhatatlanul meg­romlott. A jelenlegi szabá­lyozás szerint is tehát csak a reménytelenül megromlott, a társadálmi rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált házasságok felbontásá­ra kerülhet sor. Esetünkben a bíróság arra következtetett, hogy a házastársak között valójában mélyreható ellen­tétek nincsenek, a jelenték­telen dolgok köré fonódó gyakori vitájuk kölcsönös kük érdekét is figyelembe­véve, megszüntethetők. Természetesen jelenleg is mód van arra, hogy a há­zastársak egyező akaratnyil­vánítása esetén kerüljön sor házasságuk felbontására. A törvény azonban most meg­követeli azt is. hogy a há­zastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő, és a gyermek közötti érintkezés, a házastársi tar­tás, valamint a közös lakás használata kérdésében meg­egyezzenek. Az erre irányu­ló egyezségüket a bíróság jó. váhagyja, vagy ezekben a kérdésekben a bíróság a házasság felbontásával együtt dönt Annak sincs akadálya, hogy a házasság felbontása előtt is ^öntsön a bíróság a gyermek elhelyezése és tar­tása felől, vagy rendezze a közös lakás használatát. Ez utóbbi rendezésnél azonban úgy kell eljárnia, hogy ez­zel ne nehezítse meg az indulatosságuknak, egymás, sal szemben tanúsított türel- életközösség helyreállítását metlen magatartásuknak Dr. Falu György A bátor űrutas Ludvig Paulának Bernadett Etel Ea. Józó Jánosnak és dr. Fe> renczl Eva Rozáliának Gergely, Szandn Györgynek és Olajos írén Annának Tibor, Oermann Miklósnak ós Szabó Sára Ju­liannának Róbert Miklós, Kura Soltinnak és Snlll Ilonának Beáta. Berta Mihálynak és Er­délyi Margitnak Zoltán Mihály. Karkas Ferencnek cs Bullán Honának; Márta, Somogyi Ist­vánnak és Bíircsök Franciská­nak István László, Csatári Bá­lintnak és Makai Eszternek Esz­ter, Strausz Ferencnek és Ko­ledln Ilona Máriának Tamás, Németh Miklósnak és Molnár Annának Mónika. Szsnlsz.ló­Varga Józsefnek és Széli Ágnes­nek Csilla. Hegedűs Lászlónak és Sebük Mária Irénnek Attila, Horváth Györgynek és Bénák Irénnek Kntallr Julianna. Mé­száros Antalnak és Szalma Márta Évának Gábor, Zachár Andrásnak és Opóczki Eszter­nek Andrea, Szeralímovi Di­mltrljenek és TRsnádt Máriának Dusán, Paja Antalnak és Pál­völgyi Ildikónak Andrea Ildikó, Kádár Imrének és Tóth Irénnek Tünde. Hollós! Miklósnak ős Buum Margitnak Gábor Miki; Németh Zoltán Sándornak ét Rúcz Valériának Mó«kfl7 Lipták András Zoltánnak ős Krlzsán Máriának Krisztina UáSim. K1* rály Mllialvnak és Abrihám­Furus Honának István, Hell Dezsőnek és Nágyszegl Lenke Karollnnak Erzsébet, Makra Istvánnak és Varga Mária Te­réziának. Róbert, papp László­nak és Kéri Erzsébet Ágnesnek Brigitta Anett, Szekeres István Károlynak és Király Juditnak Balázs. Szabó Károlynak és Berkecz Máriának Richárd, Re­keezkl Antal Jánosnak és Papp Máriának Csaba András. Bus Gusztáv Lőrincnek és Drexier Erzsébetnek Barbara Mária. Megyesl Vilmosnak és Kocsis Magdolnának Szilvia. Balogh Já­nos Péternek és Santa Annának Anna, Szécsl Józsefnek ét Mo­hái Etelka Erzsébetnek • Zoltán, M'Wik kerenr Gábornak ét Kö­— Nekem van Igazam, nem a főnöknek!.;; Hát nincs igazam ? —- Kitűnő márka, uram! Ez az első kocsi­ja?... Látszik is a gyakorlat, ahogy bevágódott ide, a kúthoz! Na, ez a krapek — már elnézést, így mondtam magamban — elhúzza a Volga ol­dalát. Aztán... Mennyi benzint adhatok? Igen, szuperrel tele. Felsőkenőolaj? Mit önnek az a nyolc forint? Tizenhatot ér az a szerelőnél, vagy huszonnégyei... Megérdemli ez a jószág, és nem az abrakkal kell takarékoskodni, az idővel! Hát nincs igazam? — Na, nekem mára vége a melónak! Bevinne a várósíh? Kiugrok az egyengatyuból. Egy pilla­nat!... Na. mohetünk is. Megmondaná, miért állította le a szövegem? Hát ön nem csípi a di­cséretet?... Uvegajlóduma, azt mondja? Így kell kirázni a borravalót, hát, mit csináljak? Azért a napi százasért ne sajnálja az ember a csattogó­ját. Nincs igazam? Folyik az a benzin akkor is, ha dicsérem a márkát. A húszéves Skodát, a düledező Opelt és a Mercedest egyaránt. Ha a tulaj szidja, tódítok azon is. Milyen történetet akar? Legyen benne halott? És hány? Amilyen a vérmérséklete, nálam olyat kap. Primőr szto­rik, uram! Népköltészet, új változatok, friss re­pertoár. Legfeljebb a kocsimárkán változtatok. — Tudja, uram, mi a legnagyobb bün? Lema­radni akár tíz fillérről is, mert ezzel az élétről is lemarad az ember. Én kapaszkodok! Nem ingyen kell, de ha mozdulok, tegyék le a dohányt... Jön az egyik haverom; kiváltotta az ipart, Mgfe sek bevezetni a boltot. Mit adsz krapekonként, kérdeztem. Mismásolt. Uram! Én becsülöm a barátságot — ne herdáljuk hát el a filléreken! Hát nincs igazam? Elmentem, megnéztem a mű­helyt, hogy kit küldhetek oda, mert a renomém többet ér egy tízesnél, amit kértem kuncsafton­ként. Ha spéci szerszámra, autóemelésre nincs szükség, én megétetem, hogy a Laji a legarany­kezűbb mester a Tiszántúlon. Es megy az üzlete! Azt megnézheti, nekem meg összejön a Szimfó­nia, meg a kávé ára... — Apropói Meghívhatnám egy kávéra? Ele­ven újságírót úgyse láttam még. Ha tudom, hogy magával vet össze a sors, biz' isten, nyakkendőt kötök. Maguk a Janik! ... Nem ismeri ön, uram, a vidéki életet! Kispolgárok, kiskirályok. Itt minden kicsi... Elnézést, nekem már csak arra áll a szám, hogy uram. Kezdő benzinkutas ko­romban mondogattam, hogy elvtársam, de vala­ki a pofámba vágta, hogy aki a Shellnél szolgál, az neki nem elvtársa. — Hát a Duclos elvtár­sa-e? — kérdeztem. Akkor még otthon voltam a politikában... Semmi mást, csak kávét? Egy kis tölteléket bele! Magút úgyse bántják a fej­vadászok. csak ne kezdjen el dodzsemezni a fő­téren ! — Nem hiszi, hogy csóró vidéki kölyök va­gyok? Apám korán megrokkant. Ha késnek egy kicsit az oroszok, ki kellett volna állnia a temp­lom elé. Belőlem lakatost csinált. Ennyi öröm jutott neki. Mikor mondtam, hogy nem reszelem tovább az életem, sofőrnek állok, agyon akart ütni. Tíz évig voltam a kátéeszben pilóta, két év után már az elnök mellett. Hejt... Ha a Gyuri bácsinak — már minthogy nekem — meglesz a négyszobás kis kunyhója a gyógyfürdő mellett, olcsón kap tőle olyan cuki történeteket, hogy mind a tíz ujját megnyalhatja! Vastag mesék ezek, uram. Az elnököt két hónappal azután, hogy katapultáltam a cégtől, lesittelték. Ha né­hány cimbora nem félt volna, hogy rá ls fröcs­csen valami, esküszöm, nem úszta volna meg négy évvel. Uram, ami szajrét az a Volga oda­vissza elhordott, abból az Országházat össze le­hetne dobni. Micsoda szerencse, hogy nem hall­gattak ki! Mert ha hazudok, benne maradok, ha elmondom az igazat, ebben a városban nincs maradásom, nem veszik le rólam a nyerget éle­tem végéig... Azt mondtam, ha már ezek is maguknak kaparnak, idomulni kell nekem is. Kaparj, Gyurka! Így kerültem a Shell-kúthoz. áldja meg őket az isten, hogy épp akkor és nem három hónap múlva nyitottak! — Tizenkét óra „ugorj, Gyuri, beszélj, Gyuri", és tizenkét óra szabad. Ennél jobb beosztást ki­találni se lehetne. Uram, én a szabad napokon Záhonyig feltérképeztem a Tiszántúlt kis szeke­remmel. Kakukkos óra, rézmozsár, rokka, téka, petrólámpa, ami csak van a tanyák padlásán, jö­het. Még örülnek is, hogy viszem. Hogy pénzt is adok érte, azt hiszik, én vagyok a hülye. De egy fordulón megvan a magam ezrese, és legalább ennyit rányom a kereskedő is. Négy év még az az élet, aztán irány az Agrotröszt, villanytargon­cás leszek. „Gyuri bácsi, ide tedd, Gyuri bácsi, oda tedd!" Ezerrel több lesz a nyugdijam, mint­ha a Shellnél kapnám az obsitot. Mert állati klassz dolog ez a borravaló, csak nem számít be­le a nyugdíjba, hö, hö... De hát azért csinálták azt a rendeletet, hogy alkalmazkodjan az ember, hát nincs Igazam? — Meglesz az ötezer, az asszonnyal kettőnk­nek. A lakást megkapja a gyerek, mi átme­gyünk a házba, aztán a reumás szobabérlőktől még felmarkolunk néhány kilót. Gyuri bácsi nem fog éhen veszni! Csak ne lennének olyan irigyek az emberek. A legjobb cimborák ls ki­átkozták, mert nem fizetek nekik, vagy mert nem vágok hozzá tízezret, hogy azonnal lakást kaphasson. Írja alá, hogy tizenötöt kölcsön Vett, hogy annyit ad meg, akkor tárgyalhatunk! Uzsora? Ugyan, uram! Csak közös érdekeltség. Nem lopom én se a pénzt! Hát nincs Igazam??? Pünkösti Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents