Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-10 / 237. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1974. OKTÓBER 10. s Lövések A ddisz Abebában Kommentárunk. Az ideiglenes katonai ad­minisztratív bizottság ura etiópiai helyzetnek — állapította meg legfrissebb jelentésében a Reuter brit hírügynökség. A hír mö­gött egy, a fővárosban ál­lomásozó műszaki alakulat tisztjeinek lázadása húzó­dik meg. Ügy tűnik, a lá­zadók meg akarták dönteni a jelenlegi hatalmat és — egyes jelentések szerint — rá ls lőttek a katonai ad­minisztratív bizottság ve­zetőire. Mindez azt bizonyítja, hogy — bár természetesen a politikai fejleményeket rendkívül nagy mértékben befolyásolják a helyi té­nyezők — bizonyos alap­vető jelenségek általános érvényűek. Ilyen jelenség például az, hogy a megdön­tött reakciós rendszerek haszonélvezői szinte tör­vényszerűen megkísérlik a hatalom visszaszerzését. Etiópiánál pedig már­már úgy tűnt, hogy egészen sajátos helyzeténél fogva talán kivételként fogja erő­síteni ezt a szabályt. Hi­szen a néhány hónappal ezelőtti megmozdulások óta a hatalom mind egyértel­műbben összpontosult an­nak a tiszti csoportnak a kezében, amelyről nem so­kat tudunk, de valószínű­leg tudjuk a legfontosab­bat: azt, hogy tagjai meg­elégelték hazájuk évszáza­dos elmaradottságát. Az úgynevezett katonai adminisztratív bizottság fo­kozatosan, de etióp közeg­ben voltaképpen rendkívü­li gyorsasággal pergette az események fonalát Gya­korlatilag ellenállás nélkül valósították meg azt, ami nem is olyan régen még lehetetlennek tűnt; a csá­szári családdal összefonó­dott földbirtokos kiskirá­lyok, az úgynevezett Ras-ok hatalmának felszámolását. Csakhogy Afrikában, és különösen Etiópiában — amely egészen a legutóbbi időkig a mozdulatlanság szigetének bizonyult a vál­tozó világban — nagyon mélyek bizonyos gyökerek. Nem tudjuk pontosan, kik álltak a zendülő tisztek mögött. Egyelőre csak any­nyi bizonyos, hogy a gyor­san és határozottan levert kísérlet félreérthetetlen fi­gyelmeztetés : azokra, akik valóban ki akarják vezetni Sába királynő országát a sötétségből, még hosszú és nehéz út fáradságos fel­adatai és harcai várnak. „A nép bízik a fegyveres erük mozgalmában" A Portugál KP főtitkárának nyilatkozata o Lisszabon (MTI) „Bízunk a portugál fegy­veres erőkben, különösen a fegyveres erők mozgalmában (MFA). Az MFA bebizonyí­totta, hogy kész megvédeni a népet a fasizmustól, a nép szabadságjogait a rekacióval szemben. A nép bízik a fegyveres erők mozgalmá­ban" — jelentette ki kedd esti lisszaboni sajtóértekez­letén Alvaro Cunhal, a Por­tugál Kommunista Párt fő­titkára. A Campolide tornaklub nagytermében tartott sajtó­értekezleten számos külföldi tudósító, tv-stáb és riporter jelent meg, s főleg a kom­munisták és az MFA viszo­nyáról „faggatták" Cunhalt. A Portugál Kommunista Párt főtitkára annak a vé­leményének adott hangot, hogy az MFA szerepe nem fog véget érni a jövőre ese­dékes nemzetgyűlési válasz­tások után sem. A fegyveres erők mozgalma mindenkép­pen szerepet fog játszani az ország szuverenitásának sza­vatolásában. A szeptember 28-1 ellen­forradalmi összeesküvésre utalva Cunhal azt mondta, hogy a szélsőjobboldal „ár­tatlan" tüntetésnek igyeke­zett álcázni a „Lisszabonra menetelést", (utalás az 1922. évi olasz fasiszta hatalomát­vételre, a „Marciasu Roma"­ra — A szerk.) Ügy tett, mintha csupán Spinola iránt tanúsított rokonszenvét akar­ta volna kifejezni. Elmondotta, az MFA ka­tonái államellenes felforgató terveket találtak a szélső­jobboldali pártok székházai­ban. A Portugál Kommunista Párt október 20-ra összehí­vott VII. kongresszusáról szólva a főtitkár kijelentet­te: a párt jelenlegi prog­ramja és szervezeti szabály­zata 1965-re, a legutóbbi kongresszus idejére datáló­dik. „Ma a helyzet teljesen megváltozott a fasizmus idő­szakához képest, következés­képpen sem a program, sem a szervezeti szabályzat nem felel meg többé pártunknak. A kongresszuson bizonyára pem változtatják meg a PKP stratégiáját, de meghatároz­zák az új helyzetnek megfe­lelő új feladatokat" — kö­zölte. A Portugál Kommunista Párt főtitkára a nemzetközi munkásmozgalomról szólva kijelentette: „Jó kapcsola­taink vannak mind az euró­pai, mind az Európán kívüli kommunista pártokkal. Mi független, szuverén párt va­gyunk, de szerves része is a nemzetközi kommunista moz­galomnak". Lengyel-USA meg­állapodások # Washington (TASZSZ) Edwarj! Gierek, a LEMP KB első titkára washingtoni látogatásának fontos állomá­saként több lengyel—ameri­kai dokumentumot írtak alá, Mieczislaw Jagielski, a len­gyel Minisztertanács elnök­helyettese és Gaspar Wien­berger, az USA egészség­ügyi-, oktatási és népjóléti minisztere egészségügyi együttműködési egyezményt írtak alá. Közös közleményt írtak alá ezenkívül a két or­szág közötti mezőgazdasági termékforgalom fejlesztésé­ről. Kl NYER MA? Választások Angliában London (KS) Hatszázharmincöt képvi­selői mandátum sorsáról dönt csütörtökön majdnem 40 millió brit állampolgár. A közvéleménykutató szak­emberek maguk Is hatszá­zalékos hibalehetőségről be­szélnek. Ezúttal azonban ez a hat százalék döntő lehet. Annál is inkább, mert a hi­vatalból optimista kormány­párti vezetéstói eltekintve, amely magabiztosan beszél a munkáspárti abszolút többségről, mind több véle­mény hajlik arra, hogy kis változással a februári ered­mény ismétlődik meg. A fél évnél elig hosszabb életű, februárban választott alsó­házban 301 munkáspárti képviselővel szemben 296 konzervatív ült. A liberáli­sok, akik akkor a szavaza­tok közel 20 százalékát kap­ták, csak 14 mandátumot nyertek. A mai választás eredményeit erőteljesen be­folyásolja az is, hogy meny­nyi lesz a szavazástól tar­tózkodók száma. Több mun­káspárti szónok jelentette ki a keddi gyűléseken: aki nem megy el szavazni, az a nagy­méretű munkanélküliséget választja ... Ami egyébként a konkrét jóslatokat illeti: általában 43—44 százalékra becsülik a munkáspárti esélyeket, 34— 35 százalékra a konzervatí­vokét, és minte^ 18—20 százalékra a liberálisokét, már ami a szavazatokat il­leti. Ez persze az angol vá­lasztási rendszer szerint egyáltalán nem jelenti azt, hogy a mandátummegoszlás ugyanilyen lenne. Három­száztizennyolc munkáspárti mandátum már többséget jelent, de nyilvánvaló, hogy a hosszabb lélegzetű kor­mányzáshoz ennél nagyobb többség kell. Az ellenzék Heathnek a kormányzásból februárban kibukott konzervatív pártja a választási kampány finisé­ben még erőteljesebben em­legeti a „nemzeti egységkor­mány" jelszavát. Egyik leg­nagyobb példányszámú röp­lapjukon négy kéz rakja össze a négy részre szakadt feliratot: „Szavazz a nemze­ti egységre!" Ez az egység Heath és emberei szerint olyan konzervatív kormány lenne, amelyben a liberális párt is kapna néhány he­lyet, sőt a konzervatívok cé­loztak arra is, hogy a mun­káspárt „konstruktív elemei­vel" is szívesen együttmű­ködnének. Wilson viszont több alkalommal nevetséges ötletnek és választási trükk­nek nevezte a konzervatív pártvezér javaslatait Az ellenzéki „egységkor­mányterv" elleni harcban — így mondják az angol parla­menti matematika ismerői — Harold Wilsonnak legalább 330 mandátumot kellene nyernie. Néhány órával a választás előtt akadt mun­káspárti becslés, amely ilyen eredménnyel számol. Megkezdődött a szovjet békekonferencia # Moszkva (MTI) Moszkvában szerdán a szakszervezetek székházának oszlopcsarnokában, a béke­harcosok negyed évszázaddal ezelőtt tartott első gyűlésé­nek színhelyén szovjet or­szágos békekonferencia kez­dődött. A tanácskozáson a szovjet köztársaságok több mint ezer küldötte vesz részt. Neves állami vezetők és közéleti személyiségek, mun­kások, kolhozparasztok és értelmiséglek. A konferen­ciára külföldi vendégeket is meghívtak. A Béke-világta­nács és a szocialista orszá­gok küldöttséggel képvisel­tetik magukat. A BVT kül­döttségét Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára, a magyar delegációt pedig Se­bestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára vezeti. A mostani szovjet béke­konferencia résztvevői meg­vitatják a szovjet békeprog­ram megvalósításának eddi­gi eredményeit és kijelölik a jövőbeli tennivalókat. A szovjet főváros nagy je­lentőségű politikai esemé­nyét Jevgenyij Fjodorov aka­démikus, ismert szovjet köz­életi személyiség nyitotta meg. Megnyitó beszédében egyebek között hangsúlyozta: „Az egész szovjet nép for­rón üdvözli azt a békeszere­tő külpolitikát, amelyet a kommunista párt és a kor­mány következetesen meg­valósít. A szovjet emberek a jövőben is a békéért, a szabadságért és a társadalmi haladásért vívott harc él­vonalában küzdenek". Fjodorov bejelentette, hogy a szovjet békebiztonságot fennállásának 25. évforduló­ja alkalmából a Népek Ba­rátsága Érdemrenddel tün­tették ki, és kijelentette: „mindent megteszünk annak érdekében, hogy igazoljuk a párt- és a kormány bizal­mát". A résztvevők kitörő tapssal fogadták a szovjet bé­kebizottság kitüntetésének hírét. Ezután Nyikolaj Tyihonov, ismert szovjet közéleti sze­mélyiség, költő, a szovjet bé­kebizottság elnöke emelke­dett szólásra, és megtartotta a békebizottság beszámoló­ját. „A föld népei a meg­könnyebbülés érzésével ve­hetik tudomásul — mon­dotta —, hogy a rakéta-nuk­leáris katasztrófa veszélye megszűnőben van, és elér­hető közelségbe kerültek az egyetemes béke távlatai". Tyihonov méltatta az SZKP XXIV. kongresszusának bé­keprogramját, hangsúlyozta e program megvalósulásának példátlan lendületét és je­lentőségét. Tyihonov kiemelte a Szov­jetunió Kommunista Párt­jának, az SZKP Központi Bi­zottságának és személyesen Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának 'a szovjet békeprogram meg­valósításában szerzett ér­demeit és megállapította, hogy a tartós békéhez ve­zető úton minden egyes si­kerért keményen meg kell küzdeni az imperializmus reakciós erőivel. Kitérve Kí­na áldatlan szerepére rámu­tatott: „A szovjetellenesség és a szocialista országokkal való szakítás útjára lépett mao­ista kínai vezetés egyre in­kább a világ legagresszívabb reakciós erőivel szövetkezik, újabb kalandokra ösztönözve őket". Tyihonov hangsúlyozta, hogy a béke erői eröseb­bek, mint bármikor, és biz­tosította a békekonferenciát, hogy az egész szovjet nép a jövőben ís a békéért küzdő erők nagy mozgalmának el­választhatatlan és aktív ré1 sze lesz. Odaítélték a közgazdasági Nobel-díjat © Stockholm (Reuter, MTI) A Svéd Királyi Akadémia szerdán bejelentette, hogy az 1974. évi közgazdasági Nobel­díjat megosztva a svéd Gun­nar Myrdalnak és az osztrák F. Hayeknak ítélték oda. A két közgazdász a dijat a pénz- és a konjunktúra-el­mélet terén kifejtett úttörő­munkásságukért, valamint „A gazdasági, társadalmi és in­tézményi viszonyok egymás­tól való függőségének átfogó elemzéséért" kapta. A két tudós közül a 76 esztendős Gunnar Myrdal az ismertebb. A volt svéd ke­reskedelemügyi miniszter (1945—1947) tíz éven át (1947—1957) az ENSZ euró­pai gazdasági bizottságának volt titkára. Jelenleg a New York-i egyetemen ad elő. Legismertebb műve „Egy amerikai dilemma" címmel 1944-ben jelent meg és az amerikai néger-kérdésről szól. 1968-ban látott napvilá­got „Az ázsiai dráma" című tanulmánykötete. F. Hayek, aki jelenleg 75 éves, Bécsben született. A londoni, a chicagói egyete­men adott elő. A nyugatné­met Freiburg egyetem pro­fesszora lett. Jelenleg Salz­burgban él A pártcsoportok következő feladata: a beszámoló taggyűlések előkészítése A Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő XI. kongresszusa előkészíté­sének jegyében novemberben—decem­berben kerül sor az alapszervezetek beszámoló taggyűléseire. A beszámoló taggyűléseknek külö­nös politikai jelentőséget ad az a tény, hogy az elmúlt négy év távlatá­ban kell megvizsgálniuk; hogyan haj­tották végre a párt X. kongresszusá­nak határozataiból reájuk hárult nagy jelentőségű feladatokat. Az irányító pártszervek és az alap­szervezetek mindenütt hozzáláttak e jelentős kommunista tanácskozás gon­dos előkészítéséhez. Az elmúlt évek tapasztalatai arra emlékeztetnek, hogy a beszámoló taggyűlések előkészítését eredménye­sen szolgálták a taggyűlést megelőző pártcsoport-megbeszélések. A párt­munkában immár nélkülözhetetlenné váltak a pártcsoportok év végi szám­vetései, amelyen a párttagság nagy felelősséggel elvégzi éves munkája ér­tékelését. Van tehát múltja, előzmé­nye az október 15. és november 15. között sorra kerülő pártcsoport-meg­beszéléseknek. A pártcsoportbizalmiaknak — az előkészítés során — három szorosan összefüggő terület értékelését kell el­végezniük: 1. A párttagok személy szerinti munkáját, magatartását; 2. A pártcsoport össztevékenységét, a működési területén folyó gazdasági, politikai, mozgalmi munkában elfog­lalt helyét, az, emberek nevelésébeif, formálásában betöltött szerepét; 3. A pártcsoportbizalmi összegezze a pártvezetőség munkájáról szerzett tapasztalatokat, véleményeket, hogy ezzel ls segítse a vezetőség felkészü­lését, a beszámoló taggyűlés sikerét. Látható, hogy e három terület ér­tékelése szorosan összefüggő, egymás­tól el nem választható feladatot je­lent. Vegyük sorra azokat a mérlegelés­re, értékelésre váró kérdéseket — a teljesség igénye nélkül —, amelyeket minden párttagnál alapvetően figye­lembe kell venni éves tevékenységé­nek megítélésekor: — mennyire rendszeres a részvéte­le a pártéletben (a pártcsoport­értekezleteken és taggyűlése­ken), milyen volt aktivitása, vé­leménny ilvánitása; — hogyan teljesítette pártmegbíza­tását; — hogyan látta el a termelő-hiva­tali-gazdasági stb. munkáját, milyen hatással volt környeze­tére munkafegyelmével, szor­galmával, munkája eredmé­nyességével, hogyan befolyásol­ta, formálta környezetének po­litikai hangulatát; — hogyan képviseli, terjeszti a párt politikáját; — hogyan szállt szembe a párt politikáját torzító, vagy támadó nézetekkel; — hogyan gyarapította politikai Is­mereteit, marxista műveltségét, milyen eredményességgel vett részt a pártoktatásban; — mennyire ismeri a napi politi­kai eseményeket, és hogyan se­gíti megértetni az események lényegét környezetével stb.; — milyen a családi és magánélete — a kommunista erkölcs nor­mái szerint él-e? A feladatokat felsorolni, számba veryai is nehéz, pedig csakis ezek alapján szabad és lehet objektív ér­tékelést kialakítani minden párttag­ról. Hogyan szerezzen a pártcsoportbi­zalmi megbízható és pontos ismerete­ket az egyes párttagokról? Mindenekelőtt összegezze az évköz­ben szerzett tapasztalatalt, ismereteit a pártcsoport tagjairól. Ha valamely kérdésben nincs eléggé megalapozott Ismerete, tapasztalata, vagy még bi­zonytalan joga és kötelessége érdek­lődni, véleményt kérni azoktól, akik megbízható információval szolgálhat­nak. Megkérdezheti például az illetékes állami, intézményi, gazdasági vezető­ket, mi a véleményük az illető párttag munkájáról, magatartásáról — a ter­melési, hivatali munkájáról — fe­gyelméről? A tömegszervezetekben .tisztséget viselők esetében az illetékes tömeg­szervezeti vezetőktől kérjen véle­ményt. Kérdezze meg a propagandis­tát is az egész évi tanulásáról, poli­tikai érdeklődéséről, vitakészségéről. Tekintse át a pártvezetőség által ve­zetett „Emlékeztető"-ket a taggyűlési felszólalásokról, esetleges fegyelmi ügyekről. Vegye számba a pártmegbízatások teljesítését, de ne elégedjen meg az­zal, hogy valamit végrehajtott, néz­ze meg azt is. hogy a végrehajtásnak milyen konkrét politikai haszna, ered­ménye született. Ha például a párt­csoport tagja magasabb párt-, vagy társadalmi szervekben tölt be válasz-

Next

/
Thumbnails
Contents