Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-24 / 249. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. OKTÖBER 24. 5 Növény­nemesítés A KGST keretében ki­alakult növénynemesítől tu­dományos együttműködésről adott tájékoztatást dr. Ka­pás Sándor, az Országos Me­zőgazdasági Fajtakísérleti Intézet igazgatója. A KGST keretében szer­vezett fajtakísérletek az öt­venes évek végén indultak meg; kezdetben a legfonto­sabb feladat a metodika egyeztetése volt, az orszá­gok különböző adottságai miatt. Tavaly a tagországok nemzetközi munkamegosztást Javasoltak egy-egy növény­csoport ktsparcellás gép­rendszerének kifejlesztésé­re. Ennek megfelelően pél­dául a kalászos növények géprendszerére a Szovjet­unió, a cukorrépára Len­gyelország, a kukoricára Ma­Uj nemzetközi matematikai folyóirat indul Szegeden A Magyar Tudományos a matematikai szedéséről Akadémia és a Szovjetunió híres Szegedi Nyomdában Tudományos Akadémiája nyomtatják. 1975 elejétől új, nemzetközi A folyóirat megalapításá­matematikai folyóiratot in- val kapcsolatos egyezmény dít Analysls Mathematica előzetes tárgyalásai Buda­címmel. A folyóirat angol pesten és Szegeden befeje­és orosz nyelven jelentet ződtek, és aláírásra a na­meg eredeti tudományos pókban kerül sor Moszkvá­közleményeket. A szerkesz- ban. A Szovjetunió Tudo­tő bizottság magyar és szav- mányos Akadémiája elnök­jet tagazotból áll: a magyar ségének megrflvására Szőke­tagozat központja a szegedi falvl-Nagy Béla professzor, JATE Bolyai Intézetében aki egyben a szovjet akadé­van: főszerkesztő dr. Szőke- miának is tagja, az aláírásra falvi-Nagy Béla akadémikus, Moszkvába utazik, és ott professzor. helyettese dr. egyúttal előadást ls tart Tandori Károly akadémiai újabb kutatási eredményei­levelező tag, professzor; ről az Akadémia Matematl­szerkesztőtitkár dr. Móricz kai Intézetében. Ütjára elkí­Ferenc kandidátus, A folyóiratot a docens, séri Tandori Karoly profesz- ^ kincsek és tudomá- lítások Korunk múzeuma Az utóbbi fél évszázad- A rendezvénysorozat első- hagyományaink szervesen ban döntő módon megváltó, sorban a szakemberek meg- beépüljenek mindennapja, zott a múzeumok funkciója, becsülése, azoknak a muzeo- inkba. mai környezetünkbe. A korábbi régiség- és rit- lógusoknak elismerése, akik Sok-sok képzőművészeti ki­kasággyűjtemények tudomá- hosszú évek szívós és kl- állítást szerveznek Szegeden nyos műhelyekké alakultak, tartó kutatásaival érik el és a megyében, melyek Az új múzeumok „A kultú- eredményeiket, dolgoznak részben a helyi képzőművé­ra valamely területéről való, azért, hogy múltunk jobb szeti hagyományok áoolásá­megőrzésre méltó tárgyak megismerésével gazdagab- ra hivatottak (Szegedi Ga­gyüjtésével és őrzésével fog- bak legyünk, jobban meg- léria. Szentesen a Koszta. lalkozó, azokat tudományo- ismerjük mai önmagunkat, képtúr. vagy a majdani vá_ son feldolgozó és kiállító Az igazi tudományos mun. sárhelyl Alföldi Galéria), Intézmény" — meghatáro- ka sohasem lehet öncél, másrészt a kortárs képző­zásnál ls szélesebbre tárta Olyan közérdek a múzeu- művészek kiállításaival is. immár feladatainak legye- mi tevékenység is, melyet mereteket nyújtó, ízlésfor­zőjét. A múlt tárgyi emlé- közérthetően út kell adni a máló funkciót ls betöltenek, kei történelmi forrássá vál- széles tömegeknek. Ezért a A hagyományos múzeumi nak a tudományos feldolgo- múzeumok egész éves, fo- profilok — régészet, művé­zás számára, ám a múzeu- lyamatos kiállítási program- szettörténet, néprajz, hely­mok munkatársainak meg ja, közművelődési tevékeny- történet — mellé újabbak­kell birkózniuk közművelő- sége; ezért a múzeumi hó- kai gazdagodnak a múzeu­dési feladatokkal is. Az a nap sűrűsödő programja, a mok, melyek szorosabb felszabadulás utáni években megszaporodó előadások, kapcsolatot teremtenek a megindult folyamat, mely- filmvetítések. vetélkedők, mindennapi élettel, a kő­nek lényege, hogy a mú- kamaratárlatok, gyarország folytat kísérletet. I Akadémiai Kiadó adja kl, és cens is. magyar szor és Móricz Ferenc do­Hétköznapok Mit rejt a rom? Házakat felépíteni nem felnőtt lakójának, hogykü­kis veszélyekkel járó fel- lönösen esténként ezernyi adat. Ezért a gyerekeketél- veszély leselkedik a félig talában távol tartják a lebontott házak között, magasodó falaktól, meszes Rozsdás szögekkel teli lé­gödröktől, szóval az épít- cek, deszkák, ásott kutak, kezés színhelyétől. Ez na- lebontott udvari WC-k, gyon helyes, de tudni kell, egyéb aknák, bizonytalanul hogy óvatosságra nemcsak álló, félig ledöntött falak az épülő lakások, hanem okozhatnak akár végzetes a lebontásra ítélt házak kö- kimenetelű sérülést, bal­zelében is szükség van. esetet. Különösen akkor, _ , f-, ha a srácok még a falak­Tarján mellett a fel- padiásokra is feime­sővárosi egyes ütem épít- r£sz£ednek. Es ezt is meg­* , teszik. Póruljárhatnak va­több száz lakóházat twnta- lamelylk még lakotl ház ezakbc" a , hbn,a: kertjében ls, ha annak gaz­pokban. Mivel a legtöbb d-JaJ esetleg felnőtt tolva. bázbó1 S joktol tartva, bottal lgyek­megvédeni tulajdonát, gyermekei senki földjének Sajniiiatos, hogy mindez tekintik a József Attila és zi.tükkei iátszó Szlllérl sugárutak. Retek az..,.él5tbk J utca, valamint Debreceni utca által határolt terüie­flúk szüleinek eszébe se jut. Gondolom, Így van, w.mert ha eszébe jutna, el­totennnk « if^ethen lenőriznék időnként cse­fffi^ilr*.^^ metéik csínytevéscH. A Retek utcában tízemeletes ls behatoltak a Retek ut­cában, amelyből még nem költöztek ki a lakók, s a kamrából élelmiszert, va­emeltek el. szódásüvegeket SS^ÜK^ a vegigportyázzák az udva rokat, lakásokat. Ha üres épUletekben lakók akór ^rLaTtf £ *blakü" kitekintve is S f N megtehetnék ezt. de el­í?»£íi várható a felügyelet a nő­nappal ezelőtt olyan házba .. . méterre élőktől <c „ „t_ nany sz"z meierre LIOKIOI is. Akik pedig délután dol­goznak, kérjék meg szom­szédaikat, hogy figyeljék a gyerekeket. Szomszédot ta­lálni Turjánban, úgy hi­szem, nem nehéz. Végül jó A gyermekek Ilyen ka- lenne, ha a kisajátított épü­landozásai több okból ls letek lebontását végzők kifogásolhatók és vészé- serényebben dolgoznának, s lyesek. Hogy a lopás — még nem sokáig lenne egy-egy ha kismértékű tárgyakról porta csatatérhez hasonló, is van szó — elítélendő, Így kevesebb lehetőség, úgy hiszem nem kell bl- idő maradna a fiúknak az zonygatnl. Jó azonban tud- esti veszélyes portyázá­ni a csatangoló fiúk szü- sokra, lelnek és a környék többi Szirak József Hidegben - melegről Jogosan panaszkodtak akárcsak egy meghlbásodá­három soklakásos szegedi sa is a teljes üzemelést ház bérlői a korán Jött, akadályozza. A beszabályo­hüvös idő miatt. Házukba zást csak a gyártó buda­új típusú kazánt szereltek pesti cég szerelői végez­fel, s mert ez nem készült hetik, ide-oda utazgatásuk el időre, vagy mert a pró- miatt kis hibák javítására baüzemeléskor derűitek ki ls több napot kell vár­szabályozási hibái: a Szé- ni... Magyarázat, ok és chenyi tér 7., a Lenin kör- indok több is van, mint út 18—20. és a József At- kellene, tila sugárút 24. szám alat- Ml csak azt kérdezzük, ti lakásokban jó ideig fáz- ha ennyi a gond egy új t.ak a lakók. Hiába lesték a típusú kazán üzembehelye­radiátorok biztató,, fűtés- zésével, ha a beszabályo­indító -attanúsát. ' zás ennyi időt vesz igénybe. Kéthetes késéssel ugyan, ha kevés (a helyi szerelők de ezekben a lakásokban is tapasztalata és sok a hi­melegek már a fűtőtestek, balehetőség — nem lehe­S hogy miért csak most? tett volna a munkát ko­A kért és kapott mágya- rátíban kezdeni? Utánajá­rázat így hangzik: beszer- rás, bosszankodás és meg­zésl nehézségekkel küzdött fázás veszélye nélkül, hi­a kivitelező, s nem tudta deg Időben, meleg lakás­időre átadni a kazánházat; ban szeretne lenni, aki a Magvarországon elsőként szolgáltatást éppen úgy alkalmazták ezt a típust, a meg£lzetii mint a szeren_ hibát most derültek kl; a " ? , korszerű, automatikákkal csés többiek, felszerelt műszerek közül Pálfy Katalin Fejlődött a Balaton idegen­forgalma Tovább fejlődött a Bala­ton idegenforgalma — álla­pították meg az illetékesek az idei szezon forgalmi ada­tainak összegezésekor. A veszprémi parton pél­dául a tavalyihoz viszonyít­va 8,5 százalékkal több ven­déget fogadtak, és 18,3 szá­zalékkal nőtt a vendégna­pok száma. Ugyanitt 4,5 szá­zalékkal csökkent a belföldi turisták száma, az egy-egy vendégre Jutó átlagos tar­tózkodási idő pedig 5,6 szá­zalékkal nőtt. A déli parton a legérdeke­sebb statisztikai adat; a csehszlovák vendégek száma megkétszereződött. Csaknem ilyen arányú a Lengyelor­szágból és Jugoszláviából érkezett turisták számának növekedése. Az idei szezon statisztikai adatai szerint a kempingekben és a szállo­dákban több mint félmil­lió vendéget fogadtak. Meg­közelíti a 200 ezret a fize­tővendéglátó szolgálat for­galma is. nyos eredmények közkincs, csé tételével közelítsék u múzeumokat a mindennapi élethez a régmúlt értékeit beépítsék a kortársi tudat­ba. napjainkban teljesedik 2. cialista fejlődésünk egyik központi feladatát jelenti. 1.! Ahogy az egyén hagyo­mányokon nevelődik, úgy véndorkiúl- zelmúlttal. Elsősorban mun­kásmozgalmi és ipari-ipar­történeti kiállítások szerve­zésével és rendezésével igye­keznek alakítanl-bcfolyásol. nl nemzeti tudatunkat. En­nek szép példája az alföl­--• , Korunk múzeumának hár- dl agrármozgalmak egyik ki. Azzal, hogy a feltart mag £eiadatot ken teljesíte- szárnyának emieket állftó kincseket és tudományos nl Állandó gyűjtő és feltá- szentesi kubikosmúzeum, eredményeket a múzeumok ró" munk;it végezni, tudomá- vagy éopen a vásárhelyi fa­sajátos módszereikkel a tö- nyos. kutató elemző és fel- zeknsház. s nem utolsósor­megek elé tárják, részesei doigozó tevékenységet kifej- bnn « Szegeden megrende. annak a közművelődési £en[ ^ az eredményeket zett Olaj és földgáz című programnak, mely az közklnccsé tennl azaz részt ipari kiállítás. MSZMP Központi Bi«>ttsá- vállaln| a köZművel6dési Az sem egyszeri és vétet ga közművelődési határoza- íeladatok végrehajtásából. len ielenct wTt amlkor i" tának megjelenése óta szó. A. arriekiőriés %evrP ™ a , - , , ,aiT"KOr « „,-oiiíta f*il«désünic eevlk alf?ym honfoglaláskor! sírok muzeumi t.argyak. kincsek feltárásánál ott szorgoskod­iránt. A szegedi és Csöng- tak az út másjk 0idlián, rad megyei muzeumok kü- , fúrótornyok, a gázzal töl­lonosen szép eredmenyek- tött hatalmas gömbök tövé­kel dicsekedhetnek. Igen elő- ben dolgozó olajbányászok: kelő helyet foglalnak el az hogy olajmunkások vasár­országos muzeumi hálózat- napjaikat az ópusztaszeri ban. A szegedi Móra Fe. ásatásoknál töltötték, vagv renc Muzeum evek óta a vl- . ,„„„„„,„, „ befolyásolják a hagyomá- dék egvlk legeredményeseb- az- hogy ugyanezek a mun" nyok egy város, tájegység, ben működő Ilyen tntézmé- hások segítették elszállítani egv ország karakterét. Mai nye, mely nemcsak a leg- Visegrádról Mészáros De­ktiltúránk egésze több mint több és legváltozatosabb ki- u6 hatalmas kőszobrait ezer nemzedék tudatának állítási programot szervezi, . _„*„„ ,<»»,.••„„, krlstályosult összessége, de a feegtöbb látogatót i. ™eIyet ny*ron ]áthattunk a melyben a közelmúlt éppoly fogadja. Míg 1971-ben 46 Mora.parkban. A szegedi tápláló erő, mint egy-egy ezer látogatót fogadlak, ad- Móra Ferenc Múzeum és a ezeréves emlék. Ennek « dig ez év első öt hrésojá- három olajo»"-brlgád kö hajdani kultúrának minél ban 31 ezren keresték fel a ,Lreiött SZOciaii«ta jobb megismerése közügv. a szegedi múzeumot. A Csöng- z0" "Wejött szocialista múlt iránti tiszteletből fáp- rád megyei Múzeumok Igaz- szerződések másik serpenyő­iéit humánus igény meg- gatósága régészeti kiállítá- jében viszont közös múze­szabja a múzeumok mai fel- sait úgy állította össze, hogy umlátogatásokat találunk, adatalt éppúgy, mint társa- u. szentesi, a vásárhelyi és a tárlatvezetéseket, ismerettel dnlml jelentőségét. szegedi múzeumban egy-egy jesztő előadásokat. A szegedi Immár tizenhárom észten- régészeti korszak alföldi intézmény terveiben szere­deje, hogy az UNESCO kez- kincseit mutatják be, ezzel pei a múzeum baráti köré­deményezésére minden év részben teljességre lőrek?d- nek újjászervezése, amely a októberében világszerte nek, részben egyéni profilt munkások tömegeivel való megrendezik a múzeumi és adnak a múzeumoknak. A kapcsolat kötetlen és sok, műemléki hónapot, amikor a néprajzi emlékek gyűjtése, még kiaknázatlan lehetősé­közérdeklődés reflektorfé- rendszerezése és bemutató- geket rejtő formája. Gyü­nyébe kerülnek a múzeu- sa a tudományos kutatáson mölcsöző eredményeket hoz­mok, a falai közti munka, túl elősegíti azt. hogy népi hatnak, ha az azonos célok­mmsmmm^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm^rnmmmmm kai létrejött Intézmények és a múzeum szorosabbra fűz­né kapcsolatait. Jó példák máris vannak, gondol lünk csak a Művészklubbal. a Bartók Béla Művelődési Központtal és a Somogyi­könyvtárral kialakult hasz­nos együttműködésre. ' E „A múzeumoknak és kl­dllltótermeknek keresniük kell a lehetőségeket és mód­szereket. amelyek o történe­ti, kulturális és művészeti értékeket minél szélesebb ré­tegek közkincsévé teszik. Mint elsősorban a közmű­velődési intézményeknek — tudományos munkájuk mel­lett — céltudatosabb és ha­tékonyabb nevelő-művelő szerepet kell vállalniuk" — olvashatjuk a közművelődé­si határozatban. Ebből, és az előbbi gondolatokból is kiderül, hogy korunk mú­zeuma már nem porosodó régiségek gyűjtőhelye, ha­nem társadalmunk dinami­kus, a szocialista tudatot ak­tívan formáló tudományos műhelye. Feladataink még bőven vannak, hogy a „mú­zsák szentelt ligetében" élet­re dajkáljuk mindannyiunk teljesebb emberségét. Tandl Lajos Mit tesznek a munkásokért? Méltó otthont az üzemi könyvtáraknak! Csanádi Józscfné íroaszta- nek — például a textilmű- nos, eredményekről ls be­la több ezer kötetet számlá- vekben, a Kenderfonó és szélhetünk. Egyre több ló kőnyvblroüalomban áll a Szövőipari Vállalatnál, a üzemben alkalmaznak füg­Szakszervezetek Csongrád HŐDIKÖT-nél —, jobb getlenített könyvtárost, a megyei Tanácsának közpon- eredményeket érnek el. Saj- kábelgyárban néhány hó­ti könyvtárában. Az Igazga- nos, a könyvtári dolgozók- napja, a ruhagyárban pedig tónő innen kíséri figyelem- nak csak 10 százaléka főfog- január 1-től. mel a megyében működő la'kozású, többségük társa- — Milyen aktuális felada­üzeml könyvtárak munkáját, dalmi munkás. Az esztéti- tokra készülnek az üzemi gondoskodik arról is, hogy' kus, kellemes környezet is könyvtárak? rendszeresen friss könyvek hozzájárul ahhoz, hogy a — A közművelődési hatá­álljanak a munkásolvasók munkások megszeressék, rozathoz kapcsolódó Olvasó rendelkezésére. birtokba vegyék a könyvta- népért felhíváshoz 28könyv­— Az SZMT központi rat, vonzó, ha a polcokról tár csatlakozott. Az üzemi könyvtárához a megye 127 szabadon válogathatnak. Jó könyvtáraknak eddig Is spe­üzemi könyvtára tartozik, 77 lenne, ha egyre több válla- clálls programjuk volt, most ezer olvasót, az üzemi dol- lat követné a szalámigyár még többet kívánnak tenni gozók 25 százalékát képesek példáját, ahol hamarosan a munkásművelődés érdeké­ellátni — mondja Csanádi méltó otthont kapnak a ben. Segítik az általános és Józsefné. — Szeretnénk, ha könyvek. Persze, vannak középiskolai, szakmai, poli­ez a szám egyre növekedne, 'üzemek, ahol helyszűke ml- tikai tanulmányokat folytató ehhez azonban jobb szemé- att nem tehetik ezt meg, de dolgozókat: megfelelő szak­lyi és tárgyi feltételek szűk- gyakran az új létesítmé- Irodalmat bocsátanak ren­ségesek. nyéknél sem gondolnak ar- delkezésükre, a könyvtárak — Több könyvtárosra és ra, hogy a kultúra és a mű- nyitvatartási Idejét a mun­több önálló helyiségre lenne velődés nem luxus, megéri kások igényei szerint alakít­szükség? az anyagi áldozatot. Sőt né- jók kl. Szerződést kötnek — Minden könyvtárban hány vállalat, köztük a szocialista brigádokkal, elő­egy személy látja el a teen- HODGÉP és a Szentesi Kon- készítik, támogatják a bri­dőket. De nem is ez okoz takta — a termelés fokozá- gádok közti irodalmi, politi­gondot. A tapasztalatok iga- sóra hivatkozva — a már ki- kai vetélkedőket. Író-olvasó zolták, azokban az üzemek- alakult, önálló könyvtárat találkozókat, kiállításokat ben, ahol függetlenített vagy szünteti meg, más célra sze™e.zn®k- Munkájukhoz ..." . , „ . .,. ' , . , , „ segitseget kapnak a helyi részmunkaidőben foglalkoz- hasznalja a helyiséget. Sze- KISZ-szervezetektől is. tátott könyvtárosok működ- rencsére nem ez az általá- L. ZS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents