Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

8EHKDA, TVnt. OKTÓBER 3 Nemzetközi építés­kutatási kongresszus A Nemzetközi Építéskuta­tási Tanács (CIB) kongresz­szust tart csütörtöktől Buda­pesten; a tanácskozásról kedden dr. Sebestyén Gyula, az Építéstudományi Intézet igazgatója, a CIB elnöke tá­jékoztatta a sajtó munkatár­sait ^ A hazánkban most első al­kalommal megrendezésre ke­rülő nemzetközi tanácskozás­ra 40 ország kutatói jelezték érkezésüket, az egyhetes ese­ménysorozaton 13 témakör­ben hangzanak majd el elő­adások. A magyar szakembe­reket különösen a könnyű­szerkezetes építés műszaki problémáinak megoldásai ér­deklik, amelyeket a könnyű­szerkezetes építkezés hazai szélesebb körű alkalmazásá­hoz használnak majd fel. Külön témakör foglalkozik majd a közműépítés kérdé­seivel, ezen belül a világ­szerte mindinkább tért hó­dító új eljárással, melynek lényege, hogy úgynevezett közműalagutakban együtt helyezik el a villanyvezeté­keket, a telefonkábeleket és más huzalokat. Üj kötött­árugyár épiíl Megtörténtek az előkészü­letei a csaknem 800 millió forintos költséggel létesülő kiskunhalasi kötöttárugyár építkezésének. A Bács me­gyei Építőipari Vállalat — egy korábban, más üzemi célra épült nagy csarnok át­alakításával — még ez év­ben megkezdi a gyár kivite­lezését. A program szerint az új üzem 1978-ban készül el, s teljes kapacitásának eléré­se után évente mintegy 550 000 tonna felső kötött­árut állít elő. Az esőzések hátráltatják a betakarítást Két hét után tegnap, ked­den délelőtt tartott ismét ülést a mezőgazdasági mun­kákat szervező Országos Ope­ratív Bizottság. Dr. Mészá­ros István főosztályvezető el­mondta, hogy az eddigi két hét késés után a múlt tíz nap időjárása tovább hátrál­tatta a munkákat Szeptem­ber 15. és 20. közt volt csak az a kis szakasz, amikor za­vartalanul végezhették az üzemek az időszerű betakarí­tási, talajelőkészítési mun­kákat Az utolsó tíz nap majd mindegyikén esett az eső. a legtöbb csapadék a Dunán­túlra hullott, 50—60 milli­méter. A cukorrépa és a bur­gonya betakarításában, a ta­lajelőkészitésben, a vető-" szántásban az elmaradás nem jelentős. A napraforgónak tavaly Ilyenkor már 60—65 száza­léka a tárolókban volt, most csak 20—25 százaléknál tar­tanak. A kukorica törését még csak 3—4 százalékban végeztek, tavaly pedig mára negyedénél tartottak. A hosz­6zabb tenyészérésú fajták érésének ideje az Alföldön még két hét, a Dunántúlon még három hét A pincegazdaságok tavaly ilyenkor már 200 ezer hektó mustot vásároltak fel, most pedig még alig 20 ezer hek­tónál tartanak. Az operatív bizottság ve­zetője, jellemzőül a munkák nagyságára és a torlódásra, elmondta, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben szeptem­ber—októberben a szállítások mennyisége körülbelül 20 millió tonna lesz, s ebben nincsenek a vetőmag-, a mű­trágya-, a gépszállítások. (MTI) Szüretelik a csemegeszőlőt Országos tanácskozás Szegeden Napirenden: számvitel és információ a mezőgazdaságban Tegnap délután országos tanácskozás kezdődött Sze­geden. a Tisza-szálló kon­certtermében, a számvitel­és ügyvitelszervezés szerepé, ről, feladatairól a mezőgaz­dasági szövetkezetekben. Dr. Varga Dezső, a városi párt­bizottság titkára a város ve­zető testületeinek képvisele­tében üdvözölte a szakmai tanácskozás résztvevőit. Szólt arról, hogy Szeged szívesen adott helyt az országos ta­nácskozásnak, annál inkább, mert a mezőgazdasági nagy­üzemekben évről évre növe­kednek az eredmények, a termésátlagok, ám a terme­lőeszközök is csak „végesek", ezért a hatékonyabb, jobb gazdálkodás érdekében sokat tehet a számvitel- és ügyvi­telszervezés. A gyors, pon­tos információ aranyat ér, és a korszerű üzemekben a belső tartalék egyike lehet. Oly Dezső, a Mezőgazda­sági Ügyvitelszervezés! Iro­da igazgatója ismertette ezek után, hogy a mezőgaz­dasagi üzemekben informá­ciós rendszert építenek ki. Napjainkban négy üzemet jelöltek ki központilag, ahol kialakítják az új rendszert, s aztatt a szakembereknek a vita után, a tapasztalatok ami érezteti hatását hazánk­hasznosításával elfogadásra ban is. Az energiahordozók ajánlják. árának változása többletkölt­Az első előadást a szövet- ségekkel jár a termelőüze­kezeti gazdálkodás 1975. évi mekben. ezért költségvetési időszerű kérdéseiről Huszár támogatást kapnak, sőt a József, a Pénzügyminiszté- kedvezőtlen adottságú tée­rium mezőgazdasági osztá- szek bizonyos fokú korrek­lyának vezetője tartotta. .cióra is számíthatnak. Ez Utalt előadásaban arra, hogy azonban nem jelenti hogy egyik legnehezebb a való semmi tennivalónk ' nem világ objektív gazdasági tör_ lesz? hiszen emelkedtek a vényszerűségeit megállapita- növényvédő szerek, műtrá­ni, korszerű gazdaságirányí- gyák árai stb. Részletesen tást kialakítani. A Pénzügy- beszélt, a jövő évi tenni­minisztérium a legjobb mo- valókról, és vázolta a táv­dozatokkal, a legjobb mod- iatj évek feladatait is. A szerekkel segíti a mezógaz- szakmai tanácskozás pénte­dasági nagyüzemeket, gj'or- kig folytatja munkáját, sítja a haladást, a szocializ­mus építését. Ebben a gaz­dasági szabályozórendszer alapvető szerepet játszik, amit nem lehet tértől és idő­től elvonatkoztatni. Hatnak rá a külföldi és belföldi pia­cok is, többek között. Nem véletlenül születnek gazda­sági intézkedések. azokat nagyon sok konfliktus árán alkotják meg. nem utolsó­sorban érvényesítik. A jövő évtől a közös gaz­daságokban takarékosabban, ésszerűbben kell gazdálkod­ni, ugyanis az energiavál­ság végigsöpört a világon. Igazuk van, emberek... I gazuk van, emberek. Jól tudom én is, lehetetlen örökké lobogva égni a társadalomért, és a legnagyszerűbb dolgok dicséretét is csak szünetekkel ké­pes zengeni az érzelemdús egyéniség is, mégis azt mondom, ne hagyjuk kihunyni magunkban az érdeklődés lángját, éleszt­gessük kitartóan azt a tüzet, amely a tar­talmas és értelmes életet jelzi bennünk. Magam is tapasztaltam, hogy a pontosan­szépen befejezett munka jóleső feszültsé­gének is ellankadó pihenésben kell fölol­dódnia, hiszen örömeink állandósulását — gondoljuk csak meg — lehetetlen volna elviselni, de úgy érzem, kötelességünk megőrizni éltető lényegünket, a minden új iránti fogékonyságot. Elismerem, hogy bármilyen csodálatos érzés hallgatni Bee­thoven IX. szimfóniájának Öröm-ódáját, olykor borongósabb zenét igényel a han­gulatunk, szerintem azonban kétség sem férhet hozzá, hogy új erőt és bizakodást csak fölemelően gyönyörű, derűs muzsi­kából meríthetünk. Igazuk van, emberek. Látom én is Önök­kel együtt, hogy az apró kellemetlensé­gek és csip-csup bosszúságok, no, meg a sók vigyázó szemet szúró goromba hibák sem fogyatkoznak, hanem egyre több lesz belőlük, de valljuk meg őszintén, e hibák elkövetői mi magunk vagyunk annak a hallatlan mennyiségű kifogástalan mun­kának az arányaban, amit napról napra végzünk tisztességgel. Mi tagadás, nélkü­lözhetetlen szükségünk. van mindenféle ügyetlenseg és hanyagság, közöny és tu­datlansag éber meglátására, mert saját gyengéink, esetleges elbizakodottságunk következetes bírálói i6 magunk kell hogy legyünk elsősorban, ám ostobaság lenne el­torzítani a valóságot, amely nemcsak szim­patikus, hanem áldásos is mindannyiónk­nak. Sohasem vontam kétségbe, hanem el­lenkezőleg, mély meggyőződéssel vallot­tam és vallom: az úgynevezett kis ügyek, egyéni problémák is rendkívül figyelemre méltók és sürgősen elintézendök, mert ha nem törődünk velük, akkor hamar köz­érdekű gondokká nőhetnek, hadd kérjem azonban annak elismerését a belátásra ké­pes polgártársaktól, hogy a társadalom szempontjából .mégiscsak fontosabb pél­dául egy új iskola, bölcsőde, szálloda épí­tése, mint az építkezés zaja miatt ide-oda címzett néhány reklamáció. Meggyőződé­sem szerint kár lenne megvonni a szót a gyűlések hetet-havat összehordó, néha sér­tő hangvételű felszólalóitól, hisz' köztu­domású, hogy jó fülű emberek a meggon­dolatlan prédikációban is eszreveszik, mi hasznosítható belőle, ám sokkal többre mennénk, ha már zömmel 6zéles látókörű, gondolkodni sem rest, öntudatos emberek bírálnának valamennyi fórumon, illetve ilyenek egészítenék ki a vezetőség elgon­dolásait. Igazuk van, emberek. Kétség nem fér­het hozzá, hogy aki rendesen elvégzi a rábízott föladatot, azt forinttal is meg kell becsülni érdeme szerint, mert anyagi gondokkal terhelten se művelődni, 6e tar­tós-szépet alkotni nincs érzéke, kedve sen­kinek, azonban azt sem árt megnézni, hogy a hörcsögtermészet, vagy a társa­dalmi lehetőségekkel is számot vető igény szabja-e meg az elégség határát. Sohasem irigyeltem senkitől a vant, nem szoktam sanda szemmel méregetni a villalakókat és a fényes autóban feszítőket, mert tudom, hogy a szocializmus jóvoltából szellemi és fizikai munkával is lehet szépen boldogul­ni, csak attól tartok néha, a javak és di­vatos holmik utáni esztelen szaladozás elvonja a művelődéshez, a társadalmi em­berré váláshoz szükséges erőt és időt. Egyetértek a szabad idő megnyújtásával, mert az a párt emberkímélő és fölemelő szándéka szerint történik, de ha, még 6o­kan úgy vélik, hogy a szabad idő egyenlő az állami, vagy a szövetkezeti munkahe­lyen kívül akármilyen haszontalansággal eltöltött idővel, akkor még nagyon sokat kell törni magunkat a közművelődési célok eléréséért. Jó, rendben van, nem vallott valami nagy bölcsességre annak idején, hogy dudaszókor bezárták a gyárkaput a hazafelé igyekvők előtt, mert azt gondol­ták a művelődési és politikai felelősök, hogy így sokakban fölkelthetik a közéleti érdeklődést, most viszont kezd krónikus bajjá válni, hogy a gyárak, intézmények, hivatalok többségében meg sem kísérli senki az emberek rábeszélését egy kis ma­radásra, pezsdítő, szemtágító eszmecse­rére. Igazuk van, emberek. Egyetértek, tiszte­letben kell tartani kinek-kinek a szoká­sait, kulturális ízlését és igényét, mert szilárdan helytálló, tisztességes néptöme­geket bántanánk meg, ha értetlen meg­jegyzéseket tennénk például az operett­kedvelőkre, de alig mondhatunk le arról, hogy a munkásosztályt alapos politikai tá­jékoztatással, magas színvonalú oktatással és kulturális neveléssel minden tekintet­ben alkalmassá tegyük történelmi hiva­tásának gyakorlására. Elismerem, hogy a szocialista brigádok kulturális programját ma még elég gyakran formálisan, tessék­lássék módon teljesítik mert manapság is kevés gondot fordítunk például a művé­szeti értékek rendszeres gyári bemutatá­sára és előadására, senki nem tántoríthat el azonban attól a hitemtől, hogy a köz­művelődési határozatok megvalósításában is az üzemi munkásságra lehet és érde­mes számítani elsősorban, s előbb vagy | utóbb a munkások igénylik majd legna- j gyobb tömegben, hogy dolguk végeztével megmosakodva, ünneplősen öltözve elfog- 1 lalják a színhazak, hangversenytermek széksorait. I gazuk van, emberek. Magam is val- j lom, nem elég csak a szakmát meg- j tanulni, a szűk prakticista művelő-1 dést szorgalmazni, mert ez önmagában ke­vés a szocialista emberréváláshoz, hanem a múlt és a jelen kulturális értékeit kell birtokba venni. Igen, én is úgy látom, ha­mis ellentét a dolgozó és a művelődő em­ber szembeállítása, mert az utóbbi két­ségtelenül 6egíti, pallérozza, teljesebbé for­málja az elsőt, de hadd tegyem hozzá, mindez aligha válik rögtön nyilvánvalóvá mindenki' számára, a kommunista eszme és jószándék magamagától nem válhat ál­talánosan köztudattá. Ügy van valóban, az emberek tudatának korszerűvé alakí­tásához tetíre kész társadalmi nevelók egész seregére van 6Zükség, mert külön­bé e tekintetben is nagyon rövidet lép­hetünk előre, de a lelkesedéshez, a sze­mélyes példamutatáshoz alighanem több anyagi támogatás is kell majd. Rajta hát, munkások és értelmiségiek, rajta hát ál­lami és gazdasági vezető elvtársak, most újra itt van az alkalom megmutatni, hogy ki képes többet tenni és adni ezért a ha­záért, ezért a népért. F. NAGY ISTVÁN A Tisza w • UJ A szegedi Tisza-Kutató munkabizottság Vtár' a ti­zenöt éves távlati tervében meghatározott feladatokon dolgozik. Az idén ritkán adódó vizsgálatokra nyílt le_ hetőség. Ezzel kapcsolatban dr. Horváth Imre profesz­szor. a bizottság elnöke el­mondotta. hogy talán száz évben egyszer fordul elő a Tiszán olyan tartós, nyár­Katonaorvosok avatása Kedden a Karikás Frigyes orvostisztek fogadalmat tet­katonai kollégiumban fiatal tek, majd Kálazi József ve­orvosokat avattak tisztté. A zérőrnagy. honvédelmi mi­Himnusz elhangzása után dr. niszterhelyettes mondott be­Halász János alezredes, is- szédet, s kívánt a fiatal or­kolaparancsnok olvasta fel a vostiszteknek katonaorvosi honvédelmi miniszternek a t?SSíSl , tesehez sok sikert. Az unne­tisztavatas alkalmabol ki- pélyes fogadalomtétel az In­adott parancsát. Ezután az lernacionaléval ért véget. végi árhullám, mint az idei volt. Még augusztus második felében is Szegednél három méter körüli vízállást mér­tek néhány napig. A folyó Csongrád megyei szakaszán az ártéri terület helyenként még most is víz alatt áll. Az elöntéstől megszabadult sas­ér-mártélyi tájvédelmi kör­zetet gyakran keresik i'ei a kutatók. Azt tanulmányoz­zák, hogyan sarjad, újul fel a növényzet, milyen növé­nyek vészelték át károsodás nélkül a tartós vízborítást. Ugyanez vonatkozik az ál­latvilágra. az ízeit lábúak­tól a kisebb emlősökig. Bi­zonyos környezetváltozást, átalakulást is megfigyeltek a kutatók. Soha nem látott mértékben elszaporodtak a vízi madarak a hullámtéren keletkezett kis tavakon. A sasér-mártélyl körzet­ben, ahol a Tisza és a holt­ág egy kis félszigetet zár kö­rül, egyéb felméréseket is folytattak. A folyó völgyé­nek e háborítatlan részén megtalálhatók az ősi fafajok, ezenkívül hazánkban nagyon kevés helyen fellelhető rit­ka növénytársulások. A sze­gedi akadémiai bizottság megbízásából dr. Andó Mi­hály, dr. Bodrogközy György és dr. Marián Miklós, a ter­mészetföldrajzi. a botanikai és a zoológiai munkacsoport kutatói közös tanulmányter­vet készítenek. Feltérképezik az emberi beavatkozástól mentes terület ökológiai vál­tozásait. A tanulmányterv ajánlásai alapján valósulhat majd meg a tájvédelmi kör­zet rekonstrukciója, értékei­nek megőrzése.

Next

/
Thumbnails
Contents