Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

SZERDA, 11% OKTÓBER 83. Iskola életközelben A jövő szakközépiskolája A művelődésügyi miniszter 31 342/1973. sz. rendelkezésével megalakította a szakközépiskolai tantervi bi. zottságot, mely több szakminisztérium és társadalmi szerv együttes véleménye alapján összeállította irányelveit. elképzeléseit a jövő szakközépiskolájáról. Ezeket az irányelveket az iskolák véleményezésre megkapták, melyekből néhányat — amelyek feltételezhetően közérdeklődésre tarthatnak számot — ezúton ls szeretnénk közreadni. Még csak alig néhány éve annak, hogy országosan több gimnázium megs üntetésével. illetve szakközéniskolává történő átszervezésével kialakult a ma már reálisnak mondható egyharmados-kétlnrmados arany a két Iskolatípus között — máris elmondhat'uk, hogy ez helyes lépésnek bizonyult. Ez az átállás zökkenőmentes volt olyan esetekben, ahol az átszervezéssel párhuzamosan bl tosítanl lehetett a pén'ig >nyes"bb szakközépiskolák anyagi fedeze. tét ls. Az ország középiskoláinak kétharnndában tehát szakmai képzés folyik, s inte áttekinthetetlenül sokféle szakon, ágazaton. Ügy gondoljuk ml ls, hogy általánosabb szakmai, elméleti és gyakorlati képzést biztosítva bizonyos szakok, illetve ágazatok összevonása a jövőben indokolttá válik. Korábban már írtunk arról, hogy a ma szakközépiskolája a jelenlegi differenciált képzési célnak egyre nehezebben tud megfelelni és ezért bizonyos reformra lesz szükség. A mindig újabb és jobb keresése ma már mindennapi életünk velejárója, tartozéka oktatási téren is. Csak helyeselni lehet azt a törekvést, hogy a jövő iskolareformja számol azzal a ténnyel ls, hogy a nyolc általánost végzett tizennégy éves fiatalok nagyobb része „pályaéretlen". Az ő beiskolázásuknál jórészt a „divat", illetve a szülői akarat dominál, mondván, hogy „oda jártam én ls, jó lesz az neked ls". Amikor viszont egyértelműen kiderül, hogy a választott Iskolatípus bizony nem neki való. akkor már rendszerint késő, mert az iskolák közötti tanulói „mozgást" a jelenlegi tantervek nem teszik lehetővé. Ezért az elképzelések szerint úgy kellene csoportosítani az órákat, illetve tantárgyakat valamennyi középiskolában egységesen, Hbgy a második év végén a tanuló bármely iskolából, bármely iskolába különbözeti vizsga nélkül átmehessen. A mérési és vizsgálati adatok szerint ugyanis a 10 éves fiatal már lényegesen „pályaérettebb", s így nagyobb biztonsággal eldönthető részben az. hogy ml szeretne lenni, illetve mire alkalmas. A szakközépiskolák szakmai képzése ezek szerint tehát jórészt a harmadik, illetve negyedik évben történne, ami így első hallásra esetleg vegyes érzelmeket, netán ellenkezést ls vélthat kl. Lehet-e két év alatt szakmai. elméleti és gyaCsiszolópor (bütoriapgytírtás mellékterméke. fűtésre, állattenyésztésben nlmozásra. kötött-talaj lazításra alkalmas) díjtalanul korlátlan mennyiségben elszállítható a KS7.V CJszegedl Szövflgyar telepéről. Szeged. Aleókikotú sor 6. Telefon: 16-sil/in mellék. x korlati képzést adni középfokon? Ha lehet — hogyan? A kiadott irányelvek szerint megváltozna a szakközépiskolák képzési célja is. Alanvetóen kétféle típusú szakközépiskola lenne. Az egyik típus az elméletigényes szakmákban, szakmunkásképzési céllal működne úgy, hogy érettségit adva biztosított lenne a szakirányú továbbtanulás. Az itt végzettek később megszerez, hetnék a technikust végzettséget Is. Az ennél a típusnál oktatott szakmákkal a szakmunkáskénző intézetek nem fogla'koznának. A másik típus az érettségi illetve a szak'r'nvú továbbta. nu'ás mellett közé ifokú szakmai végzettséget adna — pl. az egészségügyi, óvónői. közgazdasági stb. területen. Erre a típusra ter-. mészetesen nem épülne technikusminősítés. A felvetett kérdésekre most nem kívánunk válaszolni, hiszen ma még teljes biztonsággal nem is lehet Erre csak hosszas tudományos kutató és kísérletező munka elemzése, értékelése után adhatunk majd helyes választ. Egy biztos, már most el kell kezdeni az 198réas évek, illetve az ezredforduló középiskolai. ezen belül is a szakközéniskola új modelljének kísérleteit és ha a kísérletek megnyug'at an jó eredménnyel zárulnak, csak akkor tehetjük azokat általánossá. Dr. ^te-ényi .Hass, a Déri Miksa Szakközépiskola igazgatója Környezetiink kultúrája Az építészet (11.) A házépítés lényege, attól kezdve, hogy az ősember otthagyta a barlangját, nem más, mint azoknak az építőanyagoknak és felhasználási módjuknak a története, amelyekkel a teret elkerítették. A függőleges támasztó és a vízszintes lezáró elemek históriája maga az építészet históriája. Gondoljuk el, már az ősember házat, méghozzá a saját sátránál, kunyhójánál tartósabb házat akart készíteni halottainak, hiszen azok nem egy emberöltőn át nyugszanak, pihennek ebben a „házban", hanem a különböző vallási hiedelmek szerint a feltámadásig, vagy éppen az idők végtelenségéig. Elkészítette hát a sírok fölé a dolmeneket, amelyek nem álltak másból, mint két vagy több függőlegesen felállított kőlapból, amit egyetlen, hatalmas kőlappal lefedtek. Az egyiptomiak már számta'an oszlop függőlegesét állították fel templomaikban, hogy vízszintes kőgerendákknl befedjék az oszlopok kialakította teret. Korábban a facölöp és fagerenda volt használatos, meg persze a hozzáférhetőbb is, de a kőoszlopok őrizni, utánozni próbálták a vaskos fatörzseket, mint ahogy a vízszintes kőgerendán is a favésések utánzata adta a díszítést. A görög építészet csak finomította az egyiptomiak technikáját és arányalt, de forradalmi változást a rómaiak égetett téglái hoztak. amelyeket szorosan egymáshoz préselve, ívelt boltozatokat tudtak készíteni. Nemcsak a kupola született Ferenc, Levente, Árpád Kevés szülő dicsekedhet három katonafiával. A Dóc községi Lele fiúk szülei viszont joggal lehetnek büszkék Ferencre, Lenvetére és Árpádra, akik becsülettel álltak helyet a határőrség kiskunhalasi egységénél. Korábban hírt adtunk arról, hogy a Lele testvérek a tényleges katonai szolgálatukat a határőrségnél töltik. Az egység parancsnokai akkor elhatározták, hogy a fiatalok a bevonulástól a leszerelésig együtt, egy alegységnél tölthetik katonaidejüket. Igaz, hogy Árpit, a legfiatalabb fiút néhány hónappal előbb vonultatták be. őrvezető és rajparancsnok volt már, amikor Feri és Levente beöltöztek. A parancsnokok Árpira bizták a „bátyusok" alapkiképzését. Később aztán úgy alakult, hogy Feri meg Levente is tisztestanfolyamot végzett, és mindhárman rajparancsnokok lettek. Példamutató, talpraesett fiúk a Lele testvérek, gyorsan haladtak a ranglétrán, meg a beosztásban is. örvezetők, tizedesek, szakaszvezetők, rajparancsnokok, majd szakaszparancsnok-helyettesek lettek. Feri — a legidősebb testvér — az utolsó fél évben megelőzte az öcskösöket. Őrmesteri rangot kapott és szakaszparancsnok lett. Levente pedig helyettese volt. — Hogyan tud az egyik testvér a másiknak parancsolni? Egymás alárendeltségében milyen fegyelmet tudnak majd a szakaszban biztosítani? — vetődött fel a kérdés egyik-másik elöljáró részéről, amikor két testvér került egy szakasz élere. Az eredmények kétséget kizáróan mutatják: Leléék eredményesen oldották meg feladatukat. Korábban az öcskös irányításával a „bátyusok" is példamutatóan dolgoztak, mint ahogy később Levente is — mint helyettes szakaszparancsnok — fegyelmezetten hajtotta végre Feri utasításait. A fivérek egyéni és közös munkájuk végeredménye nagyon pozitív. Árpi a határőrség kétszeres egység élen járó katonája, élen járó rajparancsnok és szakaszparancsnok-helyettes volt. Az általa vezetett rajok is elnyerték az egység élen járó címet. Feri is minden kiképzési időszakban egység élen járó címet nyert, a leszereléskor pedig a Határőrség Kiváló Katonája lett. Bármilyen szinten is alparancsnokoskodott, mindig élen járó volt, s az általa irányított rajok, szakaszok is jól teljesítették a követelményeket. A testvérek között a szocialista versenymozgalom követelményeit Levente teljesítette a legmagasabb szinten. Kétszer nyerte el a Határőrség Kiváló Katonája cfmet. Leléék tehát bizonyították: szorgalommal, akarattal magas színvonalon lehet teljesíteni a korszerű, bonyolult kiképzési követelményeket is. Sokat tanultak, tapasztaltak katonáéknál, amit nyilván a civil életben is — bármilyen munkaterületen fognak majd dolgozni — hasznosítani tudnak. — Két év után úgy érezzük — mondták a tartalékos tisztesek —, önállóbbak, határozottabbak lettünk. Politikailag ls sokat fejlődtünk, és a vezetés számos elemét sajátítottuk el, amelyeket a nevelő, oktató munkánkban eredményesen tudtunk alkalmazni. — Különösen a tervezés, a feladatok végrehajtásának megszervezése, az ellenőrzés, a vezetéshez nélkülözhetetlen információgyűjtés tudományát alapjaiban sikerült elsajátítani — hangsúlyozta Feri. — Különböző alparancsnoki beosztásban sokfajta emberi tulajdonságot ismetünk meg — folytatták —, és sok tapasztalatot sfcereztünk olyan vonatkozásban is, hogy az egyéneknél felismert jellemhibákat milyen módszerek alkalmazásával lehet megszüntetni. — Tapasztaltuk — szóltak egybehangzóan —, hogy a határőrségnél nagyon jó egyént formáló közösségek vannak, ahol a sokféle gondolkodású és magatartású katonákat a legnehezebb feladatok teljesítésére is eredményesen tudják mozgósítani. A Lele fiúk tehát a tényleges katonai szolgálatuk végéhez értek. Megtisztelő hazafias kötelességüknek — az eskü szellemében — kiválóan tettek eleget. A régi munkahelyükre mentek dolgozni. Árpád az ATIVlZIG szentesi szakaszmérnökségén technikus, a testvérei pedig Szegeden, a Volánnál dolgoznak. Feri villanyszerelő, Levente autószerelő! De más tervük is van a Lele testvéreknek. A KISZszervezet munkáját kívánják segíteni a saját falujukban. Kezdeményezéseiket bizonyára támogatni fogják a községben élő többi tartalékos katonák ls. Gazsó Béla meg ezzel, hanem az építkezés egész jellege átalakult. A gótika már annyira értett az épület szerkezetéhez, statikai, tehát méret-, súly- és erővonalainak viszonyaihoz, hogy 'valósággal kifordította az épületeket, mindenekelőtt a templomokat. Belül égretörő légiesség, csupa párhuzamos hosszanti vonal, kívül pedig vaskos támasztópillérek, hogy mintegy külső csontváz, tartsák a belső, szinte hihetetlen arányokat. Aztán a vas egyre Inkább beépül a függőleges és vízszintes elemekbe, végül a mi századunkban a vas ölelkezik a betonnal és az üveggel. Most már nem kell kívülről megtámogatni az épületeket, hogy hatalmas tereket fedjenek be. Égretörő merész sátorponyvák, vagy vitorlák képzetét ls utánozni tudiák a vasbetonhéjsz°rkezetek. vagy éppen a vékony tojáshéjat, amely az üveggel kombinálva a szó szoros értelmében átlátszó lesz. Íme. ha nem ls toiás-, de dióhéjban .az építészet fejlődése az őskortól máig. S már a kezdetektől a mesterek, majd a sok Iskolát végzett tervezőmérnökök egyaránt arra törekedtek, hogy az épület ne csak hasznos, praktikus, tartós legyen, hanem látványban, egyes részeinek tömegeiben, hangulataiban is kifejezzék azt, amire szolgálnak. Évezredeken át a templomok voltak a közösségek legnagyobb szabású épületei. A templom a vallási hiedelem szerint az isten háza. Olyan lett hát, amilyennek a zelték. Egy görög templom nagyszerű, tiszta aranyaival, világos áttekinthetőségével azt a vallási képet sugallta, ahogyan a görög ember az istenek rendjét és benne a maga helyét elképzelte. Egy gótikus katedrális sejtelmes, színes fényeivel, a tekintetet magasba emelő, égretörő belső vonalaival szinte sugallta az ember kicsinységét, elesettséeét, a mennyekben trónoló isten előtt. Az isten házai után természetesen mindig a földi hatalmasságok házai következtek: királyok, földesurak, nagytőkések kastélyai, palotái. A szabály mindig ugyanaz marad: az építőanyagok változó lehetőségeit felhasználva, az épület célja, funkciója és tulajdonosainak világszemlélete tükröződjék külsejükön ls. Minél szegényebb ember háza volt, annál silányabb minőségben igyekeztek, illetve tudtak csak megfelelni ezeknek a szabályoknak. A múlt században azután a modem nagyipar megjelenésével a kis helyre összezsúfolt sok munkásember elhelyezésére megépültek a nagyvárosok bérkaszárnyái. Századunk társadalmi forradalmával egyidőben — mint erről már többször szó esett —, s az új építőanyagok megjelenésével is egyidőben, néhány nagyszerű építész szakított a hagyományokkal, ami azt ls jelentette, hogy egyre kevésbé házakat, egyedi épületeket terveztek, sokkal inkább városrészeket, vagy éppen egész városokat. Erről azonban sorozatunk következő folytatása szól gazdáját, az adott korban, majd bővebben, egy adott vallásban elkép- Bernath László A koffeinről Kávéfogyasztó nemzet vagyunk: a statisztikák tanúsága szerint évente háromszor annyit költünk e közkedvelt „üdítő" Italra, mint a jóval drágább testápolási és kozmetikai szerekre. A felnőttek nagy része hazánkban naponta 1—3 csésze kávét fogyaszt, sokan ennél is jóval többet. Világszerte orvosok százai vitatkoznak arról: mennyiben hátrányos a kávéfogyasztás, jót tesz-e mindenkinek, és mennyit ihatunk belőle egészségünk kockáztatása nélkül? — A kérdés év^k óta eldöntetlen. A kávé hatóanyaga, a koffein ugyanis nem ártalmas, ha mértékkel fogyasztjuk — mondja dr. Benő Magdolna, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet osztályvezetője. — A legfontosabb az, hogy Ismerjük a koffein szervezetünkre kifejtett hatását, amely minden esetben az egyén érzékenységétől függ. Annyi bizonyos, hogy a koffein tágítja az agy hajszálereit és szűkítöleg hat a gyomor, a belek érrendszerére. Étkezés után — amikor az emésztőszervekben vérbőség alakul ki — rendszerint elálmosodunk. Ilyenkor egy csésze kávé elősegíti az agy vérellátását, ugyanakkor lassítja az emésztést. A szív hajszálereit és a koszorúereket viszont tágítja a koffein. Hatására megnövekszik a szív oxigénfogyasztása, ami nem mindig előnyös a viszonylag gyorsan jelentkező fáradtság miatt. A szív teljesítményének csökkenése a szívbetegek számara ártalmas lehet. — Egy amerikai kutatócsoport több éves vizsgálata után arra a következtetésre jutott, hogy a szívinfarktus előfordulása és a túlzott kávéfogyasztás között szoros összefüggés van: megfigyelésük szerint az infarktust szenvedő betegek közül minden ötödik havonta több mint 200 csésze kávét fogyasztott. Vizsgálatuk csak férfiakra terjedt kl, s figyelemre méltó megállapításként azt ls hozzáfűzték, hogy az említett mániákus kávéfogyasztók voltak egyben a legerősebb dohányosok is. — Egy angliai kutatócsoport ezzel szemben — ugyancsak több éves megfigyelés alapján — azt állítja, hogy a kávéfogyasztás növekedésével fordított arányban csökken az infarktus veszélye. Egy torontói vizsgálat viszont arra derített fényt, hogy szoros összefüggés van a kávéfogyasztás mértéke és a vérben felgyülemlő zsírok menynyisége között. Ez a felfedezés azért ls fontos, mert köztudomású, hogy a zsírsavak túlzott mértékű jelenléte a vérben elősegíti az érelmeszesedést. a trombózist. Megszívlelendő tanácsként ezért azt javasoljuk: ha valaki észreveszi, hogy kávézás után rosszabb a közérzete é6 a megszokott napi „fejadag" helyett kevesebb is elegendő, csökkentse a túlzott kávéfogyasztást. Azok a kávékedvelők pedig, akiknek szívpanaszaik vannak vagy valamilyen anyagcsere-betegségben szenvednek, kérjék ki orvosuk tanácsát arról, hogy veszély nélkül kortyolgathatják-e a gőzölgő feketét. M P. * l