Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

IPÜ': VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK ŰEUHAG a M. évfolyam 26L szám 1974 november Z, csütörtök Árai i forint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Koszorúzási ünnepség a Szabadság téren A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából szerdán délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A magyar, szovjet és vörös zászlókkal díszített téren több száz fővárosi lakos gyűlt össze az ünnepi esemény megtekintésére. Az emlékművel szemben a néphadsereg díszegysége sorakozott fel csapatzászlóval. Kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét, majd a díszegység parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, aki Czinege Lajos vezérezredes. honvédelmi miniszter kíséretében ellépett a katoaák sorfala előtt. A szovjet ss a magyar himnusz elnangzása után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Közppnti Bizottságának koszorúját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Biszku Béla, a központi bizottság titkára, a kormány koszorúját Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese A Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében V. J. Pavlov nagykövet, B. D. Sevikin követ-tanácsos, valamint D. 1. Oszadcsij vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé koszorúzott. A budapesti diplomáciai testület koszorúját Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság nagykövete, Felipe Solari Swayne, a Perui Köztársaság nagykövete, Todor Dacsev vezérőrnagy, a Bolgár Népköztársaság katonai és légügyi attaséja, Ioan Puscas ezredes, a Román Szocialista Köztársaság katonai és légügyi attaséja és Nguyen Duy Sanh ezredes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság katonai attaséja helyezte el. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviseletében Sarlós István főtitkár és Szentistványi Gyuláné titkár, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár Sándor főtitkár, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Földvári Aladár elnök, a magyar fegyveres erők nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka koszorúzott. Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport koszorúját B. P. Ivanov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka, F. K. Iscsenko altábornagy, és A. A. Dunyin altábornagy helyezte eL A Magyar Partizán Szövetség részéről Úszta Gyula altábornagy, a szövetség főtitkára, dr. Várady Sándor, a választmány tagja és László Aladár, a szövetség tagja, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében Illisz László, a KB titkára és Szűcs Istvánná a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság képviseletében dr. Tétényi Pál alelnök és Regős Gábor titkár, a fővárosi tanács nevében Szépvölgyi Zoltán elnök és Kelemen Lajos elnökhelyettes koszorúzott. A koszorúzási ünnepségen részt vett Apró Antal, Benke Valéria, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. Ott volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számost vezetője és tagja is. A koszorúzási ünnepség az Internacionale hangjai után a katonai díszegység elvonulásával ért véget. Október győzelme meggyorsította a társadalmi haladás folyamatát Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának rádió- és tv-beszéde — A forradalom 57. évfordulóját ünnepeljük — mondotta bevezetőben. — A for_ radalomét. amely megteremtette a nagy többség, a dolgozó osztályok hatalmát, amely bebizonyította, hogy a különböző nemzetiségű dolgozók testvérisége le tudja győzni a háborút, erősebb az uralkodó osztályok által szí. tott nemzeti gyűlölködésnéL A Nagy Októbert köszöntjük, amely a marxi—lenini elmélet és a forradalmi gyakorlat egyesítésével először mutatta meg. hogy a munkásosztály meg tudja rendíteni a rendíthetetlennek hitt tőkés világot, képes az egész dolgozó nép összefogására és vezetésére, utat tud nyitni egy űj, igazságos társadalom feié. 1917. novembere óta — Majakovszkij szavával — az emberiség közvetlen teendőivé vált a szocializmus, és ezzel új korszak nyílt a világtörténelemben. — Az egykori Oroszország elnyomottjainak elemi erővel kirobbant forradalma, amelyet a bolsevikok lenini pártja vezetett dia'álra. az em.beriség évezredes vágyainak, oly sokszor meggyalázott, sárba tinort eszményeinek val'ra váltását írta vörös zászlajára. Győzelme ezért lett az emberiség jobbik és nagyobbik Mének reménye, de ezért lett mindmáig a nemzetközi tőke és minden haladásellenes erő vad tá* madásának célpontja is. — Az októberi forradalom "vőz^'mével Mrei'Ht munkáságam évtizedeken át e^vdül viselte a vi'ág békéjéért és haladásé rt vívott, sok áldozatot követelő harc fő terhét Döntő szerepe volt abban, hogy a világ megmenekült az emberiség és az emberiesség legnagyobb ellenségétől. a fasizmustól. A Szovjetunió léte, nénének tudatosan és öntudatosan vállalt áldozatai lehetővé tették. hogy a világ számos nemzete nem-sak elnyerte szabadságát, hanem meg is tudja védelmezni azt. mert ma már nincs védtelenül kiszolgáltatva az imperializmus kényének-kedvének. — ötvenhét év alatt nagyot változott a világ: Október győzelme meggyorsította a társadalmi haladás folyamatát. A szocializmus, amelynek — már születése másnapján — közeli bukását jósolták ellenségei, korunk megdönthetetlen realitása lett; vonzó példa és biztos támasz az egyetemes emberi haladásért küzdő erők számára. Létrejött, megerősödött a kommunizmust és a szocializmust építő szabad népek közössége, a szocialista világrendszer. Az egész világot átfogó munkásmozgalom olyan erővé vált, mellyel a tőke urai — akár akarják, akár nem — kénytelenek számolni. A gyarmati rendszer összeomlott. — Az imperializmus 1917 november óta — történelmi mértékkel mérve — védekezésre. visszavonulásra kényszerül. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy még ma is képes egyes népeknek súlyos károkat, mérhetetlen szenvedéseket okozni. — A haladó emberiség mindmáig érzi a chilei tragédia sebeit. De érzi azt is — bárhogy tobzódik is a reakció —, hogy az emberiség jövőjét egyre kevésbé tudja befolyásolni az imperializmus. Chilében a haladó erők — hisszük és tudjuk: ideiglenesen — vereséget szenvedtek. de azóta Portugáliában kártyavárként omlott össze Európa legrégibb fasiszta rendszere. Görögországban megbukott a katonai junta. A harc még nem ért véget, de a demokratikus erők jelentős sikereket értek el. — Október azért válhatott világtörténelmi jelentőségű eseménnyé, mert tartós érvényű válaszokat ad az emberiséget foglalkoztató legfontosabb kérdésekre. — Napjainkban, amikor a tudomány és a technika gyors fejlődésének vagyunk a tanúi, mind élesebben merül fel a kérdés: tudunk-e okosan, emberhez méltón élni ezekkel az új lehetőségekkel ? Sikerül-e megakadályozni egy új. minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobbantását? Sikerül-e a népek, az egész emberiség javára hasznosítani a teremtő munka eredménveit? Tudunk-e földünkön olyan igazságos, elnyomástól és kizsákmányolástól mentes világot teremteni, ahol a riének szabadon, békében és barátságban élnek, ahol minden ember számára megadatik az alkotó munka öröme, a kéncsségok kibontakozásának lehetősége, s ahol megvalósul az egyén és a közönség érdekeinek harmóniája? — F"»k a kérdések foglalkoztatják ma a haladó emberiséget, mindazokat, akik az imperializmus embertelen világából, az egyén kizsákmányoltságának. a közösségi élet elsorvadásának világából keresik a kiutat. S ezekre a kérdésekre adnak mindmáig ható, meggyőző, egyre érvényesebb és biztatóbb válaszokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi, s ad feleletet ezeknek az eszméknek a valóra válása. — Olyan korba értünk el, amikor a történelem tapasztalataiból okulva, egyre több és több nép ismeri fel. hogy a kapitalizmussal szemben a szocializmus jelenti a jövőt; a szocializmus és a társadalmi haladás egymástól elválaszthatatlan. — Az interkontinentális rakéták, a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek, a termonukleáris fegyverek korában mind nyilvánvalóbbá válik az összefüggés október és a világ sorsa közt. Ha ma béke van, s erőnk tudatában joggal bizhatunk a béke híveinek győzelmében, ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy ötvenhét évvel ezelőtt megtört az imperializmus egyeduralma Földünkön, s létrejött az az erő, amely nemcsak megalkotta, hanem érvényre is tudja juttatni a békés egymás mellett élés politikáját, s ezzel az egész világon minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt a társadalmi haladáshoz. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségét hamar megértették a világ haladó munkásai, és Lenin szavaival élve „még gyakrabban nem is annyira megértették, mint inkább forradalmi os^ tályösztönükkel megsejtették, megérezték", — Így volt ez hazánkban, Magyarországon is. Jogosan lehetünk büszkék arra. hogy a magyar munkásosztály elsőként valósította meg a gyakorlatban is a világszerte elterjedt jelszót: ..Kövessük Oroszország példáját!" A Tanácsköztársaság 133 napja fényes bizonyítéka annak, hogy népünkben termékeny talajra leltek a fen. radalom eszmét — A magyar munkások, parasztok, katonák és értelmiségiek nagy tömegei megértették és megérezték, hogy az októberi forradalomban és a polgárháborúban nemcsak Oroszország népeinek sorsa dől el, a harc értük is folyik. A magyar internacionalisták, akik Ukrajna^ Közép-Ázsia és Szibéria távoli tájain vívtak hősi harcot a fiatal Szovjet—Oroszországra törő belső és külső ellenséggel, ugyanazért az ügyért harcoltak mint a magyar Vörös Hadsereg katonái. akik magyar földön védték az intervenció, ellenforradalmi hadseregekkel szemben nemcsak á magyar munkásosztály hatalmát, hanem a szocializmus egyetemes ügyét is. Joggal írhatta e forradalmi napokban Tóth Árpád: „Szerényen S mégis segítve simul: a kicsiny, árva magyar jaj-patak « messzecsengS nagy moszkvai árba, mely most tisztára mossa a világot..." — 1919-ben a magyar forradalmat leverte az idegen katonai túlerő. De 1945-ben, történelmünk sorsfordító tavaszán az októberi forradalom vörös csillagos katonái űzték ki hazánkból a fasiszta hordákat. Először történt meg nemzetünk életében, hogy egy hadsereg, amely súlyos áldozatokat követelő harcokat vívott szerte Magyarországon. nem elnyomást és szolgaságot, hanem békét és szabadságot hozott. Lehetővé vált, hogy népünk ismét kezébe vegye a hatalmat és 1919 örökségét is folytatva építse emberhez méltó otthonát, a szocialista hazát — Alig több mint 30 év-í vei ezelőtt — Radnóti Miklósnak a fasizmus embertelen világát idéző szavait használva — még oly korban éltünk, „mikor az ember ügy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt. nemcsak parancsra", „mikor ki szót emelt az bújhatott", s „az él3 irigylé a férges sír! holtat". Akkor még csak bízni lehetett abban, „hogy már köze. lít az az óra, már születőkben az ország". — Azóta három évtized telt el. s felszabadulásunk 30. évfordulójára készülve elmondhatjuk: ma olyan korban élünk, melyben népünk történelmi jelentőségű vívmányokat mondhat magáénak. Nemcsak a múlt maradványainak felszámolásában értünk el döntő sikere(Folytatás a 2. Maion* » i