Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

rt-M'fft'R. 1974. SZEPTEMBER 19. s Mérleg a nyárról Félmillió vendég Elismerés a jó szervezésért Vége a nyárnak. A meleg, napos idő már csak ráadás. Még úszhatunk a Tiszában, kávézhatunk a Virág-cuk­rászda teraszán, még tele vendéggel a szegedi és ma­kói kemping, sok a turista a Dóm téren is, de a nagy nyári vendégjárásnak már vége van. Kisebb a forga­lom, kevesebb a vendég az éttermekben. Akik az ünne­pi hetek rendezvényeit ter­vezték, szervezték, visszaér­keztek szabadságukról, érté­kelték eddigi munkájukat, s készülnek a jövő évi szezon­ra. Tájékoztatók, összesíté­sek adatai jelzik, hol értek el az eddigieknél jobb ered­menyeket. hol van még ja­vítanivaló. Kikészültek az idegen for­galmi hivatal munkáját mé­rő összesítések is. A számok azt jelzik, hogy a városba lá­togató turisták, vendégek száma az ünnepi hetek ide­jén. Július 14-tól augusztus 20-ig jelentősen megnöveke­dett. A szabadtéri Játékok nézőinek számából, a külön­böző rendezvények látoga­tottságából. a két határátke­lőhely forgalmából, a megle. vő szálláshelyek mennyiségé­ből arra lehet következtet­ni, hogv a kereskedelmi, vendéglátóipari, a közleke­dési és más. vendégforgalmi szervek, valamint a nem hi­vatalos, családi vendéglátók mintegy félmillió, Szegedre látogató turistát fogadtak a nyáron. A vendégnapok száma a város összes szálláshelyét figyelembe véve 1973-hoz képest 11,3 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy néhány kollégium tatarozása miatt több mint ötszázzal keve­sebb férőhely volt Szegeden. Az idegenforgalmi hivatal­hoz tartozó szálláshelyek (kollégiumok. kempingek, turistaszállók, fizetővendég­szolgálat) telítettsége az idén kedvezőbben alakult. ez ugyanakkor gondokat ls oko_ zott. Az előre be nem jelen­tett vendégek nagy részét el kellett utasítaniuk. vagy más városba Irányítaniuk, A szállásgondokat súlyosbítot­ta. hogy az ifjúsági napok idején a város összes kol­légiumi szálláshelyét az Exp­ressz rendelkezésére kellett bocsátaniuk, s így a többi vendég elszállásolása rész­ben megoldatlan maradt. A hivatal Információszol­gálatot létesített a rőszkel határállomáson. melynek feladata többek között a hozzánk érkező idegenek tá­jékozatlanságának feloldása volt. Többnyelvű ismertetők, prospektusok, országos ese­ménynaptárak adtak taná­csot, hol, mit érdemes meg­Üj művészeti szakok a Tömörkényben Szeptember l-én két új művészeti szakon kezdte meg tanulmányait 18 elsőéves ta­nuló a szegedi Tömörkény István Gimnázium A Művé­szeti Szakközépiskolában. A képző- és iparművészeti ta­gozaton a 30 elsős közül he­ten a most Indult gobelin­szövő és szőnyegkészltó sza­kon kezdték el a négyéves munkát. Sándor Eszter tex­tiltervező iparművésznek, a HÖDIKÖT tervezőjének irá­nyításával ismerik meg a fiatalok a gobelinszövés és szőnyegkészítés művészi és mesterségbeli fogásait. A középiskolások bázisüzeme ls a HÓDIKÖT, S a tanulók az érettségi után álláslehetősé­get kapnak majd a vásárhe­lyi üzemben. A feltételek kedvezőek. Minden tanulóra két szövőszék jut. kialakult tanmenet és tanterv szerint kezdődött el az oktatás. A gobelinszövő és szőnyegké­szítő szakra és a képző- és iparművészeti tagozat má­sik három szakára közel 90 fiatal jelentkezett, akik kö­zül harmincat vettek fel: kö­zel 60 százalékban fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keit. Üj szakágazattal bővült az iskola zeneművészeti tagoza­ta is. Ez évtől kezdődött a táncművészeti képzés, mely­nek célja a vidéki színházak, táncegyüttesek, művelődési otthonok részére szakmailag jól felkészült, általános mű­veltséggel rendelkező fiatal táncosok képzése. Hat leány és öt fiú került be az első évre, ahol a közismereti tár­akon kívül balettet, népi •ncot, akrobatikát és eme­'é?t, színpadi táncot és szf­-.észmesterséget tanulnak. A "ilettórákat dr. Baróthy Zoltánná balettmester irá­nyításával a színházban tart­ják. Nagy Albert, azÉDOSZ­Igyüttes vezetője irányítja a néptáncfoglalkozásokat, szín­padi táncra és színészmes­terségre Baráth Ibolya oktat­ja a hallgatókat. Az akroba­tika- és emelésórák vezetője Hajdusovits József testneve­lő tanár. A táncművészeti ágazat óratervei és tantervei kísér­leti jellegűek, az idei tapasz­talatok alapján a következő évben módosítják. Az Álla­mi Balettintézet felügyeli, mellyel állandó kapcsolatot igyekeznek kiépíteni az isko­la vezetői. T. L. nézni Magyarországon. A két határátkelő forgalma az előző évhez képest másfél­szeresére nőtt, s különösen figyelemre méltó a Makón keresztül vezető romániai út forgalomnövekedése. Egyelő, re száz férőhellyel (ez ke­vésnek is bizonyult) a nyár végén átadták az új, makói kempinget, melynek mielőb­bi bővítése a jövő év felada­ta. Az idegenforgalmi hivatal saját költségvetési keretéből teremtette elő a helyi neve­zetességeket ismertető füze­tek kiadási költségeit. A következő években célszerű lenne ezen a téren is együtt­működni a többi utazási iro­dával. Tizennégy nyelven beszélő idegenvezetőik 323 hazai és külföldi csoportot kísértek városnéző sétára, a Volán panorámaautóbusza 168 al­kalommal tett körutat a vá­rosban. A számok önmagu­kért beszélnek. A hivatal valamennyi dolgozójának megfeszített munkája a másfél hónap alatt eredmé­nyes volt. összehangolt, gon­dos szervezéssel, körültektn­tő előkészítéssel a gondokon is enyhíteni tudtak. A vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága csütörtöki ülésén el­ismerését és köszönetét fe­jezte ki az ünnepi hetek le­bonyolításában részt vevő társadalmi szerveknek. Jól­eső érzéssel továbbítjuk uz elismerő szavakat az Idegen­forgalmi Hivatal dolgozóinak is. P. K. Tanévnyitó ünnepség az Élelmiszeripari Főiskolán Szakmunkás­képző Nyíregyházán elkeszült és a diákok ,múr birtokukba, vették az új ipari szakmun­kásképző intézetet. Az intéz­ménynek tizenhat tanterme, négy előadóterme, több szak­köri helyisége és tornaterme van. Az új tanévet 1900 ta­nuló kezdte az intézetben, akik harmincegy szakma közül választhattak. Az Élelmiszeripari Főisko­la évnyitó ünnepségét teg­nap, csütörtökön délelőtt tartották meg a Szabadság filmszínházban, A tanévnyi­tón részt vettek a Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Minisztériumnak, a megye és a város vezető testületeinek, a társintézményeknek és a főiskola külföldi testvérin, tézményeinek képviselői. Az elnökségben többek között ott volt Szabó Sándor, a megyei, dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára, Paczuk István, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. Dr. Fekete Gyulának, a vá­sárhelyi állattenyésztési kar igazgatójának üdvözlő szavai után dr. Horváth Károly, a főiskola főigazgatója ünnepi beszédében az elmúlt tanév­ben végzett munkáról szá­molt be. és az idei felada­tokról tájékoztatta az ünnep­ség résztvevőit. A főiskolán folyó tudományos kutató­munkáról elmondta, ez az utóbbi évek során egyre ha­tékonyabbá vált. A legfonto­sabb alapkutatási téma az alkalmazott fehérjekutatás, de számos más területen vé­geznek népgazdasági jelen­tőségű tudományos munkát. Ebben az oktatók mellett a hallgatók ts részt vállalnak, a tudományos diákköri mun­kát az új tanévben még to­vább szélesítik. A főiskolá­nak Jó kapcsolatai vannak a különböző termelő üzemek­kel, a hazai és a külföldi felsőfokú oktatási intézmé­nyekkel. Az oktató-nevelő munká­ban a tananyag csökkenté­se jelentette az elmúlt évben a legnagyobb feladatot. Az idén az állategészségügyi tananyag korszerűsítésével foglalkoznak elsősorban, va­lamint kísérletként környe­zetvédelmi oktatást is beve­zetnek. Dr. Horváth Károly beszámolt még a tavalyi ta­nulmányi eredményekről, az ifjúsági szervezet tevékeny­ségéről, az intézetben folyó személyzeti és gazdasági munkáról. Az idei tanévben összesen 202 elsőéves kezdi meg ta­nulmányait a főiskolán, aki­ket dr. Horváth Károly kü­lön is köszöntött az ünnep­ségen, majd Maróti János, a főiskolai pártszervezet tit­kára beszélt az új tanév fel­adatairól. Bejelentette, hogy felszabadulásunk 30. évfor­dulója és a pártkongresszus tiszteletére egész éves tanul­mányi versenyt hirdetnek meg a főiskolán. Ezután Szobó Kálmán, a KiSZ-szer. vezet csúcstitkára üdvözölte az új főiskolásokat, majd a lengyel testvérintézet. az olsztyni Mezőgazdasági Aku_ démia itt-tartózkodó kül­döttségének vezetője. dr. Csaslaw Lariczkt, az intézet dékánja kívánt eredményes munkát az új tanévre. Pályakezdő diplomások Helyzetükről tanácskozott a megyei HEB Vajon a képzettségüknek megfelelő munkakörben dol­goznak-e a fiatal diplomá­sok? Miért választanak oly­kor más életpályát, mint amire a végzettségük alap­ján mehetnének? Nem kal­lódnak-e el a fiatal tehetsé­gek? Ezekre n kérdésekre keresték a választ a megyei NEB mellett működő ifjúsá­gi, társadalmi, a szociális, kulturális társadalmi szak­osztály, valamint a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak munkatársai a népi el­lenőrökkel együtt. Mintegy 1500 fiatalhoz — akik a sze­gedi felsőfokú oktatási in­tézmények valamelyikén vé­geztek 1970- és 1971-ben — küldtek kérdőlapokat. Két alkalommal is felmérték a helyzetüket, először 1971­ben, majd 1974. első félévé­ben. A vizsgálat tapasztala­tait a megyei népi ellenőrzé­si bizottság tegnap Szegeden, a megyei tanácsszékházban tartott ülésén elemezte. Nem egyformán startoltak az ifjú jogászok, pedagógu­sok. vegyészek, orvosok st.b. A Pentagon legenda Színes magyar film. Szerb Antal azonos című regényéből filmre irta és rendezte Révész György. Operatőr: Illés György. Ze­néjét szerezte Ránki György. Főszereplők,: Lati­novits Zoltán, Darvas Iván, Tordal Teri, Moór Ma­riann, Halász Judit, Tímár Béla, Major Tamás. Bátky János .,filológus tru­badúr", ,,a fölösleges tudo­mányok doktora" Budapest­ről napközben a rózsakeresz­tesek históriáját kutatja a londoni könyvtárak olvasó­termeiben, esténként pedig a szebbik nem képviselőinek karjaiban fűszerezi az ön­kéntes száműzetés napjait. Mígnem szinte egyik pilla­natról a másikra bele nem keveredik egy kísértethistó­ria kellős közepébe, el nem jut egy misztikus walesi vér­kastélyba, ahol megnyílnak a százados sírok titkai, s az ősi Pendragonok rózsalovag­jai kelnek életre... Szerb Antal a csodaregény paródiáját írta meg A Pendragon legendában, vagy ahogy egyik kritikusa ne­vezte „az angol típusú in­telektuális regényt". Detek­tívregény. kísértethistória, gengsztertörténet és intellek­tuális esszé keveredik-ötvö­ződik Szerb Antal regényé­ben, melyet Illés Endré így jellemzett: „Mennyi szaktu­dás egy tréfa kedvéért, mennyi olvasottság egy afo­rizmáért, s mennyi megvesz­tegető szélhámosság ott, ahol az esszéíró néhány pillanatra lehunyja a szemét." Ügy tetszik, a forgató­könyvíró-rendezőt, Révész Györgyöt is ebben a tömör jellemzésben foglaltak vezet­ték. amikor filmet készített a regényből. Olyan különös, sajátos ízű-zamatú filmet szeretett volna készíteni. A Pendragon legendából, amelyben — akár a regény­ben — összefonódik realitás és álomvilág, múlt és jelen, tudomány és miszticizmus; ahol a sejtelmes walesi he­gyek csúcsain trónoló vár­ormokon esténként lepedős kísértetek járnak; ahol dé­moni asszonyok ígérnek sze­relmet a csetlő-botló filoló­gusnak, s ahol visszájára fordul a modernnek vélt tu­domány ... Csakhogy más törvények szerint építkezik a regény és másként a film. Már magát Szerb Antal regényét sem egyszerű megérteni, meg­érezni, és minden ízében él­vezni a megelőző novellák és esszék ismerete nélkül. (Mert Bátky ezekből a no­vellákból vándorol át a re­génybe.) Hát még egy fil­met, mely öntörvényű vilá­gánál fogva tömörít, sűrít, pusztán képben és dialógu­sokban szól. Révész filmje két lehetőség között csaknem a földre huppan. Sem a re­gényhez való feltétlen és hű­séges ragaszkodás kritériu­mait nem meríti ki — nem is teheti! —. de nem is te­remt öntörvényű filmes vi­lágot. nem képes újraalkotni a művet. így lehet kissé za_ varos-zagyva a történet, ezért bicsakllk a ritmus, ezért fa­kulnak meg a filmen a. Szerb Antalra oly jellemző stílusbeli sajátosságok: a sziporkázó szellemesség, a fi­nom irónia, a leplezetlen pa­ródia, a kíméletlen kritika. Illés György képsorai ra­gyogóan keltik életre hazai környezetben is az angliai és walesi tájat, a szereplők pe­dig Latinovits Zoltánnal az élen remekelnek. Nem raj­tuk múlott a félsiker. T„ E. A kiküldött kérdésekre 521­en válaszoltak, így a felmé­rés, bár reprezentatív jelle­gű, de jelzi a kezdő szakem­berek problémáit. Nehézsé­get okoz, különösen a peda­gógusoknál, hogy a jelenlegi pályázati rendszer gyakran formális, nemegyszer döntő szerepet kap n személyes összeköttetés. Külön figyel­met érdemel a JATE-n vég­ző szakbiológusok, fizikusok és vegyészek helyzete. A vál­lalatok, állami gazdaságok, téeszek, ezeket a szakembe­reket nem tudják mire hasz­nálni. Hátrányos megkülön­böztetést tapasztalnak a ve­gyészmérnökökkel szemben a Szegeden végzett vegvészek is, jóllehet felkészültségük egyenértékű az előbbiekkel. A kérdőívet kitöltött 521 fia­tal 71,4 százaléka Csongrád megyén kívül helyezkedett el, Szegeden 16,3 százalék kapott állást, míg a rácgye többi városában és községei­ben 12,7, százalék telepedett le. Igen jelentős tehát Sze­ged és a megye vonzása a fiatal diplomásokra. A képesítésüknek meg nem felelő beosztásban dolgozó fiatalok aránya 18.5 százalék, a jövedelmi és szociális vi­szonyokkal 47 százalékuk volt elégedetlen. A többi diplomáshoz ké­pest különösen feltűnő a pe­dagógusok hátrányos anyagi helyzete. Bár az 1971. évi 20 százalékos béremelés javított életviszonyalkon, de a mér­nökök. orvosok, Jogászok fi­zetéséhez képest még így Is 35—50 százalékkal keveseb­bet keresnek. Ez a különbség főleg néhány év után szem­betűnő. A fiatalok többségé nem elsősorban az alacsony jöve­delem miatt elégedetlen A fő okot legtöbben a lakás­körülményeikben jelölik meg. A végzettek 80 százalé­ka a munkakezdés első évei­ben albérletben lakik. Ter­mészetes, hogy egy-két év­vel a diploma megszerzése után még nem vár mindenki jól berendezett lakást, nem ls emiatt panaszkodnak ha­nem azért, mert helyzetüket hosszú távon Is nehéznek látják. Viszonylag kevesen tudják az albérlet mellett a magas lakásbelépőket kifi­zetni. Az is kedvezőtlen tény, hogy a pedagógusok egy ré­sze — éppen a kereseti lehe­tőségek miatt — nem a szak­májában helyezkedik el. A felsőfokú vasútíorgalml tech­nikumban végzett fiatalok azt sérelmezték, hogy nem képzettségüknek megfelelő munkakörben helyezik el őket. Az 1974-es vizsgálat már kedvezőbb helyzetről tanús­kodik. A hivatali beosztás­ban való előmenetel — a pe­dagógusok kivételével — minden szakmában jó. A MÁV-nál is szép előrehala­dást értek el a fiatalok. Per­sze akadnak még olyanok, akik továbbra ls elégedetle­nek munkakörükkel, amely nem a végzettségüknek meg­felelő. A vizsgálat első sza­kaszában szinte minden má­sodik megkérdezett fiatal elégedetlen vOlt. Számuk je­lentősen csökkent 1974-re. Egyes munkahelyi vezetők saját hatáskörükben gyakran éltek a rendkívüli előlépte­tés, fizetésemelés 'ehetőségé­vel Alinak ellenére, hogv a fiatalok lakásproblémái az utóbbi esztendőkben valame­lyest rendeződtek, a helyzet egyértelműen mégsem kielé­gítő. A második vizsgálatnál már uzt tapasztalták, hogy évek alatt a fiatalok megsze­rették és megbecsülik vá­lasztott élethivatásukat. és sokan érzik azt a társadalmi felelősséget, ami u közügyek intézéséhez ls szükséges. A megyei NEB a tapaszta­latokat elemezve arra az ál­láspontra jutott, hogy a vál­lalatok. intézmények, társa­dalmi szervek kísérjék figye­lemmel a fiatal diplomások pályakezdését, nyújtsanak segítséget az elhelyezkedé­sükhöz. A szakma elméleti általános ismereteit az egye­temen, főiskolán sajátítják el, de a szakemberré érésük a munkahelyen fejeződik be. Hogy ez miképpen, mennyi idö alatt történik, az azon is múlik, hogyan törődnek n kezdőkkel. És ez a társada­lom számára sem közömbös. H. M. Váci jubileum Vác a Jövő évben ünnep- dik a város. Közülük a lég­ii várossá nyilvánításának jelentősebb az új ifjúsági ós 900. évfordulóját. A jubi- művelődési központ, amely­leumra gazdag programmal nek avatását az évforduló készülnek, s megszépül, több napjára, 1975. december 8-ra új létesítménnyel gyarapo- tervezik. i

Next

/
Thumbnails
Contents