Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

PÉNTEK, 1974. NOVEMBER 15. 5 Könyviárat avattak Domaszéken Úttörők a könyvtárban Községi könyvtárat avattak tegnap, csütörtökön délben Domaszéken. A község lakossága társadalmi munkában alakította át — a párt. XI. kongreszszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére —, a helyi tanács udvarában található melléképületet esztétikus, 36 négyzetméter területű, közel ötezer kötetet számláló könyvtárrá. A községi tanács dísztermében tartott avatóünnepségen dr. Laczó Katalin, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának vezetője mondott beszédet. .Farkas Józsefné községi tanácselnökkel együtt ott voltak a község vezetői, s a társadalmi munkában részt vállalt ipari szakszövetkezetek képivselői is. Az ünnepség záróakkordjaként Papp Lajos, SZOTdíjas költő átadta a könyvtárat az olvasóknak. Tériszony Vészi Endre rövid történettel válaszolt Farkas László kritikusnak arra a kérdésére: hogyan teremt rendet a sokoldalú író a műfajok között, mikor ír verset, mikor drámát, novellát vagy hangjátékot? A történet lényege: egy ellenszenves, gonosz ember halálának hire indította az írói gondolatsort: ezt az embert nem sajnálja senki, de hogy nincs, mégis valamiféle hiányt jelent, teremt az ismerőseiben. Vers született a gondolatok nyomán. Ügy tűnik, ez elmélkedés nyomai más műfajban is elkísérték Vészi Endrét. Üj noveüáskötetének címadó elbeszélése a Tériszony, amelynek televíziós változatát a Nyitott könyv mutatta be. Ebben a munkásszállás egyik lakója igazán ellenszenves, ijedt, gerinctelen kis ember. A többlek, mint örökös besúgót, kiközösítik, majd végleg elteszik láb alól: agyonverik. Az. hogy volt és most nincs, a mindenkiben föltámadj hiányérzet itt nem pusztán elmélkedésre indító érzés. Az a funkciója, hogy rádöbbentse a nézőt: a mű hőse, a filmrendező, gyenge jellem, értéktelen ember. Lehet, hogy Vészi Endre novellájában a tragikus esemény valóban betölti ezt a funkciót, a tévéjátékban nem volt ilyen szerepe. A váratlan drámai fordulat erőszakoltan bontotta meg az eseménysort, feleslegesen magyarázkodó, didaktikus játékot eredményezett. Feltehetően azért, mert az összes előzmények kellőképpen tájékoztattak a filmrendező alkotói- és emberi gyengéiről, meg a tanulságról: nem kerülhet valóságközeibe az alkotó olymódon, hogy külsőségekben (öltözködés) alkalmazkodik ehhez a valósághoz. Mindig nehéz és kockázatos vállalkozás az irodalmi alkotások aáaptációja. A legfőbb átdolgozót szempon' nem lehet más: a mű valódi mondanivalóját, lényegét fogalmazni képpé. Ez pedig gyakran jelenti a megjelenítésre mégoly csábító részletek elhagyását éppúgy, mint másoknak az írott szónál bővebb képi körülírását. A Tériszony átdolgozója ezeket az arányokat téveszthette el, így történt, hogy az író és a krituks beszélgetése ébresztette a nagyobb érdeklődést az új kötet iránt — és nem a novella tévéváltozata. S. E. Vízművek a Balatonnál A Balaton partján és környékén három regionális vízmű épül. Elkészültük után egyetlen hatalmas vízrendszert alkotnak majd az üdülővidék ellátásának szolgálatában. A három közül a Balatonból táplálkozó délkeleti balatoni regionális vízmű építése a legelőrehaladottabb: befejeződött első szakaszának kialakítása. Előadássorozat pedagógusoknak Nemrégiben átszervezték a középiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben az ifjúsági mozgalom szervezeti felépítését. Bevezették a vertikális felépítésű KlSZ-alapszervezeti rendszert és a Kilián-próbát. Ez komoly feladatot jelent nemcsak a fiataloknak és a mozgalmi munka fölött bábáskodó pedagógusoknak, de a fiatalok politikai, közéleti nevelését szívükön viselő minden pedagógus számára. Ebből a felismerésből született a Csongrád megyei Művelődésügyi Módszertani Központ előadássorozata. Az országban elsőként szerveztek hat előadásból álló sorozatot, melynek keretében a megye középiskoláinak és szakmunkásképző intézeteinek tanárai — elsősorban az osztályfőnökök — megismerkedhetnek az új rendszerű mozgalmi munka elméleti és módszertani kérdéseivel. Tegnap, csütörtökön délután mintegy negyven pedagógus részételével rendezték meg az előadássorozat első összejövetelét a módszertani központ klubjában, melynek előadója Turgonyi Lajosné, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa és Vóczi András, a KISZ Központi Bizottság középiskolai és szakmunkásképző osztályának munkatársa volt. Lakóbizeffságok a Jobb közérzetért Hogy mennyi minden szükséges a jó közérzethez, azt hosszú lenne felsorolni. Mindenesetre nagyon fontos, hogy az ember jó kapcsolatot alakítson ki környezetével. Szegeden a lakóbizottságok — más városokéval összehasonlítva — szinte már matuzsálem korúak. Az 1950es évek közepén alakultak, először a város sűrűn beépített területein, s csak később szerveződött a peremkerületekben a háztömb- és utcabizalmiak hálózata. Csongrád megye többi négy városában pedig hagyományaik sincsenek, hiszen az idén tavasszal alakultak meg a lakó- és utcabizottságok. Az évek során Szegeden sok mindent csináltak. Egy időben a hatósági, igazgatási ügyek intézői is voltaik, és nemegyszer körzetük pecsétes bürokratáiként tartották őket számon. Ha már viszszakanyarodtunk a múlthoz, akkor annyit még illik elmondani, hogy a tanács 1965-ben az egész város területére előírta a lakóbizottságok létrehozását. Az akkor született tanácsrendelet szellemében azt sugallta leginkább, hogy a lakóbizottságok működjenek közre a törvények, jogszabályok, rendeletek, határozatok ismertetésében és végrehajtásukra mozgósítsanak. A hatvanas évek végétől a hatósági jellegű feladatok — mint a különböző igazolványok kiállítása — már nem tartoznak munkájukhoz. Viszont egyre nagyobb hangsúlyt kapott a lakóknak a tanácstagokkal, tanácsokkal, körzeti népfronttá zottságokkal fenntartott kapcsolatának megerősítése. Az új tanácstörvény megszületése után még jobban a figyelem középpontjába került a lakóbizottsági tevékenység. Az állami élet és a szocialista demokratizmus fejlesztésének az MSZMP által meghatározott programja pedig ösztönzőleg hatott működésükre. Szerepük jelentős lett a társadalmi együttélés szabályainak érvényesítésében, a tanácstagok munkájának segítésében, a társadalmi munka szervezésében, a lakóházak és környékük szépítésében és a társadalmi tulajdon megóvásában. Egyszóval, a helyi közélet egyik fórumává vált a lakó- és utcabizottság, s ez kiderül múlt év decemberében a városi tanács alkotta rendeletből is. Olyan jogokkal rendelkeznek, amelyekkel, ha helyesen élnek, komoly lehetőséghez jutnak a lakóhely életének jobb szervezésében. Kezdeményezhetnek és javaslatot tehetnek minden olyan esetben, amelyek az emberek együttélését és közös érdekeit érintik. Különösen Tarján lakóbizottságai mutatnak olyan erényeket, mellyel azt bizonyítják, az új, megváltozott és felelősségteljes szerepkörben megtalálják feladataikat. Állandóan tájékoztatják a lakosságot — a leghasznosabb és egyszerű módon, a lépcsőházakban kifüggesztett nyomtatványokkal is — az őket érintő változásokról és az őket foglalkoztató kérdésekről. Például még arra is gondolnak a tájékoztatásban, hol, mikor rendel szakorvos. Nagyon sok helyen felismerték, hogy területi felelősségük mennyire megnövekedett. Tesznek is ezért, és például a Hazafias Népfront körzeti bizottságainak munkáját az utóbbi időben a hasznos észrevételekkel nagyban segítik. Persze, Szegeden nem mindenhol, minden egyes körzetben van így. Némelyik utcában az épületek külső képe elhanyagolt, lehangoló. Ilyenkor azt szokták mondani, nincsen gazdája és azt vélik felfedezni, hiányzik a lakóhely szeretete is. Itt szükséges megjegyezni, igaz az is, hogy lakáskarbantartásra — különösen, ha több emeletes épületeknél — nincs elegendő kapacitás. Bár némi előrelépésről lehet már beszélni, hiszen az IKV mellett a Szegedi Építő Szövetkezet ilyesfajta szolgáltatással foglalkozik. Azonban, e kérdésben is sok minden a lakó- és utcabizottságok közönyén múlik. Nem hiszem, hogy az illetékesek például ne segítenék a háztulajdonosokat, jutányos áron beszerezhető anyagokkal, festékkel, ha az utcabizottsógok társadalmi munkában megszerveznék a házak felújítását. Mivel a jó közérzethez az effajta kérdés is hozzátartozik, ezért néhol még hangsúlyozni kell, hogy a lakó- és utcabizottságok olyan fórumai legyenek egy-egy háznak, lakótömbnek, ahol egy-egy terület ügyében nemcsak terveznek, hanem azért sokat tesznek — közéleti felelősséggel is. Halász Miklós Nagyezsda Színes, szinkronizált szovjet film. Forgatókönyvét írta: Zoja Voszkreszenszkaja és Irina Donszkaja. Rendezte: Mark Donszkoj. Operatör: Inna Zarafjan. Főszereplők: Natalja Bjelohvosztyikova, Andrej Mjagkov, Danuta Sztoljarszkaja, Igor Ozerov, A Nagyezsda című film Lenin élettársának, Nagyezsda Krupszkajának gyermekés ifjúkorát ábrázolja. Mark Donszkoj alkotása azonban nem szabályos életrajz a szó hagyományos értelmében, s nem is fogja át a főszereplő egész életét. A fiatal lány emberi fejlődését ábrázolja attól a pillanattól, amikor az állami hivatalból haladó nézetei miatt elbocsátott tisztviselő apa családjával élhagyja a szülőfalut. A film gerincét azok a mozzanatok képezik, melyek a kutató idealistától a tudatos forradalmárig kísérik Krupszkaja életét. Sugárzóan fiatal, törékeny szőke lány a filmen az a Nagyezsda Krupszkaja, aki Lenin életének hűséges, kitartó kísérője volt. A Nagyezsda a szerelem filmje is, a mély és tiszta vonzódásé. A Leninnel való találkozás sorsdöntő a fiatal lány életében, hiszen benne talál barátra, elvtársra. A film hátterében ott húzó áik a századelő Oroszországa. Szemléletes képsorokban mutatja be a rendező a marxista csoportok illegális tevékenységét, a munkásosztály helyzetét, a sztrájkok, száműzetések kegyetlen világát. Mégis, ami a legemlékezetesebb: két nagy ember érzéseinek kibontakozása, gondolatvilágának találkozása. Azoknak az embereknek az ifjúságát kisérhetjük nyomon, akik később megmozgatták a világot. Maga Krupszkaja ezt mondta a szerelemről: „Ennek az érzésnek, amely olyan sok örövalamint a közös cél iránti törekvéssel és a közös ügyért folytatott harccal." E szavakmet nyújt nekünk, szellemi ban rejhk a film kuicsa rokonsággal kell párosulnia, T. L. Macskajáték Színes magyar film. Örkény István azonos című kisregénye alapján irta: Makk Károly és Tóth János. Kep: Tóth János, zene: Eötvös Péter, rendező: Makk Károly. Főszereplők: Dajka Margit, Bulla Elma, Balázs Samu, Makay Margit, Töröcsik Mari. Egyetlen más művészeti ág sincs olyan előnyös helyzetben, mint a film, amikor emlékképek megelevenítéséről van szó. Nyilvánvalóan ezért is kínálkozott az örkény-mű száfnos színházi sikfer után vászonra. Orbánnénak és külföldön élő nővérének élete, a jelen idejű és a múlt, levélváltásokból, telefonbeszélgetésekből, Orbánné emlékezéseiből és monológjaiból áll össze — a megjelenítés szinte igényli a sajátosan filmszerű kifejezőeszközöket. Tóth János kamerája pedig mindent tud arról, hogyan lehet hatásos, nagy hangulati értékű képeket fényképezni, emlékekről és jelenről egyaránt A Macskajáték minden kockája ezzel az igénnyel készült: erőteljesen, hatásosan közvetíteni hangulatokat, amelyek egy állapot, az öregség, helyesebben Orbánné és Giza kétféle öregségének legjobb kifejezői és velejárói. Csakhogy a film alkotói nem engedték, hogy a néző értse, átélje, de azt is alig, hogy egyáltalán felfogja, érzékelje a képben fogalmazottakat. Egyszerűen azért vált ez lehetetlenné, mert a rendkívül gyors váltások nem engedték a képek egymáshoz kapcsolását, így az alkotók szándéka szerinti közlések, mondanivalók legalább részleges megértését. Ami érthető és világos volt a filmből: Orbánné kissé hétköznapi, mert bárkivel előfordulható szerelmi tragédiája. De Örkény darabja sem erről szól, és Makk Károly munkájából is kiérezni a másféle szándékot. Példásan a „szineszvezetésből", legjobban Bulla Elma, Töröcsik Mari és Balázs Samu játékából. 8c B. Zobákon megkezdődött a törmelék eltávolítása A komlói Zobák-bányában kedden történt váratlan gázkitörés körülményeit vizsgáló bizottság azokkal a dolgozókkal beszélgetett, akik a természeti csapás sújtotta bányatérségben robbantást végeztek, és a kritikus időben a munkahelyen tartózkodtak. A vizsgálatot vezető dr. Ébinger József, az OBF főmérnöke elmondotta, hogy a jövőt illetően hasznos, műszakilag érdekes információkat adtak a meghallgatott emberek. Amikor elvégezték a robbantást, annak hangját úgy hallották, mint máskor rendesen, a műveletet jónak minősítették. Harnjinc-negyven másodperc múlva történt a gázkitörés, amely süvöltő, sípoló orkánszerű zajjal, porral zúdult rájuk. Semmit nem láttak. A nyomás ereje levitte sapkájukat, érezték; hogy fejük felett sodorja a metánt, port, törmeléket Lehajolva próbáltak menekülni, de a gáztól, oxigénhiánytól azonnal elvesztették eszméletüket. A bányamentők segítették ki őket Zobákon egyébként a gázkitörés sújtotta bányatérségben fokozták a szellőztetést. így csütörtökön megindulhatott a metán által kilökött, mintegy 400 köbméter szén, kőzettörmelék elszállítása, a vágat kitakarítása. Az előrehaladás közben minden nyomot, jcienséget alaposan megvizsgálnak, rögzítenek, tudományosan feldolgoznak, hasonló esetek bekövetkezésének megelőzése érdekében. Várhatóan a jövő hét első napjaiban jutnak be a gázkitörés színhelyére. A „trükkös" Nem mindennapi módszerrel elkövetett magánlaksértés miatt került a vádlottak padjára elsó fokon a szegedi járásbíróság előtt Farkas Ferenc 55 éves, Szeged, Alkotmány utca 24. szám alatti lakos és felesége. Korábban Sándorfalván laktak, és Szegeden megvásárolták az Alkotmány utca 24. számú házat, amelyben hosszabb időn át főbérlő lakott a családjával. Időközben a főbérlőt a Dunántúlra helyezték munkára, amelyhez szolgálati lakást biztosítottak. Szegedi lakásában jogcím alapján viszszamaradt két nagykorú gyermeke. Ez év tavaszán a ház tulajdonosa, Farkas Ferenc azzal állt elő, hogy a házban felújítja a főbérlő lakását, mégpedig úgy, hogy a két fiatalnak ideiglenesen a közelben albérletet szerez, amelynek költségeit természetesen fedezi. A két fiatal gyanútlanul belement a megállapodásba, amelyet Farkas Ferenc és felesége felrúgott. A lakást valóban felújíttatták, ugyanakkor az ajtókra új zárat szereltettek, illetve a lakásból kihordták a főbérlő bútorait, és bepakolták a sajátjukat. Amikor azok vissza akartak költözni a lakásba, meglepődve tapasztalták, hogy kulcsuk nem nyitja a zárat. Ekkor hatósági tanú jelenlétében az ajtót feltörték, kihordták a lakásból a háztulajdonos bútorait, s ők visszaköltöztek sajátjukba. Farkas Ferencet és feleségét a szegedi járásbíróság együttesen elkövetett magánlaksértés miatt mondotta ki bűnösnek, s ezért a férjet 5, a fe'eséget pedig 3 ezer forintra büntette. Az ítéletet jogerőre emelte a szegedi megyei bíróság.