Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

KEDD, 1974. OKTÖBER IS. 3 Meghalt Farkas István H06szú, súlyos betegség következtében október 13-án, vasárnap, 62 éves korában meghalt Szegeden Farkas István, a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje. Farkas István 1912. május 24-én Kispesten született, munkáscsaládból származott. A 4 polgári elvégzése után nyomdásztanulónak ment, és 1930-ban betűszedő mesterlevelet szerzett A nyomdában ismerkedett meg a munkásmozgalommal, ennek hatására már 1930-ban tagja lett a pártnak. Mint ifjúmunkás, tevékenyen részt vett az illegális munkában. A felszabadulás után aktív részese volt a párt újjászervezésének, 1945-ben a párt az államigazgatás területére küldte. Nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott Részt vett a tanácsok megszervezésében, a megalakulásuk után előbb a csongrádi, majd a szegedi járási tanács elnökeként tevékenykedett Az 1956-os ellenforradalom idején ott volt a karhatalom megszervezésében és a rend helyreállításában. Farkas István elvtárs aktív pártmunkásként tevékenykedett haláláig. Tagja volt a csongrádi, majd a szegedi járási pártbizottságnak. Társadalmi munkálkodásáért 1952-ben a Magyar Népköztársaság Érdemérem ezüst fokozatát 1962-ben a Közbiztonsági Érem arany fokozatát 1965-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatát 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrend, 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, a Honvédelmi Érdemérem, a Szakszervezeti Munkáért jelvény arany fokozata kitüntetéseket kapta. Farkas István hamvasztás utáni búcsúztatásának időpontját később közöljük. MSZMP Szeged városi bizottsága MSZMP szegedi járási bizottsága Ünnepség a Tisza-parti gimnáziumban Emlékünnepséget és iskolatalálkozót rendezett október 13-án, vasárnap délelőtt a Tisza-parti Gimnázium, Óvónőképző és Vízügyi Szakközépiskola Szeged felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére és abból az alkalomból, hogy tíz évvel ezelőtt avatták fel épületét. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke, Szabó G. László, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője, dr. Simády Béla, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, dr. Sódar Mihály, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője. Dr. Török Lászlónak, az iskola Igazgatójának megnyitója után Forgó Pál, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Ezt követően az iskola irodalmi színpada és énekkara adott az alkalomhoz illő, nagy tetszést arató műsort. Az emlékezés ezután az osztálytermekben folytatódott: az évfordulóra idesereglő egykori diákok találkoztak egymással, tanáraikkal, a mostani diákokkal. Engedély nélküli épitkesések Rontja a városképet, aka' dályozza a városrendezési és településfejlesztési terv végrehajtását, tovább növeli a közművesítés! költséget és még sokféle módon sértik a közérdeket az engedély nélkül építkezők. Egy tavalyi adat szerint az elmúlt tíz év alatt Csongrád megyében 2500 létesítmény engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon épült. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter az országos jelenség visszaszorítására tavaly rendeletet hozott az építészeti bírság kiszabásáról illetve az engedélytől eltérő módon épült és a fent nem maradható létesítmények lebontásáról. A rendelet , végrehajtása során Csongrád megye területén elsöfokon 4 millió 300 ezer forint értékben szabtak ki építésrendészeti bírságot. Határozatot hoztak 215 alkalommal a lebontásra is. Ezek között 19 lakás volt. Nem kis számban Természetesen területenként más és más a helyzet. Szegeden emeletes házat nem építenek engedély nélkül. Olyan persze előfordult — mint a Csendes utcában —, hogy a felújítás helyett egy új házat emeltek. A hatóság csak a felújításhoz járult hozzá. A tulajdonosok nem törődtek ezzel, lebont tottók a régit és végső soron 26 ezer forint büntetést fizettek. Sokan azt tartják, az új rendelet szigorú. Persze, a törvény már valaminek a következménye. Ennek segítségével is elejét akarják venni a sorozatos szabálytalanságoknak. Szegeden az elmúlt tíz évben 1300 engedély nélküli építkezést fedeztek fel. (Egyébként tavaly márciusban kezdődött el tíz évre visszamenőleg a tiltott építkezések felmérese.) Zömük melléképület, de a műfajok sokféleségében megtalálható az üdülő, a garázs, a sertésól, a kerítés... A város több részén nem lehet állatot tartani. Ezzel a lakosság is tisztában van, nem ismeretlen dolog előtte. Mégis ólakat építenek — a Belváros kertes házaiban is — és így a környezetszennyezés sajátos forrását teremtik meg. Ezek után általában, mint lenni szokott, megkezdődik a szomszédok közötti háború, hiszen senki sem tudja kellemesen elviselni a jószágtartás „következményeit". Rontja a városképet A vadépítők a környezet képét is rontják. A sok öszszetákolt melléképület, a házilagos kivitelezésű bodegók, az olasz neorealista filmekben látott külvárosi tanyákat idézik fel. Az sem kellemes látvány, amikor a Sárga-üdülőtelepen egy-egy telket tulajdonosa úgy beépít: nem hihető hogy a zsúfoltságtól, valaki is jól érezné ott magát. Mivel nem lakóházak építéséről van szó, nem kell különösebb szakértelem a tákolmányokhoz. A kivitelező és építtető általában egy személy. Ezért még az sem tartja vissza őket. ami az iparengedéllyel működöket meggondolásra bírná. Tudniillik, az olyan személyektől, akik vállalják az engedély nélkül is a kivitelezést, az engedélyt bevonják. Egy éve azonban sokat javult a helyzet a városban. Természetesen közrejátszott ebben az új szabálysértési tarifa, ami szerint az engedély nélküli építőre a létesítmény értékének 10 százaléka kiróható büntetésként. Ezért érthető, hogy 70 százalékkal kevesebb a vadépítkezések száma, mint korábban volt. Persze, a kerületi hivatalok és a tanácsi kirendeltségek az ellenőrzések fokozásával még kedvezőbb arányt érhetnének el ezen a területen. A településfejlesztés akadályai A szegedi jarásban az esetek 95 százalékában külterületeken, tanyákon építkeznek engedély nélkül. Így a településfejlesztési tervek fi" gyeimen kívül hagyásával máról holnapra mezőgazdasági termőterületen építenek tanyát. Így akadályozzák a településfejlesztést és a nagy_ üzemi táblásitást is. Hiszen nem cél. hogy a tanyarendszer tovább terebélyesedjen. Az ott lakók életmódjának hátrányai közismertek. A községek közül Mórahalmon, Ásotthalmon, Zákányszéken és Domaszéken, Forráskúton, Rúzsán kellett a legtöbb szabálysértési eljárást megindítani. Ezeken a helyeken a melléképületeken kívül a lakóházak építéséhez sem szerzik be az engedélyt. Itt is előfordult, hogy csak felújítást kérnek, közben ledöntik a régi falakat és teljesen új házat hoznak tető alá. Érdekes módon ilyenkor egyetlen épí„ tőnek sem jut eszébe a büntetés komoly tétele és következményei. Hogy egy törvényt éveken keresztül az állampolgárok ezrei hagyták figyelmen kívül, az gyakran az elsőfokú építési hatóságok, engedékeny szemléletével ls magyarázható. Ha a községi tanácsok következetesen helyszínelnek, már az alapozásnál felfigyelhetnek a szabálysértésre. Halász Miklós Megtartották a belkereskedelem ifjúsági parlamentjét A belkereskedelemben dolgozó fiatalok első ágazati parlamentjét dr. Sághy Vilmos államtitkár elnökletével hétfőn tartották a MEDOSZszékházban. A tanácskozáson több mint 150 ezer ifjú dolgozó képviseletébén 350 küldött vett részt; elemezték az ifjúsági törvénnyel kapcsolatos miniszteri rendelet végrehajtását, a fiatalok megismerkedtek az egész kereskedelem gondjaival, terveivel, időszerű feladataival, és szekcióüléseken elmondták problémáikat Í6. Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes beszámolójában hangsúlyozta, hogy az ifjúsági törvény sajátos, kétirányú feladatot ró a belkereskedelmi vállalatokra, szövetkezetekre; egyrészt az eddiginél színvonalasabban kell klelégíteniök az ifjúság vásárlási igényeit, kedvezőbb feltételeket kell teremteniök kulturált szórakozásukhoz, másrészt gondos, kodni kell a kereskedelemben dolgozó fiatalok erkölcsi, anyagi megbecsüléséről, fejlődéséről. Megállapították, hogy a vállalatok és a szövetkezetek a törvény megjelenése óta többet törődnek a fiatalokkal, külön intézkedési terv alapján foglalkoznak egyebek között oktatásukkal, továbbképzésükkel, lakásproblémáik megoldásával, életkörülményeik javításával és a jogszabályokban meghatározott eszközökkel támogatják őket Szóba került a tanácskozáson a belkereskedelem V. ötéves terve is, amelynek végrehajtásával minőségi változást akarnak elérni a kiskereskedelmi hálózatban. A következő tervidőszakban végre felépül a 20—25 ezer négyzetméteres budapesti nagyáruház, ée vidéken egyebek között Debrecenben. Győrött, Szegeden Í6 építenek korszerű nagyaruházakat. VASARI MOZAIK Egyes állami tulajdonban levő klilterliletí földek értékesítése Somogyi Károlyné felvétel* Veszi vagy nem? — ez itt a kérdés Ha nem röstellem, még a hogy egyiknek sincs meg a fölül van. Gyönyörűek, az télikabátot is felveszem va- párja. Másutt nagy halom igaz, de ki visz magával kisárnap, kora reggel. Arcom- kesztyű, egyujjastól a hor- rakodóvásárba ennyi pénzt? ba vágta a szél az esőt, li- golt csipkéig mindenféle. Ve- * Iára festette az orrom. Álmo- szik? * san baktattam kifelé a vá- — Az előbb adtam el nyol- Viszik mint a cukrot a rosból, kiskocsikat maguk cat negyvenért, vigyen be- BASF-magnőszalagokat A után vonszoló asszonyok, löle, kisaranyos, jó ez még rádióalkatrészeknek, a momegpakolt bicikliket toló begyújtásnál, takarításnál, tortartozékoknak, a kiszupcférfiak hosszú sorához zár- hólapátolásnál! rau benzintankoknak nagj kózva. Vásárba mentünk. Ezt nem kellett volna mon- u sikerük. Műszaki érdekNem ís akármilyenbe. Or- dani, ezzel riasztott el. Hol lődésü emberek aranybanyászágosba, kirakodóba. van manapság lapátolható jtt ez a vásár, a sok böngé• • _ hó? És hol lesz? sző-vásárló jelzi azt is, A legkeresettebb áru az • mennyi hiánycikk lehet a esernyő, ponyva, műanyag , Bekecsek, bundák, nagy- műszaki- és vaskereskedéfólia és pokróc lett volna, de kabátok, zakók. Tele a pony- sekben, ezeket senki nem adta ám va és mögötte parkoló Volga el. Takargatták, védték vele Harmadszorra megyek el • a kirakott motyót. A zord előttük, mire komoly vevőt . ., . „ ifin tette csak hocv a hol- látok. A gyakorlott es az „első mlkat mustrálgató^ fürkéMŐ - Ezt nyugodtan megve- £tozó" vásáro t e szemeket ellenséges moeor- heti. ez egy mérnök kabátja natban megismerni. Aki nem szemeket elténseges. mogOT^ ^ _ JK^ tukmájó adja az árut mindenáron, aki Hoev több volt a bámészko- «6t -, vagy adjam inkább '"kabb összecsomagolja, dc dó mint . vevő' Vaw nem ezt, a főorvosét? nem áztatja az esőben, ak. kell ^nár a kitaposott^ cipó, , A kabaton már a káder- -m túr alkudat, az gg n konottá használt naevka- laPJa sem segít. Leveti a fiú, roKa mar- A „mit ad érte. a kopottá hasznait nagyka ^ méterrel arrébb ^ nem bánja meg. na> jöjjön nevet a barátaival. vissza, odaadom" — biztos, hogy alkalmi árust rejt. „„ „ ., . Vadonatúj, fiáker a rozSörösüveg a kezeben, nem zant stráfkocsin. Kérdem, tudom, hányadik. Előtte do- volt_e már nézője? bozban öt boxerkölyök, meg _ vitték volna négyezekét vizsla. Körülöttük nagy rért Kiskőrösre, de hiT jói csődület. berúgok, végigdáridózok vele - Apu, vegyel nekem kis- a falun> ötez,.et nekem kutyát. megér. Dehogy adom oda — S hol akarod tartani ? Két óra múlva a kutyák , egy százassal kevesebbe kerülnek, már, látom, kettő Csikó táncol az anyja melhiányzik. Fiatal házaspár al- rúg, ha idegen közekuszik. lít. A gazda nyolcezer-ötszáKocsideréknyi cipő ponyván, megesküdnék a rá, A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter módosította az egyes, állami tulajdonban levő külterületi földek értékesítéséről, illetve haszonbérbe adásáról szóló korábbi együttes rendeletüket. Az új szabályozás — amely a Magyar Közlöny 73. számában jelent meg — lehetővé teszi, hogy az időközben módosított országos építésügyi szabályzatban előírt épületek kerüljenek a lakosság által megvásárolt földekre, s ezzel általánossá tet. ték a zárt kerti építkezés módját. A rendeletet az állami földek mezőgazdasági hasznosítására nemrégen kiadott szabályozásnak megfelelően hozták. — Csak azért adom olcsóbban, mert maguk az első vevők. • Tótkomlós) szűcsmester sátra. Irhabundák, kucsmák, szőrmék, vadonatújak. Üres a sátor előtere, meg sem merem kérdezni, de más sem, hogy mit, mennyiért adnak. Trevira pulóverek, a legolcsóbb ára is háromszázon zért adná, de nem veszik meg, mert olyan Ideges. — Nem konyít ez idegenhez, persze, hogy nem. Ha megveszi, majd megszereti magát is. Olyan ez még mint a gyerek, csak az ismerőst tűri meg maga mellett. Kis buta ez még. Héthónapos lesz a Gönci. S állt a vásár, zord időben, szemerkélő esőben is... Pálfy Katalin