Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

WllAG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEKS DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 64. évfolyam 230. szám 1974. október 2.. szerda Ára: 80 fillér A barátság és együttműködés dokumentuma H

at napon át az egész ország Moszkvára és Leningrádra figyelt. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt a Szovjetunióban, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak nagyrabecsült vendégeként. A magyar közvélemény a televízió, a rádió és a sajtó közvetítésével ennek a hivatalos baráti látogatásnak minden mozzanatát nyomon követhette. Tapasztalhatta, hogy Leonyid Brezsnyevvel az élen a vendéglátók — párt- és állami vezető személyiségek éppen úgy, mint üzemek, intézmények dolgozni, vagy a moszkvai, leningrádi utca jávókelői — mélyről fakadó baráti érzelmekkel, a szovjet emberekre oly annyira jellemző természetes melegseggel vették körül a magyar nép küldötteit. így aztán ez a látogatás nemcsak politikai, a hivatalos ügyek szempontjából volt páratlanul gazdag, hanem érzelmi vonatkozásban is. Kifejezte a magyar és a szovjet nép, a két testvérpárt, a két szocialista ország legteljesebb egyetértését, teljes öszszehangoltságát, testvéri kapcsolatait. Ezért emelhette ki a küldöttséget kísérő magyar újságíróknak adott nyilatkozatában Kádár János, hogy bár „a két ország nagyságrendje nagyon is különböző", minden szempontból egyenjogú, megbecsült barátként kezelnek bennünket, s a szovjet emberek számára „ugyanolyan értékes és drága a szovjet—magyar barátság, mint nekünk a magyar—szovjet barátság". A két párt és kormány vezetőinek legmagasabb szintű találkozói kiváló alkalommal szolgáltak arra is, hogy kicseréljék véleményüket a kétoldalú kapcsolatok állapotáról csakúgy, mint a nemzetközi kérdésekről. A látogatás és a tárgyalások eredményeit összegező közös közlemény fontos dokumentum: nemcsak a nemzetközi közvélemény előtt demonstrálja a két párt és ország nézeteinek és álláspontjainak teljes egységét valamennyi megvitatott kérdésben, hanem eligazítást ad magyar és szovjet főhatóságoknak, vállalatoknak, intézményeknek és minden rangú es foglalkozású dolgozónak is az együttműködés fejlesztésének teendőire. A kiinduló megállapítás, amely mintegy az eddig megtett utat is értékeli, az, hogy „magas színvonalúak, a két országnak a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területére kiterjedő testvéri kapcsolatai". Ezt a megállapítást a közös közlemény a továbbiakban részletezi, s egyben jelzi azt is, hogy milyen úton kívánatos tovább haladni. „Hatékonyabbá váltak — hangsúlyozza a közlemény — a két ország helyi párt- és társadalmi szervezeteinek, minisztériumainak és főhatóságainak, megyéinek és városainak kapcsolatai." A kapcsolatok fejlesztésének, az együttműködésnek ez a — mondhatnánk — „decentralizálása" kétségtelenül hatásosabbá, elmélyültebbé tette a munkát a különböző szinteken. Behatóan foglalkoztak a tárgyaló partnerek a gazdasági kapcsolatokkal. Az olyan, nyersanyagban szegény ország számára, mint hazánk, a mai energiaválságos világban hatványozott jelentősége van a közös közlemény azon megállapításának, amely a két népgazdaság most készülő ötéves terveinek összehangolására ösztönöz, különösen a fűtőanyag- és energiatartalékok további kiaknázása céljából. Ugyancsak kölcsönösen hasznos és a hatékonyabb gazdálkodást szolgálja az a megjegyzés is, hogy a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció szélesítésére közös intézkedéseket kell tenni. A gazdasági természetű iránymutató megállapítások közül még kiemelkedők a közös közleménynek a szocialista integrációs program fejlesztésére vonatkozó pontjai. Általában hangsúlyt kapott a magyar—szovjet tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatokon túlmutató nemzetközi együttműködés különböző területeinek és módozatainak vizsgálata. Ilyen együttműködésre hív fel a közös közlemény a marxista—leninista elmélet időszerű kérdéseinek kidolgozásában, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásában. A tárgyaló felek elhatározták azt is, hogy szélesítik a két külügyminisztérium, valamint a két párt Központi Bizottsága közt a külpolitikai konzultációkat és munkatalálkozókat. .. . „ A

közös közlemény részletesen foglalkozik a két pártnak a napirenden levő nemzetközi kérdésekben vallott, minden tekintetben teljesen egybeeső, egységes álláspontjával. A nemzetközi enyhülés politikájának térhódításában oroszlánrésze van az SZKP, a szovjet állam erőfeszítésének, amely az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram átültetése a gyakorlatban. A tárgyalásokon is kifejezésre jutott, s a közös közlemény is megerősíti, hogy az MSZMP, a magyar kormány és egész népünk minden erővel támogatja ezt a politikát, eleget tesz internacionalista kötelességének, és lehetőségei szerint hozzájárul ahhoz a nagy erőfeszítéshez, amelyet a Szovjetunió, az SZKP fejt ki a világ békéjéért, biztonságáért és a társadalmi haladas győzelemre juttatásáért. A magyar—szovjet barátsag kiemelkedő hat napja volt párt- és kormányküldöttségünk szovjetunióbeli látogatása. Most a barátságnak és együttműködésnek dolgos hétköznapjai következnek. Ezekhez erőt, lendületet ad mindaz, amit küldötteink a Szovjetunióban tapasztaltak A megyei tanács megtárgyalta A közműellátottság helyzete, fejlesztési teendői Losonczi Pál .Borsodban A gyors ütemű társadalmi- hogy a tervidőszak végéig — gazdasági fejlődés, az urbanizáció igen nagy igényeket támaszt a közműhálózattal szemben. Hiszen a városiasodásnak alapfeltétele, hogy a települések rendelkezzenek víz- és csatornahálózattal, szennyvíztisztító teleppel, megfelelő gáz- és villanyháelsőként az országban — a megye minden egyes települése rendelkezzék vízhálózattal. A közműves vízellátásban részesülő lakosok aránya, amely 1970-ben még csak 53 százalék volt — 1973-ban öl százalékra emelkedett, lózattal. Csongrád megye vagyis megközelítette az orsajnos még a közelmúltban szágos átlagot, amely 62 száis az ország kedvezőtlenül ellátott területei közé tartozott ebből a szempontból, s ez sok tekintetben még manapság is így van. Az okok végső soron egyszerűek. Ha valaki járt már például az NDK-ban, az jól tudja, hogy ott egy százezer lakosú város nagyjából akkora, mint Szegednek a Nagykörúton belüli területe. Az olyan településszerkezetben nyilván jóval könnyebb, gazdaságozalék. Ez az eredmény különösen figyelemreméltó, hiszen a megyében nagyon sokan élnek tanyán, külterületen. Jelentősen nőtt a vízellátásba bekötött lakások száma is. Gondok is akadnak szép számmal. A legtöbb községi vízmű egyetlenegy kútból nyeri a vizet. A biztonságos ellátás és a karbantartás lehetősége érdekében szükség van új, második kutak fúrásabb a közművesítés, mint sára. Gondot okoz, hogy sok az Alföld szétterülő telepü- helyen magas a víz gáztarlésein, nem is beszélve a ta- talmu, majdnem 20 települényavilágról. Mert nem mind- sen gáztalanító berendezéseegy, hogy húsz-harminc mé- ket kell a közeljövőben fölter csatorna ötven-hatvan, vagy csak öt-hat embert szolgál. S az sem mindegy, hogy egy település teljes közművesítéséhez az adottságok miatt öt-hatszor annyi, vagy még több vízvezetéket, csatornát stb. kell építeni, mint a más, történelmi múlttal, más adottságokkal rendelkező országokban. Csongrád megyének különösen nehéz feladatokkal kell megbirkóznia, ha lakóit legalább az országos átlagnak megfelelően kívánja részesíteni a közművek előnyeiben. Nemcsak a tanyán, külterületen élők nagy száma miatt, hanem azért is, mert zárt települései is jóval inkább szétterülnek, rnint a hasonló lélekszámú dunántúszerelni. Nagy a megyében a vízveszteség is, főként azért, mert sok helyen még nem szerelték föl a vízmérőket. Ez a kérdés ugyan hamarosan megoldódik, ám meglehetősen sokba kerül a mérők fölszerelése. Nagy az elmaradás az országos átlagtól a csatornázásban A nagyobb arányú fejlesztés a III. ötéves tervben kezdődött, s csak a IV. ötéves terv eddig eltelt éveiben több mint 22 kilométer szennyvízcsatorna épült. Mégis, amíg a csatornázott lakások aránya az országban az 1970-es 28 százalékról 1975-re 36 százalékra emelkedik, addig a megyében ugyanezek az arányok: 12,6, illetve 18,6 százalék. A legnagyobb cseretelepek építésével. Csongrád megyében a települések belterületeinek villamosítása befejeződött. Az ötéves terv első éveiben megépült a távlati fejlesztésekhez szükséges alap- és főelosztó hálózat. Most a DÉMÁSZ-nak elsősorban a kisfeszültségű hálózat építésére és a közvilágítás korszerűsítésére kell koncentrálnia, A megyei tanács miután megvitatta az anyagot — döntött a közműfejlesztést a következő ötéves tervben meghatározó irányelvekről. Ezek szerint elsősorban a tömeges lakásépítkezésekhez szükséges közművekre kell koncentrálni, a meglevő hálózat folyamatos korszerűsítése mellett. A lehető legtöbb lakást kell rákötni a csatornahálózatra, s javítani kell a szennyvíztisztítás arányát is. Gondoskodni kell a felszíni vizek elvezetését szolgáló csatornahálózat fejlesztéséről, jobb karbantartásáról, s a gázellátás továbbfejlesztéséről. A szükségleteknek megfelelően kell növelni a víztermelést, a beruházásokba bevonva az ipari nagyfogyasztókat is. Meg kell teremteni a szükséges tartalékkutakat. A lehetőségek szerint korszerűsíteni kell a közvilágítást, bőyíteni a tanyai villamosítást. Kedden kétnapos látogatásra Borsod megyébe érkezett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Miskolcon, a megyei tanács székházában a megye vezetői fogadták. Dr. Bodnár Ferencnek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának üdvözlő szavai után dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke adott tájékoztatást Borsod iparának és mezőgazdaságának helyzetéről, fejlődéséről, az oktatás és az egészségügy terén elért eredményeiről, a lakásépítkezések és a beruházások helyzetéről. A tájékoztatón ott volt Üjhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára. Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a Borsod megyei tanács elnökhelyettese, továbbá Drótos László, a miskolci városi pártbizottság első titkára. Rózsa Kálmán, a miskolci városi tanács megbízott elnöke és Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának titkára. A tájékoztató után az Elnöki Tanács elnöke a megye és Miskolc párt- és állami vezetőinek társaságában a nagy miskolci építkezéseket tekintette meg. Felkereste az új diósgyőri városközpontot, megtekintette a napi 60 tonna kapacitású korszerű kenyérgyárat, majd a Győrikapui úgynevezett összekötő városrészben a több mint 30 egységből álló szolgáltatóházat. A városi körséta utolsó állomása a II. Rákóczi Ferenc könyvtár volt. (MTI) li vagy észak-magyarországi nagyobb a fejlődés Szegeden, városok községek. Érthető ahol mQSÍ é Ü1 ki várog tehát, hogy a megyeben a ... „.,„ hazai átlagnál is több figyel- UJ fogyujto rendszere. Nagy met kell szentelni e kérdés- hiányosság viszont hogy nek. Ezért is vitatta rneg nincs a városnak szennyvízlegutóbbi ülésén a Csongrád tisztító telepe. Sikerült bővímegyei tanács a végrehajtó teni a szentesi szennyvíztiszbizottsag beszamolojat, a ..... , . . megye közműellátottságának ^ te^ep^/isz°nt *™sar; helyzetéről. A tanács számára készült beszámoló öt, elsősorban a lakosságot érintő témára koncentrált: a vízhálózatra, a szennyvíz-elvezetésre és -tisztításra, a csapadékvizek elvezetésére, a gázellátásra és a villamosításra. A helyzet elemzésekor az anyag abból indul ki, hogy a tervszerű és átfogó közművesítés lényegében a II. ötéves tervben kezdődött meg a megyében, a vezetékes földgazhálózat kiépítése pedig a III. ötéves tervben. A megye IV. ötéves tervében is kiemelten szerepel a közműfejlesztés, helyi tisztító építése áthúzódik a következő ötéves tervre. A községekben is egyre nagyobb az igény a több szintes • építkezés iránt, s ennék csak ott van reális lehetősége, ahol megvannak a feltételek a közművesítésre. Sok gondot okoz a csapadékvizek elvezetése, a belterületi vízrendezés is, mivel megye az ország egyik legmélyebben fekvő területe. A szükséges csatornahálózat hiánya, nem megfelelő karbantartása miatt a belvíz minden évben több száz laelsősorban a telepszerű, több szintes lakásépítkezésekhez kást rongál meg. szükséges feltételek biztosi- Jelentősek a gázellátás tása érdekében. ' eredményei. A megye valaAz ivóvíz-ellátás fejlesz- mennyi városa bekapcsolótésében számottevő éredmé- dott a vezetékes földgáznyeket könyveihét el Csöng- ellátásba, Szegeden pedig lérád megye. Amíg 1970-ben nyegében befejeződött az településeinek 80 szazaléka átállás a földgázra. A merendelkezett közműves vizel- gye az ország gazzal legjoblátással, ez az arany mosta- ban ellátott, területei közé náig 90 százalékra emelke- tartozik. Igaz, a palackos dett, s a tervek szerint csak gáz iránti kereslettel egyelő1975 végére kellett volna el- re nem képes lépést tartani érni a 91 százalékos. arányt, a DEGÁZ, ám a helyzeten így lehetőség nyílt arra. javítani kíván a vállalat" új. Aes S. Sanilor felvétele A szegedi 1. számú villamosvonal korszerűsítése után a villamosok az úttest közepén járnak majd. A Közlekedési Vállalat szakemberei jelenleg az Anna-küti csomópont átépítését végzik, AZ elmúlt napokban fektették le a keresztező síneket, s most az új vágányoknak készítik az alapot. Felvételünkön a' villamosvágányok alapozási munkálatait örökítettük meg. » I