Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-16 / 268. szám

SZOMBAT, 11% NOVEMBER |C 5 Úszómedence az iskolának Úszómedencét épít Tarjánban, a 3-es számú általános is­kola mellett a Hídépítő Vállalat A 11x25 méteres me­dence építését jövő nyáron fejezik be — elkészülte után lehetőséget ad az iskolai úszóoktatás megvalósítására. Je­lenleg fémvázat készítenek a medence aljának betonozá­sához f „Mindenki tudomásul vette..." A baksi téesz és a kultúrház A köd is felszállt, a nap is kisütött, mire Baksra értem. A művelődési otthont meg­találni cseppet sem nehéz, tükrös ajtószárnyaival, sok ablakával messziről kirí a község házai közüL A nyi­tott kapun belépve nagy, még most is zöldellő udvaron ta­lálom magam. Bakson talán ez az egyetlen kert, melynek széles területét nem burgo­nya, vagy zöldségfélék ter­mesztésére használják: ka­viccsal beszórt sétálóutak és rózsaágyások váltják egy­mást * Falhoz támasztott kerék­pár árulkodik: nem üres a ház. Kicsit csodálkozó fiatal­ember nyit ajtót. Barcsi An­tal már közel két éve a mű­velődési otthon gazdája, rit­kán kopogtat hozzá idegen látogató. Szívesen vezet vé­gig az épületben. Balra ha­talmas terem: színház, mozi, tánchely, Ifjúsági klub — ahogy az alkalom kívánja. A téesz nagyszabású tanácsko­zásait, a községi ünnepsége­ket is itt tartják. — Hetente négyszer filmet vetítünk, a fiatalok szomba­tonként vehetik birtokba a termet, ilyenkor discót tar­tunk. — Hány fiatal van a köz­ségben? — Közel háromszáz a har­minc éven aluli, de KISZ­tag mindössze negyven. — A programok kialakítá­sánál, szervezésénél, közön­ségtoborzásnál számíthat-e a segítségükre? — Tíz-tizenöt emberem van, akikre mindig számít­hatok. Szükségem is van a segítségükre, nemcsak a mű­velődési ház igazgatása fog­lal le, a község könyvtárát is kezelem, valamint községi KISZ-titkár, moziüzem-veze­tő vagyok, emellett tanulok is. A debreceni egyetem nép­művelő-könyvtáros szakát végzem. — Kevés embere van a köz­művelődésnek errefelé? — Bizony, nem sok. A he­lyi tanács és pártszervezet vezetői, az iskola tanárai, de őket egyéb hivatalos tevé­kenységük is alaposan lefog­lalja. A tanárok szakkörve­zetést vállalnak, képzőművé­szeti és fotószakkör, irodal­mi színpad működik a ház­ban, általában huszonöt tag­gal. Közben betessékel két ki­sebb szobába. Az egyik klub­terem, a másik ajtón ez áll: Bolgár szoba. — Itt dolgoznak a szakkö­rök, a téesz itt tartja kisebb üléseit, itt zajlanak a KISZ­taggyülések, a tanácstagi be­számolók is. — Egyszóval a művelődési ház a község kulturális, köz­művelődési centruma. — Valóban. Minden kul­turális rendezvénynek ez a ház ad otthont. A tervet úgy alakítom, hogy a legkülön­bözőbb érdeklődésűek is megtalálják a nekik tetsző programokat. Mégis gyak­ran úgy érzem, hogy a leg­jobb szerevezési módszerek­kel sem lehet az embereket becsalogatni ide. Persze a körülmények sok mindent megmagyaráznak. Nyáron, dologidőben a téesztagok egész nap a földeken van­nak, az idei ősz szeszélyei miatt sokan éjszakánként tö­rik a kukoricát — A kultúrotthon elneve­zése: Magyar—Bolgár Műve­lődési Ház, s a Bolgár szoba érzékelteti, szoros kapcsola­tuk van a helyi Magyar— Bolgár Termelőszövetkezettel. — 1968-ban, amikor a ház létrejött a szövetkezet vál­lalta, minden évben 25 ezer forinttal segít Adja is, bár rendszertelenül. Idén mind­össze ötezret kaptam, most kilincselek és vitatkozom, hogy a további húszezret is megadják. Ha a pénzt rend­szeresen, például negyed­évenként kapnám, jobban tudnék gazdálkodni, a terve­zést is megkönnyítené. A téesz ezért a támogatásért gyakran igénybe veszi a ter­meket. * A baksi Magyar—Bolgár Termelőszövetkezet irodája nincs messze a kultúrotthon­tól. Bár az épület semmiben nem különbözik a környező házaktól, mégis könnyű fel­ismerni, emberek jönnek­mennek az udvarán, autó is áll a bejárat előtt. A nyitott ajtón belépve, megrongáló­dott padlójú előszoba, a szem­közti ajtón a felírás: párt­titkár. Korom Györgyön látszik, nem mindig ült íróasztal mel­lett, fizikai dolgozóból lett párttitkár. Nem kedveli a ceremóniát, a kérdésekre nyíltan válaszoL — A művelődési ház támo­gatását 1968-ban közgyűlésen fogadta el a tagság. Ezt az­óta meg sem vitatjuk, min­denki tudomásul vette, éven­ként adjuk a huszontöezer forintnyi összeget. — Ez akkoriban volt, ami­kor felvették a Magyar—Bol­gár Termelőszövetkezet ne­vet. — Igen. Egy bolgár ter­melőszövetkezettel tartottuk a kapcsolatot, megpróbál­tunk kertészeti növényekkel foglalkozni. Gombát is ter­mesztettünk, de nem sike­rült, ráfizetéses lett. Aztán jött jégverés, termésünket nemegyeszer károsította ta­lajvíz. Az idei őszről ne ir beszéljünk! Egyszóval a pénz­nek nem állunk bővében. A kulturális és szociális alapot együtt kezeljük, ez a pénz nő-, gyermek- és öregek na­pi ünnepségekre, üdültetésre megy el, nyáron, a szabad­téri előadásokra jegyeket vá­sárolunk. — A művelődési háztól azonkívül, hogy gyűléseikhez termet biztosít, nem is vár­nak többet? — Nem tudom, erről még nem beszéltünk... A Művelődésügyi Minisztéri­um 4,1965-ös rendelete lehe­tővé tette, hogy a közmű­velődési, kulturális lehető­ségek jobb kihasználására az igények kielégítésére a községekben közös fenntar­tású és irányítású művelődé­si otthonokat hozzanak létre. Ilyen a megyében azóta sincs. Ladányi Zsuzsa Fiatalok politizáló fórumai Szegeden 21 ezer KISZ­fiatal él. Közülük a néhány hete kezdődött oktatási év­ben közel 11 ezren vesznek részt politikai oktatásban. S ha ehhez a két adathoz azt is hozzávesszük, hogy az egyetemeken és főiskolákon a politikai-ideológiai neve­lés más formáit alkalmaz­zák, e pusztán számszerű adatokból is jelentős ered­ményeket könyvelhetnénk el. Mert mi rejlik e statisztikai táblázatokba kerülő számok mögött? Nagyon summásan fogalmazva: a szegedi KISZ­fiatalok döntő többsége rend­szeres és szervezett ideoló­giai-politikai nevelésben ré­szesül, a KISZ-oktatás kü­lönböző formái a fiatalok — elsősorban a munkásifjú­ság és a középiskolai diá­kok — politikai iskolája, ismeretbővítő és vitafóru­ma, ES A KISZ politikai oktatása keretében az elmúlt évek során a fiatalok nagy töme­geihez jutott el a marxista­leninista ideológia-filozófia, a politikai gazdaságtan meg­annyi alapeleme, ismerete, valamint a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom történetének és jelen­legi helyzetének legfonto­sabb jellemzői, tendenciái. Kialakultak a politikai ne­velőmunka e hatékony for­májának állandóan fejlődő, megújuló módszerei is. De ezek után nehogy valaki azt gondolja, hogy holmi is­kolás módszerekkel, elvont ideológiai és filozófiai té­teleket tölcséreznqk a napi munka után, a megérdemelt pihenés, kikapcsolódás és szórakozás előtt a fiatalok fe­jébe. Nem. Az oktatási kö­rökben az élő-eleven mar­xizmus tanítása a legfőbb cél. S ebben az ideológiai vér­tezetben megtanulni harcolni a téves szemléletek és eszmék ellen. Alakuló-fejlődő mód­szerekkel nemcsak elméletet tanulnak a fiatalok, de meg­ismerik annak hatásait a mindennapi gyakorlati élet megannyi apró területére. Ez az életszerűség annál in­kább "fontos feladat, mert a KISZ-fiatalok nemcsak hir­detői pártunk politikájának, de cselekvő részesei ma, fe­lelősségteljes, vezető végre­hajtői holnap. A politizálás iránti igény ébresztője és el­méleti megalapozója, az ak­tív társadalmi, politikai, köz­életi tevékenység iskolája a KISZ-oktatás. Nem véletle­nül fontos feladat az egész társadalmunk számára. Fej­lődésünk döntő láncszeme, a KISZ-fiatalok eszmei, poli­tikai, világnézeti elkötele­zettségének és aktív kiállá­sának fejlesztése. Ennek szel­lemében fogalmaz így a me­gyei pártbizottság az ifjúság eszmei, politikai nevelésével foglalkozó állásfoglalása: „Az ifjúsággal történő foglalko­zás kulcskérdésének, a fia­talok marxista szellemű esz­mei-politikai, erkölcsi és szakmai nevelését kell te­kinteni." . A KISZ Központi Bizott­sága az elmúlt hetekben tar­tott ülésén foglalkozott a po­litikai oktatás helyzetével és jövőbeli feladataival. Nem­csak az eredményeket so­rakoztatta fel, de számot ve­tett a gondokkal, a maga­sabbra állított mérce köve­telményeivel is. A látszat­bravúrok és felszínes sike­rek nem feledtethetik a problémákat. A tömegesség­re való törekvés kellő ala­posság és körültekintés nél­kül háttérbe szoríthatja a minőségi követelményeket. A KISZ politikai oktatás még nem elég szervesen illesz­kedik az ifjúság nevelésé­nek épülettéglái közé, a fia­talok nevelésének korszerű társadalmi munkamegosztá­sába. Indokolatlannak tűnik a tematikai sokszínűség, s így a fókuszba kívánkozó kér­désekre is csak tájékoztató jellegű feldolgozás várhat, kevesebb a mód és lehető­ség a meggyőzésre, a neve­lésre, a cselekvésre mozgó­sító munkára. másait. A másik fő téma keretében a szocializmus tel­jes felépítésének jelenlegi szakasza kerül nagyító alá, míg a harmadik téma az ifjúság és az ifjúsági mozga­lom szerepével foglalkozik a szocializmus építésének fo­lyamatában. Minden téma vizsgálatának kiindulópontja az üzemi, gyári, vállalati, is­kolai mikrovilág gazdasági, társadalmi, politikai problé­mái, az ottani mozzanatok, jellegeztes problémák nyit­nak kapukat a társadalmi összefüggések, általános tör­vények megismeréséhez. Ilyen összefüggésekben nyer majd egyszerre konkrét-gya­korlati és törvényszerű, ál­talánosítható értelmet a munkásosztály vezető szere­pe és az üzemi demokrácia, a bérgazdálkodás és a szociá­lis juttatások és sorolhat­nánk a résztémákat. ro un Ha az elmúlt hetekben szerveződött oktatási körök­ről, s az ezek előtt álló fel­adatokról ejtünk szót, nem kerülhetjük el annak a tény­nek regisztrálását, hogy az idei oktatási évnek különös hangsúlyt és felelősséget ad az MSZMP közelgő, XI. kongresszusa és hazánk fel­szabadulásának 30. évfordu­lója. E két történelmi mér­földkő mozgósító ereje, su­gárzó szelleme áthatja a KISZ politikai-oktató-nevelő munkáját is. Valamennyi oktatási kör­ben három témát dolgoznak fel a fiatalok, minden térhát az elmúlt három évtized tör­ténelmi fejlődésének tükré­ben vizsgálnak. Megismerik hazánk szocialista átalaku­lásának folyamatát, a felsza­badulás utáni történelmi fejlődés legfontosabb állo­A KISZ-szervezetek a párt­bizottságokkal és szakszerve­zetekkel karöltve, a politi­kai oktatási formákat és le­hetőségeket koordinálva egy­re eredményesebben mun­kálkodnak. Nincsenek átfe­dések, érvényesül ezen a te­rületen is az értelmes mun­kamegosztás. A propagandis­ták nagy része már párt­feladatként végzi munkáját, s nőtt a politikai végzettség­gel rendelkező oktatási kör­vezetők száma is. Harminc­öttagú városi oktatási bizott­ság alakult, melynek az el­lenőrzésen túl kiemelten fon­tos feladata a tartalmi mun­ka segítése. Egyre jobbak, szemléletesebbek a segéd­Könyvek is, bár még jóval több szemléltetőeszköz elkel­ne. Most a KlSZ-oktatási év kezdetén, úgy tűnik, min­den együtt van ahhoz, hogy a fiatalok politikai * nevelé­sének e fontos csatornája eb­ben az esztendőben az eddi­gieknél is eredményesebb le­gyen. Ez nagyon komoly fel­adat, hiszen a tartalmas, el­mélyült munka az aktívan, értelmesen és felelősséggel politizáló fiatalság egyik zá­loga. Tandi Lajos Vöröskeresztesek a népesedéspolitikáról Megbeszélést tartott teg­nap, pénteken a Vöröske­reszt városi bizottsága mel­lett működő családvédelmi munkacsoport. A jelenlevő gyermekorvosok, nőgyógyá­szok, ápolónők és vöröske­resztes aktivisták beszámol­tak a népesedéspolitikai ha­tározat szegedi megvalósítá­sának tapasztalatairól. A tavalyinál jelenleg 30 száza­lékkal több a terhes asszo­nyok száma, kevesebb a művi vetélés, ezen belül azonban növekedett a fia­talkorúak aránya. Ez újabb feladatot ró a jövőben a Vö­röskeresztre. A felvilágosító előadásokra ezután nemcsak a szülőképes korban levő asszonyokat hívják el, ha­nem azokat az édesanyákat is, akiknek serdülőkorú gyermekük van. Mi volt a vízhiány oka Tarjánban? Eltört egy nyomóvezeték Kellemetlen meglepetés érte tegnap, pénteken reg­gel Tarján lakóit. Éjféltől ugyanis a házak földszintjén és első emeletén még foly­dogált a víz a csapokból, a felsőbb szinteken azonban egyáltalán nem. A vízhiány okát Szilléry Lászlótól, a Szegedi Vízművek és Für­dők főmérnökétől tudtuk meg. Éjfélkor az öthalmi üt melletti hármas vízmű gép­házában eltört egy nyomó­vezeték, amely Tarján ellá­tását szolgálja. Mivel a vá­rosrészt csak ez az egy ve­zeték látja el, a közel húsz­ezer ember azonnal víz nél­kül maradt. Igaz, nem soká­ig. njert a vízművek szak­emberei Tarjánt azonnal rá­kapcsolták a városi hálózat­ra. Ennek nyomása viszont kicsinek bizonyult. öt éve, amikor a tarján! viztomyot építették, gondol­tak az esetleges meghibáso­dásokra, csőtörésekre. Ép­pen ezért a víztorony alsó szintjén egy szivattyút he­lyeztek el, hogy azzal szük­ség esetén vizet juttassanak a felső medencébe. Most azonban — a baj nem jár egyedül — a régóta tartó javítás miatt az alsó me­dencében sem volt viz. Ezért kellett Tarjánt a váro­si vezetékre kapcsolni, s így legalább az alsó szinteken lakók jutottak némi vízhee. A vízmüvek dolgozói a délelőtti műszak kezdetekor — reggel 6 órakor — hozzá­láttak a hiba elhárításához, s ez 11 órára sikerült. így tegnap délelőtt tizenegy órá­tól ismét zavartalan Tarján vízellátása. A városrész fejlődésével szükségessé vált egy máso­dik nyomóvezeték megépíté­se. Ehhez a közelmúltban fogott hozzá a DÉLÉP, s a tervek szerint a jövő év vé­gére készül el a második, nagy átmérőjű csővezeték, a hármas vízmű és a tarjáni víztorony között És akkor remélhetőleg nem lesznek olyan kellemetlenségei a városrész lakóinak, mint tegnap reggel voltak. Sz 3.

Next

/
Thumbnails
Contents