Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

VASÁRNAP, 1914. OKTÓBER 20. i Vetni kell! Az utóbbi évek rekordtermésénél jobb bizonyíték nem kell arra, hogy a jó időben elvetett gabona jó termést hoz. Természetesen, a tétel fordítva is áll: ha későn kerül földbe a mag, ha a fagyos tél beállta előtt nem tnd megerősödni a vetés, kevesebbet mérnek a következő aratáskor a mázsák. Ezért hangsúlyozzák napról napra a mezőgazdaság szakemberei, hogy az őszi vetésnél tapasztalható kényszerű lemaradásunkat mindenképpen be kell hoznánk. Képünkön: Kistelek határában, az Oj Elet Termelőszövetkezet földjén 50 hektárnyi területen vetik a búzát. A pártoktatási évad előtt Az új pártoktatási évad gedi üzemben mintegy 200 csak a párt tagjait, hanem elején vagyunk még, s mö- munkással beszélgettek el a a pártonkívülieket is, akik göttünk az 1973—74-es ok- párt aktivistái, akik végül napi munkájuk mellett tatatási év gazdag tapasztala- így summázták véleményű- nulnak, képzik magukat kütai, amelyeket eredményesen ket: A fizikai dolgozók kivé- lönböző szintű és témakörű lehet felhasználni a jobb ok- tel nélkül hasznosnak tart- politikai tanfolyamokon, tatás, a még tartalmasabb ta- ják a politikai oktatást, a nulmányi eredmények érde- ráfordított időt nem tartkében. Az oktatás célkitűzé- ják elveszettnek, mert azoseinek sikeres eléréséhez kon tanulnak, világnézeti fejpártunk politikájának ered- lődésükre alkalmasnak tartnjényei biztosították a fel- ják. Az oktatás témái ugyantételeket. Az MSZMP Köz- akkor közvetlenül kapcsolatba hozhatók az általuk ismert társadalmi, üzemi jeA munkásság képzése ponti Bizottságának egyidejű határozatai pedig különösen jó légkört teremtettek a propagandamunka sikeres teljesítéséhez. Pártoktatá- _ sunknak lényeges vonása ségükön. Szeretik általában a vizsgálja, hogy a X. volt Szegeden is, hogy nem volt öncél a hallgatók létszámának növelése, hiszen a számszerűség önmagában még nem eredményez sikert a propagandában. Sokkal inkább arra irányult a figyelem, hogy a hallgatóság jól értse meg, érezze át a párt politikáját, sajátítsa el az ezzel kapcsolatos ismereteket pag^Tnkban "továbbra" is Az MSZMP XI. kongreszlenségekkel. Sok múlik szusa felméri majd az okugyanakkor a propagandis- tatómunkában az előző négy ták egyéniségén, felkészült- év tapasztalatait is. Megkongfejlőresszus óta mennyit rugalmas, a közvetlen mód- dött a hallgatók marxista viszerekkel oktató, tanító pro- lágnézete, hogy széles körben pagandistákat. Kongresszus előtt Társadalompolitikai proés azok szemléletté, lekvés rugóivá váljanak. Tizennégyezren alapvető törekvésünk a munkásosztály vezető szerepének erősítése, a munkás-paraszt szövetség fejlesztése, s ennek a szövetségi politikának népszerűsítése, a szocialista demokrácia kibontakoztatásának sokoldalú előpártAz oktatás hatékonyságá- .,..,„ .... ra való törekvés mellett segítésé. A kulonbozo persze számolnunk kell azzal, hogy mind többen, különösen a munkásosztály soraiból, jelentkeznek továbbtanulásra, vesznek részt különböző pártoktatási formákban. Bizonyítja ezt Szegeden az 1972—74-es politikai oktatás^ évad záró statisztikája, miszerint a marxista—leninista középiskoértjük-e a szocialista építés törvényszerűségeinek kérdéseit. Annyi máris bizonyos, hogy az( oktatás alapját továbbra is a pártpolitika fő területei képezik, különösen nagy gondot fordítva a nagyüzemi ipari munkásság politikai képzésére. Feladatunk lesz továbbra is — az eddigi tapasztalatokat felhasználva — oktatni, tanítani tanfolyamokon a párt új tagjait, illetve azokat, akikre mint leendő párttagokra) számítunk a jövőben. Nagyon fontos az a feladatunk hogy kellően előkészítoKtatási formákban tanuló hallgatók alapvetően megértették eddig is, hogy pártunk azért tudja következetesen biztosítani politikájának folytonosságát, mert szí- párttagsággal járó helytálláslárd elveken állva állandó- ra, felelősségre — a nagyobb is, sük a jelölteket és a fiatalokat eszmeileg, politikailag a an a fejlődés új és új követelményeihez igazodik, érvényesíti a politika állandó és változó elemeinek dialekkövetelményekre. L. F. Közművelődés falun N' papjainkban egyik legégetőbb gondunk a közművelődés. Falun is. Divat vagy kötelesség? Maholnap létszükséglet inkább. Az elmúlt három évtizedben hazánkban megteremtettük az anyagi létbiztonságot, a szellem napvilága azonban még korántsem ragyogta be az ablakokat. Társadalmi létkérdés tehát, hogy az állampolgárokat hozzásegítsük a szellemi nagykorúsághoz, az önkifejező, önkiteljesítő mindennapokhoz. Az elmúlt évtizedek gyökeres változásai, a formálódó életmód és a paraszti gondolkodás és szemlélet megváltozása, a felhalmozódott anyagi javak új falvakat hoztak létre. Igaz, szinte nemzedékről nemzedékre követhetjük a művelődési igényeket, a szellemiek meghódítását, és ha a közművelődés kiteljesedését kérjük számon napjainkban, az nem jelenti, hogy egyáltalán nem értünk el eredményeset az utóbbi években. Ha mindjárt csak a mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttét, megerősödését vesszük alapul, akkor is törvényszerű, hogy olyan nagy értékű termelőeszközök birtokába kerültek a földművelésből élő emberek, mint a megelőzni évszázadokban sohasem. S ez önmagában is kötelező érvényeket teremt, szakmai igényességet támaszt. Inkább a fiatalabb generáció használta ki ennek előnyeit és lehetőségeit, és a középnemzedék, ami érthető is. A szövetkezetek megalakulásakor a belépők, a közösségteremtők nehezebben találták fel magukat, másrészt az idő múlásával megöregedtek, nyugdíjat élveznek. Maradjunk tehát a fiatalabbaknál, azaz a munkaképes szövetkezetieknél. Manapság nem ritka az olyan gép, amelyiknek az értéke meghaladja az 1 millió forintot. Kezeléséhez, az eredményes üzemeltetéséhez szakmai képzettség, szakmai intelligencia szükséges, ez már maga után vjnja az általános műveltséget is. Tehát a munkahely kötelezően sarkall a művelődésre, a szélesebb látókör megteremtésére. Ugyanígy a családi környezet, az otthon is. Hiszen köztudott: a falvakban szép kockaházak sorakoznak, háztartási gépek, televízió, rádió, személygépkocsi, ami bizonyos szakmai tudást, ismereteket szintén feltételez. Esténként a televízió sugároz, a rádió szól, napközben megjönnek az újságok, a gyerekek tanulása is „átsugároz" némi ismereteket. Változott a művelődési lehetőség, ugyanis kultúrházak, művelődési otthonok emelkedtek, mozik játszanak, terjedőben a különböző szakkörök, klubok — elég csak a mihálytelekiek szakkörére utalnunk, ami már évek óta működik, a Móricz Zsigmond Művelődési Otthon keretében —, és a fiatalok többsége, ha megtalálja az érdeklődésének megfelelő rendszeres foglalkoztatottságot, még ha Páva-kör is az, szívesen áldoz szabad idejéből. A kultúra ugyanis nemcsak anyagi befektetést igényel, hanem a befogadó részéről mindenkor áldozatvállalást, mégha ezt szakad idővel mérjük is. Egyértelműen senki sem állíthatja az idősebb generációról, hogy nem érdeklődő és nem kíváncsi, csupán az anyagi javak megszerzése tölti ki egész életet. Igaz viszont, hogy igényei merőben mások Az is teljes siker, ha esténként a televíziót nézik, átlapozzák az újságokat, számon tartják a jelentősebb politikai esemén>eket, és a falu életében bekövetkezett változásokat is. Sőt, azokat nemhogy számon tartják, de sürgetik, követelik, hiszen éppen ez a generáció az, ame'yik az anyagi javakból legjobban kiszorult, megkop'alta a nehéz éveket, és most két kézzel kap m'nden szociális és kommunális juttatás után, ami az állam gondoskodásából asztalára terül. Tehát a lehetőség és a szándék is egyértelmű. A módokat kell megtalálni, hogy hozván és mit közelítsünk a befogadókhoz, a falun élő emberekhez. Elterjedt szokás, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek évenként több alkalommal is utazni viszik a szövetkezeti tagságot, bejárjak hazánk legszebb tájait, külföldön barangolnak, ami néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, részben utópisztikus álomnak a szűkös parcellák tövéből, ráérő feladatnak a szegény szövetkezetek világából, mára viszont kötelező parancs. Feltétlenül ezt is a szellemi javak gyarapításánoz kell sorolnunk. Ugyanígy azokat az összegeket, amiket egy-egy mezőgazdasági nagyüzem évenként a saját kulturális alapjából a helybéli művelődési otthonnak juttat. Üj törekvés, de mindenképpen helyeselhető és nagy szolgálatot tesz nemcsak a jövő nemzedékének, de napjaink dolgozó emberének is, hogv valamire való közös gazdaságokban könyvtárat igyekszenek létrehozni. A társadalmi tanulmányi ösztöndíjakról akár ne is beszéljünk, ez már szinte hagyománnyá vált. Néhány éve sokkal nagyobb figyelem, törődés kíséri év elején a szociális és kulturális alapot, mint korábban. Jó néhány esztendeje elfogadott gyakorlattá vált, hogy évente egy-két alkalommal a szociális bizottság végig járja a nyugdíjas, magatehetetlen öreg tagokat, és kisebb-nagyobb segéllyel segítette őket. Szerencsére a gondoskodásból ma már sokkal többre futja. Megmaradtak a segélyek is, sőt, sok helyen nyugdíjkiegészítésre törekednek, különböző anyagi segítséget nyújtanak, hogy ezzel is könnyítsék a mindennapi megélhetési gondokat, ami közvetve utat talál a kultúrához, öregek napját rendeznek, nyugdíjasok klubját szerveznek, élesztgetik a műkedvelő együtteseket, — főleg az ÁFÉSZ-eknél tapasztalható ez —, nem utolsósorban erősödik a szocialista brigádmozgalom, amire nemcsak a termelésben, a közösségi ember formálásában, de a közművelődésben is számítani lehet, alapozni is kell. Hiszen vállalásaikban ma már elsősorban a termelési siiterek, felajánlások mellett szociális, kommunális gondokon való könnyítés, kulturálódás, különböző rendezvényeken való részvétel stb. szerepel. Az igény abban ie megmutatkozik, hogy a szívükhöz való, a mindennapjaikat érintő témákat feldolgozó művészeti alkotásokról is beszélni tudnak már, legyen az tévéfilm, dokumentumfilm vagy könyv. Ismerek olyan szövetkezeti gazdát, aki Opusztaszerről utazott Budapestre, h&gy megnézze azon melegében Galgóczi Erzsébet: Pókháló című filmjét. Akiben pedig ilyen igény és energia él, ott már nagyobb ablak nyílt a szellemiek befogadására, erős szándék az önmegvalósítás kiteljesítésére. N

emcsak az a kérdés, hogy e'egendő anyagiak s lehetőség áll-e a falvakban a közművelődés szolgálatára, de az is, hogy a meglevőkkel hogyan gazdálkodnak. Hiszen hiába a fényes kultúrpalota, ha éppen csak arra használják, hogy szombat vagy vasárnap estéken talpalávalókat húzzanak a zenészek. A legfontosabb, hogy találják meg annak módját, hogy a szétforgácsolódott, szétszóródott anyagi erőket és meglevő szellemi energiákat hogyan hasznosíthatják legjobban. Élő probléma, hogy termelőszövetkezel. ÁFÉSZ, kultúrotthon, iskola, esetleg vállalat, üzem létezik a falvakban, s valamenynyi rendelkezik kulturális alappal, s mindenütt él a |zándék, hogy ne csak leírjál: évről évre a kulturális célra fordított oszszegeket, hanem hatóerővé tegyék azt, de valahogy az egymáshoz való közeledés, az együttes cselekvés az, ami leginkább nát ráitatta eddig a boldogulást. Recepteset írni felelőtlenség lenne. Akikben a holnap szeretete, a ma elkötelezettsége munkál megtalálják az utat, hogy a fa1 vak nagy, világos ablakaira a napfényből is több jusson. SZ. LUKACS IMRE látói a nemzetközi politi- tikáját. kai kérdések tanfolyamáig, a Sokrétűek a feladatok az politikai akadémiától a vál- új, az 1974—75-ös pártoktatálalati gazdálkodás kérdéseit sí évadban is. Az MSZMP tárgyaló tanfolyamig párt- X. kongresszusa óta szüleoktatásban részt vett Sze- tett határozatok például a geden 13 ezer 978 hallgató, munkásosztályról, a közköztük 6 ezer 856 párttag, oktatásról, a közművelődésMég részletesebben szólva a ről, a káderpolitikáról, az tényekről: párt, KISZ- és ifjúságról, a pártéletről szakszervezeti oktatásban hogy csak néhányat említszerveztek tavaly 1482 tan- sünk a fontosak közül, tofolyamot, amelyen 35 ezer vábbra is érvényesek nap39? hallgató tanult, s közű- jainkban, hiszen azok véglük a nárttagok száma 7 rehajtása nem időszakos, haezer 814. nem folyamatos a telies megA srémok amellett is szól- valósításig. A párt életéber nak, hogy helyes kéziemé- r.agv eseményre készülünk, a nyerése volt az MSZMP Sze- XI. kongresszus előkészítésé ged városi bizottságának, re, és nem csekély munká4 amikor korábban széleskö- ró ránk hazánk felszabadulárűen tapasztalatot szerzett a sa 30. évfordulóiának méltó fizikai dolgozók körében a megünnenlése. Olvan nagy politikai oktatás szervezé- események előtt állunk, séről, az ok^tási formák ha- ame'vek cselekvésre késztetékonyságáról. Tizenöt sze- tik, munkára serkentik nemIfjúsági klubok vetőiketlője Májusban kezdték Hód- eredményeiről számoltak be mezővásárhelyen, szeptem- a fiatalok, s a tegnapi utolsó berben folytatták Derekegy- fordulóban dokumentációkat házán és tegnap délután fe- mutattak be lakó- és munjezték be Szegeden, az ATI- kahelyük életéből, valamint VÍZIG klubjában, a ME- irodalmi színpadi összeállíOOSZ megyei bizottságához tásokkal álUak közönség _ tartozó üzemek ifjúsági & 2süri eJé_ clubjainak felszabadulási végeredményben a Hód/etélkedősorozatát. A gazda- mezővásárhelyi Állami Gazság- és ifjúságpolitikai, tör- daság ifjúsági klubja szeténelmi, művészeti kérdé- ™zte meg a győzelmet a sekbő. összeállított vetélke- afaíSf** iőn. Csongrád megye el- a pankota-újvárosi ifjúsági múlt három évtizedének klub előtt. i A közélet hírei GYŐRI IMRE FOGADTA fejlesztési tervének előC. A. KAMABA-TAYLORT irányzatait és mcgbeszélé_ . , . seket folytasson a két ország Győri Imre az MSZMP közötti kapcsolatok fejleszKozponti Bizottságának tit- tésének lehetőségeiről. A tárkára szombaton fogadta C. gyaiások során körvonalazA. Kamara-Taylor pénzügyminisztert, a Sierra Leonei Népi Kongresszus Párt főtitkárát, aki országa gazdasági küldöttségének vezetőjeként hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. C. A. Kamara-Taylor, a Sierra Leone Köztársaság Királyság miniszterelnök pénzügyminisztere vezetésé- Fock Jenőnek, a Min'szterta vei gazdasági delegáció járt nács elnökének meghívásán Magyarországon azzal a cél- a közeljövőben hivatalos lálal, hogy ismertesse Sierra t.ogatásra Magyarországra érLeone új ötéves gazdaság- kezik. ták az együttműködés lehetséges területeit és a további tennivalókat. ' HAZÁNKBA LÁTOGAT A NORVÉG MINISZTERELNÖK Trygve Bratteli, a Norvé