Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

VASÁRNAP, 1974. OKTÖBER 18. Átadás előtt az ideg-elme pavilon rek is. Ezek biztosítottak-e? — Műszereink vannak, a fejlesztés is biztosított. Kor­szerű készülékekkel is gaz­dagodtunk. Ezek azonban Somogyi Károlyné felvétele A* utolsó simításokat végzik a szőregi szövetkezet munkásai a szép, új épületen. Szegeden elkezdődött vég- ge volt a városnak. Külön idegápoló középkádereket re a nagyon lassan épült női, férfi kórtermekkel, és keresünk, méghozzá férfia­ídeg-elme pavilon műszaki sajnálatos módon, nem nél- kat, akár, erre, a munkára átadása. Eredetileg úgy volt, külözhetjük itt a gyermek- alkalmas, szakképzetleneket hogy 1970. végére megépül, pszichiátriai osztályt sem. is. Álláshirdetéseink eddig 90 férőhellyel. Négy év, és Szeretnénk 30—40 ággyal in- kevés sikerrel jártak. A 30 több millió forint ráadás dúlni, s reméljük, hogy a jö- százalékos veszélyességi pót­utén a kivitelező, a Szőregi vő év végéig már 150 bete- lék, a jövőre bevezetendő Építő Ktsz ígérete szerint, günket el tudjuk látni az in- csökkentett munkaidő némi most, október 17-én átadják tézetben. Ez természetesen csábító erő lehetne, a városnak az új egészség- függ az üzemelés feltételei- _ A sikeres ^^ munka ugy mtézmenyt. te és a dolgozok létszámé- feltételei a korszerű műsze­Időt es pénzt vesztettunk, tói. ez igaz, de nyertünk is, — Az egészségügy általá­ugyanis a 90 helyett 150 sze- ban nem mentes a munka­raélyes pavilonban ápolják erőgondoktól. Honnan ver­majd a betegeket. buvdlódik az új intézmény * ápolószemélyzete? __ , , .. ... „, — Mi a véleménye ez — Valóban, nehézségekkel helyettesíthetik az em­egészségügyi szakembernek küszködünk mi is. A hatvan- hert igy jelenleg a legna­az épületről? — kérdeztük három főre tervezett kezde- gyobb. f°"dot 32 áPoIók hla" dr. Bogáts Lászlót, a városi ti létszámból 37 szakkáderre nya 3elentl­hórház igazgatóját. lenne szükségünk. Főként Chikán Ágnes — A Csongrád megyei Tervező Vállalat feladata volt a terv elkészítése. Spe­ciális épületről lévén szó, ez még nagyobb körültekintést igényelt a tervezőktől. A pa­vilon végül is úgy épült fel a 2. számú kórház tömbjé­nek szomszédságában, hogy a kiszolgálóhelyiségek, az üzemeléshez szükséges ener­giaforrás nem okozott gon­dot a tervezőknek, ezeket már meglevőnek tekintették. Az egészségügyi szakembe­rek véleményét pedig mi Tegnap Szegedre látoga- la Mihállyal, a HVDSZ sem tükrözi jobban, mint az, tott a KISZ Központi Bi- megyei titkárával és Lung hogy az Egészségügyi Mi- zottságának vendégeként o.;- Milánnal a KPVDSZ politi­niszténum t.oustervként el- , tóber 4-től hazánkban tar- kai munkatársával, akik a pav!1(?nét, tózkodó Komszomol-küldctt- szövetkezetek feladatairól a' Tehát bárhol az országban ség> hogy Budapest és So- szövetkezetben dolgozó fiat* hasonló adottságok mellett | mogy megye után tapaszta- lok helyzetéről tá ékoz afák megvalósíthatók a tervező- i latokat szerezzen Csongrád a küldöttséget. Ezután a öe­vállalat elképzelései. , megye szolgáltat ipar .nak legáció a Tápéi Háziioari — Mi lesz a szerepe az helyzetéről, a fiatalok mun- Szövetkezetnél tesz látoga­kakörülményeiről, gondjai- tástj ahol Esztero L-jos. a ról képzési lehet iségeiroL szövetkezet párttitkára mu­A Vasalij Knmoy, a tatja be a szövetkezet házi­Komszomol KB tagja, a múzeumát, s ad ismertetést Krasznojan területi Kom- a Szövetke-et életéről, mun­szomol másod titkára által kájáról. majd találkozik a vezetett delegációnak Gyar- küldöttség a szövetkezet fia­fás Mihály, a megyei part- taliaival is bizottság párt. és tömegszer- A Komszomol-delegáció vezeti osztalyanak ve etója . . , adott rövid tájékoztatást a megyei Programja Szeged megye szolgáltat'iparáról, a idegenforgalmi nevezetessé­legutóbbi évek fejlesztésének geinek megtekintésével zá­eredményeiről. Bódi György, a KISZ megyei bizottságé­... , ! nak első titkára is tanácsko- aa^mm^m^memmmmmmmmm - hárul a legnagyobb fel- zott a delegációval. A vendégek ellátogattak: Kistelekre, ahol Ott J'zsef, a nagyközség tanácsának el­Komszomol-kiilittseg Szegeden ideg-elme pavilonnak a vá­ros egészségügyében? — Ideg-, de főként elme­osztáiyként fog működni. A 150 ágy, első hallásra, talán elegendőnek tűnik, azonban mégsem oldja meg az ösz­szes gondunkat. Dél-Magyar­országon ugyanis az elmebe­tegek részére nincs elegendő hely az intézetekben. A gyu­lai, a szentesi és a bajai be­fogadóképessége kicsi, Sze­gedre — a pavilonra és az egyetem 90 ágyas osztályára adat. Megoldást talán az je­lentene, ha több elme szo­ciális otthont hoznának létre Demokratizmus a tervezésben Irta: Dr. Romány Pál, az MSZMP KB Területi Gazdaságfejlesztési Osztály vezetője AIV. ötéves terv Az elmúlt húrom év utolsó évének elő­irányzatai elké­szültek, megvitatásuk, végső formába ön­tésük ezekben a hetekben folyik. Az 1975. évi terv kialakításánál természetesen csak becsülni tudják a tervezők a bázisidőszak, azaz az idei terv teljesítésének eredmé­nyeit, a népgazdaság 1974. évi zárszámadá­sát, amely egyben a kiinduló adatait képe­zi a jövő évi tervnek. Hasonlóan csak a tervezett eredmények vehetők számításba az 1975. év végére is, ahonnan az új öt­éves terv indul. Közben pedig > előrehala­dott szakaszba jutott az 1967—1980. évre szóló népgazdasági terv feladatainak meg­határozása is. Számos olyan beruházás fo­lyik az országban, amely az 1970-es évek végén lép be a termelésbe, azaz ötödik öt­éves tervünk mint új termelőkapacitással számolhat majd vele. Amíg a következő ötéves tervre vonat­kozó törvényjavaslat az országgyűlés na­pirendjére kerülhet, még sok munka van hátra. Számos tényezőtől függ az, hogy mi­lyen terv alakítható ki. A következő kö­zéptávú tervidőszak kialakításában fontos szerepet játszik — többek között — a IV. ötéves terv teljesítése és az új tervidőszak céljainak kialakítási módja a megyékben, a városokban, a vállalatoknál és a szövet­kezeteknél. eredményeit és gondjait jól ismerjük. Nem egyszer értékelte a munkát a párt Központi Bizottsága, és rendszere­sen megvonta a népgazdaság fejlődésének mérlegét a kormány, illetőleg az ország­gyűlés. Az alapos vizsgálatok évről évre jelentős haladásról adhattak számot, de megállapították az elmaradásokat is. S mindezt intézkedések követték. Az 1973. és 1974. évi széles körű béremelés, a nagy­városokban folyó lakásépítés központi for­rásokból való pótlólagos támogatása, szá­mos jogi és közgazdasági szabályozás ál­talánosan ismert. Több korlátozó intézke­dést is kellett hozni a gazdasági élet sza­bályozására. ' Központi — együttes miniszter! — en­gedélyhez kötötték például a nem terme­lő létesítmények, az irodaházak, a vállalati üdülők és hasonló épületek beruházásának megkezdését, szabályozták az állampolgá­rok által építhető lakások, építmények , nagyságát stb. Az említett korlátozó in­tézkedés alapján a beruházóknak enge­délyt kellett kérniük, s közel 100 kérelmet — többségében új irodaházak építésére — a központi szervek elutasítottak. Az emlí­tett példa is azt mutatja, hogy a kor­mányzati szervek következetesen mun­kálkodnak a kedvezőtlen jelenségek visz­szaszorításán, s egvideiűleg azoknak a fo­lyamatoknak az erősítésén, amelyek gaz­dasági feladataink teljesítését eredménye­sen segíthetik. Hasonlóan járnak el tanácsaink, ame­lyeknek a tervidőszak ideje alatt — a ta­nácstörvény alapján — kibővültek jogaik és kötelezettségeik a területükön folyó gazdasági munkával összefüggésben is. Közvetlen érdekük fűződik ahhoz, hogy a területükön működő gazdasági szervezetek tervszerűen működjenek, eredményesen gazdálkodjanak, tekintet nélkül arra, hogy azok tanácsi, vagy állami vállalatok, me­zőgazdasági vagy más szövetkezetek. Tes­tületi üléseiken, szakigazgatási szerveik munkája nyomán szintén az éves felada­tok eredményes teljesítéséről adhattak számot, persze, nem kevés gondról, va­lamint hibáról, mulasztásról is. Ezek jó­része, az esetek többségében olyan, amit helyileg, sőt csakis helvileg lehet megolda­ni, az elmaradást felszámolni. Sok múlik tehát azon, hogy a mostani ötéves tervidőszak hátralevő öt negyed­évében, valójában az 1975-ös évben, mi történik a tervszerű gazdálkodás, a termé­kek minőségének javítása, a jobb üzem­és munkaszervezés és más ismert feladat teljesítése érdekében. És nemcsak ebben a tervidőszakban, hiszen több tanács álla­pított meg a közelmúltban olyan elmara­dást. amely a következő tervidőszak mun­káját is hátráltatja, ha nem szüntetik meg az előttünk levő időben. Elegendő utalni azokra a beruházási elmaradásokra, ame­lyek a szakmunkásképzési feladatokat, a közoktatást, a lakossági szolgáltatásokat, vagy más ellátási területet érintenek. Az 1976-tól induló ötéves terv nyilvánvalóan számol ezek terv szerinti megvalósításával, így tehát hátránnyal indul az a város, vagy megye, amely az elhúzódó kivitelezés, vagy hiányos előkészítés miatt tervezett kapacitásait nem hozza létre. Lényegében tehát a következő ötéves terv sikeres tel­jesítése érdekében is szükséges a jelenlegi tervben előírtak hiánytalan teljesítése. A késedelem ugyanis valójában alig pótolha­tó, mindenképpen veszteséggel, többletkölt­séggel jár, s hátrányokat szenved az érin­tett lakosság is. A másik fontos feladat éves fejlesztési tervnek a jó kialakítása, amely a megyékben, a vállalatoknál szin­tén kezdetét vette. A tervező szervek már hosszabb ideje foglalkoznak az 1976—80­ra terjedő időszak gazdasági fejlődésének megtervezésével. Megyénként és városon­ként számbavették a népesség összetételét, ismerik a munkába lépő és a nyugdíjkor­határt elérő korosztályok nagyságát, tájé­kozódtak a kitermelhető ásványanyagok­ról, a termelés, a közlekedés, a kereske­delem és más ágazatok bővítésének szük­ségleteirőL Megkezdődött az igények és a lehetősé­gek egyeztetése, megindult a vállalatok fej­lesztési elgondolásainak kialakítása. Nem kezdődött még el — érthetően — az üze­mi kollektívákkal való tárgyalás, a tervek egyeztetése, hiszen jóváhagyásra alkalmai tervek még nincsenek, nem lehetnek. Ez a termelő üzemekben természetes, hiszen a piaci értékesítési lehetőségek és sok más kérdés még tisztázásra vár., Ahol lehet, mielőbb nyilvánosságot keli adni a tervezésre kerülő feladatoknak, ilyen például a város- és községfejlesztés, a lakossági ellátás. Csak akkor várható kellő összhang, az érdekeltek részéről va ló egyetértés, ha a fejlesztési elgondolások kialakításában ls széles körű az egyeztetés, ha kellő mértékű az elgondolások megvi­tatása, minél teljesebb a tervezés nyílt­sága. A sokoldalú demokratikus előkészí­tés mellett is hangsú­lyozni szükséges, hogy az elgondolások csak előzetesek, a törekvés irányát jelzik, és nem tekinthetők még kész terveknek. Mégis, ott járnak el helyesen, ahol az ér­dekeltekkel ezekről tanácskoznak, vélemé­nyüket kérik, még mielőtt a testületek a különböző fejlesztési terveket fölöttes szervekhez előterjesztik, illetve hivatalo­san elfogadják. Ez lehetővé teszi, hogy a döntések előtt több változatot megvizsgál­hassank, sőt a megfelelő döntésre jogosult szerv elé is alternatív javaslatok kerül­hessenek. Ez a metódus segíthet abban is, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési ala­pokat ésszerűen használják fel, adott eset­ben ugyanabból az összegből több égető feladatot oldhassanak meg. Jelentős fej­lesztési forrás lehet nemcsak a lakosság hozzájárulása az elgondolások megvalósí­tásához, hanem javaslatai, észrevételei, vagy éppen a sorrendiségre vonatkozó el­gondolásai is. Különösen nem nélkülözhető ez a településfejlesztésben és más olyan területen, amelyben közvetlen érdekeltsé­ge van a lakosság valamely részének. Sok tanasztalat utal arra. hogv a tervek meg­valósítása is reálisabbá válik, ha annalt ki­alakításában részt vehetnek az érintettek, azok. akiket a tervezett feilesztés szolgál, vagy akiknek azt meg kell valósítaniók. A tervező munka valójában tehát nemcsak- a terve­ző szervekben, az Országos Tervhivatal­ban, az Állami Tervbizottságban, tervosz­tályokon folvik. hanem — ahogyan min­den család tervez — terveznie kell a na­gyobb családoknak, közösségeknek a ma­guk területén. Méeoedig úgy. hogy köz­ben kellő erőt fordítsanak a jelenlegi idő­szak feladatainak teljesítésére, a negyed­éves, a féléves, az éves gazdasági progra­mok megvalósítására, hogy minél jobb alaoot, előnvösebb „kezdősebességet" biz­tosítson minden üzem. telenülés, járás, me­gye az új. következő, középtávú tervidő­szak indulásához. az országnak ezen a részén, nöke mondott tájékoztatót, így tehermentesíteni lehetne megtekintették a műszaki a jóval nagvobb költséggel i ABC-áruházat és a vendég­épülő és működő kórházi látóipari egységeket A oszályokat. Kcmsz-mel-delegáci S fölke. — Mikor kezdhetik meg az új épületben a gyógyí­tást? — Fokozatosan vesszük birtokunkba a pavilont. A földszinten rendezzük be a kijózanító állomást, amely­be, sajnos, már égető szüksé­reste Szegeden a Centrum Áruhá'at, a vendéglát'in^ri klubot, az Orvostudományi Egyetem diákétke-déjét és a József Attila Tudomány­egyetem KISZ-klubját. Ma. vasárnap a Szeged városi KISZ-bizottság szék­házában találkoznak dr.Csa­Kapuzárás a Balatonnál A Balatonnál bezárták az idény jellegű üdülőházakat. A szakszervezeti nyaralóhá­zakban átlagban 10 turnus­ban fogadták a vendégeket, és összesen mintegy 130 ezer beutalt kéthetes nyaralásáról gondoskodtak. A vállalati üdülőházakat is hozzászá­mítva az idén, a főszezon­ban a Balatonnál mintegy négyszázezren tölthettek két hetet pihenéssel, szórakozás­sal. (MTI) Újabb vasúti alagutat fúrnak Abaliget közelében novem­berben újabb vasúti alagút fúrását kezdik meg a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének dolgozói. A hetvehelyi hegy átfúrásá­val mintegy 700 méterrel rö­vidül majd a vasúti pálya­szakasz, s gyorsabban is köz­lekedhetnek itt a vonatok. Az alagút fúrása során mint­egy 10 ezer köbméter sziklát robbantanak fel és távolíta­nak eL Az első szerelvények a tervek 6zerint 1977 végér: haladhatnak át \ * 1

Next

/
Thumbnails
Contents