Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

1*&ITEK, TTli. NOVEMBER 88. 3 Ülést tartott megyei tanács Magyar— lengyel tárgyalás (Folytatás az 1. oldalról.) vőbeteg-ellátásban egyaránt. A mozgásszervi betegségek kezeléséhez például mintegy 90, az utókezelésre és reha­bilitációra pedig minimálisan mintegy 100—120 ágyra vol­na szükség. Ehhez a feltéte­leket Szegeden kell mielőbb megteremteni. Hasonló fej­lesztésekre van lehetőség Szentesen és Kakasszéken is. Emellett indokolt lenne lét­rehozni a megyei gyógyfür­dő-, gyógyüdülő- és gyógy­szállóhálózatot, amely nem­csak helyi, hanem országos és külföldi igényeket is szolgálna. Gyógyfürdő telepí­tésére Szegeden legalkalma­sabb a hídtól a Bertalanig húzódó újszegedi terület, amelyhez föl lehetne hasz­nálni a Székely sori kút gyógyvízét. Mellette gyógy­szállók és -üdülők építésére volna lehetőség, s Szegedet a gyógy-idegenforgalomba is be lehetne kapcsolni. A tanács vita után három szakaszát jelölte meg a kí­vánatosnak tartott fejleszté­seknek. A tervben valameny­nyi város szerepel. Szegeden az első szakaszban a sport­csarnok mellett úszómeden­cét kell építeni, 50 ágyas reu­matológiai osztályt kialakíta­ni, Újszegeden gyógyfürdőt létesíteni, s fejleszteni a Széksós-fürdőt. A második szakasz terve tartalmazza az új üdülőterület kialakítását, SZOT gyógyüdülő-szálló épí­tését Újszegeden, s termelő­szövetkezeti gyógyüdülő épí­tését. A harmadik szakasz­ban szerepel az idegenforgal­mi üdülőszálló megépítése, s egy rehabilitációs központ lé­tesítése. A tanács határozatá­ban egyebek között utasítot­ta a végrehajtó bizottságot, hogy igyekezzen megszerezni az országos főhatóságok egyetértését a programban foglaltakkal, s egyúttal se­gítségüket is a megvalósítás­hoz. A testület felkérte a he­lyi tanácsokat, hogy a prog­ram alapján készítsék el sa­ját terveiket, utasította a végrehajtó bizottságot, hogy intézkedjen a kakasszéki in­tézet rehabilitációs központtá történő átalakítása érdeké­ben. Kinevezések, interpellációk Miután jóváhagyta a ta­nács a végrehajtó bizottság és a megyei népi ellenőrzési bizottság jövő évi munkater­vét, megvitatta, és elfogadta az egészségügyi bizottság be­számolóját 1973—74-es mun­kájáról. Végül személyi kér­désekben döntött. Mivel dr. Szalontai Józsefet, a tanács vb művelődésügyi osztályá­nak eddigi vezetőjét novem­ber 5-én az MSZMP Hódme­zővásárhely városi bizottsága első titkárává megválasztot­ta, a tanács november 30­ával dr. Szalontai József munkaviszonyát áthelyezés­sel megszüntette, köszönetét fejezve ki az osztály vezeté­sében végzett eredményes munkáért. Az osztály veze­tőjévé december 1-i hatállyal a tanács Baló Ilonát, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkárát nevezte ki. Át­helyezése miatt a tanács dr. Szalontai Józsefet felmentet­te a közoktatási bizottságban betöltött titkári tisztje, alól, s helyére dr. Sódar Mihályt, az osztály csoportvezetőjét választotta meg. A kinevezések után a ta­nács döntött arról, hogy a megyei szikvíz- és szeszipari vállalat felügyeleti jogát át­adja a Dél-alföldi Pincegaz­daságnak. Ezután interpellá­ciók következtek. Kiss De­zsőné (Csanádpalota) a tele­pülés útjainak állapotát tet­te szóvá, Bárkai Mihályné (Pusztaszer) út építését ja­vasolta Pusztaszer és Öpusz­taszer között, Link Mihály (Szeged) azt tette szóvá, hogy az elkészült 12 tantermes do­rozsmai iskola üresen áll, mivel az ALÉP nem fejezte be határidőre a csatornát, Nagy Sándor (Ásotthalom) pedig a tanácsok által az üz­letek számára előírt nyitva­tartási idő és a kereskedelmi dolgozók munkaidő-csökken­tése közötti ellentétek felol­dását sürgette, különös te­kintettel a tanyai boltokra. Végül dr. Perjési László tanácselnök átnyújtotta Tö­rök László (Szentes) tanács­tagnak a 20 éves, s dr. Varró Vince (Szeged) tanácstagnak a 10 éves tanácsi munkát el­ismerő emlékplakettet. Somogyi Károlyné felvétető ÚTSZÉLESÍTÉS. Mint ismeretes, a József Attila sugárúton, a villamosközlekedés kor­szerűsítése során a mostani vágány mellé második is kerül, melynek helyét csak az úttestből vehetik el. A leszűkített aszfaltburkolatot a jobb oldali zöldsávból pótolják. Az út szélesítését a héten megkezdte a Magas- és Mélyépítő Vállalat, ez a munka már része a József Attila sugárút későbbi teljes rekonstrukciójának. Képünkön: széle­sítik a pályatestet, de a forgalom is zavartalan. Nyilas Ferenc szocialista brigádjának tagjai végzik itt a földmunkát. Tanácskozott az MSZBT elnöksége A magyar—szovjet barát­ság elmélyítéséért végzett ez évi munkáról, s a jövő évi feladatokról tárgyalt csütör­tökön az MSZBT országos elnöksége a parlament Va­dász-termében. Az ülésen részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára is. Nagy Mária főtitkár megnyitó szavai után Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőben ki­emelte: a baráti társaság eredményes, gazdag évet zár­hat, s ebben nagy része van a másfél milliós tábor áldo­zatkész, aktív tevékenységé­nek, amellyel hozzájárult a X. pártkongresszus határoza­tainak végrehajtásához, s a XI. kongresszus előkészítésé­hez. A továbbiakban hangsú­Pinceklub Forráskúton Forráskúton, a művelődési otthon pincéjében, az eddig ki­használatlan területen pinceklubot hoztak létre társadalmi munkában. Zenegép, különböző játékok szórakoztatják ezentúl a fiatalokat. Mintegy 200 ezer forint értékű munka és berendezés található a forráskúti fiatalok kedvelt IrjnKiiiKan lyozta: kiemelkedő ünnepek és dolgos hétköznapok vár­nak az MSZBT-re a jövő esz­tendőben. A baráti társaság­nak és tagcsoportjainak úgy kell dolgozniuk, hogy méltó­képp vegyék ki részüket a XI. pártkongresszus előkészí­téséből és újkori történel­münk legkiemelkedőbb ese­ménye, a felszabadulás 30. évfordulójának megünneplé. séből. Apró Antal szólt a magyar—szovjet kapcsolatok bővüléséről, a minden terü­letre kiterjedő gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködés gyarapodá­sáról. Méltatta a szovjet bé­kepolitika új sikereit, azokat a szakadatlan erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió a béke fenntartásáért, az álla­mok békés együttműködésé­ért folytat. Az MSZBT további felada­tairól szólva hangsúlyozta: a jövőben további erőfeszíté­seket kell tenni azért, hogy a magyar nép minél széle­sebb rétegei ismerjék meg a Szovjetuniónak a szocializ­mus, a kommunizmus építé­sében elért eredményeit, s a magyar dolgozók átfogó ké­pet kapjanak Magyarország és a Szovjetunió sokoldalú, erősödő politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatairól, a társadalmi élet különböző területein kialakult együtt­működésről. Ezt követően Regős Gábor, az MSZBT titkára fűzött szó­beli kiegészítőt az országos elnökség írásban előterjesz­tett beszámolójához. Elmondotta: a nevezetes politikai és kulturális évfor­dulók méltó megünneplésén túl, más szervekkei közösen az MSZBT is megemlékezett a magyar—szovjet műszaki­tudományos együttműködési megállapodás aláírásának negyedszázados évfordulójá­ról. A társaság tevékenyen közreműködött a volt szovjet ösztöndíjasok rendszeres szakmai továbbképzésében, a Szovjetunióban végzett ma­gyar szakemberek és egykori egyetemek, főiskolájuk kap­csolatainak kiépítésében. Az 1974. évi munka jol szolgálta a jubileumi 1975-ös év előkészítését is. Az üzemi, termelőszövetkezeti, intézmé­nyi és iskolai tagcsoportok széles tömegmozgalomként tevékenykednek, javult mun­kájuk színvonala. A barátság ápolása ma már a hétközna­pok munkájában ölt testet: a termelés általános verseny­feladataiban mindenütt ott szerepel a szocialista brigá­dok védnöksége a Szovjet­unióba szállított termékek minősége, pontos szállítási határideje felett. Utalt az MSZBT, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsé­ge és a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság jövő évi együtt­működési programjából adó­dó legfóntosabb feladatokra. Az 1975-ös esztendőt pártunk XI. kongresszusa és — ettől elválaszthatatlanul — hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója fémjelzi. 1975-ben ün­nepli megalakulásának 30 évfordulóját az MSZBT, s fél évszázados születésnapját a nemzetközi szovjet-barát­sági mozgalom. Az MSZBT és tagcsoportjai ezekben a hetekben már sokirányú elő­készületeket folytatnak a jö­vő évi feladatok színvonalas megoldására. Ezután vita következett, amelyben felszólalt Győri Imre. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága üdvöz­letét az MSZBT országos el­nökségének, tagcsoportjainak és sok sikert kívánt ahhoz a munkához, amellyel felszaba­dulásunk 30. évfordulója mél­tó megünneplésére készül­nek. Felszólaltak a vitában: Czank József, E. Fehér Pál, Harmati Sándor, Juhász La­josné, dr. Korbulej Tibor. Lapusnyik Sándor, Nagy Je­nő, Schwarcz József és Vági Margit, az országos elnökség tagjai. Az elhangzottakra Regős Gábor válaszolt, majd az or. szagos elnökség jóváhagyta az MSZBT 1974. évi munká­járól, és az 1975. évi felada­tokról szóló előterjesztést. Végezetül az ülésen kulturá­lis bizottságot választottak amely az MSZBT országos elnöksége mellett működik majd. Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, „ a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság magyar ta­gozata elnökének meghívásá­ra csütörtökön Budapestre érkezett Franciszek Szlach­cic miniszterelnök-helyettes, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az együttműködési bi­zottság társelnöke. Fogadá­sára a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Huszár István, ott volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Dél­előtt a Parlamentben meg­kezdődtek Huszár István és Franciszek Szlachcic tárgya­lásai. Jubileumi kiadvány Fennállásuk negyedszáza­dos évfordulóját ünneplik a művelődési otthonok. A ju­bileumra készült a Csongrád megyei tanács vb művelő­désügyi osztályának és a Me­gyei Továbbképzési és Mód­szertani Intézetnek kiadvá­nya, melynek első része le­véltári anyagok nyomán az 1948—54. közötti évekről ad áttekintést a megyei művelő­désiotthon-hálózat kialaku­lásáról (25 évesek a műve­lődési otthonok). A megyei kultúrházak is értékelik, dokumentálják két és fél évtized munkáját. Né­hány község kötetnyi anya­got gyűjtött össze: önálló történeti feljegyzéseket ké­szítettek Szentes, Kistelek, Mórahalom, Balástya, Bor­dány művelődési házai. A jubileumi kiadvány néhány szemelvénye ezekből a fel­dolgozásokból közöl részlete­ket. Bemutatja a baksi, bor­dányi, csanádpalotai, csong­rádi, hódmezővásárhelyi (Di­vat Kötöttárugyár), kiszom­bori, mártélyi, röszkei, sán­dorfalvi, szegedi (Bartók Bé­la, Juhász Gyula, a Nyugdí­jasok és a Vasutasok Műve­lődési Háza), szentesi, zá­kányszéki és üllési művelő­dési otthonokat, házakat, központokat. Emellett a ki­advány fényképeket is közöl a művelődési otthonok kul­turális tevékenységérőL Magyarok a nagyvilágban Csütörtök délelőtt ülést tartott a Magyarok Világ­szövetségének elnöksége: mérleget vont a szövetség idei munkájáról, és körvona­lazta az 1975. évi programot. Alapvetően eredményesnek értékelték az idei munkát, amelyet hazai társszervekkel és külföldön működő baráti szervezetekkel közösen tettek tartalmassá. Jelenleg több mint 150 szervezettel, több száz különböző egyesületi ve­zetővel, nemzetközi hírű tu­dósokkal, művészekkel, egy­házi vezetőkkel vannak kap­csolatai a Magyarok Világ­szövetségének. Elhangzott az elnökségi ülésen, hogy az idén — szeptember végéig — csaknem 180 ezer külföldön élő magyar járt itthon ro­konlátogatáson, számuk tehát 13 ezerrel több volt, mint ta­valy ugyanebben az időszak­ban. Ami a jövő évi programot illeti: elsősorban olyan ren­dezvények, események, társa­dalmi megmozdulások szer­vezését határozták el, ame­lyek révén mindazokban az országokban, ahol magyarok élnek, méltóképpen megem­lékeznek Magyarország fel­szabadulásának 30. évfordu­lójáról

Next

/
Thumbnails
Contents