Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-19 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! WARORSZAG 64. évfolyam 270. szám 1974. november 19., kedd Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Beruházások Csongrád megyében Újabb létesítményeket adtak át — Gyorsabb építési ütemet Somogyi Károlyné felvétele A Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat és a KSH közös üzemházát építi a DÉLÉP Újszegeden, az MTA Biológiai Kutató Intézetének szomszédságában. Az építőmunkák itt határidőre elkészültek. Az épület homlokzatának és belső falainak vakolását Traván István aranykoszorús szocialista brigádja végzi el. A beruházási kedv nem csökkent az utóbbi években, s még mindig nagyobb a kereslet, mint a kínálat, a beruházási piacon. Ha csak a megyei székhelyű szocialista építőipart vesszük szemügyre, kiderül, hogy az idei esztendő első háromnegyedévének végén a szerződésben lekötött termelési értékük meghaladta a 2,5 milliárd forintot, s ez folyóáron számítva egynegyedével több, mint tavaly ilyenkor volt. Lényegében a rendelkezésre álló építőipari kapacitás teljes egészében foglalt, sőt a szerződésállomány értéke 6 százalékkal meg is haladja a tervezett mennyiséget. Talán csak a szövetkezeti építőipar nem kötelezi el magát kapacitásának egészére, ezt arra lehet alapozni, hogy lehetőségeiknek csak 83 százalékát rögzítették partnereikkel írásban. Az építőiparra különösebb panasz nem lehet, hiszen az első háromnegyed évben termelésük értéke 10 százalékkal meghaladta a múlt év hasonló időszakáét. Az állami építőiparban 9, a szövetkezeti szektorban pedig 14 százalékkal nőtt a termelés. Aminek mindenki nagyon örülhet, az állami építőipar október elsejéig az előző évinél 177 lakással többet, őszesen 1473 új lakást készített el, amely az éves tervnek 63 százalékát jelenti. Így van remény arra, hogy 100 százalékosan eleget tesznek kötelezettségeiknek a lakásépítkezések területén. Az idei beruházásokat más területen a lassúság jellemzi, a fontosabb létesítmények befejezése elhúzódik. A megyében megfigyelt 56, jelentősebb beruházásra az év első kilenc hónapjában 1,3 milliárd forintot folyósítottak. amely az éves költségelőirányzatnak csak 48 százalékát teszik ki — olvashatjuk a legutóbbi statisztikai jelentésből. Tavaly ez az arány sokkal kedvezőbb volt. hiszen akkor az arány ötvenkét százalékot tett ki. A beruházási terv teljesítése háromnegyedéves szinten az építésnél és a szocialista gépbeszerzésnél kedvezőbb az átlagosnál. A belföldi gépbeszerzéseknél 30, a tőkés piaci gépimportnál pedig csak 27 százalékos volt a produktum. Ebből könnyen megállapítható, hogy az éves tervelőirányzatot nehezen fogják teljesíteni a beruházók, bár szép eredményekről is számot lehet adni ebben az évben. Az év első kilenc hónapjában 6 jelentősebb létesítményt adtak ót rendeltetésének, bár ezek közül ötöt tavaly, vagy még előbb át kellett volna adni. A beruházások jelenlegi készültségi fokát is figyelembe véve úgy néz ki, hogy december végéig még 10 nagyobb beruházást sikerül befejezni. Az év folyamán befejeződött, vagy még ezután lesz készen olyan régóta elhúzódott beruházás, mint a vásárhelyi Furfurol üzem, vagy a napokkal ezelőtt átadott Szegedi Játékcsarnok, a Rókuson felépített rendelőintézet, továbbá a makói csatornázás. Ugyanakkor 14 idei, vagy korábbi átadásra tervezett létesítmény — közöttük a szegedi földgázátállítás, a vásárhelyi divatkötöttárugyár rekonstrukciója, az ottani gabonasiló és a központi derítő nem készül el véglegesen. A folyamatban levő egyedi nagyberuházások közül az elmúlt években jó ütemben épülő kőolaj- és földgázipari létesítmények kivitelezésénél ez évben jelentős elmaradások vannak. Az első háromnegyedévben a 731 millió forintos éves előirányzatnak mindössze 40 százaléka került felhasználásra, s éves szinten is csak mintegy 80 százalékos teljesítés várható. Folytassuk a beruházási körképet néhány kedvezőbb adattal: az Alföldi Porcelángyár kőagyagburkolólapgyárának termelőlétesítményei az első negyedév végére elkészültek, a berendezések próbaüzemeltetése október végéig tartott, s most már a gyártott termékek minősége — a vállalat megítélése szerint — megfelel a követelményeknek. Több, fontos létesítmény közül kiemelkedő az algyői Tiszahíd átadása, amely egycsapásra megváltoztatta a közlekedés korábban áldatlan helyzetét. A József Attila Tudományegyetem biológiai intézetének első üteme is elkészült, s az épület átadása és használatba vétele októberben megtörtént. Hasonlóan átadtak több üzemet és szociális létesítményt . a szalámigyári építkezéseknél. A szalámigyári rekonstrukciós beruházás kivitelezése ez évben összességében megfelelően haladt, azonban a szalámi feldolgozó üzemnél és a szalámi érlelő tornyoknál a munka ütemének gyorsítására lenne szükség, mert néhány hónapos késedelemben vannak a tervezetthez képest. A Szegeden épülő új szálloda kivitelezésének munkái az év első felében jelentős késedelemmel megkezdődtek, mert elhúzódott a megrendelő és a kivitelező között a szerződéskötés. Eddig elkészítették a leendő szálloda és étterem cölöpalapozását, s várhatóan az esztendő végéig 15 millió forintot ér a kivitelezők munkája, bár 40 millióra tettek előzetes ígéretet. A József Attila Tudományegyetem „Hermán Ottó" Kollégiumához tartozó — korábban elmaradt — menza kivitelezését, az otthon felépítése után két évvel, ez év tavaszán kezdték meg. Az időközben korszerűtlenné vált tervek átdolgozása megtörtént, és az új beruházási program is elkészült, amely az eredeti költségelőirányzathoz képest 10,5 millió forintos többletköltséget tartalmaz. Az átadás terv szerinti határideje 1976. augusztus hónapja. A földmunka, az alapozás és az épületváz összeszerelése elkészült, sőt a födémelemek elhelyezése is megtörtént. Kiderül tehát a körképből, hogy jelentős összegeket költenek Szegeden és a megyében új létesítmények építésére, s ebben az évben is sok mindennel gyarapodtunk. Van még tennivaló is bőven, néhány helyen elmaradásokkal küszködnek. A meghatározó: állandóan építkezünk, gyarapítani igyekszünk a környezetünkben levő üzemek, intézetek, kollégiumok, lakóházak és más létesítmények számát. CL Io A rendkívüli műszakok eredménye: Több mint 30 ezer tonna árut szállítottak A szegedi Volán szombat—vasárnapi rendkívüli szállítási műszakja eredményesen zárult. A tervezett 25 ezer tonnával szemben 31 ezer 968 tonna árut szállítottak, a két napon összesen 1369 tehergépkocsi és 1386 gépkocsivezető dolgozott. Munkába állt 50 rakodógép, 94 gépkezelő és 498 rakodómunkás. A műszakiak és a forgalomirányítók együttesen 762-en voltak műszakban. A hét végén az egész megyében fuvaroztak, hasonlóan az ország többi megyéjének Volán vállalatához. A megbízefc közül sok feladatot adott a MÉK, a pincegazdaság, a Mezőhegyesi Cukorgyár és több termelőszövetkezet. Mezőgazdasági termékek szállítására több kocsit foglalkoztattak magánfuvaroztatók is. Az építőipar szállítási igényeit is szem előtt tartotta a Volán a hét végén. Fuvaroztatott a DÉLÉP, az ALÉP, CSOMIÉP, a Hídépítő Vállalat, a Közúti Építő Vállalat, a KPM Közúti Igazgatóság és az Aszfaltútépítő Vállalat. A rendkívüli műszakok sikere az autóközlekedési vállalat, a MÁV és a megbízók közös érdeme. A MÁV Szegedi Igazgatósága már túljutott az őszi csúcson, az elmúlt hét végén néhány százzal kevesebb vagon forduh meg az állomásokon. Így is több mint másfél ezer vasúti teherkocsi továbbbítása volt a feladat vasárnap. Százötven vagon cukorrépát, ötven vagon konzervesüveget szállítottak az irányvonatok, mintegy 450 teherkocsi sódert küldtek Szentesre, Békéscsabára és Kecskemétre. Bőven ellátták a „testvér" vállalat gépjárműveit munkávaL Több gépen dolgoznak — többet keresnek Kábelgyártók kezdeményezése Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a Szegedi Kábelgyár termékei az egész országot „behálózzák" — sőt jelentős mennyiségű jut belőlük külföldre is. A híradástechnikában alkalmazott gyengeáramú vezetékekből és kábelekből, valamint erősáramú vezetékekből, erőátviteli és jelzőkábelekből sokezer kilométert gyártanak évente. A közel egymilliárd forint termelési érték előállításához alig több mint ezer dolgozó együttes munkája szükséges. Az utóbbi években azonban nem mindig sikerül biztosítani a megfelelő létszámot. Az idei tervet 1042 főre dolgozzák ki a központban, de a háromnegyed év alatt az átlagos létszám mindössze 982 volt, és sajnálatos módon éppen termelő területről távoznak legtöbben. Mivel mindezek ellenére a termelési tervet teljesíteni kell, a gyár üzemszervezési és normaosztálya sorra vette, mit tehetnek a létszámhiány megszüntetése érdekében. Ez utóbbira három megoldás kínálkozott: az extenzív munkaidőnóvelés, azaz a túlórázás, a normák felülvizsgálásából (normakarbantartásból) eredő megtakarítás, valamint a többgépkezeléses módszer továbbfejlesztése. A túlórák számának növelése nem szerencsés megoldás, hiszen minden gyárban arra kell törekedni, hogy minimális értéken maradjon. Ezért a túlmunkát továbbra is csak akkor veszik igénybe, ha „égetően" szükséges. Normakarban tartással viszont jelentős tartalékerőket sikerül feltárni és kihasználni. Mihályi Géza osztályvezető véleménye szerint mindez nem azt jelenti, hogy aránytalanul nagy terhet rónak egy-egy munkásra. Szavait igazolja, hogy a kellő megalapozottsággal megállapított műszaki normák ellen nem reklamált senki sem az osztálynál, sem a szakszervezeti bizottságnál. A legjobb eredményeket azonban a többgépkezelés továbbfejlesztésével érték el. Az idén 130 ezer forintnyi többletbér-felhasználásra adott engedélyt a Magyar Kábelművek vezetősége. Ezt a következő termelési tanácskozáson elmondták a dolgozóknak, akik vállalták, hogy ismét eggyel több gépet kezelnek. A tavaly elkészített programot — az egyhónapos tapasztalatok figyelembevételével — az üzemszervezők átdolgozták, s ennek, megfelelően dolgoztak tovább. A nagyobb megterhelést, a többletmurtkát a következőképpen díjazzák. Ha egygépes dolgozó még egy gépet kezel, úgy a többlettermelésnek megfelelő bér 60 százalékát kapja meg a fizetésén felül. Ez a variáció a melegüzemi tömlőgépeken valósult meg. Az egyik tömlőzőmunkás, Illés Mihály ily módon havonta 900 forint többletkeresethez jut. A hidegüzemben egy dolgozó két vagy több dróthúzó- illetve -sodrógépet kezel. Itt ha valaki két gép helyett hármat lát el, a többlettermelésnek megfelelő bér felét utalványozzák neki pluszként. Három helyett négy gép kezelése esetén ez az érték 33 százalék; négy plusz l-es variáció esetén pedig 25 százalék. Az első kilenc hónap alatt így nemcsak a terv arányos részét sikerült teljesíteni, hánem 9 és' fél millió forint értékű többlettermelést értek el.' Á gazdasági eredmények javításán túl van még más hasznos hatása is ennek a megoldásnak. Egyes üzemrészekben csökkent a túlórák száma. Sz. J. Tito fogadta Apró Antalt Apró Antalt, az MSZMP PB tagját, az Országgyűlés elnökét fogadta Joszip Broz Tito jugoszláv államfő. Középen Kiró Grigorov, a jugoszláv parlament elnöke. Parlamenti küldöttségünk jugoszláviai látogatásáról részletes tudósításunk a 3. oldalon,