Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1974. OKTÓBER tí; Kemzet és szocialista aemzet Tzlg-vérig aktuális, vttá. Inkban lassan tíz éve szünte. lenül visszatérő kérdésekkel foglalkozik Mód Aladár nemrégiben megjelent posztumusz könyve. A tavaly elhunyt kiváló történész és Ideológus 1964 és 1973 között irt tanulmányainak gyűjteménye alapján bárki világos képet kaphat arról a polémiáról. mely a szaktudomány, a történettudósok szűk körének gondjából társadalmunk egészét érintő Jrorskérdéssé" szélesedett. Az utóbbi évtizedben a magyar szellemi élet egyik legfontosabb alkotóeleme lett a nemzetről (szocialista nemzetről) és a hazafiságról (szocialista haza fiságról) folyó vita. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő kultúrpolitikai munkaközösség állásfoglalása a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus időszerű kérdéseiről a Társadalmi Szemle októberi számában jelent meg. A kultúrpolitikai munkaközösség „indokoltnak tartja, hogy... közvéleményünk széles körben és alkotóan megtárgyalja" az állásfoglalásban fölvetett kérdéseket. Ehhez oedlg olyan ajánlott és kőtelező olvasmányok is rendelkezésünkre állnak, mint Király István műve (Hazafiság és forradalmiság), Szűcs Jenő tanulmánykötete (Nemzet és történelem), s Mód Aladár könyve, mely a Magvető Kiadó Elvek és utak•orozatában jeleni meg, A szerző alapállását, vizsgálódásainak Irányát jelzik a kötet első részében olvasható írások. A Nemzeti értés vagy nacionalizmus? például a Faragó Vilmos Kicsi ország című, nagy visszhangot kiváltó cikke nyomán kibontakozó vitában foglal állást. Mód Aladár kijelenti, hogy a hazafiságot nem lehet a nemzetköziséggel szembeállítani. ;.Az Élet és Irodalom clk' ke Montefquieure hivatkozik, aki azt mondta; előbb vagyok ember és nzután francia — szükségszerűen; ember és véletlenül francia." — „Nagyon helytelen azonban — írja Mód —, ho erre való hivatkozással ag emberi haladást mint általánost szembeállítjuk u franciák. a lengyelek, az. oroszok vagv bármely nép1 fialnak nz emberi haladás konkrét megvalósítását célzó küzdelmével." Vagyis: a konkrét nemzeti, társadalmi adottságok. feltételek figyelmen kívül hagyása nem erősíti, inkább gyengíti az internacionalizmust. A szocialista hazafiságnak is éppen ez az egyik legfontosabb Jellem'őJe, „hogy annál Igazabb, mennél többet valósít meg konkrét viszonyai közt az általánosból..." — A történelmi. nemzeti hagyományok elhanyagolásával, s általában a nemzeti érzés, mint negatív megnyilvánulás értékelésével nem lehet szocialista hazaflságra nevelni. A nemzet, a a hazafiság fogalmának meghatározása körüli vitúij állnak a második rész tanulmányainak középpontjában. Rendkívül érdekes sz az írás (Marxizmus és nemzett kérdés), mely Leninnek a nemzeti kérdéssel kapcsolatos elképzeléseit, Illetve azok alakulását. változását vizsgálja. Tudjuk, az Idő Lenin elméletét, a szovjetköztársaságok teljes egyenjogúság alapján megvalósuló szövetségét igazolta. De Leninnek Rosa Luxemburggal és Sztálinnal folytatott vitái mai tanulsá. gokkal szolgálnak, többek között azt Is bizonyítják hogy a nemzeti kérdés mindenkor stratégiai ós nem csupán taktikai fontosságú. A nemzetfogalom vitája a mai marxista irodalomban A. tanulmányban olvashatMód Aladár könyvéről Juk: „a nemzet általános jegyeit és a nemzettípus jegyeit feltétlenül együttesen kell mércéül használni". — Ez a gondolat Mód Aladár szinte minden írásában meg. Jelenik, s nem véletlenül, A szerző ugyanis azt hangsúlyozza, hogy „a szocializmus nem az egyes országok uniformizálását, a nemzeti különbségele felszámolását, nem a nemzeti fejlődés végét. hanem új és magasabb rendű fejlődés kezdetét, a nemzetek szocialista nemzetekké való felemelkedését foglalja magában". — Konkrét és általános nem formális. hanem mély, belső kapcsolatára ezért van ,oly nagy szükség. Mód Aladártól persze nagyon messze áll a doktriner merevsége mozgató és teremtő alakjai vagyunk történelmünknek, nem pedig tárgyai" — írja egy helyen. Nem tagadja — a hazafisáfigal kapcsolatban — a tudatosság elsőbbségét, de az érzelmek jelentőségével is tisztában van. Jó néhány fenyegető veszélyt aztán éppen így tud észrevenni. Így figyel föl a „párthoz való formális viszony" jellegzetes típusaira, „a vezetés adminisztratív, balos-kispolgári teszűkítőire", akik belül tökéletes kispolgárok. kifelé viszont a kispolgári magatartás leghevesebb ellenzői. Forradalmiságukkal (álfor. rndalmiságukkal!) persze aligha lehet versenyezni. — Mód Aladár éppen a tudati szféra intenzív vizsgálata során tapasztalja, hogy az „új ipari munkásság egeszének szocialista tudata elmaradt a munkásság múltban osztályharcban és mozgalomban nevelkedett szűkebb rétegének szocialista tudata mögött". Aggodalommal látja, hogy a tudományos-technikai forradalom következményeként „bizonyos elkülönülési tendenciák" (a jelentkeznek ,A tömegek és az értelmiség némely csoportjai között. S miközben a szocialista tudat kialakításáért harcol, keményen szembeszáll azokkal is. akik kizárni, kirekeszteni próbálják a nem szocialista ideológiai alap ellenére is — néhány dologban — helyes következtetésekre jutókat. Ugyanakkor Mód Ala. dár azokat sem kíméli, akik — bár marxistáknak vallják magukat — „a tények egyszerű megállapításával" megelégedve „a pozitivizmus valamilyen újfajta eszményítését" honosítják meg. A kötet harmadik részének írásai konkrét történettudományi kérdésekhez, történészvitákhoz szólnak hozzá. A Vita a magyarországi kapitalizmus fejlődéséről például a Horthy-rendszer értékelésével kaocsolatban arra az ellentmondásra mutat rá, hogy „míg a történetírásunk n parlamentáris forma alapján felmenti a Horthy-rendszert az alól. hogy lényegében magéban hordta a fasizmust, ugyanakkor egész propagandánk, sajtónk, sőt történetírásunk túlnyomó többsége is Magyarország reakciós, fasiszta országként való ábrázolására ... fordítja erőfeszítését. miközben teljességgel háttérbe szorul az ellenforradalmi rendszerrel szembeforduló másik Magyarország politikai, eszmei és erkölcsi harcának ábrázolása és jelentősége." — Ugyanez a szenvedélyes vitahani: jellemző a Történelemszemléletünk látószöge és a nemzeti problematika című írásra, mely Szűcs Jenőnek, egyik, a magyar történelem nemzeti, forradalmi harcait megkérdőjelező tanulmányával polemizál. Jancső filmjelről szólva (Film és ideológia) is a deheroizálás túlzásaira, különösen az Égi bárány kapcsán 1919 torz. balos ábrázolására figyelmeztet. Mód Aladárnak alig van szobatudósra jellemző megállapítása. a teóriák Itt szüntelenül a valósággal szembesülnek. Néha úgy érezzük, hogy Mód vitáiban ís hangsúlykülönbségekről van szó csupán. -— Igen, csakhogy a helytelen hangsúlynak végzetes vagy (jobbik esetben) nehezen Javítható következményei lehetnek. Egyik vagy másik nézet elhamarkodott glorifikálása előtt ezért fontos a jótékony hatású vita. Olasz Sándor A tévé nem csodaszer Egy kitűnő orvos, barátai unszolására, mostanában vett először televíziót. Korábban nem akarta a lakásába beengedni a varázsdobozt, mert féltette szellemi függetlenségét. Nem egy gyerekes családnál ma is azért nincs televízió, mert úgy vélik, nevelhetetlenné válnak a gyerekek; nem tanulnának, nem olvasnának, s így jobb, ha nincs a kísértés odahaza. Mégis, ezek már utóvédharcok: az ország, lassan ugyan, de közeledik a televíziós telítettséghez, ami azt jelenti, hogy lényegében minden család otthonában ott lesz a készülék. Ma már minden valamire való tanulmány szerzője, aki a tévé hatását vizsgálja, írását azzal kezdi, hogy bebizonyítsa: mennyire nem volt Igaza azoknak a szerzőknek, akik a tv hatására a „Gutenberg-galakszi6", tehát a nyomtatott betű hatalmának bukását Jövendölték. egykor a Tudós Klub volt, mint manapság egy-egy beszélgetés Szent-Györgyi Alberttel, vagy a hazai és külföldi tudományos élet más vezető személyiségeivel, mint a Pogány községről 6zóló kitűnő szociográfiai sorozat, vagy akár a rajzfilmes módon elkészített, de alapjában kitűnő ismeretterjesztő széria, amelynek dr. Agy volt az előadója. Sokan már úgy néznek a televízióra, mint a közművelődés csodájára, atnely mindent megold. Elég behozni a lakásba, a tévéseknek meg csak unos-untalan ismételgetni kell: erre figyeljenek, arra figyeljenek a kedves nézők, aztán majd a műsor megteszi a magáét. Ebben a szemléletben legalább annyi a végletes elem, mint az előzőekben volt, amikor egyesek szellemi függetlenségüket kívánták megóvni a televíziótól. csupa sznob, Intellektuel volt. Bőven akadt közöttük bizony kétkezi munkás, mint ahogy nem kevés munkást találhattunk a műsorért rajongók között is. Mint anynyi más vonatkozásban, itt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a néző nem üres lappal, vagy fogalmazzunk drasztikusabban: érintetlen fejjel ül le a készülék elé, s nem minden hatás egyenesen az adásból következik. Minden ember már egész kis korától külön-külön élményvilágot gyűjt: műveltsége, személyes érdeklődése, családi és emberi kapcsolatai, munkája, mindmind befolyásolják személyiségét. és erre a kész, kialakult személyiségre hat a műsor. Vagy nem hat. Mert a személyiség ellenáll a hatásnak. m Valóban, minden nemzetközi statisztika egyértelműen bizonyítja, hogy a könyvkiadás minden televíziózó országban inkább növekedétt, mint csökkent. Nincs ez másképpen nálunk sem, s néhány tanulmány már azt is kimutatta, hpgy mennyire növelte a vásárlási kedvet egy-egy népszerű televíziós sorozat, amelynek Irodalmi mű volt az alapja. A Forsyte Saga évtizedeken ót a kevésbé keresett klasszikusok közé tartozott, a tévészéria hatására hallatlanul megnőtt az érdeklődés u könyv iránt. Még a kevésbé jól sikerült Róasa Sándor-filmsorozat is kimutathatóan több tízezres olvasóréteget vonzott. Vitathatatlan az is, hogy a magyar televízió talán legjobban. leghatásosabban dolgozó osztálya éppen az Ismeretterjesztéssel foglalkozik. Ki ne emlékezne olyan nagy hatású adásokra, mint Mindkét szemléletnek, mindkét végletnek azonos a gyökere: túlbecsülik a televíziót. Nem értékelik eléggé, hogy csupán egy eszközről van szó. Egy eszköz pedig önmagában lehet jó, vagy rossz. S a televízió nemcsak technikai értelemben lehet rossz eszköz, hanem műsorainak arányában, ízlésvilágában, szemléletében is. A televízióról beszélni, kritizálni tehát nemcsak joga, hanem kötelessége mindenkinek, aki a közművelődés kérdéseivel foglalkozik. A televíziós műsorok hatása azonban nem egyoldalúan a tévé műsorától, hanem a műsor és a befogadó kapcsolatától függ. Ugyanaz a Hosszú, forró nyár című sorozat például a nézők egy részének nagyon tetszett, másik része pedig mérgelődött rajta. S nagyon nem ismeri az életet, a közönséget, aki azt gondolja, hogy akinek nem tetszett, az Most, amikor annyi sző esik a közművelődésről, nem árt ezt tudomásul venni, s ezzel együtt azt is, hogy a televízió nem közművelődési csodaszer. Hatásos, nagyszerű eszköz, de feltétlenül kiegészítésre szorul. S éppen az a különleges feladat, hogy egyénenként más és más kiegészítést kapjon mindenki. Kiegészítést: könyvben, színházban, zenében, társas érintkezésben, vagy akár a munkában. És akkor mindenki nyugodtan, beviheti a lakásába a televíziós készüléket. Tudni fogja, hogy önmagában a televízió se nem rontja el, se nem javítja meg a gyereket, nem fenyegeti az önálló gondolkodást, mint ahogy egymagában nehezen tud segíteni az önálló gondolkodás kialakításában is. A televízió — ha úgy tetszik — ablak a világmindenségre. Ablak az emberi természet megszemlélésére. Az már más kérdés: ki mit lát az ablakon át? Bernáth László 4

Hollóházáról visszatérőben FUzérrodvány• ba érkezünk. Az útról ritkaszómba menő ép és egészséges vörösfenyősorok között vezet az út, Füzérrudvónyi, Károlyi eredetű. Ybl Miklós építette szépvéges kastélyhoz, amelyet ma tüdőszanutóriumnak használnak. A kastély egy szép erdőpark közepében ritka élvezetet nyújt a szépet szerető, ezért lelkesedő és fáradtságot nem ismerő természetjárónak. A parkbál, amelyben a különleges és gazdag koronáztad öreg fák között ügyesen megválogatott és a tájba beillő tisztások teszik harmonikussá a környezetet. apró utak kanyarognak bele egy, u park szélén átvezető útba, amelyen haladva hosszasan élvezhető a fiatal erdő. mely a pompás környezetbe mestert módon beillesztett művészt kastélytól a környező erdőségekbe vezet. Maga a falu nem mutat valami különleges képet. A kitűnően megmunkált út menten, u régi és öregedő házuk közül még elég sok 'átható, dc már itt is meg-megjelenik az új világ ka. lupja, amely másfelé hajlik, mint annak ide. jén. amikor a hatalmas parktól és a gyönyörű kastélytól még igen távol esett az érdeklődők sz*me és várakozó tekintete Füzérradvány után az út Sátoraljaújhely felé vezet. Az út Jobb oldalén, hamarosan előtűnik Széphalom, Kazinczy Ferenc temetkezési helye. A hatalmas parkban sok minden olyat 'áthat a gondolkodva szemlélődő, amelyek mind Kazlnczyra, a nagy magyar nyelvújítóra, az O önzetlen, hasznos, annak idején talán furcsa és sokat támudott, de valójában nagv jelotőségű munkásságára emlékeztetnek. Sátoraljaújhely felé haladva mindjárt a város elején mesJele. nik előttünk a Ronyva-patak. amelyről annak Idején, amikor a trianoni békét megszülték, igen sok szó esett az újságok lapjain, és más helyeken is, ahol az igazság osztogatásáru vállalkoztak. Mostanában is szoktak foglalkozni a Ronyvával és szokták emlegetni, de most sem valami nagy szimpátiával, mert ha tartósabb cső szakad rá a környezö hegyláncokra, akkor szörnyűségesen megárad és igen nagy károkat okoz. Sátoraljaújhely szépen fejlődő, ele. gáns és tiszta város. A felhők felé közeledő házak itt !s szaporodnak, a régiek fogynak, de sok olyan ház van ebben a városban, amely az idők változása során is megmarad, mert benne és környezetében történelmi levegőt cserélget a szellő. Sátoraljaújhelytől nagy és viruló szőlőtele. pek kőzött, Sárospatak felé vezet az utunk. Általánosan és Jól ismert szép városka, amelynek sok minden más híressége mellett legnagyobb nevezetessége a Rákóczi-vár és a Ráktezi-pin. oe. Ezek kóré csoportosul II. Rákóczi Ferenc élete és az a harcokban, becsületes tör?kvé«ekben, reményekben és álmokban eltöltött idő, amelyet ez a szó foglal magában: Sárospatak. Ismeretes, hogy az óriási kiterjedésű várnak egy része uz osztrák „gondoskodás" után Is épen maradt, amihez a nem rég Idők folyamán újabbak épültek. Nagyon érdekesek ezek a részek, .sok mindenről beszélnek és sok mindenre emlékeztetnek. Magam, amikor ezeket a termeket járom, úgy vagyok, mintha a Bodrog partján — amely méltóságteljesen hömpölyög tova a vár alatt — tárogató hanslát hallanám és közbe-közbe hallgatnám volt történelemtanáromat. Antal Áront, aki már rég nvuiszik valahol Csíkban e'gy fenyősorokbal körülvett temetőben aki héram órán keresztül beszélt Rákóczi Ferencről és gyönyörű előadássorozatát Petőfi Sándornak — n l»->"azyobb magyar költőnek következő soraival fejezte be: „Hazánk szénije, szabadság vezére Sötét éjben fényes csillagunk Oh Rákóczi kinek emlékére Lángolunk és sírva fakadunk.1* A verssorok elhangzása után kiesett a könnye, felállt a katedráról és elhagyta az előadótermet. A helyreállított helyiségeknél sokkal jobban élveztem és sokkal több gondolatot ébresz. tettek bennem a régi. lerombolt falak maradékai, amelyeknek kutatását és újraemelését a jelen, vagy ha nem, akkor a Jövő feladatai kö. zött szerelném látni. Látva azt a csak örömmel és szívbéli melegséggel szemlélhető gondoskodást, amellyel államunk a műit emlékeinek a klkutulásán és a jövrt generáció számára való biztosításán, annyi lelkesedéssel, annyi becsületes törekvéssel, és olyan szép és tiszteletreméltó eredményekkel munkálkodik, bízom benne, hogy (gy lesz. Sárospatakról Tokaj felé haladva, hatalmas szőlőtelepek mellett vezet az utunk Bodrogkeresztúrig. Bodrogkeresztúr semmi különlegességet nem mutat. Szép. rendezett falu. régi stílusú, látszik ralla. hogv a jó és gazdag bortermések elég Jó módot biztosítottak a lakosságnak és lehetőséget adtak arra. hogv egv életet lehelő községforma alakul ion ki. Láf»z|k az életerő a házakon, az udvarokon, a melléképületeken. Igaz. hogy a melléképületek lassan itt ls elfogynak. Ez az oka annak ís, amire az eddigiek során nem gondoltam, hogy a falvakban annyi a szép ház, annyi a virágos kert, a gondozott udvar, a kimondottan szép kerítés és kapu a takaros házak előtt. Ma nincsen szükség istállókra, gabona- és szénagyűjtő, illetőleg raktározó épületekre, ma mindezt a közös gazdaságok intézik el. A mostanában elmúlt Időkben államunk lehetőséget ad arra, hogy az, akinek kedve tartja, megspórolt keresetéből magának telket vásárolhasson és ezen olyan otthont teremthessen, amilyet szeretne, amelyben az életét saját elgondolása szerint, csendben, harmóniában és az elérhető legnagyobb életörömök birtokolásában élhesse végig, (Folytatjuk.) s i