Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-10 / 211. szám

4 KEDD, 1974. SZEPTEMBER 10. Atomkori felvilágosodás Három kereszt a papír alján. A mai fiatalok aligha tudják, mit jelent. Pedig bíróságaink irattárában valószínűleg lapul még ma is élő tanúk, vádlók, vádlottak, peres felek húsz-harminc évvel ezelőtti aktája — az alá-, írás helyén a három kereszttel. Olyan embereké, akik nem tudták leírni a nevüket sem. Magyarországon az analfabétizmus gyakorlatilag már a múlté. Nagy szó ez, ha azt vesszük, hogy a húszas-harmincas években nálunk minden száz felnőttből tizenöt nem ismerte a betűvetést. — Természetes — mondhatja erre bárki —, hiszen hogyan férne össze a két fogalom: atomkor és analfabétizmus? Az UNESCO adatai szerint 1960-ban a Földön minden száz felnőtt emberből harminckilenc nem tudott írniolvasni. Tlz év múltán az öt kontinensen száz felnőtt közül immár csak harmincnégy állt tanácstalanul a papír előtt, ám kétes értékű fejlődés ez. Az 1960-i 735 millió analfabétával szemben ugyanis 1970-ben már 783 millió analfabéta élt a földkerekségen. Számuk azóta valószinűleg tovább nőtt. Afrikában például tíz felnőtt közül hétnyolc nem tud írni-olvasni. Ázsiában minden második ember analfabéta. Európa három százalékával jó helyen tudhatja magát, de még ez is embermilliókat jelent, akik soha nem vehetnek a kezükbe könyvet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szeptember 8-át az analfabétizmus elleni nemzetközi harc napjává nyilvánította. Mi pedig, ha a múltnak ez az átka közvetlenül bennünket már nem is sújt, anyagi erőnkkel, pedagógusainkkal, nyomdáinkkal szívvel-lélekkel segítjük világszerte e nemes küzdelmet. •ígfcA 'eleség név^Jcs? viseléséről B. S.-né szegcdi olvasónk a feleség névviseléséről szóló új rendelkezés ismertetését kéri. Ügy tudja: az új családjogi törvény lehetőséget ad arra, hogy a házasságkötés után a feleség többféle név között választhat. Arra kér választ, van-e lehetőség arra, hogy aki régen kötött házasságot, az is kérje nevének megváltoztatását? Az új családjogi törvény lehetőséget ad arra. hogy a feleség a következők között válasszon: A férje teljes nevét viseli a házasságra utaló ,,-né" toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja; a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és ehhez maga teljes nevét hozzákapcsolja; a férje családi nevéhez hozzáknpcsolja a saját utónevét; kizárólag a maga teljes nevét viseli. (Például: Boros Sándorné; Boros Sándorné Barna Jolán; Borosné Barna Jolán; Boros Jolán; Barna Jolán.) Az új törvény alapján elsősorban azok dönthetnek névviselésükről, akik 1974. július 1. után kötöttek, illetve kötnek házasságot. A családjogi törvény végrehajtásáról szóló rendelkezés a fentieket kiterjeszti azokra is, akik régebben kötöttek házasságot, s az új törvény alapján kívánják nevüket megváltoztatni. A végrehajtásról szóló 7/1974. (VI. 27.) I. M. sz. rendelet 8. paragrafusa szerint a feleség (a vlt feleség) 1974. július 1. után, legkésőbb 1974. december 31-ig. a házasságkötés szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz tett bejelentéssel megjelölheti, hogy eddigi névviselése helyett az új törvényben meghatározott lehetőségek közül melyiket választja. Abban az esetben, ha valaki 1974. december 31-ig nem tesz bejelentést az illetékes anyakönyvvezetőhöz, a törvényben meghatározott más névviselési módra már csak a névváltoztatásra vonatkozó rendelkezések szerint kaphat engedélyt. Ezek szerint, 1974. december 31-ig van lehetőség arra, hogy régi házas is kérheti nevének megváltoztatását. Dr. V. M. Humormozaik Személyi adatok felvétele. — Neve? — Kapor Péter. — Születési év? — 1935. — Családi állapota? — Elviselhetetlent * — Hány éves az apád? — kérdezik a kis Jancsit. — Nyolc. — Az lehetetlen. — Miért lenne lehetetlen? Azóta apa, hogy én megszülettem. A zeneszerző barátjával sétál az utcán. Az egyik ablakból dallamos zene szűrődik ki. — A tiéd? — kérdezi a barát. — Nem. Még nem..1 si— Sportolsz? — Mindennap jógázom. Hanyatt fekszem a heverőn, két órán át a szememet egyetlen pontra függesztve. — Milyen pontra? — A képernyőre. * — Én nem értem, mit csinál ez a Magda a pénzével. A múlt hónap végén sem maradt egy fillérje sem, ebben a hónapban pedig ugyanaz a helyzet. — Kölcsön akart tőled kérni? — O nem. Én tőle! * — Adj kölcsön egy százast a jövő hétig. — És ki kezeskedik arról, hogy a pénzt időben visszaadod? — Egy becsületes ember szava neked nem elég? — Na jól van. Akkor gyere el hozzám azzal az emberrel ma este. * * Két hivatalnok beszélget: — Micsoda szerencséd van! — Miért? — Téged sosem fog felváltani sem gép, sem robotember. — Miért nem? — Mert olyan gépet még nem találtak fel, amely abszolút semmit sem csinálna... * — Néhány napra el kell utaznom. Tehetek valamit érted? — kérdi a feleség. — Köszönöm! Nekem ennyi is elég — így a férj. Siklós János: Nézelődés a világban — Michel Gyarmathy, a Folies-Bergére direktora? — kérdeztem a telefonba. — Igen. És ott? — Az Invalidusok templomától, Napóleon vagyok, föltámadtam, pedig még nincs vége a világnak. — Ki bolondozik velem? János, te vagy? — Én. — Az ostoba tréfáiddal! — Jössz? — Vagyok. Afféle rosszcsontként szidott oda-vissza Michel, aztán beültem az előadásra. Ezt a parádés kiállítású, ezercsillogású revűt már többször is láttam; igaz, nem vagyok revűkedvelő. Nem azért, mert „játszom az eszem", mint sokan teszik, sznob gőgből, vagy egyszerűen ostobaságból fitymálják az efféle könnyűműfajt, miközben nincsen olyan tévélimonádé, amelyet ne néznének meg. Nem szeretem az ilyen pompát, ragyogást, mert kevés benne az életvalóság. Ha bár a finom francia kellemesség, diszkrét erotika, ügyes balett és akrobatika — elszórakoztatja a nézőt. A szünetben, az igazgatói irodán aztán Michel rákapott a zongorára: pörgött az ízes magyar nóta, akár egy zongorára fanyalodott cigányprímás produkálta volna magát. — Ja. az ám! — állt föl a direktor, hogy verseskötetét átadja. Elhárítottam, mert a múltkor már egy dedikált példányt kaptam tőle. Inkább én mondok újságot, gondoltam, és nagyképűen közöltem, hogy a Nógrád megyeiek kiadtak egy antológiát; kik, milyen költők éltek, jártak arra az utóbbi másfél században. S Madách, Petőfi és sok jeles régi és mai költő társaságában ott vannak Michel Gyarmathy versei. — Abból is adok, ha akarod — s előhúzott a fiókból vagy öt darab könyvet. — Megküldték. Igen rendes fiúk! A témánál voltunk. Majd' ötven esztendeje került el onnan ez a Michel. Érettségizett, és elment világgá. Balassagyarmat képe most is úgy él benne, mint, amilyen akkor volt, gyerekkorában, s szerintem — azért nem mer hazajönni, mert fél, hogy elveszejti ezt az erős lelki kapaszkodót. (Hívták már látogatóba — én már nem hívom. Látom, azzal a szép, egykori emlékkel akar majd meghalni.) — Kis fogadás volt a követségen. Mód Péterrel tereferélgettünk — térítette el a témát, miközben régen eltelt a szünet, sőt, az előadásnak is vége lett. Három magyar jött be, s megköszönték az ingyenjegyeket. — Még mindig lesed az otthoniakat, Michel, osztogatod nekik ingyen a drága jegyeket? Nem ilyennek képzeltem a párizsi milliomosokat. Jársz-kelsz ezzel a vállra vetős, erdőkerülő táskáddal, és fogod a magyarokat ... — Ügy örülök, ha találkozom velük — mondja szomorúan. — Jönnek a bácskaiak, bánátiak is. Szegény magányos — gondoltam el ennek a dúsgazdag, közismert párizsi figurának a sivár sorsát. Mert hát a 41 bis, roue de Chazelles alatti palotaféle is inkább a gazdagság és az érték rideg-hideg aranymúzeuma, mint egy bensőséges, jó családi meleget árasztó lakás. — Gyerünk vacsorázni! — szedelőzködik. — Hogy van Szófi? Olyan szép, mint volt? — Szófia változatlanul a legszebb párizsi színésznő. — Emlékeztet nagyon valakire, de hiába töröm a fejem, nem jövök rá, ki az otthoni képmása. — Nagy a drágaság nálunk — fordít újra a szón, miközben csöndesen bandukolunk az utcán. — Tudom. Estére befejeztem a beszélgetéseimet a CGT főtitkárával, George Segui-vel. Egészen pontosan tudom, hogy méregdrága ország lett a tiétek. De az egész Nyugat-Európa. Ügy nézem, a tőkésvilág elérkezett a nagyobb megrázkódtatások küszöbéig. — János, én nem politizálok. Nem értek ehhez a mesterséghez, de aminek nagyon örülök az, hogy mindenki olyan jókat mond a hazáról. S mennyien jönnek, úristen. Hanem a pálinka ... — Elfelejtett megkínálni a csongrádi kisüstivel. Egy téeszelnök hozta neki onnan, ajándékba. Megnyugtattam, hogy nincsen semmi baj, én még a nagyüstitsem iszom meg. Romlik az ízlésem. Mozgalmas éjszaka ls a belváros, éppen olyan nehéz taxihoz jutni, mint nappal. Tizet is leintünk a sarkon, míg a tizenegyedik szabad. Tolonganak az emberek, mintha vecsernyés korzót járnának. — Mikor alszanak ezek? — kérdeztem. — A legtöbbje külföldi. Mindenki valami párizsit keres. Amit meg is talál. — Ja, értem. Ertem. — Dehogy érted. A francia nők a világon a legtisztességesebbek. Otthon egy nőt leszólíthatsz, de itt vagy rád se néz, vagy kapsz egy pofont. — Ne bolondozz! — Csak azt mondom, ami van. Ismerem őket, negyven esztendeje velük dolgozom. Van egy ostoba közhiedelem, amelynek e tekintetben sem felel meg a francia valóság. Csak itt kevésbé nagyképűek a nők és a férfiak. — Ez nemzeti karakter nálunk, otthon. — A fene tudja, de majd kinőjük. Ezután néhány nagyképűségi eset következett, amelynek záró fejezetei kitartottak a vacsora végéig. Egyik híres rendezőnk Michelt a díszletezők, kulisszatologatók társaságában, déli szendvicselés közben találta. Megkérdezte, hogy mi ez a közösködés, bratyi ezekkel az emberekkel. Mire azt felelte: „Én ezekből élek, a munkájukból. Bevándorolt, meg zsidó vagyok, hát hogyne alkalmazkodnék hozzájuk. Meg szeretem is őket, mert jól és sokat dolgoznak. Igaz, elég jól megfizetem őket. A főrendező elképedt." Máskor meg egy országos nevű irodaimárkánk kápráztatta el az ebédelő társaságot. Kanadai, amerikai magyarok voltak ott együtt ebéden, s ez is beesett a bolyba. Mindjárt azzal kezdte, hogy alig tartózkodik Pesten, fél év London, félév Párizs, s micsoda isteni golfpályák. „Megállt a kezemben a kanál — mondja —, mert tudtam, hogy két heti kiküldetésekkel jár, s a szállodai szobában szalámit eszik, hogy a napidíjból maradjon egy kis ajándékra való." De amikor elkezdte mondani, hogy a balatoni vityiló körül mi újság van, s éppen most cserélte ki a kocsiját, olyan csudálkozás és értetlenség lett úrrá, hogy egészen megfagyott a levegő. Ilyesmi itt nem téma, mert akiknek valóban volna hencegnivalójuk, természetesnek veszik a „vityilót", autóképpen úgy, mint az inget. — Ez a polgári proccolás, vagy a vidéki dzsentri utánzása. Igazad van, majd a harmadik, negyedik nemzedék kinövi... — Maradjunk ebben. Látlak még? — Nem. Reggel indulok haza. Családi események HAZASSAG 1. kerület Szered i Czavallnga József és Szabó Magdolna, Horváth János és Argyelún Margit. Konc/ István László és Háznagy Ágnes Márta, Major Attila Sándor és Gulyás Márts Klára, Gombos István Péter és Csontos Katalin, Karolyi Béla Attila ós Morúlt Teréz. Gólya Béla Imre és Koday Katalin, Takács Imru es Borbély Erika Eva. i'app Béla Ferenc és Tőke Katalin, FeketeNagy András Károly és Bnkrl Magdolna Piroska, Harsányl Búin és Trlcz Mária Zsuzsanna. Acs Béla és Takács Zsuzsanna. Gulyás András és Kiss Rozália. Kerepes Fercnc és Pankovtts Katalin, Bihari István és M»rovszkl Valéria Anna, Vona István László és Sándor Klára, Németh Sándor és I.udányl Julianna házasságot kötöttek. Szóreg: Kübekl Péter és Rusz Aranka, Laut József és Sebők Gizella. Martonosl János és Csipet Ibolya Erzsébet házasságot kötöttek. U. kerület Szeged: Török Mihály és Bezdán Terézia Veron, l'atkó Tamás és Tamás Rozália. Kádár Tamás és Kasza Ilona, Kiss László és R&cz Irén Matild, Danyl Ferenc és Szekeres Katalin, Fodor Ferenc és Zsombók Judit Margit. Móni Zoltán és Czlrle Erzsébet, Szaszkó István é» Masu Márta, Kubatov Jozseí és Zlllnszkt írén Ibolya házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Hambek I.aszló Tivadar es Szabó Erzsébet, Vlrágh István és S/abű Piroska házasságot kötöttek. KIskundorozsmm: Monostori Mihály és Szabó Erzsébet, Molnár Tibor és Pcrecz Zsuzsanna, Jozsval Sándor és Ktslőrlncz Edit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Fogas Sándornak és Dlinitrijin Ágnes Rozáliának Szabolcs, Antal Jánosnak és Nyéri Julianna Margitnak János, Varga Istvánnak és Makai Rozáliának Éva Szarvas Lászlónak és Békési Edit Erzsébetnek Mónika. Király Sándor Ferencnek és Bigors Emília Piroskának Attila Sándor, Varga Jánosnak és Vlcsal Hona Máriának Tamás Zsolt, Grand Andrásnak és Rdduly Sára Erzsébetnek Andrea, Lajkó Vilmosnak és Vidéki Rozáliának Ildikó, Lukács Imrének és Király Gizellának Alfonz, Dávid Mihálynak és Papp Katalinnak Zsolt István, Vass Dezső Istvánnak és Kocsis Annának Ildikó Anna, Rakacsl Sándor Ferencnek és Vass Gizellának Gabriella. Fodor Andrásnak és Pogány Juditnak Barna, Salánki István Mihálynak és Tóth Gabriella Klárának Tamás Ernő, Varga Jenőnek és Szalma Ágnesnek Róbert Jenő, Pálfi Lászlónak és Lantos Magdolna Erzsébetnek Magdolna Ibolya, Klipper János Károlynak és Zomborl Máriának Renáta Rita, dr. Négyökrü Dezsőnek és Herczeg Ágnesnek Gábor, Fedi Jánosnak és Lovas Anna Katalinnak János, Erdei Istvánnak és Sáringer Vilmának Tímea, Monostori Ferenc Istvánnak és Bondor Irénnek Ferenc, Tóth Szilveszternek és Gyémánt Ilonának Szilveszter, Kovács Ferenc Szilveszternek és Kamasz Mária Erzsébetnek Ferenc, Farkas Mihály Lászlónak és Mester Katalinnak Mihály, Halász Mihálynak és Czakő Juliannának Ildikó, Gcra Sándor Józsefnek és Vlda Erika Cecíliának Sándor. Acsay Lajos Jánosnak és Antal Hedvignek Hedvig Irén, Laczt Józsefnek és KOSZA Rozáliának Zsolt, Vér Józsefnek és Nagy Eva Rozáliának József Endre. Varga Ferencnek és Jenoval Évának Enikő, Csiszár Sándor Józsefnek és Kravecz Magdolna Máriának Norbert, Ménesi Lajosnak és Narozsnlk Jusztinának Helgu. Bubori Lajosnak és Engi Mária Annának Klaudia. Oláh Istvánnak és Takács Ildikónak Imola Emese. Bárkányi Andrásnak és Barna Erzsébet Lídiának János, Bárkányi Andrásnak és Barna Erzsébet Lídiának László, Laczi Szilveszternek és Ferenczl Margitnak szilveszter. Olajos György Lajosnak és Szabó Etelkának Gabriella Krisztina, Fazekas Gyulának és Katona Piroska Erzsébetnek Piroska Katalin. Mészáros Lászlónak és Hausfatter Katalinnak Anett, Szabó Imrének és Homm Margitnak Erika Margit, Tanács Józsefnek és Gyuriska Matildnak Tamás Zsolt, Balassa Zoltánnak és Kapás Piroskának Beáta. László Ferencnek és Szalai Jusztina Máriának Ildikó, Benkó Lászlónak és Szekeres Erzsébetnek Szilvia Erzsébet, Rekett-Nagy Lászlónak és Varga Máriu Katalinnak László Péter. Varga Jánosnak és Bálint Klára Rozáliának Zsuzsanna Mária. Tandari Ferenc Istvánnak és Ktspétcr Rozáliának Anikó, Tandari Ferenc Istvánnak és Klspéter Rozáliának Csaba Ferenc, Deák Ferencnek és Fátyol Margit Veronának Imre, Sípos Istvánnak es Tóth ErneszUnának Ernesztlna, Vida László Péternek és Eke Mária Margitnak Mónika Mária. Hegedűs Józsefnek és Pataki Mária Magdolnának József, Vári Gyulának és Harmati Margitnak Annamária, Berta Jánosnak és Pataki Margitnak Zoltán, Ferenczl Jenőnek és Tanács Ilonának Gábor. Kovács Bélának és Lévai Mária Juliannának Krisztián, Gunics Antalnak és Dóczl Margitnak Antal, Nagy Elemérnek és Scháb Margitnak Eszter Margit, Tihanyi Lászlönak és Téren Margit Évának Róbert, dr. Borbola József Györgynek és dr. Huszár Danlellának Krisztián, Eszláthy Jánosnak és Molnár Máriának Mária, Kurunczl Andrásnak és Varga Idának András. Farkas Imrének és Papdl Rozáliának Gyöngyi, Szabó Andrásnak és Szögi Máriának Szilvia, Korom Jánosnak és Magony Piroskának János, Veréb Jánosnak és Horváth Katalinnak Katalin, Diós Márton Istvánnak és Tapody Ilona Katalinnak Dóra. Tagal Sándornak és Vecsei Valériának Csaba Sándor. Süveg János Mihálynak ős Boldizsár Margitnak Erika, Márki Sándornak és Rutai Etelkának Sándor Tibor. Szabó Sándor Istvánnak és Kertész Katalin Máriának Csaba Sándor, Ördög Lászlónak és Varga Piroskának Andrea Mária, Parugl Péter Józsefnek és Fogas Ibolya Rózsának Ibolya Gabriella, László Józsefnek és Huszku Ágnes Katalinnak Zoltán, Kovács Gábor Miklósnak és Bodó Máriának Gábor Róbert, Acs Péternek és Kecskeméti Gizellának Gabriella, Szabó Jánosnak és Bercsényi Juliannának János Sándor. Forezek Endre Józsefnek és Csáki Mária Juliannának Adrienn Anett, Börcsök Istvánnak és Csillag Julianna Honának Imre, Hegyközi Józsefnek és Forgó Máriának Krisztina, Szilágyi Attila Józsefnek és Rakonczai Erzsébet Ilonának Attila Márk nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: suhajda Jánosnak és Vigh Erzsébetnek Csaba. Ballá Ernőnek és Madár Máriának Andrea, Budai Lászlónak és Márta Mária Annának László, Király Lászlónak és Seress Katalinnak Benjámin Krisztián, Kókal Istvánnak és Gábor Katalinnak Zsófia, Övári Imrének és Petrov Rózsa Juditnak Péter, Slrokl Istvánnak és Kovács Erzsébetnek Andrea Julianna, Delley József Károlynak és Ha. lama Piroskának Zita, Ángyán Károlynak és Hegedüs-Blte Erzsébetnek Károly, Farkas Elemérnek és Csányl Ilonának Szilvia Ilona. Fazekas Zoltánnak és Magyar Máriának Tibor Zoltán, Fodor Imrének és Koródl Piroskának Imre, Forral Mihálynak és Maróti Máriának Gábor Mihály, Malkócs Ferenc Tibornak és Korom Rozália Erzsébetnek Zoltán. Nagymihálv Istvánnak és Kelemen Magdolnának Andrea, seres István Ferencnek és BabUnczki Máriának IBtván, Veszprémi Károlynak és Palásti Máriának Róbert, Dán Csaba Istvánnak és Dell Ilonának Zsuzsanna nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Fürtön Máté, MolnárSipan József. Bartollschitz Antalné Ellás Jusztina, Terbc Józsefné Erdei Ida Eva, csiszár Vince, Ocskó Kálmán. Gondu Ernőné Asztalos Klara, Rimóczl lstvánné Baranyl Margit, Szakács Gyuláné Héjjá Éva. Kovács Gyula Imre, Mojzes Sándor. Kühn Arlbcri, Cses/.kó Pálné Suhajda Rozália, Hegyesl Béláné Lenkó Eva, Rotter Károly, Ballal Ferenené Szabó Etelka, Farkas Antal. Göbölyös Andrásné Csányl Mária. Rutai Lajosné Ja. kua Julianna, Réti Józsefné Gausz Anna, Juhász László Dezső, Reguly Arpádné Frlnt Erzsébet meghalt. Szőreg: Vajda Józsefné Kocsis Mária. Papp Györgyné Csanádi Mária meghalt. n. kerület Szeged: Mallár Lajos, Takács Júzsefné Szűcs Ilona meghalt. III. kerület Szeged: Csiszár Imre. Tihanyi lstvánné Nagy-Illés Mária, Ördög Mihályné Kiss Mária, Lévai Jánosné Csukonyl Etelka, Csöke Sándorné Tanács Rozália, Kecskeméti István. Juhász Antnlné Papdl Mária, Boldizsár Józsefné Lengyel Mária, Szántai Balázs meghalt. Klskundorozsma: Szampei Ferenené Bálint Mária, Mangó Mihály meghalt.