Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-24 / 249. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. OKTÓBER 24. 3 Javaslatok, kezdeményezések a színvonalasabb munkáért Hegtartották a szegedi úttörők parlamentjét i 11 i l te & 1 Sf | « ^^^Mmmmtaímmmam,Ii 7 - r W fft mi* *> .„* itdte * Jk *' •pi: íok \ n-ni Sjp v j|pys JBlÉLÉjÉk Pl^ÉK I^'WJF- ^EpP* u-s. tffiS W lr ', J % Jp^H^i^jJi fi iJt f W&J&SMB^W ' ..jjSÉÉr ^WrW^tf m <*• V ffe * 1, •' M -J^ÉSHa^H l^ly^^il i ji _••• NiujööÉ Ö© ^^^^^ % vB^Dk tMBs^m^^iY^ JHBWSBfiBH; ••• "4 a r 11 K ff IPlpB w aa SéItPw^H^^H^&ImShIb. Nagyobb kenyér Üllésiek és forráskútiak „házassága" Tanácskozik az űttöröpariament Közel JS ezer szegedi úttörő és kisdobos képviseletében 37 úttörőcsapat 233 úttörője és kisdobosa gyűlt össze tegnap, szerdán reggel a Tisza-szálló koncerttermében a Szeged városi úttörőparlamentre. Harsonák felhívó jelére egyenruhás úttörők hozták be a zászlót, majd a Himnusz elhangzása után az ifjúvezetők és KISZ-tagok képviselője üdvözölte a legifjabbak városi parlamentjét. Ecsedi Gézáné, a forradalmi munkásmozgalom veteránia a városi elnökség tiszteletbeli tagi a emlékezett 55 évvel ezelőtti munkásmozgalomra, az egykori harcokra nehézségekre. Szólt arról, hogy harcuk nem volt hiábavaló, mai eredményeink bizonyítják, igazolják küzdelmeik helyességét. Csupa úttörő foglalt helyet a parlament elnökségében. Deák Ágnes, a 2122. számú Szilágyi Erzsébet úttörőcsapat küldötte, a városi úttörőparlament elnöke üdvözölte a küldötteket és a részt vevő vendégeket, köztük dr. Ozvald Imiét a Szeged városi pártbizottság titkárát. Oláh Miklóst. a megyei pártbizottság munkatársát Templom Jó_ zsefnét, a Magyar Üttö-ők Országos Szövetsége szakbizottság-vezet "jét Baló Ilonát, a KISZ Szeged városi bizo't'ágának első titkárát Padár Lászlónét. a Csongrád megvei úttörőelnökség elnökét és Forgó Pált a Szeged városi tanács műve'ődésügyi osztályának vezetőjét Borbola István, a városi úttörőelnökség elnöke tartott vitaindító előadást a délelőtti plenáris ülésen. Emlékeztetett az úttörőparlament feladataira, az előző úttöróparlnment összehívása óta eltelt két esztendő eredményeire. és szólt a iövő felaöatair 1. A plenáris ülés után az úttörónarlament kü'döt'ei hat munkacsoportban vitatták meg az úttörőélet különböző területeink eredményeit és feladatait. Külön munkacsoport foglalkozott a Törvényünk tettekben: Vidámság, iáték. szórakozás: Úttörőéletünk a lakóterületen; Ültörőnvár; Úttörőéletünk az iskolában és a Felkészülés a kisdobosígéretre, az úttörő-fogadalomra, a KtS7-tagságra című témakörökkel. Délután ismét plenáris üléssel folytatta munkáját a városi úttörőparlament A munkacsoportok képviselői beszámoltak a délelőtti tanácskozások legfontosabb problémáiról, eredményeiről, a javaslatokról. Az úttörők vitáját nagy felelősség, komolyság és hozzáértés jellemezte. Kritikusan értékeltek salát, az elmúlt két évben végzett úttörömunkájukat. felelősen szóltak elkévzeléseikről. okos javaslatokkal és újszerű kezdeményezésekkel rukkoltak elő. A munkabizottságok legfontosabb javaslatait Üzenetben fogalmazták m*g. E dokumentum tartalmazza a szegedi úttörők elmúlt kétévi munkáiénak kritikus elemzését és értékeléséi, felvázolja az úttörők elképzeléseit, saiát munkájuk színvonalasabbá téte'ének lehe'őségeit és felsorakoztatja kívánságaikat is. Fölve'eVék többek között, hogv zsúfoltak a szegedi isko'ák. nincs megfelelő úttörőszoba az öszsz'jöve^elek. foglal kozá-ok lebonyolítására. Égetően szüksé-es eav minden igényt kielégítő úttörőház fele ítése a városban, mely közel 13 ezer úttörő és kisdobos mozga'mi munkájának lehetne szervező. irányi* "> k "z_ oontia. Ugyancsak elengedhetetlenül szükséges egy. a városi úttörőelnökség felügyelete alatt miV'ödő úttörőtábor létrehozása haz'nk valamely hegyes vidékén, ahol váltótábomkkal S~eged több ezer úttörője pihenhetne. szórakozhatna nyaranta. Kevés a svortpálva, a látszótér. hiányoznak nváron az uszodák, télen a jégpályák. Az út'ör-k és HsJobosov kulturális igényét iel7i. h"gv javaslatok születtek általános iskolaj moziberlet-akciókra és gyermeks-i^házi előadások gyakoribb szervezésére. Szükséges a müiiel'dési otthonokban létrehozni a „16 éven aluliak klubiát", ahol a fiatalok kul'úrált körülmények között szórakozhatnak. tanulhatnak. olvashatnak Ugyancsak megszívlelendő javaslat, hogy a város több pontján olyan KRESZ-pályákat kellene teremteni, ahol a közlekedési szabályokat a valódihoz hasonló körülmények között sajátíthatnák el &Í úttörők. Aes S. Sándor felvétele Á vitát és az egész parlamenti munkát a jó hangulat jellemezte. Megfontolt vélemények, ésszerű javaslatok hangzottak el, a küldöttek őszintén és bátran feltárták a hiányosságokat és felelősen fogalmazták meg kéréseiket. A munkabizottságok javaslatainak elhangzása után Szeged város vezetői válaszoltak az elhangzott kérdésekre, s ígéretet tettek, hogy a jövőben megteremtik az új úttörőház, váltótábor a KRESZ, és sportpálváv létesítésének anyagi lehetőségeit Ezután a Szeged városi úttöröparlament elfogadta Üz-metét. majd megválasztották azt a 28 küldöttet, akik Szeged úttörőit és kisdobosait képviselik a november 3-án megrendezésre kerülő megyei úttörőparlamenten. Borbola István zárszava után pergő dobszó k'xéretében vonultak ki a zászlóvivők, és pattogó úttörődalok és indulók hangjaival fejeződött be Szeged úttörőinek 1974. évi parlamentje. A főpróba biztatóan sikerült, a sz-gedi úttörők éltek demokratikus jogaikkal és kötelességeikkel, méltóak arra a biz->lomra. hogy november 23. és 28-a között Szeged város iogadja az V or"á°os úttörőparlament küldötteit. Ki ne emlékeznék arra az esztendőkre, amikor lapunkban is többször és rendszeresen szóvá tettük, hogy az üllési szövetkezetek gazdálkodása nem sikerült a legfényesebben. Különösen a Kossuth Tsz juttatta bajba a közös szekerét, volt olyan időszak, amikor minden forintból nyolcvan fillért az állam dotált. Aztán élve az adottságokkal. a reális lehetőségekkel, a Kossuth Tsz. csatlakozott a forráskúti Haladás Tsz-hez, s az eltelt rövid idő alatt bizonyságát adta Üllés lakossága is, hogy nem a nagyüzemi szerkezetben van a hiba, ha nem mennek jól a dolgok, hanem esetleg a vezetésben, vagy máshol. Az elmúlt napokban részközgyűléseken döntött arról Forráskút és Üllés tagsága, hogy már ez év őszétől kezdve, a korábban önállóan gazdálkodó üllési Árpád Tsz-, szel karöltve teremti meg szocialista nagyüzemét a két község határában. Az elért eredmények további javítására, létbiztonságára szavazott a. tagság. A részközgyűléseket kisgyűlések előzték meg, rengeteg energia, este, győzködés, de mindenképpen megérte, hiszen a gondolat megszületésétől a tettig, tisztességesen végigjárták az utat a két falu vezetői és lakói. A részközgyűlések hangulatára jellemzésként idézzük Lajkó Ferenc megállapítását; — erre az egyesülésre három-négy éve szükség lett yolna, de sajnos a vezetés nem értette meg. Nézzük részletesebben. Nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek megalakítasa, s az eltelt időszak bizonyította, hogy a Szeged környéki homokföldeken is egyetlen járható út a biztos nagyüzem, de napjaink is sürgetően parancsolják, hogy csak a tőke, terület, szellemi koncentráció virágoztathat fel egy-egy üzemet. Igazán fejlődőképes gazdaságok csak azok lehetnek, ahol a koncentráció volumenében is számottevő, amely alkalmas a vállalatszerű gazdálkodásra, a termelés modern irányú fejlesztésére, ahol lehetőseg van az ipari és mezőgazdasági forradalom legújabb vívmányainak alkalmazására, honosítására. Nem kell mélyreható közgazdasági tervezés, számítgatás, elég csak a forráskúti Haladás, és az üllési Kossuth Tsz korábbi egyesülésének példája, és kész a bizonyíték. Az üllési Árpád Tsz fejlődésének gátja volt a kis terület, a fejlesztési alapok, a pénzeszközök csekélysége, a hagyományosan fenntartott termelesi forma, a kevés eszközellátottság és az alacsony technikai termelési színvonal. A számok mindent kifejeznek. Az egyesülés után Forráskút és Üllés határában olyan homoki nagyüzem született, olyan tőkekoncentráció, amely évente 30—35 millió forintos fejlesztést tesz lehetővé, 3—1 milliót fordíthatnak forgóeszközökre. És könnyen megvalósítható, 3—7 százalékos termelési értéknövekedés. Eddig is sok jó hír kelt megalapozottan szárnyra a forráskúti mintamodellról, s a jövő további nagy ígéret, nagy lehetőség bölcsője. Egyesülés után a Haladás Tsz - összes területe 7 ezer 736 hektár, amiből 4 ezer 714 hektár a szántó. Összesen 597 hektáron díszlik szőlő, termőgyümölcsös pedig 364 hektáron. Nem kevesebb, rrtirit 1126 szövetkezeti tag, aktív kereső megélhetéséről • gondoskodik a mammutüzem, a nyugdíjasok és alkalmazottak számát is tekintve, 1787 dolgozót tart nyilván. Az egyesüléssel növekedett az állóeszközök bruttó értéke, ami 123 millió 219 ezer forint. Harmincmillió forintos forgóalappal, 24 millió forintos fejlesztési alappal és mintegy 6 és fél millió forintos biztonsági alappal rendelkezik a homoki gazdaközösség. Két kerületre; forráskúti és üllési kerület tagolódik a gazdaság, de a kerületektől függetlenül ágazati rendszerben dolgozik a kertészet, valamint a szőlőes gyümölcstermelő ágazat. Forráskúton két üzemegység, Üllésen pedig három üzemegység dolgozik. A már jól bevált, gépesített, zárt termelési rendszereket továbbfejlesztik, a volt Árpád Tsz, vagyis a harmadik üzemegység területén. A felszabaduló élő munkaerőt, a még nem gépesíthető, de munkaigényes kultúrákhoz, fűszerpaprika, cseresznyepaprika, paradicsom- és pritamin paprika termesztéséhez csoportosítják. Megfelelően gondoskodnak az egész terület talajerő-ellátottságáról. Üj beruházásokra, gépesítésekre kerül sor, amiből természetesen a volt Árpád Tsz majorja sem maradhat ki. A közeljövőben csővázas raktárt, 120 vagonos hűtőt, százvagonos manipulálót és több kukoricagórét építenek. NA zártrendszerű burgonyatermesztés és a zöldségprogram további fejlesztése megköveteli, hogy az Árpád Tsz majorjában kutat fúrjanak, víztározót építsenek és már jövőre megkezdődik száz hektáron a szőlőtelepítés is a karahomoki részen. Minden tervet, reális elképzelést nem sorolhatunk fel. Tény viszont, hogy az új támogatási rendszerek csak ott hasznosulnak, s oda jut leginkább az állami segítség, pénz, ahol az eredményesség, a jövedelmezőség adott. Ezután inkább odaadjuk á pénzt, ahol megtérül. Az is igaz, az egyesülés után nem lesz könnyű, különösen az első hetek, hónapok halmoznak fel rengeteg gondot, megoldásra váró problémát. Mégis egyértelmű a siker, az előkészítéstől a vezetöségválasztásig, jó munkát végeztek a forráskúti, üllési szövetkezetiek, jövőjüket építették. Sz. Lukács Imre Megyénk a harmadik Tanácskozás a szarvasmarha-tenyésztésről Terv a vásárhelyi városközpont rendezésére Tegnap, szerdán ülést tartott a vásárhelyi városi tanács végrehajtó bizottsága. A testület megvitatta, s elfogadta az útfelújításokról szóló előterjesztést. Mivel a város útjai igen • rossz állapotban vannak, a vb egyetértett a műszaki osztály javaslatával, és így 8,4 millió forint értékben — terven felül — jövőre további utcákban újítják majd fel, illetve javítják ki a burkolatot. Elfogadta a vb a városközpont újonnan készülő részleges rendezési tervéhez szükséges programjavaslatot^ majd megbízták dr. Rbstás Istvánt, a megyei tanács vb tervosztályának .eddigi helyettes vezetőjét a vásárhelyi tanács vb terv- és munkaügyi osztályának vezetésével. A végleges kinevezésről a tanács legközelebbi ülésén döntenek. A testület foglalkozott vízés pb-gázellátással, a javítás, szolgáltatás hiányosságaival, az egészségügyi ellátás és népművelés nehézségeivel is, és a megoldandó kérdésekre határozatot hoztak. A szarvasmarha-tenyésztés mostani helyzetét, a tenyésztés kedvező és gondot okozó tendenciáit vizsgálta tegnap délelőtti ülésén a megyei operatív bizottság, dr. Pázzuk Istvánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével. Ballabás Sándor, az állattenyésztési felügyelőség igazgatója, az operatív bizottság titkára előterjesztett összefoglalója szerint megyénk szarvasmarha-állománya tovább nőtt, 94 ezer 535-ről 97 ezer 200-ra emelkedett egy év alatt. Legszembetűnőbb a növekedés a termelőszövetkezeti közös gazdaságokban. Minden számadatot összevetve megállapítható, hogy megyénk az országos rangsorolásban a harmadik helyre került. Szó esett a szakosított telepek hasznosításáról is. Az itt tapasztalható fejlődés szerényebb, az elvárható eredményeknek alatta marad. Egyre sürgetőbb követelmény e telepek adottságainak maradéktalan kihasználása, hiszen a későbbi években az állattenyésztés korszerű bázisaira a mostaninál is nagyobb szükség lesz. Az adottságok teljes kihasználásán a hús-, illetve tejtermelő gazdaságokra osztást is értenünk kell. Azért is sürgős e telepek körüli problémák mielőbbi megoldása, mert a mezőgazdasági kisüzemekben, a háztáji gazdaságokban az állattartás korábban tapasztalható erőteljes fellendülése megtorpant, a szarvasmarhák száma a vártnál jobban csökkent. Ez a körülmény több tényező közös eredője: a hízómarhák átvételének elhúzódása, a progresszív adózás, a takarmányozási gondok, az urbanizációs folyamat, és az állattartók öregedése mind ho»» zájárul. Az adózási rendszer felülvizsgálása, illetve félreérthetetlen értelmezése, visszatartó erejének megszüntetése több hozzászólásnak is témája volt. A felvásárlás körüli kényszerű gondok enyhítésének módját keresi az állatforgalmi és húsiDari vállalat — hallottuk az illetékes nyilatkozatát. A tej átvételénél korábban tapasztalt gondok megszűntek, a tejipar fél év alatt 3 millió literrel többet vett át, mint az előző év azonos időszakában, örvendetesen bővül a tej fogyasztóinak a köre is; Szentesen épül az ország legkorszerűbbnek ígérkező tejporgyára — jogos tehát az igény, hogy a tejtermelés a célszerű szakosítás ellenére se csökkenjen a következő évben sem. Az operatív bizottság számos olyan problémát vitatott meg, amelyeket a kedvező tendenciák erősítése érdekében meg kell oldani, állásfoglalásaival az eddigi eredménvek tartását és a további előrelépést segíti. , Híradástechnikai ankét A Híradástechnikai Tudományos Egyesület és a Videoton gyár országos híradástechnikai ankétot rendezett szerdán Székesfehérváron. A konferencián 250 szakember az iparág technológiai fejlesztésének időszerű kérdéseiről tanácskozott.