Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

99 VASARNAP, 1974L OKTÓBER ÜL Uj városrész az egykori < „csipkehazak" mázsás szemtermést. Az állatte­nyésztés is rendkívül dinamiku­san fejlődik. Jellemző, hogy a négy szövetkezet tavaly már 167 súlyvagon élőallatot és sok más allati terméket adott a népgaz­daságnak. Kialakultak az ípar­szerű termelést folytató állatte­nyésztési központok. Sertéskom­binátok, szakosított tehenészeti telepek, zöldségszarító üzemek, gépjavító műhelyek, amelyeknek összértéke az utolsó mérleg sze­rint meghaladja a 40q millió fo­rintot Ezek után már csaknem természetes, hogy a város téeszei­nek bruttó jövedelme, vagyis termelési nyeresége 1973-ban fe­lette volt 168 millió forintnak. S ettől csak az idei esztendő ered­ményei mutatkoznak, jobbnak. Egy tízórás munkanapra jutó szövetkezeti bruttó jövedelem egy dolgozóra számítva 214,4 forint, ami a termelés rendkívüli inten­zitását jelzi. A dolgozo tagság át­lagjövedelme statisztikai eszkö­zökkel egy főre számítva megha­ladta az évi 29 ezer forintot. A jövő kilatásai azonban még biz­tatóbbak: csupán fejlesztési ala­pon 43 millió forintot tartanak jelenleg a makói gazdasagok. Élve á szabadsággal, idáig ju­tottak harminc év alatt az egy­kor mérhetetlenül kizsákmányolt „olcsójánosok", alig pár holdat magukénak mondható makói tör­pebirtokosok. Közben ez az al­földi „nagy falu" szocialista vá­rossá fejlődött. Rendelkezik a huszadik századi urbanizációs igenyek lehetőségeivel. A szabadság eltelt harminc esztendejében — ami teljességgel hiányzott azelőtt — csakhamar megjelent a városban a gyársze­rű nagyipar. Egy 1936-os adat szerint kereken 600 önálló kis­iparos volt a városban. Ez a kéz­műipar összesen 3 ezer 183 em­bernek adott megélhetést —a kereső lakosság 10 százalékát je­lentette ez az arány. A harmadik ötéves terv idő­szakában kezdődött el a nagyobb fokú iparosítás. Jelenleg hat mi­niszteri tárca alá tartozó iparvál­lalat, öt megyei tanácsi vállalat, hét ipari termelőszövetkezet, egy háziipari szövetkezet és négy me­gyei ipari szövetkezet Makóra helyezett részlege alkotja a város ipari termelő bázisát Az első új beruházások voltak a szikvíz- és szeszfőzde vállalat; a mai redőny­gyár elődje, a bútorgyár; a ho­onokkitermelő vállalat és a BMG makói gyára. A vidék iparosítá­sának újabb makói állomásai: az egészségügyi berendezések gyára, a gépjavító állomás helyén az új gépgyár, a HÓDIKÖT makói gyáregysége, az AFIT szervizállo­más, az ÁFÉSZ cementüzeme és a tejipari vállalat makói tejüze­me. Közben újjáépítették a ke­nyérgyárat, a vágóhidat, a hús­feldolgozót, a város malomiparát, a BMG makói gyárát, s e beru­házások folytán 1200 új munka­hely létesült a város üzemeiben. A helyiipar éves termelési érté­ke tavaly már lényegesen megha­ladta a 900 millió forintot Az éves növekedés átlagosan 10 szá­zalék. A város összesen 55 ki­sebb-nagyobb ipari üzemében je­lenleg mintegy 400 különféle gyártmány készül, melyek jelen­tős része exportra kerülvén, tá­voli kontinenseken is növeli a Maros-parti város fölöttébb szor­galmas lakóinak jó hírnevét Ta­lán a legjelentősebb a BMG ma­kói gyára, melynek borsófejtő gé­pei, kukoricabetakarftó adapterei és más termékei évente önma­gukban 418 millió forintot nyom­nak a város ipari termelésében Az iparhoz, a mezőgazdaság­hoz hasonló dinamizmussal fejlő­dik a város kereskedelme is. Az állami és a szövetkezeti kereske­delem fejlődésében az 1949-50­helyén. Előtérben a mutatna es évek hoztak döntő fordulatot Az allamositás folytán ekkor 14 jelentősebb üzlettel, bolttal ren­delkezett a város kereskedelme Ha a jelenleg folyamatban levő beruházások is elkészülnek, 172 korszerű áruházi, bolti, vendég­látó üzletet, üzemet tudhat magá­énak a város. Éves forgalmuk el­éri az 530 millió forintot Fel­épült az úgynevezett ABC-gyű­rű, amelybe két áruház és szá­mos üzlet tartozik. Már épül egy újabb nagy áruház, amely 2500 négyzetméter alapterületével a legnagyobb lesz a városban. A kereskedelmi élet fejlődéséi újabban az is segíti, hogy 1968­tól a város a turizmus egyik ha­sai főútvonalába került Jelenleg évente 350—360 ezer turista for­dul meg Makón. Az 50-es évek: politikai és gaz­dasági viszonyai kevésbe kedvez­tek a lakásépítkezéseknek, a kommunális és szociális beruhá­zásoknak. A viszonylagos lema­radást nagyobb részt már pótol­ták. Tíz évvel ezelőtt ezer la­kosra számítva még csak 3,7 új állami lakas jutott evente, ma T2,l — vagyis az állami lakás­építkezés üteme több mint há­romszorosa a tíz évvel ezelőtti­nek. Eddig 675 állami lakát épült, s ehhez járulnak az OTP-s társas és szövetkezeti lakásépít­kezések, s mintegy 400 darab ma­gánerőből épült kertes családi ház. Kialakultak Makón is az új lakónegyedek. A főtéri csipkehá­zak után felépültek a Hunyadi és a Rákóczi utcai sorházak, a gerizdesi és a Juhász Gyula téri lakóközpontok. És mennyi minden kell még ahhoz, hogy ilyen kisvarosban is kényelmesen élhessenek az em­berek. Hideg-meleg víz a fürdő­szobákba, egészséges, tiszta ivó­víz a vezetékekbe. Csak most lát­szik, hogy a szociális, kommuná­lis ellátottságot tekintve is mily messziről indult ez a város har­minc évvel ezelőtt. 1945-ben pél­dául csak 3 ezer 260 méter vízve­zeték volt Makón. Ma csaknem negyedmillió méter vezetékben áramlik a tiszta víz. Szennyvíz­csatorna-hálózata a felszabadu­láskor egyáltalán nem volt, azóta már 11,6 kilométer fedett szenny­vízcsatorna is épült a városban. A városkép ma még sok he­lyütt az alkotás, a befejezetlenség állapotát tükrözi. Bontják az ódon földszintes házakat, cseré­lik az utak burkolatát, kábeleket fektetnek mindenfelé. A makóiak azonban nem türelmetlenek. Hisz nekik épül, szépül itt minden. ÉE tudják azt is, hogy egy és más dologban Makó már az országos színvonalat is meghaladta. Pél­dául óvodai férőhelyek biztosítá­sával a nyolcadik helyen van. Egy pedagógusra már csak 15 ta­nuló jut az általános iskolákban, a középiskolákban pedig tizen­hat. Pedig a felszabadulást kö­vető években egy-egy tanító 60— 80 kisdiákot tanított itt naponta, egyes külterületi iskolákban pe­dig még 120-nál is többet Az is­kolai és óvodai napköziellátás is kiállja az országos összehasonlí­tást. Kiemelkedően gondoskod­nak a munkában megfáradt, idős emberekről is. A . szociális ott­honnak 120 lakója van, és liárom helyen működik a városban öre­gek napközi otthona. A harmincévi munka e rövid számadását hadd fejezzük be az­zal amivel kezdődött. Könyves Kolonics József köztiszteletben álló Kossuth-párti ügyvéd irta 1945. január 23-án a Makói Nép­újságban: .Az aljas gonoszság és öngyilkos butaság szellemeit el­űzték a kelet felől diadalmasan felkelő, világító és éltető nap sugarai. Üj világ született..." Es azóta beteljesült ez a világ. C3EPI JÓZSEF A Nagylak felé előre törő má­sodik Ukrán Front csapatai nagyobb ellenséges erőkkel számoltak Makó térségében. Ezért bekerítő hadművelettel Földeák felé haladtak előre, és 1944. szeptember 26-án bevették Makót. A kivetkező napon azon­ban Maroslele irányából erős el­lentámadás indult Makó vissza­foglalásaért. Tizenkét napig foly­tak a kemény harcok a város kö­rül. A Vörös Hadsereg katonái október 7-én teljesen felszámol­ták az ellenállást, s ezzel vég­képp befejeződött a város felsza­badítása. A harcokban 113 szov­jet katona áldózta fel fiatal éle­tét Üj történelem kezdődött a Ti­sza, a Maros es a Körösök által körbeölelt Viharsarokban, a ma­gyar agrárszocialista mozgalom fellegvárában. Makó — a gazdag parasztok, a szegényparasztok, a szezonmunkások, a tanyásbére­sek, a részesaratók, a kisbérlők, a napszámosok, a kubikosok és az iparos kispolgárok városa — el­sőként indult el a harcos agrár­szocialisták által oiy sokszor megálmodott és hirdetett szocia­lista társadalom felé. Már 1944. október 16-án meg­alakult a városban a kommunista párt, és oroszlánrészt vállalt ai élst vérkeringésének megindítá­sában. Felhlvassal fordult a la­kossághoz, hogy a harcok miatt abbahagyott őszi mezőgazdasági munkákat fejezzék be. Ehhez mintegy 800 lovat kértek és kap­tak a város kommunistái a szov­jet hadseregtől. Megszervezték a polgárőrséget, létrehozták a köz­oktatási bizottságot, s már ugyan­csak október 16-án elrendelték a tanítás megkezdését az iskolák­ban. Kinyitottak az üzletek és Újra áramot adott a villanytelep. A szovjet katonák kijavították a felrobbantott Maros-hidat, és jár­ni kezdtek a vonatok is. Megkezdődött a földosztás elő­készítése: a földigénylő szegény nép és a 1 ti osztható földek szám­bavétele. Közel háromezer föld­nélküli kérte a jussát. Felényi föld sem volt azonban, mint, amennyire szükség lett volna. Ez a földtelenség tulajdonkeppen már akkor magában hordozta — mint egyetlen lehetséges jó meg­oldást — a termelőszövetkezetek mega'aHtásának szükségességét. Országos viszonylatban is a leg­elsők között alakultak meg a ma­kói termelőszövetkezetek. És csakhamar hírneves, jó gazdasá­gokká váltak. Az egykori nincstelen paraszt­ság hite a szocialista társadalom erejében az elmúlt harminc esz­A makói hagyma hfre nagyobb lett. mint valaha. Termesztését és csomagolását egész géprendszerek könnyítik E lindulunk az országban, hogy gyors leltárt csináljunk: honnan indultak és hová jutottak a magyar városok a fölszabadulásuk óta eltelt 30 esztendőben. Tíz vasárnapon Szegednél időztünk, most folyamatosan Csongrád megye városai következnek, majd a Ti­szántúl és Észak-Magyarország városai, Budapest és Dunántúl 1975. április 4-ig minden vasárnap egy-egy városról közlünk összeállítást ezen az oldalon. Hogy Makóval kezdjük a sort, annak jeles oka van: ez volt az első fölszabadult magyar város. Lakóinak száma ma meghaladja a 30 ezret. A kereső dolgozók 27,3 százaléka a helyi gyáriparban, 4,2 száza­léka az építőiparban, 4,1 százaléka a szállításban, 7,9 százaléka a ke­reskedelemben, 1,9 százaléka a közigazgatásban és az oktatásban, 1,9 százaléka a szolgáltató iparban dolgozik. A lakosság 443 százaléka a mezőgazdaságban találja kenyerét. Az aktív fizikai munkásság szama meghaladja a 10 és fél ezret, s közei 3 ezer szellemi foglalkozású ember él a városban. Ott, abo! egykor az emberi élet az egészség volt a legolcsobb, az elmúlt harminc év alatt valóság lett az eszme: „A szocialista társada­lomban legfőbb érték az ember". A makóiak ugyanis talán egészség­ügyi intézményeikre a legbüszkébbek. Egészségügyi ellátottságuk Bu­dapest után a legjobb az országban. Egyebek között 27 orvos jut itt ezer lakosra számítva — országosan 23. A város kórházi ágyainak ki­használtsági foka 76 száralék, amíg az országos 90. A város közokta­tásában rangos helyet foglal el egyebek között a magas szintű ipari szakmunkásképzés. Ugyancsak ezer lakosra számítva 27 ifjú szak­mnnkásjelölt lanuj makói tanintezetekben. Ez is magasabb az orszá­gos nívónál S talan ez az egyik legbiztosabb ígérete annak, hogy Makó az Alföld iparának egyik kiemelkedő központja lesz. Az a vá­ros, amely hajdan a nagy proletár költőnek, József Attilának csak szegénységből tudott útravalót adni. tendő alatt soha sem ingott meg Makón már 1959-beri meghatá­rozóvá vált a szövetkezett gaz­dálkodás; meggyorsult a fejlődés üteme, és ez napjainkban is egy­re fokozódik. A legintenzívebb fejlődés 1971-ben az iparszerű mezőgazdasági termelési rendsze­rek kibontakozásával kezdődött eL A város 22 ezer 901 hektárnyi mezőgazdasági területe zömmel négy szövetkezet — a Lenin, a Kossuth, a József Attila és az Út­törő tsz-ek — birtokában van. Természetesen ettől jóval na­gyobb területeken gazdálkodnak, mert a múló esztendők során a szomszédos községek kisebb, gyengébb szövetkezetel jelentős számban csatlakoztak a makói nagyüzemekhez. Ezekben a szocialista nagyüze­mekben ma már elfelejtett foga­lom a kézi kaszálás, a kukorica­kapálás, -törés ée még sok em­bernyúzó munka. Épp mostaná­ban vált a vöröshagyma- termess­lésben is döntővé a komplex gé­pesítés. Ennek hatására 1973-ban ínár 207,7 mázsára növekedett a vöröshagyma hektáronkénti ho­zama. Az idén viszont több he­lyen a 300 mázsát is meghaladta a hagymatermés. Az idei összes termés pedig. — amennyi soha nem volt még! — elérte a 4 ezer súlyvagont. Az ötödik ötéves terv végére eredetileg mintegy 6 ezer vagon hagymatermést terveztek össze­sen a makói gazdasagok- Ma azonban máris minden jel arra mutat, hogy ezt két éven belül elérik. Reneszánsza kezdődött most ennek a nagyon kényes, egykor kifejezetten kisüzemi nö­vénynek. Gond természetesen most is van a hagymával. A fel­futott termelési eredményekhez viszonyítva kevés a hütőtároló, a szellőztethető raktartér. A hagy­ma a jövőjét biztosító újabb nagy, több százmilliós beruházá­sok azonban már elkezdődtek. Régen, ha Makónak hagymája nem lett volna, külföldön hírét sem hallhatták volna. Ma azon­ban már sok a nevezetessége en­nek a városnak. A búzatermés átlaga 1973-ban elérte a hektá­ronkénti 37, a kukoricáé a 64

Next

/
Thumbnails
Contents