Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-10 / 211. szám

KEDD, 1974. SZEPTEMBER 10. Koncert Chiléért Első hallásra talán külö­nösnek tűnő vállalkozásba kezdett a Délmagyarországi Építőipari Vállalat KlSZ-bi­zottsága: „Koncert Chiléért" címmel, a budapesti Syrius és Mini, valamint a szegedi Angyalok együttesek közre­működésével beathangver­senyt rendez szeptember 13­án, pénteken, az újszegedi szabadtéri színpadon. A koncert jövedelmét teljes egészében a chilei szolidari­tási alap számlájára fizetik majd be, de nemcsak ezzel, hanem magával a koncerttel is szeretnének hozzájárulni a világszerte kibontakozott szolidaritási mozgalmakhoz. Nem véletlenül hívták meg e három együttest, ők kép­viselik ugyanis Magyarorszá­gon a beat — zenében és szövegben egyaránt — leg­igényesebb, úgynevezett „progresszív" irányzatát. Így művészi célkitűzéseiket, ze­néjük színvonalát tekintve, méltók a szolidaritás ügyé­hez. Valamennyien sajátjuk­nak érzik a koncertet, s le­mondtak a szokásos tiszte­letdíjról, akárcsak az Orszá­gos Rendező Iroda részese­désének jelentős hányadáról. Az építőipari vállalat KISZ­eseinek vállalkozását támo­gatja a városi KISZ-bizott­ság is, közbenjárásukra a városi tanács ingyen bocsát­ja rendelkezésre az újszege­di szabadtéri színpadot. Jubileumi ünnepség a gödi Fészekben ötven évvel ezelőtt „fedez­ték fel" a budapesti munká­sok, köztük az IvITE sporto­lói, a gödi Duna-partot. Va­sárnaponként idejártak pi­henni, sportolni, szórakozni, ahol, mint a Népszava kora­beli száma írta, 24 órára el­felejtették nyomorúságukat, s egy napra ők is emberi életet éltek. A „Vörös Duna­parton", Dunakeszitől Felső­Gödig a különgöző szakszer­vezetek létesítettek strandte­lepet, amely azonban nem­csak a pihenés, a szórakozás színhelye volt. Az idejáró kommunisták, szervezett munkások, baloldali szociál­demokraták itt vitatták meg a mozgalom tennivalóit, fel­adatait, s szemináruimokat tartottak. A gödi Fészek alapításá­nak 50. évfordulójáról vasár­nap a Munkásmozgalmi Em­lékműnél rendezett ünnepsé­gen emlékeztek meg. Az ün­nepségen megjelent dr. Or­bán László kulturális mi­niszter, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke, Farkasinszky Lajos, a Fővá­rosi Tanács elnökhelyettese, és Kiss Károly, a SZOT al­zottság első titkára. Ott vol­tak nagy számban a gödi Fészek egykori látogatói, a hajdani munkás-összejövete­lek résztvevői is. Baráth Endrének, a váci járási pártbizottság első tit­kárának megnyitója után dr. Orbán László mondott ün­nepi beszédet. Ezután dr. Al­földy Árpád, a budapesti KISZ-bizottság titkára kö­szöntötte a veteránokat, majd a párt-, a fanácsi szer­vek, a KISZ, a Partizán Szö­vetség, a volt MTE tagjai; a veteránok nevében helyezték el a megjelentek az emléke­elnöke, Úszta Gyula altábor- zés virágait az emlékművön, nagy, a Magyar Partizán Az ünnepség sport- és kul­Szövetség főtitkára és Boros turális rendezvényekkel foly­Béla, a budapesti KISZ-bi- tatódott. (MTI) Nemzetközi tanácskozás a szakszervezeti üdültetésről A hazai kedvezményes szakszervezeti üdültetés 25. évfordulója alkalmából a SZOT rózsadombi üdülőjé­ben hétfőn nemzetközi ta­nácskozás kezdődött, ame­lyen 11 ország szakszerveze­teinek szociálturisztikai kép­viselői vesznek részt. Kilenc szocialista ország szakszer­vezetein kívül olasz és oszt­rák szakszervezetek is képvi­seltetik magukat, mivel e szervek is kialakítottak cse­reüdültetést a SZOT-tal. A tanácskozást Duschek Lajosné, a SZOT titkára nyitotta meg, majd Kiss Ká­roly, a SZOT üdültetési fő­igazgatóságának vezetője adott tájékoztatást a ma­gyarországi szakszervezeti üdültetés helyzetéről. Ki­emelte, hogy mind a kor­mány, mind a szakszerveze­tek jelentős anyagi eszkö­A fagott tanára Márffy tanár úr, aki hege- Nemcsak a színházban tar­dülni oktatott a konzervató- tozott a honfoglalók közé, a riumban, s a grafittal éppoly zeneoktatásban, a konzerva­boszorkányosan tudott bánni, tóriumban is. mint a vonóval, egyszer csak _ Ahol nem találtunk ugy jókedvében lerajzolta az bet íalaknál és néhány egesz tanari kart. A karika- kjoZoleált bőeőnél heeedű túráknak förgeteges sikere nél trombit|nál ' 1947.ben volt szinte mind telitalálat. kez'dtük munkát először A sok remek portré tan leg- . . növendékek ]en mar otventagu egyuttc­sikerültebbje alá firkantotta, ^„éztankma-™lap- sünk volt' Aztán Vik" rnlne rt/\n ri rl o 1 W i o mmdonlri tuk meg a tanári kinevezé­seket. — Alig egy esztendő múl­tán fokozatosan visszahívo­gattak bennünket, akik itt­maradtunk a konzervatóri­umban. Kezdetben kisegítő­ként, majd állandó szerző­désre. Paulusz Elemér kez­dett megint operát játszani, Rubányi Vilmos vezetése ide­fölös gonddal, hisz mindenki ráismert: Ékes (fagott) Péter. Zárójelbe, az állandó jelző helyébe a hangszer nevét, mely Szegeden oly elválaszt­hatatlanul nőtt össze tulajdo­nosával. Negyven esztendős zeneka­Jókor, hiszen a szépen in­duló színházi opera és a már tor visszatérésével ismét erős operatársulat, zenekar ala kult ki Szegeden. Ennyit a történelemről uuiu szmnuzi opera es amur . j'« tekintélyes létszámú zenekar Amikor Ékes Péter nyugdij­teKinteiyes Létszámú zenetcar ba men); a szegedi szimfoni_ hamarosan föloszlott. Az igazsághoz tartozik, kusoktól, Vaszy Viktor meg­bízhatóságát, pontosságát, szakmai tudását méltatta: az együttes játékban, a zenekari muzsikában pótolhatalan eré­nyeket. A zeneművészeti szakközépiskolában ma is ta­nít, s nincs könnyű dolga, mert a fagott — mint a ze­nészpólya általában — nem tartozik a fiatalok számára vonzó hivatások közé. Isko­ri múlttal áprilisban ment máig sem értem, miért. Het­nyugdíjba Ékes Péter. A ventagú, kitűnő zenekarunk negyvenből huszonkilenc jut volt, s pár esztendő alatt Szegedre, a legkritikusabb nagyszerű operaelőadások időktől. Ékes Péter egyike ,születtek. Akkoriban írta le azoknak, akik nemcsak közeli a szigorú pesti zenekritikus: tanúi, tevékeny részesei vol- „aki jó Tannháusert akar lát­tak a szegedi színház- és ze- ni, utazzon Szegedre". En­nekultúra újjászületésének. A gedjen meg egy személyes történelmi időkről ma külö- példát a korviszonyokra, ta­nösen sok szó esik, hiszen Ián megérti, miért említem. harminc éve kezdődött. A családot nem hozhattam — Sohasem feleltem el magammal. Hatvanban ma- Iájában jelenleg három nö­,„77 sohasem lelejtem el, radtak a feleségem szüleinél, 1945. december 5-én száll- s csak 46 tavaszán tudtam tunk vonatra Budapesten. A sort keríteni rá> hogy oda_ józsefvárosi pályaudvarról in- utazzak. Fölültem a vonatra, dultunk, marhavagonokban el is jutottam Ceglédig, ahol persze, ki-kl fölpakolta a hosszabban vesztegeltünk: sé­eókmókját, nem kéjutazásra, tálok a peronon, amikor hal­költözésre. Harmadnap ér- lom' az eSy'k vasúti tiszt tünk Szegedre, úgy este fél fennhangon kiabálja a ne­9 táján, esős, csatakos idő- vem- Szegedről végigtelefo­ben. Két szobát is kaptunk nólták az állomásokat, ott ért középiskolába. A fagott ta­a Klauzál es a Széchenyi té- uto1 a hír. azonnal forduljak nára és játékosa, a szó leg­ren, vaságyakkal szerelték vissza, mert időközben Sze- szorosabb értelmében, pótol­töl, beffítöttek. A színházban gedre látogatott az angol mi- hatatlan. vendéke — és hat hangsze­re van. Az elmúlt húsz esz­tendőben tucatnyi fagott sza­kos, diplomás tanár került ki tőle, többségük itt tanít a környező városokban, s eny­nyl idő alatt a néhai tanít­ványoktól mindössze négy növendék jelentkezett a szak­gyorsan megindult az élet, a niszterelnök, s tiszteletére nézőtér még hideg volt, de másnap díszelőadás lesz. Sze­az egyik emeleti teremben kerekkel, autóstoppokkal, vi­meíeg ételt főztek, és napon- szontagságosan érkeztem ta fél kiló kukoricakenyér ls vissza késő estére, nem volt jutott fejenként. Magad pardon — és másnap ott ül­uram, ha szolgád nincsen: te- tem az orchesterben. herautókat szereztünk, irány 1949 őszén megszűnt a szín­Sándorfalva, az erdőben rő- házi opera, a zenészek több­zsét szedtünk, legyen mivel sége budapesti együttesekhez fűteni. Viszont nem sokkal szerződött, kapva kaptak utá­később remek fizetést kap- nuk, akkor legalább akkora tunk, én például 980 új fo- kereslet volt a képzett, jó rintoi. muzsikusok iránt, mint ma. Nikolényi István zökkel támogatják az üdül­tetést, amely az elmúlt ne­gyedszázad alatt nagymér­tékben bővült. 1949-ben 85 ezer dolgozót üdültettek ked­vezményesen, az idén pedig már 375 000-et, az üdültetés­re felhasznált összeg pedig a 25 évvel ezelőtti j 30 millió forintról 530 millióra emel­kedett. Javult az étkezés mi­nősége, s ugyancsak javult, bár még távolról sem kielé­gítő, az üdülők kulturális el­látása, a beutaltak sportolá­si lehetősége. A kormány né­pesedéspolitikai határozatá­nak megfelelően a szakszer­vezetek jelenleg arra töre­kednek, hogy minél több nagycsaládost üdültethesse­nek. A SZOT elnöksége azt is elhatározta, hogy kísérlet­képpen néhány üdülőt átala­kítsanak a gyermekgondozá­si szabadságon levő anyák és kisgyermekeik nyaraltatá­sára, megszervezik a fiatal házasok üdültetését. A szakszervezeti üdülőkön kívül a vállalatok és intéz­mények is egész sor üdülőt hoznak létre, s évente több tízezer dolgozót üdültetnek. A szakszervezetek helyeslik és támogatják a vállalati üdültetés fejlesztését, jólle­het, a vállalati üdülőkben az ellátás színvonala még elma­rad a szakszervezeti üdülő­kétől. Ahol mód nyílik rá, a SZOT-üdülők konyhái segí­tik a vállalati üdülők megfe­lelő színvonalú ellátását. (MTI) JH ét köz n a pok Üzleti fogás Ha csupán egyéni sérel- Visszakérdez a tájékozat­mem volna, egy szót sem lan vendég: Mennyivel szólnék. A helyzet viszont nehezebb fél liter sör üveg­ügy hozta, hogy tanúja vol- ben, illetve korsóban? tam egy vitának, amely a Hungária Szálloda és Ven A válasz elutasító, sőt déglátó^llalat egy* sze- iZT^ndf^l ^ van, tizeneev éS f°gja be a Száját' örül" II Jön. hogy éppen abban az időszakban lengyel sört „osztanak". Ha nem tetszik, menjen a dolgára, ne a „Kishungi" rovására akar­jon sörözgetni. A vendég se rest, és újra visszakér­gedi üzletében zajlott le tegnap, délelőtt órakor. Az üzlet, a népsze­rű „Kishungi", ahova nyug­díjasok, munkások, színé­szek, egyetemisták, diákok, ifjak és öregek betérnek egy zónára, egy pohár sör­re, fröccsre, cseresznyére, Tez'"— Kedvet 1,: i,„j,,„ „„„ uez- — ixeaves hűsítőre, ki-ki kedve sze­rint. Rövid időre elbeszél­getnek, pihennek a vendé­gek. Szeretik ezt a helyet, hiszen nincs „vastörvénye". S mit gondolna a kedves vendég e sörözőben? Első- ^lnak uram! Mi­ért nem őszinte ön. Mond­ja meg nyíltan, hogy tizen­kettőig azt az üzletpoliti­kát folytatják, hogy nem adnak választékot a vevő­nek. Versenytárs híján dik­sorban azt, hogy kap egy korsó sört. De nem így van a valóságban. Délelőtt ti­zenegykor a felszolgáló azt mondja, hogy üveges len­gyel sörrel Megkérdi vendégnek. a kiszolgáltatott Joggal kérdezett vissza a vendég, elvégre ő fizet, s a szolgáltatást, vendéglátást tud szolgálni, vállaló cég legyen türel­a tájékozatlan mes, és alkalmazkodjon a vendég, hogy miért nem kívánságaihoz. Elvégre erre csapolt sört kínál. A válasz tömör és udvariatlan: Azért kérem, mert egyma­a feladatra állították ki az engedélyüket, működési bi­zonyítványukat. A megtör­gam vagyok, és a csapolt tént eset nem korrekt üz­sört riem tudnám kihordani, letpolitika, hanem kihasz­mert nehéz. nálás. Hol a szeméttelep? Megkérdeztem tíz embert is tudott volna többet? El­az utcán, hogy tudja-e végre a szemetet oda rak­merre van a város szemét- ják le, ahol éppen szemetet lerakó telepe. Különféle vá- látnak. Ez is logikus ám! laszokat kaptam. Egy idő- Miért ez a bő bevezető? sebb férfi azt mondta, hogy Egyetlen megjegyzésért a konzervgyár háta mögött, csupán. A szegedi Tisza­ahol hajdanában téglagyári kubikgödrök keletkeztek. Válasza helytálló volt. Aki néha-néha arra jár, parton, az ifjúsági csónak­ház mellett egy út vezet a folyóig. Mit hinne a jám­bor ember? Azt, hogy ott a tanúsíthatja, hogy a hajda- legtisztább a környezet, a ni kubikgödrök egyre szű- sport, a tiszta levegő ural­külnek, s éppen a konzerv- ja a környezetet. Sajnos, gyár „lopkodja" legjobban nem így van. Amikor le­a feltöltött területet, ezzel is bővítvén a gyártelepet. Sokadmagammal abban reménykedünk, hogy a vá­ros iparkörzetének azt a részét mielőbb feltöltik, és megszűnik a korábbi áldat­lan állapot. A leendő kül­ső nagykörűt egy szakasza már áttört a mocsáron, s valószínű, hogy nemsokára száll az ember a villamos végállomásánál, a csónak­ház mellett, azt látja, hogy a maszek fuvarosok kocsi számra szemetet hordanak a Tisza-par'' nyaralóterü­letre; a sporttelep mellett húsz méterre. A járatlan ember csóválja a fejét: ho­gyan lehet Ilyesmit elkö­vetni. Mi az ott, szemétte­hasznosabb célokat szolgál lep, vagy nvaralóteleD? A majd az elvadult terület. Elgondolkodtató viszont, hogy a tíz megkérdezett ember közül kilenc semmit sem tudott a város szemét­lerakó helyéről. De miért városi tanács arra illetékes dolgozói néha körülnéznek és rendezhenék végre, hol is van a szemétlerakó hely Szegeden ?! Gazdagh István Büntetőjogi világkongresszus Budapesten Hétfőn a Magyar Tudoma- Dr. Szakács Ödön. a Ma­nyos Akadémián megkezdő- gyar Népköz* árs"sí ; Le ' dött a Nemzetközi Büntető- sőbb Bíróságának elnöke, a jogi Társaság egy hétig tartó Nemzetközi Büntetőjogi Tár­XI. kongresszusa. Időszerű, saság magyar nemzeti cso­sok állam büntetőjog-tudo- portjának elnöke nyitotta mányát és törvényhozását meg a nemzetközi jogélet foglalkoztató négy fő téma több száz reprezentánsának szerepel a napirenden: a részvételével összeült tanács­büntetőjog eszközeinek és kozást. A világkongresszust módszereinek fejlődése; a kormányunk nevében dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter üdvözölte. Hétfő délután megkezdőd­tek a fő témákról tárgyaló szekcióülések. A büntetőjog eszközeiről és módszereiről tanácskozó szekció fő refe­rense dr. Király Tibor buda­pesti jogászprofesszor. kábítószerekkel való vissza­élés üldözése és megelőzése; a bűncselekmények sértett­jeinek kártalanítása; vala­mint a légikalózkodás meg­akadályozása. Továbbképzés A könnyűipari nagyválla- 1974—75-ös tanévben az Or­latok személyzeti vezetői ré- szágos Vezetőképző Központ­szére indított továbbképző ban összesen 31 tanfolyamot tanfolyammal hétfőn kezde- és több szemináriumot indí­tét vette az Országos Veze- tanak, amellett, hogy sokan tőképző Központ 1974—75-ös ebben az oktatási évben vé­oktatási éve. Egyébként az dik meg szakdolgozatukat. Tudományos A hormonológia — szak- tőségeit mérik fel. Felhívják nyelven endokrinológia — a fiatal kutatók figyelmét az hazai szaktekintélyei hétfő- orvostudomány e területére, tői 3 napon át Szombathe- ahol az elért fejlődés mel­lyen, a Markusovszky kór- lett még sok a „fehér folt", házban tanácskoznak. A szombathelyi szakembe­Hazánkban területileg ked- rek kezdeményezésére a ta­vezőtlenül helyezkednek el a nácskozás utolsó napján hormonológiai kezelésekre megrendezik az első ma­szolgáló, megfelelően felsze- gyar klinikai endokrinológiai relt gyógyintézetek. A ta- tudományos ülést. Ezt köve­nácskozáson éppen a jobb tőén minden évben más­területi elosztás, a nagyobb más város ad majd otthont kórházak ilyen irányú lehe- az eszmecserének. ( I

Next

/
Thumbnails
Contents