Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-27 / 277. szám

SZERDA, 1974. NOVEMBER 27. 5 Eszmecserék, üzemlátogatások, vetélkedő Ma befejeződik az úttörőparlament '„Körvonalaiban kezd kialakulni egy új törekvés: egy család — egy őrs" — ez az ötlet és kezdeményezés a 2. munkacsoportban hangzott el. Ugyancsak ebben a szekcióban találkoztunk Kovács Jóskával, aki nem kül_ dött, hanem egy harminccentis bábu, s akkor emelkedik magasba, ha egy-egy elhangzott felszólalás, javaslat valóban jó, hasznos, mindenkinek tetszik. Baksa Rita az 5. munkacsoport egyik résztvevője mondta, ,,amikor a szekcióülésen a napközi és a csapat kapcsolatáról beszélt valaki, akkor jutott eszembe, hogy ez ügyben náluk is lenne még tennivaló". Ezek az ötletek, elképzelések a tegnapi munkacsoportvitákon hangzottak el. A Törvényünk tettekben-szekcióban a küldöttek vitájának: középpontjában az úttörőélet törvénye, a kisdobos és úttörőpróba, valamint az úttörő expedíciók problémája állott. Vidámság, játék, szórakozás volt a 2. szekció tagjainak vitatémája, melynek keretében megbeszélték az őrsben, rajban és csapatban folyó sport-, kulturális- és szabadidős programok lehetőségeit és a továbblépés feladatait. A lakóterületi úttörőmunkával foglalkozott - a 3. munkacsoport. Az itt tanácskozó pajtások arra kerestek választ, hogyan teremthetik meg a lakóterületi úttörőélet lehetőségeit, mi módon építhetik ki gyümölcsöző kapcsolataikat a művelődési és kulturális intézményekkel, az üzemekkel és termelőszövetkezetekkel, a társadalmi szervekkel. A nyári úttörőélet lehetőségei, a táborozások, túrák, expedíciós kirándulások. közös munkavégzések, társadalmi akciók szerepelflz élet minősége Nógrád megyei úttörők a szegedi cipőgyárban tek az ÍJttörőnyár-témával foglalkozó munkacsoport megbeszélésén. Az iskolai úttörőélettel foglalkozó szekcióban tanácskozó pajtások az úttörőcsapat és az iskola kapcsolatáról, az új általános iskolai rendtartásból adódó feladatokról, a házirend elkészítéséről, a közös állásfoglalások megalkotásáról, az úttörő önkormányzatról vitatkoztak. A 6. munkacsoportban arról esett szó, hogyan készülhetnek a kisdobosok és úttörők a kisdobos ígéretre, az úttörőmozgalomra, a KISZ-tagságra. Rengeteg ötletet, sok jó, hasznos javaslatot szinte nem is lehet felsorolni. A legjobbak, a közösség számára leghasznosabbak kerülnek majd be a ma délután tartandó együttes ülés által elfogadott dokumentumba. Tegnap délután az úttörőparlament küldöttei húsz szegedi gyárat, vállalatot kerestek fel. A húsz csoport megismerkedett egy-egy üzem életével, az ott folyó munkával, a fiatalok tevékenységével. Este a Textilművek klubjában vidám, játékos vetélkedőn mérték össze erejüket, ügyességüket, felkészültségüket a pajtások. Ma befejezi munkáját az V. Országos Űttörőparlament. Délelőtt a munkacsoportok tagjait fogadják a megye és a város párt_ és állami vezetői. Utána városi portyán ismerkednek meg a gyerekek Szeged nevezetességeivel. Délután kerül sor a záróülésre, majd este a Szegedi Sportcsarnokban vidám záróesten búcsúznak egymástól az V. Országos Űttörőparlament résztvevői. A társadalmi munka segíti a községek fejlődését Kongresszusi versenymozgalom a szegedi járásban Hazánk felszabadulásának 80. évfordulójára és a XI. pártkongresszusra való felkészülés jegyében a szegedi járás községeiben a termelési, a településfejlesztési és a társadalompolitikai célok megvalósítása érdekében széles körű versenymozgaiom bontakozott ki. Ehhez a Hazafias Népfront szervező, mozgósító tevékenysége is nagy lendületet adott. A járás 23 helységében az elmúlt évben több mint 20 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ez az öszszeg a XI. kongresszus és a felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére komoly mértékben emelkedik. A Hazafias Népfront szegedi járási bizottsága és a járási hivatal közös felhívására a községi népfrontbizottságok és a tanácsok a konkrét vállalásokat is megtárgyalták. Bakson a helyi népfrontbizottság és a tanács versenyre hívta a járás többi települését, tizennyolc község tanácsülésen fogadta el a versenykihívást. Ezzel egyidejűleg a nagyközségek között is versenymozgalom bontakozott ki. A társada'mi munka a kommunális, kulturális ellátottság javítását szolgálja, 9 községben több mint 7 km új járda építése, vízvezetékhálózat bővítése, a meglevő kül- és belterületi utak javítasa, karbantartása, a villanyhálózat bővítése szerepel a vállalásokban, Bordányban a csatonahálózat 50 ezer forint -értékű felújítása, Domaszéken és Kübekházán buszváró építése, virágosítás, parkosítás és fásítás szerepel a felajánlásokban. A járásban eddig 9 község határozta el új játszótér létrehozását, 6 községben szerveznek sportpályaépítést, óvoda-, napköziotthon-felújítást és ifjúsági klub létrehozását. Domaszéken az iskolaépítést társadalmi munkával segítik. Rúzsán az iskolaépítéshez 435 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a lakosság. Pusztaszeren, Rúzsán parkerdő kialakításánál segítenek, Zákányszéken, Öttöfnösön ifjúsági lőtérépítést vállaltak, Forráskúton ifjúsági pinceklub, Deszken ifjúsági park létrehozását. A szocialista brigádok nagy számban kapcsolódnak a közséei akciókhoz, szívesen segítik a mezőgazdasági nagyüzemek és a lakóterület együttműködését. A versenyvállalások mellett olyan, a községek életében jelentő" közerdekű kérdéseket tartalmaznak még a felajánlások mint a falugyűlések tartalrrv színvonalának emelése, a tanácstagi beszámolók szervezése, állami, nemzeti, nemzetközi ünnepeink méltó megünneplése. A Hazafias Népfront Járási bizottsága, a KISZ járási bizottsága, a TESZÖV és a járási hivatal negyedévenként értékeli, elemzi a községi kollektívák és a lakosság társadalmi tevékenységét. Gondoskodnak arról, hogy a jó példák általánosan elterjedjenek, és az élet valamennyi területén hasznosíthatókká váljanak. Sajó Gyula, a Hazafias Népfront szegedi járási bizottságának alelnöke A

z ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején, amikor nálunk is előtérbe került a fogyasztói igények kielégítése és a növekedés problémája, sokan elérendő abszolút mintának tekintették a fejlett kapitalista országok nemzeti jövedelmének imponáló mutatóit. Ezek az emberek nem vették figyelembe azokat a strukturális — történelmi, társadalmi, termelési, elosztási stb. — viszonyokat, amelyek a kétségtelen adatok mögött megbújtak. Azonban nekik is ki kellett ábrándulniuk a számok bűvöletéből, amikor 1968 után az úgynevezett jóléti társadalom problémái sűrítve és a világháború óta soha nem tapasztalt élességgel jelentkeztek. Diákzavargások, polgári engedetlenségi mozgalmak, merényletsorozatok, gyorsuló infláció, energiaválság, a hagyományos parlamentáris demokrácia funkcióképtelensége, Watergate-ügy, puccsok és puccskísérletek — és még sorolhatnánk az elmúlt hat-hét év eseményeit. S közben a kapitalizmus nagy ellentmondásai: a társadalmi termelés egyéni elsajátítása, az elosztás aránytalanságai, a végletek szélsőségei, a kultúra áru voltából er^dő zavarok — mind megmaradtak. Sőt, ugy tűnik, éppen ezek okozták a válságnak joggal nevezhető helyzetet. Nyilvánvaló, hogy ez a társadalmi-gazdasági modell nem lehet számunkra példa. Természetesen az anyagi alapok, a fogyasztás megfelelő és ésszerű arányait és mértékét nem tagadjuk. Azonban a jövő szocialista társadalmát nem lehet egysíkúan csak az állandóan növekvő magas szintű fogyasztás uralmának tekinteni. Más, összetettebb és humánusabb oldalról kell közelítenünk. Nem az egyszerű menynyiségi növekedés, hanem a minőségi változás felől: az életnek egy magasabb rendű minőségét kell nyújtanunk a versenyben. Erre a mi ideológiailag erősebben motivált, más szóval értékekben sokkal gazdagabb és orientáltabb társadalmunk feltétlenül alkalmasabb, mint az emberi viszonylatokat dologiakká módosító kapitalizmus. ' Melyek a minőségi életet biztosító, illetve elősegítő tényezők? Anélkül, hogy a kérdést véglegesen megválaszolnánk, vagy elérendő mennyiségi mutatókat tűznénk ki, ehelyütt csak néhány fontosabb összefüggésre szeretnénk rámutatni. Feltétlenül ilyen a természeti környezet megfelelő — ahogyan a készülő környezetvédelmi törvényünkben szerepel: „emberhez méltó" — színvonala. A környezeti ártalmak (levegő- és légszenynyeződés, zajártalom stb.) lehető megszüntetése és csökkentése, a zöldterületek, a lakó- és ipartelepek optimális elhelyezése és aránya, az „érintetlen" természet megőrzése és fejlesztése, a rekreációs területek biztosítása tartozik ide. Vagyis, a feladat a természet átalakítása és legyőzése helyett a természet felhasználása, a további rombolás elkerülése, és ahol lehet, a károk kijavítása. Csak ilyen természeti környezetben van értelme a társadalmi környezet átalakításának is. Ebben a munkában — úgy hiszszük — a kapitalizmus megdöntésével és a szocializmus alapjainak a lerakásával (ezen a tulajdonviszonyok átalakításán túl a tökéletesebb szociálpolitikai megoldásokat, az alkotmányosan biztosított létbiztonságot és a kulturális forradalmat értjük) „csak" az alapvető feladatokat teljesítettük. A lényeg, a szocializmus adta lehetőségek kereteinek kitöltése még hátra, helyesebben folyamatban van. Azt mindenesetre újra • le kell szögezni, hogy a mi társadalmi modellünk eltérő jellege nem a javak hiányában, vagy az alacsonyrendű fogyasztásban van. Mindenképpen biztosítani kell a lehetőséget a társadalom egésze számára bizonyos mennyiségű áru és szolgáltatás megszerzésére. Az azonos vagy jobb minőségű fogyasztási cikkeink strukturális megoszlásának viszont feltétlenül másnak kell lennie. Máshogyan kifejezve: más fogyasztási és szükséglethierarchiát kell kialakítanunk. Olyat, amelyben a magas színvonalon kielégített biológiai igények mellett, nem a megszerezhető tárgyak számának növelése (az extenzív fogyasztás), hanem a kellő mennyiségek elfogyasztása és a kulturális értékek elsajátítása játssza a fő szerepet. Amelyben tehát az értelmes és birtoklásmentes fogyasztás művészetét sajátíthatjuk el. Azaz, használjuk, és nem birtokoljuk a javakat Ennek kialakítása — ha a tények mögé nézünk,.felismerhetjük — szemünk láttára történik: csökken a két véglet, a szegénység és a gazdagság közötti távolsági igyekszünk a luxuskinövéseket lenyirbálni, és a pénz tőkésítését megakadályozni. Különböző intézkedésekkel megelőzzük a társadalom szerkezetének megkövesedését, és elősegítjük az egyes rétegek mobilitását. C

sak az általános jómód, a viszonylag magas életszínvonal és az értelmes sorrendiséget követő fogyasztás — többé-kevésbé mérhető kategóriák — talaján alakulhat ki az a magasrendű, kultúrával telített szocialista életmód és életstílus, vagyis a sajátos társadalmi helyzetű egyének és csoportok mindennapi tevékenységének tartalma és terű-: lete, önmegvalósításának mikéntje. Amely nemcsak egyszerűen a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helynek, hanem az ottani örömteli alkotótevékenységnek is manifesztációja. Amely kortól, életkortól; nemtől, érdeklődéstől, a szabadidő-tevékenység és a munkaidő-tevékenység kapcsolatótól nem független ugyan, de különbözik minden múlttól, sőt a formálódó"? javuló jelentől is, mert a megvalósítandó szocializmus életminősége. Dérer Miklós Napirenden : Befejeződtek a magyar-csehszlovák könnyűipari tárgyalások Kedden elutazott Buda- szakosítások egyeztetésére pestről az a küldöttség, ideiglenes munkacsoportot amely J. Kopca miniszterhe- hoznak létre. Ez öt gyártlyettes vezetésével részt vett mánycsoportban vizsgálja 3udapesten a magyar—cseh- majd, hogyan lehet a gazdaszlovák könnyűipari munka- ságosabb gyártást és termékcsoport VII. ülésén. A tár- cserét megoldani. Számításba lyalásokon napirendre ke- jöhetnek munkavédelmi rurült á két ország könnyű- hák, cérnaféiék, termoplaszipari együttműködésének tikus bélésanyagok és politöbb időszerű kérdése, és az propilén alapanyagból előál1976—1980. évi szállítások lított különböző termékek, néhány témája is. amelyek bizonyos fajtáinak Az ülésen elhatározták, gyártását mindkét országhogy a textilipari termék- ban lényegesen fokozzák. A gazdaságosabb energiafelhasználás A világpiacon jelentősen Intézet. Igazgatója, Papp beruházásokkal a kohászatmegdrágult energia takaré- István, kedden sajtótájékoz- ban évi 140 ezer, az üvegkosabb, gazdaságosabb lel- tatón ismertette ezeket az iparban évi 10 ezer tonna használása érdekében vég- elképzeléseket olajjal egyenértékű energiazett részletes vizsgálatok és Az intézet munkatársai a hordozót takaríthatnak meg. egyeztetések alapján energia- leginkább energiaigényes Ezekben a javaslatokban küracionalizálási beruházási iparágakban kutatták fel lönösen nagy figyelmet szenprogramjavaslatot dolgozott azokat a lehetőségeket, ame- teltek annak, hogy a technoki az Energiagazdálkodási lyek kihasználásával jelen- lógiai folyamatok összességetősen csökkenthető az ener- ikben vegyék figyelembe a giafelhasználás. A javasolt megtakarítás lehetőségeit beruházási program szerint Az ipari hulladékégetéssel 7,3 milliárd forint értékű fej- egyébként a jelenlegi elképlesztéssel évente 900 ezer zelések szerint évente 109 tonpa kőolaj fűtőértéknek ezer tonna olajenergiát hemegfelelő energia megtakarí- lyettesíthet az ország. Az intása érhető el. A különböző tézet tudósai, kutatói, az ésszerűbb lehetőségek közül Országos Kőolaj- és Gázipari különösen jelentős az ipari Tröszt szakembereivel közöfáradt gőz hasznosítása, és sen új technológiai eljárásoEűtőerőművek építése, köz- kat dolgoztak ki, a csökkent ponti hőellátás céljára, tehát értékű földgázkincs gazdasálakőházak, közintézmények gos felhasználására is. Az fűtésére, és az ipari üzemek energiaracionalizálási prog"nqrffiaszo'Páltatására. Az ram megvalósítását a koreffajta fejlesztéssel évente mány állami táfnogatással 100 ezer tonna olajnak meg- segíti. Az idén megkezdett felelő energiát hasznosíthat- fejlesztési beruházások költnak. A megtakarításnak ségeinek mintegy 50 százaugyancsak jelentős módszere lékát adta az állami költségiz úgynevezett hulladékhő vetés. "elhasználása. Az üvegipar- Az intézet programjavaslaban, a kohászatban, a kohók, ta lehetőséget nyújt arra, kemencék füstgázaival távú- ho§y e fontos fejlesztési bezó hőenergiát „fogják fel" a ruházásokat összehangoltan , ..,.. ... . , ... beillesszek az V. oteves tervkulonbozo energiahasznosító időszakra meghatározott felberendezésekkel, s a javasolt adatok közé.