Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

1974. NOVEMBER 15. 3 Szocialista szerződés gyermekintézmények segítésére Tegnap, csütörtökön Sze- séges kisebb javításokat és ged felszabadulásának 30. társadalmi munkában szeb­évfordulója, valamint az bé teszik a gyermekintéz­MSZMF XI. kongresszusa ményt. Ezenkívül fásítási ak­tlszteletére a szeged—algyői cióban is részt vesznek és pb-töltőállomáson az üzem vállalták a gyermekotthonok Egyetértés. Űj Élet és Kállai közterületeinek gondozását. Éva szocialista brigádjai szo- A brigádok társadalmi mun_ cialista szerződést kötöttek a kát ajánlottak fel a telephe­szegedi városi tanács II. ke- lyen létesülendő sportpálya rületi hivatalával. A szerző- építéséhez is. Egyébként az dés értelmében az Egyetér- elkészülte után lehetőséget tés brigád tagjai a Csillag nyújt az algyőieknek a tö­téri bölcsődét, az Üj Élet a meges sportolásra, petőfitelepi óvodát a Kállai A városj tanács „ kerü_ Éva szocialista bngad pedig letj hivatala szocialista szer­az algyői óvodát patronalja. z5désben vállalta, hogy A brigádok tagjai vállal- messzemenő segítséget nyújt ták. hogy elvégzik a bölcső- a brigádoknak a társadalmi dékben és óvodákban szűk- munka sikere érdekében. Komócsin Zoltán könyvének orosz nyelvű kiadása A Pravda tegnapi száma öthasábos méltatást közölt Komócsin Zoltán „Nemzeti érdekek és internacionalis­ta célok" című könyvéről, amely orosz nyelvű fordí­tásban most jelent meg a moszkvai Progressz Könyv­kiadó gondozásában. „Ko­mócsin Zoltán könyvének megkülönböztető vonása — állapítja meg a Pravda re­cenziója — az eszmei tisz­taság, az álláspont egyér­telműsége, a megmagyará­zás és meggyőződés képessé­ge. Ez a könyv a mai olva­sók legszélesebb köreihez szól, mindazokhoz, akik ér­deklődnek korunk problé­mái iránt". Már a percekért folyik a harc a földeken. S az idő­járással, a nehézségekkel birkózók között sok katona segíti a termények betakarítását. Az egyik alakulat sorkatonáit a makói határban kerestük fel. ötvenen szedik a gyökeret a Lenin Tsz-ben. Dolgoznak a katonák. Az ötven fős alegy­ség tagjainak többsége leendő egyetemista és főiskolás. Többen kezdik meg majd jövőre tanulmányaikat Szegeden, a tanárképzőben meg az egyetemeken. Mások a fővárosba, vagy Miskolcra mennek. Szorgalmukat szeretettel emlegetik majd a szántóföldeken. December 15-től w Altalános sebesség­korlátozás Autópályán 120, egyéb úton 100 kilométer lesz a személyautók maximális sebessége — „Lelassítják" a motorkerékpárokat is Közúti közlekedésünkben — a járműparkra vonatko­zó legfrissebb adatok sze­rint — mintegy félmillió sze mélygépkocsi és 715 motorkerékpár vesz niszter együttes rendeletét a halálos és súlyos kimenetelű jelenleg hatályos KRESZ balesetek számának csök­módosításának kell tekinte- kentését várják. Érthetően:a ni, s egyébként az intéz- kisebb sebesség hosszabb ezer kedés összhangban van a időt biztosít az észleléshez és részt, közeljövőben megjelenő új cselekyéshez a vezető szá­ugyanakkor a vezetéshez sok KRESZ tervezetében felvett mára az adott veszély ese­családon belül több személy- se" nek is van jogosítványa. így kai. hozzávetőlegesen legalább sebesség-meghatározások­tén. Csökkenti a féktávolsá­got, és olyan veszélyelhárító Elsősorban az ország bal- manővereket tesz lehetővé, kétmillió járművezetőt érint eseti helyzetkép aggasztó amelyek egyébként „ámok­a december 15-től hatályba alakulása tette szükségessé a futó" tempóban lehetetle­lepq általános sebességkorla- sebességkorlátozást. A bal- nek. Különösen fontos ez a tozás. A lakott területen ki- eseti statisztika adatai sze- mi közlekedésünkben, amely­vuli kozlekedesben a sebes- rint az utóbbi öt év átlagá- be szinte tömegesen kap­séget eddig jogszabaly nem ban a sérüléssel járt összes csolódnak be nagy teljesít­maximalta, legfeljebb az közúti balesetek 46,5 száza- ményű, modern gépjármű­autók, motorok egyedi telje- léka követelt emberéletet, vekkel olyan vezetők, akik­sítőképessége. Most a bel- metve okozott súlyos sérü- nek minimális vezetési gya­lést. Az idei év első tíz korlátúk van. hónapjának adatai szerint a A rendelet december 15-i | .... ... , gépjárművezetők által oko- hatályba lépése arra is le­kozuti kozlekedesben beye- zott balesetek legnagyobb ré- hetőséget ad, hogy a tavaszi­zetendo altalanos sebesseg- szét _ szám szerint: 2905 nyári nag^obbey forgalom ^f fw? * ?^^ í esetben - a gy°rsbajtás idejére jól beidegződjenek az hogy lakott területen kiyul okozta. Ezek nagy része ha- üj bírások, bár azokat már - a biztonságos kozlekedes- iálos kimenetelű volt. A érvénybe lépésük napjától történt be kell tartani, s ezt szigorú­an ellenőrzik. (MTI) ügyminiszter a közlekedés és postaügyi miniszterrel kö­zösen rendeletet adott ki a re vonatkozó szabályok meg- gyorshajtás miatt tartása mellett — a jármű- balesetek több mint 80 szá­vek legfeljebb a következő zalékát a motorkerékpár- és ücneicilBcocicis V alamilyen ok állandóan figyelmeztet bennünket, legyünk takarékosab­bak. Itt volt legutóbb — vagy még ma is itt van? — az általános energiavál­ság, amely az életnek minden területén az orrunkra koppintott: ne pazaroljuk az olajat, mert igen drága. S ha mindig adó­dik valamilyen figyelmeztető jel, akkor könnyű belátni, hogy a takarékosság nem ideiglenes faktora a gazdasági életnek, mindennapi életünknek, hanem állandóan jelenlevő tényezője. Ésszerűség nélkül ne­héz előre haladni, boldogulni, de különben is, bolond az az ember, aki eldobja a hasz­nálható értéket. Az idősebbek még visszaemlékeznek a hajdani aratásokra, amikor a búzakévéket behordó szekér után ballagott a gazda fe­lesége, vagy gyermeke, és fölszedett min­den elhullott búzakalászt. Ha többet nem is, de egy karéj kenyérnek való gabonát megmentett a család javára. Emlékszem, anyám is állandóan korholta leánytestvé­reimet, ha vastagon hámozták a burgo­nyát. Ránk szóltak figyelmeztetően, ha égve hagytuk a villanyt, ha nem ettük meg a kenyér héját, sőt még akkor is, ha csuszolva jártunk cipőnkben, s egyáltalán nem azért, mert az csúnya és egészségte­len járás volt, hanem azért, mert jobban kopott a cipő talpa. Mindig, mindenütt ta­karékosságra intettek bennünket, de arra kényszerítette a sors is az emberek több­ségét. Ezért is érthetetlen olykor, hogy a valamikori gondos takarékosságunk mivé is lett mostanára. Mázsa számra szemétre dobjuk a kenyeret, vastagon hámozzuk a burgonyát, és egetjük hiába a villanyt — hogy az előző és igen aprónak tűnő pél­dáknál maradjunk. Szóra sem érdemes dolgok ezek — mondhatja akárki, s kü­lönben is, hol van már a tavalyi hó, az antivilág nyomorúsága, éppen elég volt a sanyargató spórolásból, nyomorúságból, a fárasztó koplalásból, nem akkor vágunk tyúkot, ha beteg a jószág, vagy a gazdá­ja. Ez igaz. De a szemléletet hiányoljuk, a gondos ember takarékosságra törekvő ma­gatartását, s nem az önmegtartóztatást. Egyszer szóba hoztam a takarékosságot közgazdász ismerősömnek, azt válaszolta, hogy csínján kell bánni ezzel a kérdéssel, mert emlékezzem csak az ötvenes évek ta­karékossági kampányaira, a tyúkra és az aranytojásra. Emlékszünk arra is, s nem azt a fajta takarékosságot kívánjuk vissza, hanem az ésszerűséget a gazdálkodásban. A minden­áron való megtakarítások gyakran okoztak komoly ráfizetéseket a népgazdaságnak is, meg az egyénnek is. Ott is spórolni akar­tunk, ahol nem lehetett. A kenyérből nem lehet kihagyni a sót, vagy az élesztőt, a panelből a cementet, a fasírozottból a húst. Ez nem volna takarékosság, mert ez csalás, a vásárló, vagy a felhasználó meg­károsítása. De igen is lehet aprónak tűnő dolgoknál is komoly megtakarítást elérni. Sok kicsi sokra megy. Eszembe jut Széli Jánosné konzervgyári brigádvezető meg­jegyzése, amit akkor mondott, amikor Állami díjjal tüntették ki, társaival együtt: „A gyárban is lehet takarékoskod­ni, csak úgy kell munkálkodni, cselekedni, mint odahaza. Ha a konyhámban leejtek egy szem gyümölcsöt, felveszem, megmo­som. Itt gyakrabban elgurul a gyümölcs, vannak, akik arrébb rúgják, mások ráta­posnak, megint mások lehajolnak érte. A mi brigádunkban olyan asszonyok dolgoz­nak, akik az utóbbit cselekszik." Termé­szetesen tisztában vagyok azzal, hogy a Szegedi Konzervgyárban nem egy-két szem elgurult gyümölcsön múlik a gazdál­kodás hatékonysága, de hogy a dolgozók abban az üzemben miként gondolkodnak, milyen belső magatartásformák hatnak cselekedeteikre, olyanok-e, mint a kitün­tetett asszonyoknál, vagy sem, az már le­het meghatározó is egy vállalat gazdálko­dásának hatékonyságára. A gazdálkodás egy-egy területén lénye­gesen többről van szó a takarékosságra törekvésnél, mint a húszfilléres almahéj. Ismert intelem: takarékoskodj idővel, anyaggal. Folytathatjuk a sort: munkaerő­vel, szellemi kapacitással, a közvetlen és a közvetett üzemi költségekkel, az energiá­val... Az idővel! Sokféleképpen nyerhe­tünk, ha időt takarítunk meg A legklasz­szikusabb példa, ha kihasználjuk a rendel­kezésre álló munkaidőt. Csöngetéskor kez­dünk és csöngetéskor fejezzük be. Nem tudom, mennyi idő megy kárba ott, ahol akadozik az anyagellátás, s amiatt kényte­lenek állni a gépnél dolgozó szakemberek. Lehetne játszani a számokkal: körülbelül 100 ezer munkás és alkalmazott dolgozik a szegedi és a környékbeli gyárakban, vál­lalatoknál, intézményekben, s tételezzük föl, hogy mindenki megtakarít tíz percet a napi nyolcórás munkaidejének elfecsé­relt perceiből. Az bizony 1 millió perc, vagyis több mint kétezer ember egész na­pi munkaideje. Talán nem kellene a sze­gedi gyáraknak sem állandóan arra pa­naszkodniuk, hogy hiányzik a munkaerő. A hiányzó létszámnak jelentős része a gyárkapukon belül megtalálható lehetne, ha takarékosan bánnánk a leglényege­sebb értékünkkel. Az anyaggal takarékoskodni mindenki­nek kötelessége. S újra hangsúlyozhatjuk, hogy nem a krumpli hámozásáról van szó, hanem a gyárakban levő nyersanyagokról, félkész- és késztermékekről. Arról többek között, hogy mire és miként használjuk fel kevés nyersanyagainkat, s azokat, ame­lyeket drága pénzért, külföldről kell meg­vásárolni. Az okos gazdálkodás általános­sá válásáról érdemes néhány megjegyzést tenni. Ismerik az ironizáló szójátékot: er­dőben szegény, fában gazdag ország va­gyunk. Néha valóban erre gondolhatna a szemlélő, amikor a bútoripar termékeit vizsgálja, vagy azt a ragályos betegség módjára terjedő mániát, hogy minden irodát fával burkolnak. Ha a finnek, a ka­nadaiak, vagy a szovjetek tennék ezt, nem is szólhatnánk semmit, de pont mi ráz­zuk így a rongyot a mahagónival, akik­nek örülnünk kellene, hogy megterem a gyűjtésünk. Tudom, hogy ez is szélsőséges példa volt, de gondoljunk arra az ésszerű megállapításra, hogy az akácfát mily sok­féleképpen fel lehet használni, s vágásra érettségét kétharmad idővel előbb eléri, mint a bükkfa, vagy a diófa. D ,e visszakanyarodhatunk az írás kez­detére, ahol az energiaválságról volt szó. Előbb elzárták az olajcsa­pokat, majd felemelték az árát. Ez tény, mint ahogyan az is, hogy nem csupán a tőkés államok gazdasági életét érintette az olajválság, hanem a miénket is, ha nem is oly következményekkel, mint ott. Elein­te nem is alkalmaztunk adminisztratív in­tézkedéseket, de a takarékosságot illendő­ség a válság nélküli napokban is követni. Egyetlen példát csupán: földgázunk több akad, mint olaj, s a nemzetközi kapcsola­taink során is jobban hozzá tudunk jutni, mint az olajhoz. A szegedi üzemek pedig egyéb előnyökkel is rendelkeznek: kiváló és nagy kapacitású gázvezetékek hálózzák be a várost, könnyűszerrel átalakíthatják kazánrendszereiket szénről vagy olajról gázfűtésűre. Mégis akad olyan eset, hogy új üzem, amelynek kerítésénél ott fut el a gázvezeték, olajtüzelésű kazánt használ. A tejipar mulasztotta el átterveztetni a gyár építésekor a korábban, s az ország más városaira is típusként kialakított beruhá­zási programját. A takarékosság nem kampány, olykor­olykor előtérbe lépő feladat a gazdasági életben, állandó tényezője mindennapi munkánknak. Legyünk gondos gazdái min­den értékünknek, az időnek, a pénznek, az anyagnak, az energiának. De ne legyünk takarékosak, szűkmarkúak a jó szavakkal, az első osztályú áru termelésével, a szel­lemi lehetőségek kihasználásával, az ész­szerűséggel, az önálló alkotókedvvel. A gondos és takarékos család jobban boldo­gul, de ez a tétel nem csupán egy családra érvényes és igaz, hanem egy egész nem­zetre is. Gazdagh István kilométer/órában meghatá­rozott sebességgel közieked­személygépkocsi-vezetők idézték elő az utóbbi évek­hetnek: személyautó autó- ben. E tekintetben kiugró­pályán 120, egyéb úton 100 an veszélyes — ütközéses, kilométer, motorkerékpár borulásos baleseteknél — a autópályán 80, egyéb úton motorkerékpár a maga labi­70 kilométer. Mindezt a Belügyminiszté­litásával, s azzal, hogy e járműnek nincs a vezetőt és riumban csütörtökön tartott az utast védő karosszériája, sajtótájékoztatón közölte dr. Tudományos felmérések és Ladvánszky Károly rendőr baleseti okelemző vizsgála­ezredes, a BM főcsoportfő- tok előzték meg a sebesség­nök-helyettese és dr. Tőzsér korlátozásra vonatkozó dön­István, a KPM autóközieke- tést. A rendelet életbe lép­dési főosztályának vezetője, tetésétől — amint a sajtótá­Etonondtákj hogy a két mi- jékoztatón elmondták s a Lassan apad a Tisza A Tisza vízgyűjtőjében mellékfolyói apadására. A a védekezési munkálatokat az utóbbi napokban nem folyó középső és alsó szaka- fokozott figyelemmel é3 esett számottevő csapadék, s szán azonba" t0vábbra is megfeszített erővel kell foly­, ' igen mérsékelt az apadás, a tatni tovább, ez kedvezően hat a Tisza és vízoszlop magassága 24 óra A magas és hosszantartó alatt csak centiméterekkel vízállás miatt az alpári nyáj kisebbedik. A szegedi víz- ri gúton mintegy másfél ki­mércén a vízállás, ha na- lométer hosszúságban 20 gyon lassan is, de most már centiméterrel magasították a 750 centiméter alá süly- meg a töltést, részben ré­lyedt, s ezért az ATI VÍZIG zsűs nyúlgáttal, másrészt ho­több védszakaszon elsőfo- mokzsáksorral. kúra mérsékelte az árvízvé- Az elöntött területeken a delmi készültséget. A többi belvíz nagysága az állandóan szakaszokon maradt a má- dolgozó szivattyútelepek sodfokú készültség, az al- munkája folytán intenzíven pári nyári gátnál pedig to- csökkent. A még vízzel bo­vabbra is harmadfokú. Itt rított területek — 1900 hek-, Jugoszláv pártmunkás­küldöttség Budapesten Az - MSZMP Központi Bi- Budapestre érkezett a jugo­zottságának meghívására szláv kommunisták szövet­Markó Bezernek, a Horvát ségének pártmunkásküldött­Kommunisták Szövetsége KB repülőtéren" Klézl Ról i ugyanis a vízállás még min- tár — szinte teljes egészé­végrehajto bizottsága tagjá- bert_ a KB osztályvezető- dig rendkívül magas, és tar- ben az ATIVIZIG Csongrád najc vezetésével csütörtökön helyettese fogadta, Jtósnafc ígérkezik, éppen ezért megyei részén találhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents