Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-10 / 237. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. OKTÓBER 10. s Korszerűsít az autójavító Környezetünk Ritka jelenség, de bizonyítható teny, hogy van Szegeden egy olyan nagyvállalat, amelyik felesleges kapucitussal rendelkezik. A XI. sz. autójavítóban panaszoltak, kihasználatlanul állnak az értékes műszerek, az autósok nem élnek az átvizsgálás lehetőségével, pedig rendszeres ellenőrzéssel a hibák még Idejekorán kimutathatók lennének, a megelőzéssel hosszabbodna a gépkocsi élettartama. A vállalat telephelyei közel 200 ezer munkaóra kapacitással rendelkeznek, a gépkocsik számának és egy autó évi 29—30 órás karbantartási igényének megfelelően. Mivel a vállalat előrelátóan alakította ki az elmúlt években átadott vagy bővített telephelyeit, s már a tervezéskor gondoltak a személygépkocsik és teherautók számának ugrásszerű növekedésére, a munkahelyek elvben még több gépjármű karbantartását vállalhatnák. Akik gyakran megfordulnak például a Tolbuhin sugárúti szervizben, tudják, hogy a gyakorlat nem ezt mutatja. Garanciális átvizsgálást, javítást csak előzetes bejelentés után vállalnak, a kisebbfajta szerelési munkát ls csak akkor lehet megvárni, ha az autótulajdonos aznap éppen szabadságon van és türelmes. Gyakori eset, hogy a kocsi hetekig áll alkatrészhiány miatt, s különösen így van ez a karambolos javításra várókkal. Az autóforgalom és ezzel együtt a balesetek számának növekedésével egyre több a lakatosmunka és a festési igény, ugyanakkor a vállalat karosszérialakatos és -festőszakmunkás létszáma változatlan maradt. A vállalat 300 Ipari tanulója egy-két év múlva már megszünteti ezt a hiányt, addig a munkafázisok Jobb elkülönítésével, a meglevő erők átcsoportosításával próbálnak segíteni. A festők-fényezők rossz munkakörülményei hamarosan megváltoznak a Tolbuhin sugárúti szervizben most épüjő, új fényezőfülke átadásával. A korszerű, elszívóval felszerelt műhelyben az eddigi 3—4 nap helyett néhány óra alatt készülhet el egy autó teljes festése, fényezése, szárítása. A fényezőfülke mellett műszeres hibamegállapító, úgynevezett diagnosztikai sor is épül, segítségével az eddigi átvizsgálási Idő jelentősen lerövidül. A 15 millió forintos, új műhelyek bővítik a szolgáltatási lehetőségeket, csak élni kell velük. De nem csupán az autósoknak. A szerviz dolgozóinak sem kell sajnálniuk az időt arra, hogy beálljanak az autóval a műszersor mellé. A gyújtást például a gyakorlott szakember műszer nélkül is be tudja állítani, de soha nem olyan pontosan, mint műszerrel. Mióta megszigorították a karbantartó állomások belső ellenőrzését és munkafegyelmét, kevesebb u panaszos levél, ritkább a bizalmatlan autós. Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló művezetők és a karbantartó-javítóműhelyek dolgozóinak fizetésrendezésével várhatóan csökken majd a munkaerő-vándorlás, kialakulhat a törzsgárda. Még mindig erős a nagyobb kereseti lehetőséggel csábító kis műhelyek elszívó hatása. Gyakori eset, hogy a vállalat ipari tanulói a szakmai fogások elsajátítása és néhány éves gyakorlat után más munkahelyet választanak, s ezzel sok gondot okoznak az utánpótlás nevelésén fáradozó vezetőknek. Vonzó munkakörülményeket, más területekkel versenyezni tudó kereseti lehetőségeket kell hát teremteniük, hogy ezzel közvetve munkájuk hatékonyságát és színvonalát ls emelhessék, hogy az autósok tanácsért, segítségért is mindig bizalommal fordulhassanak hozzájuk. P. K. tanulságokkal természe- két esetben a férj volt ez a a házasság A gyermek családi jogál- számításával. Azt I lása nemcsak akkor kíván lesen bizonyítani lehet, hogy személv rendezést, ha az édesanya a á gyermek fogamzása az gyermek születésekor nem előbbiek szerint meghatáro- meg nem volt felbontva — élt házassági kötelékben, zott vélelmezett fogamzási a gyermek anyjával a foSokszor előfordul, hogy bár idö elött ulón törtém gamzás idejében nemileg a hazassag meg jogilag fenn- ,, ... , , _„„, A„,„ti áll, a házastársak különvál- Ha 8 nő hódságának meg- nem érintkezett, vagy a kötan élnek. Hosszabb külön- szűnése után újból házassá- rülmények szerint egyébként élés esetén rendszerint az a Sot kötött, az újabb házas- lehetetlen, hogy a gyermek helyzet alakul kl, hogy ságának fennállása alatt tőle származik. Mindkét esemindegylkük új élettársat született gyermeke apjának tünkben ezért a bíróság ítékeres magának. akkor is az újabb férjet kell létében kimondta azt, hogy Az egyik esetben a felek ,ekinteni> ha a korábbi há- a gyermekek egyike sem még 1961-ben kötöttek há- zassó« megszűnése és a gyer- származik édesanyjuk férjézasságot, azonban csak 1965 mek születése közt három- tői. Ez a jogi aktus megnyitaugusztus hónapig éltek száz nap nem telt eL Ha 33 annak lehetőségét, hogy együtt. Más társat választott azonban ez a vélelem meg- a gyermeket ténylegesen magának a férj és a feleség. dől> a Byermek apjának a nemző férfi őt magáénak elEz a helyzet állt fenn tehát. korábbl férJet kel1 tekinteni. Ismerje, vagy egy ellene leakkor, amikor 1969. augusz- Az első esetben az 1969. folytatott apasági perben az tus 30-án megszületett az augusztus 30-án született kis- aPaságát megállapítsák. lány fogamzásának a vélel- Üjszerű rendelkezése a mezett ideje 1968. november Családjogi Törvénynek az, művi beavatkozás következménye. Dr. Falu György Eva nevű gyermek. Egy másik ügyben a hézastarsak még 1969. március 4"tő1 mórclus 2-lg terjedő hogy az apaság vélelmét azon végéig egy lakásban éltek, idöre esett- Az anya azonban a címen Is meg lehet támadahonnan az édesanya csak mór 1965- augusztusától kü- ni, ha a származás művi be1969. április elején költözött lönvúlt férjétől és egy más avatkozás következménye és el élettársához. Kislánya vór08ban lakó élettársával az anya férje ehhez a művi 1969. december 20-án szüle- költözött össze. beavatkozáshoz nem járul tett. A másik esetben a kislány hozzá, összefügg ezzel az a Mindkét esetben az a Jogi fogamzásának vélelmezett törvényi rendelkezés is, hogy helyzet állt elő, hogy a kis- lde^e 1969 mórcius 2"től 1969. nincs helye apaság bírói korú gyermek születése Ide- Június 28-ig tartott. Ennek úton történő megállapítása Jén az anyának és férjének az úgynek az eldöntését te- nak, ha a származás a házassága nem volt fel- hát az nehezítette, hogy a bontva. Márpedig a Család- 8yermek édesanyja és annak jogi Törvény elsősorban a íérJe a fogamzási idő kezdegyermek érdekében úgy ren- tén még egy lakásban lak" delkezik, hogy a gyermek tak Segített azonban az ügy apjának azt kell tekinteni, eldöntésénél az az orvosakivel az anya a fogamzási szertől bizonyítás, amely idő kezdetétől a gyermek a 8ZÜléssel kapcsolatos kórszületéséig eltelt idő, vagy hézi adatok elemzése révén annak legalább egy része arra a szakért6i megállapialatt házassági kötelékben tósra Jutott- ho8y a fogamállott. Ezt a vélelmet még zás valószínű időpontja 1969. az sem érinti, ha esetleg a óprilis 27-e volt házasság érvénytelen. A fo- Ezekben az esetekben tehát gamzás vélelmezett ideje pe- a Családjogi Törvény által dig — ugyancsak a törvény felállított vélelmet a bírórendelkezései szerint — a sági eljárás eredményeként gyermek születésének napjá- lehetett megdönteni. Erre tői visszafelé számított 182. akkor van lehetőség, ha az, és 300. nap között eltelt Idő, akit a vélelem alapján apámind a két határnap hozzá- nak kell tekinteni — mindliyltűrája Kiskanál és divat (2.) A klskanál igazán gyönyörű. Egy hasán fekvő, félmeztelen, kinyújtott lábú-karú néger rabszolganőt mintáz a nyele. Mintha csak úszna a test, de az előre tóit kezeket Immár soha nem tudja hátrahúzni, mert a karján-tenyerén tartja magát a kanalat, amellyel levest, vizet, bármit szürcsölni lehet. Nem nagyobb az egész, mint egy jól megtermett kávéskanál, s igazán csak a régészek a megmondhatói, hogy az egyiptomiak mit kanalaztak vele. Mert a nemes fából faragott színes klskanál egyiptomi munka. A Louvre egyik féltve őrzött kincse — ámbár Budapesten is van hasonló —, s ha egy francia filmes néhányperces művet forgatott volna róla: egész sor díjat nyerhetett volna a klskanállal a különböző fesztiválokon. Jó lenne ezzel a klskanállal valami finom ételt enni? Valószínűleg nem. Alighanem zavarná a kanalazót a tudat, hogy egy kis szobrot fog az ujjai küzött, még ha pici is ez és fából van. Ha nem tudnánk, hogy kik csinálták, akkor is inkább dísznek raknánk ki a szobánkba. Természetesen több ezer éve az a magas rangú egyiptomi főúr — talán főpap, talán főpohárnok, esetleg éppen a fáraó — közömbösen forgathatta a kezében. Tárgy volt csupán, nyilvánvalóan rabszolga, s ha kedve úgy tartotta, az élőt i6 „mártogathatta' a vízbe vagy bármibe. A kiskanál figurája éppen úgy tartotta a kanalat, mint az élő szolga a csészét, ha ura vizet kért tőle. Íme, egyetlen bájos kiskanál, hogyan tükrözi egy kor életszemléletét, s egyben művészi színvonalát is. Vajon a mai kiskanalaink is képesek ilyen „tartalmakat" hordozni? Bizonyos értelemben igen. Ha újabb ötezer év múlva egy tudós régész megvizsgálja a mai „kanál-leleteinket", először is az anyagok sokféleségén lepődhet meg. A filléres, már nem ritkán ingyen is osztogatott műanyag kanálon kezdheti, s folytathatja az alumíniummal, az alumíniumötvözeteken át az alpakkáig, az ezüstig, és ritka "kivételként az aranyig ls eljuthat. Az anyagokból, az előfordulás gyakoriságából azután egész szép kis értekezést írhat a huszadik század társadalmi rétegződéséről. Es a minta? Hiszen a kiskanalainkon általában még minta sincs. Legföljebb néha, a préselögépek egyenes vonalakat nyomni tudó, minimális díszítése. Ebből is lehet következtetni. Például arra. hogy nem egyedileg készítették a kanalakat, hanem nagy sorozatban. Vagy arra, hogy a huszadik századi ember talán nem szerette anynyira a cirádát, a kacskaringós muntát, mint mondjuk a tizennyolcadik századi. S ha a tudós jól ért a munkájához, a kis részletkülönbségekre is figyel, akkor azt is felfedezheti majd, hogy a huszadik század második felében újabb változások álltak be az evőeszközök divatjában. (Hiszen a kiskanál ebben az időben már többnyire az étkészlet — családtagjaként jelentkezik.) Megfigyelheti például, hogy a kanál formája a tojásalakból gyakran a szegletes felé tolódik el. A késeknek egyre sűrűbben van a nyele és a pengéje egyetlen darabból. Felfedezheti, hogy a késforma közeledik ahhoz a szikeformához, amellyel a sebészek operálnak. A villa ágai rövidebbek és tövükben tömzsibbek. Persze — mondhatná bárki — változik a divat. Az evőeszközök divatja is. Mint ahogyan változik a lámpates. teké, a villanykapcsolóké, a vekkerórák formájáé, a tányéroké é6 a csészéké is. Nincs ezen semmi csodálkozni való. Csodálkozni természetesen semmin sem kell feltétlenül, de nem jó mindent a ..divat" szóval elintézni. Még akkor sem, ha a divatot — nemcsak a ruházkodásét — gyakran Irányítják. Kitalálnak valamit, nagy reklámhadjáratot kezdenek, 6 egyszerre C6ak az lesz a divat, amit fél éve még rondának, formátlannak tartott a közvélemény. S végül is a divat tervezői, a mai lakáskultúra kialakítói a ml korunkban élnek, nem is tudnak attól nagyon eltérő divatot létrehozni, mint amire a nyersanyagok és az ipar technikai színvonala lehetőséget ad. Ha van valami érdekes, sajátos a huszadik század lakberendezési divatjában, az éppen az, hogy már nem az egyes kézműves mesterek alakítják ki a tárgyak formáit, hanem azok többségét művészek tervezik. A gépen előállítható kiskanál formáját, épp úgy, mint a villanylámpa kapcsolóját, a vízcsapot és a tv-készülék dobozát. Formatervező művé. szek. Mi a művészet egy vízcsap forgógombjának a kitalálásában? Milyen szabályai vannak ennek az új művészeti ágnak? Mi a szerepe az új meg új, megmunkálásra alkalmas anyagoknak a divatban? Ml a helyzet a színekkel? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a sorozat folytatásában. Bernáth László 0 KGST tengerhajózási útvonalai A tudomány és technika Baltamerika elnevezéssel legújabb vívmányainak fel- rendszeres járatot létesítethasználá6ával lengyel hajó- tek a Balti- és az Északi-tengyárban épített General Le- ger, valamint Dél-Amerika szelidze nevű ércszállító ki- kikötői között. Ugyancsak futott Batuml kikötőjéből, és ezek az országok hozták létmegkezdte első útját. re a balti, nyugat-európai és A KGST-országok szorosan nyugat-afrikai kikötők köegyüttműködnek a»hajógyár- zöttl UnIafnka 3áratottásban és a tengerhajózás- ^eSSSm^L^ ban. NDK-beli, lengyel és összteljesítménye meghaladszovjet hajózási társaságok ja a 21,5 millió tonnát. Szöveg nélkül Múzeumban az utolsó krosenka „Drótozni, fódozni, fazikat fódozni" — ajánlotta magát a lyukas edények tulajdonosainak bizalmába négy évtizeden át a Miskolc környéki falvak utcáin Ajzner Miklós nagyhutai „drótostót". Felsőnyárádtól Kurityánig mindenki ismerte. Sajószent. Péteren tett nemrégiben pontot hosszú pályafutására: a vásári sokadalomban még utoljára cinnel és. drótokkal meghosszabbította néhány kiérdemesült alkalmatosság életét. Hátán hordott szerszámos ládáját, a „krosenkét" pedig birtokba vették a néprajzosok. Kenyérkereső eszközeit, köztük a foltozáshoz használt lemezt, a „blahát", a vésőt, a collstokot, és a hidegvágót a pléhnyíró ollóval együtt talán késő unokák fogják majd megcsodálni. Az idős mester, a szakma utolsó mohikánja elmondotta, hogy a drótosok — ahogyan sokfelé nevezték őket. a „drotárok" — eredetile<» a törött cserépedényeket tették újra használhatóvá. Később ezeket a horganyzott és zománcozott fémedények váltották fel, mire a drótosok fokozatosan átálltak a bádogosmunkára, de továbhra ls drótosoknak nevezték őket a kuncsaftokKétfajta drótot használtak; vörösrezet és alumíniumot. amit a lemez mellé raktak a krosenkába, A öreg drotár egyszerre 8—10 kg lemezt vásárolt, ennek azonban csak egy részét hordta magával. A fémedényeket foltozással és fenekeléssel javította. Most már bevallja: a munkadíjat rendszerint egy kis „ráhagyással" közölte. számítva az élelmes háziasszonyok alkudozásaira. Havi átlagos jövedelme annak idején 160 pengő volt, utóbb 1800 forint körül tudott keresni. Mindig nagyon takarékosan élt; a keresetet maga vitte haza. csak sürgős esetben adta postára. A „céhbeliek" az első világháborúig télen fekete fürtös gubát és báránybéléses sapkát húztak a fejükre; nyáron gömbölyű orrú bocskort, télen csizmát viseltek. Az öregebbek még gyalog poroszkáltak, a fiatalok már járműveken. A nagyhutai drótostót — ahogv az illik — megcsinálta élete munkájáról a számadást is. Legjobb emlékezete szerint naponta átlag tíz vállalása volt. öszu szesen tehát közel 150 ezer edényt mentett meg rövidebb-hosszabb időre a szomorú végítélettől: a kidobás. tóL Oláh Béla « V