Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-08 / 210. szám

•ASÁIWAP, 1974. SZEPTEMBER 8. 3 A pártkongresszus tiszteletére Újítók a munka­verseny sikeréért Most, a KSZV újszeged! Szövőgyára munkaversenyé­nek első félévi értékelése után arról számolhatunk be, hogy a vállalat brigádjainak versengése újabb lendületet kapott, a hat gyáregység — az újszegedi szövőgyár, a kenderfonógyár, a jutaáni­gyár. a Pécsi Fonó- és Sző. vőgyár. a Nagylaki Kender­fonógyár és a Kornádi Ken­derki készítőgyár — újítói csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez. A következő másfél év! alatt hathónaponként meg­vizsgálják majd, emelke­dett-e a benyújtott és meg­valósított újítások száma, hogy javultak-e minőségileg a javaslatok. Ellenőrzik, me­lyik gyárban értékelték a bevezetett újítás gazdasági eredményét, s hogy az újítá­si feladatterv kitűzött prob­lémáit megoldották-e. Vé­gül megállapítják: melyik gyárban tudják legeredmé­nyesebben bevonni a moz­galomba a nőket, a fiatal műszakiakat és közgazdásza, kat, valamint milyen szám­ban vesznek részt a verseny, ben a szocialista brigádok. A gyáregységekben tartott ankétokon konkrét műszaki problémák megoldását is vállalták az újítók, amelyek­ből néhányat már meg is valósítottak. Az újítók csatlakozása a kongresszusi munkaverseny­hez jelentős esemény. Tevé­kenységük nagymértékben hozzájárul a termelékenység növeléséhez, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez. Szabad szombatok Milyen szenzációs lenne', ha az ember valamilyen, módon kora elé szaladna. Vetne egy pillantást életé­re, mérlegre tenné azt, hogy aztán visszatérve a magába­szippantott bölcsességgel job­ban folytassa, amit abbaha­gyott Mert hisz hányszor, de hányszor elsétálunk éle­tünk jó lehetőségei mellett Legyen az a legegyszerűbb dolog is. Például mit kez­dünk magunkkal a szabad időben? Több millió ember péntek délutántól hétfő reg­gelig azt teheti óráival, per­ceivel amit akar — vagy tud. Őszintén szólva egy kicsit szorongással csöngettem be az első helyre. Mikor meg­kérdeztem, hogyan telik el a szabad szombatja, a házi­gazda rám emelte égszínkék szemét, azt hittem, kidob. Lakonikus tömörséggel kÖL. zölíe: — Maszekolok. — A mutatóujját felemelve hoz­zátette: — De nem tartozik: önre. Sokkal, de sokkal barát­ságosabb volt Füry Miklós, aki nem emelt kifogást a nyilvánosság ellen. Nemrég nősült és azt sajnálja, hogy feleségének csak minden második szombatja szabad, nem úgy mint neki, a DÉ­LÉP-nél. Hogy mit csinál ilyenkor? A délelőtt majd­nem olyan, mint egy szürke hétköznap. Segít a háztartás­ban. amit egy albérletben lehet, de ott van a feleség^ szüleinek a kertje, ahol min. dig akad valami tennivaló. Elég egész héten létrázni a szobákat, festeni a falakat, és nagyon-nagyon jó rokon­nak kell lenni, akinek el­vállalja a piktorolást. A magnó a mindene, s bár a Beatlesék már régen pihen­nek millióikon, a zenéjük ma is klassz, ezért szívesen elhallgatja órákig. A felesé­gének sem annyira szabad ez a nap, mint a kívülálló gon­dolná, a mosástól a bevá­sárlásig ekkor csinál min­dent. Milyen jó a húszéves Ko­vács T. Editnek, aki soha­sem érzi. hogy fáradt. Egyébként dominószerelő a MÁV-náL Miközben gondo­latai között keresgél, olyan jóízűen mosolyog, mint aki­nek semmi gondja-baja sincs. Miért is lenne, leg­följebb akkor bánkódik, ha nem lehet strandolni, vagy kirándulni és nincs egy jó könyve, ekkor untakozik. Igazi hobbija az olvasás, és azt sem bánja, hogy a Disc Jockey-klubok csak este nyitnak. Az olvasással min­dig el tudja tölteni az időt, még azokon a szombatokon is, amelyek szürkéknek tűn­nek. Mit csináljon az ember, ha szegedi és rendszeresen sza_ Öllési tapasztalatok Az együttműködés haszna Legutóbbi ülésén az üllési tanács foglalkozott a társa­dalmi szervekkel, a Hazafi­as Népfronttal és a KISZ­alapszervezettel kötött egj-üttműködési megállapo­dás eddigi eredményeivel. A népfront és a tanács kapcsolatának elmélyítése lehetővé teszi a lakosság mind szélesebb rétegeinek bevonását a népgazdasági, megyei és helyi tervek meg­valósításába, az állami és társadalmi erőforrások össze­fogását, a közélet demokra­tizmusának hatékonyabb ér­vényesítését. Ennek érdeké­ben Üllésen közös akciókat szerveznek (például: vízellá­tás javítása, gázhálózat bő­vítése), melyek sikerét az elmúlt évi 254 ezer forintér­tékű társadalmi munka bizo­nyítja. A népfront és a ta­nács kölcsönösen tájékoz­tatja egymást a lakosság észrevételeiről, véleményé­ről. illetve a község egészét érintő határozatokról. A ta­nácstagok akadémiájának szervezésébe bekapcsolódtak a népfront képviselői, s ke­resik a módját, hogyan le. hetne a tanyai népfrontbi­zottságok munkájának haté­konyságát növelni. A KISZ-alapszervezettel is jó kapcsolatot épített ki a tanács. Sok segítséget kap­tak. a tanácsválasztások ad­minisztratív munkáinál, a művelődési ház csinosításá­nál, a park rendbehozásánál. A családi és társadalmi ün­nepek irodalmi műsorait a KISZ-íiatalok állítják ösz. sze, s a társadalmi munka­akciókban is részt vesznek. A község; tanács az elmúlt évben tízezer forintos támo­gatásával lehetővé tette a sportszerek készletének bő­vítését. s a művelődési ház. ban állandó helyet biztosí­tottak a KISZ-eseknek. , Az eredményes kapcsola­tok bővítésére ezután is gon_ dot fordít a tanács, az intéz­kedési terveket évenként fe­lülvizsgálja, s közösen kere­sik a társadalmi szervek és a község tanácsi vezetőinek minél szorosabb együttmű­ködési lehetőségeit, batí 48 órája? Ketting Lász­ló 17 éve megszokta ezt az állapotot, annak idején ré­szint azért is ment a TE­XÉRT szegedi kirendeltségé­hez. mert már akkor azt csi­nált a szombatokkal, amit akart. Rendkívül jó színben van, látszik, sokat mozog a friss levegőn, s rövid beszél­getésből is kiderül, hogy ke­vesen szeretik a Tiszát úgy, mint ő. Azokon a bizonyos délelőttökön ő is az ügyes­bajos dolgokat szokta elin­tézni, és volt egy időszak, amikor ekkor vállalt külön­munkát, mert kellett a péna a lakásra. Rég nincs ez már így, szabad óráiban rohan a strandra, télen pedig a ba­rátokhoz. totóznak és kár­tyáznak. A lenagyobb vá­gya, hogy a Tiszán mindig lehesáen fürödni, nem úgy, mint áz idén. vagy négy éve. Mi hiányzik legjobban egy szegedinek ahhoz, hogy sza­bad szombatja kellemesen, teljen el? Csak Bukta Lajos­tól hallottam sorolni az igé­nyeket: — Nyáron jó, ott a Tisza, igazán ki lehet kap­csolódni, de télen keveseb­bet lehet mozogni. Sétálni a Nagykörúton kívül érdemes, egy igazán jó sétálóhely hi­ányzik a városból. Meg aztán, télen a kulturális program is elég szegényes. Sokszor két mozi ugyanazt a filmet játssza, a harmadik meg a régieket ismétli. Persze azért nem szoktam unatkozni, né­metül tanulok, olvasok... Érthető, ha Széli Béla ku­bikos akkor fog igazán örül­ni a szabad szombatoknak, ha saját lakása lesz. Addig egy másra kell tenni a pénzt, és így igencsak a családdal, a két gyerekkel, a négy faí között tölti a hét végét, leg­följebb csak strandra men­nek a nyáron. Lehet, hogy szerencsém volt Lakásról lakásra járva, nem találkoztam olyanokicai, mint sok ismerősöm. Végül elmentem oda, ahová néhány­ismerősöm a túlhajszoltság miatt jár — az ideggyógyász, hoz. Dr. Karsai Koppány. a SZOTE Ideg. és Elmekórta­ni Klinikájának tanársegé­de szerint az egészséges élet. hez az is kell, hogy eleget pihenjünk. A fokozottabb munkaintenzitás szellemi megterhelés miatt nemcsak a vasárnapi, hanem a szomba­ti pihenésre is szükség van. Az idegrendszer ebben az időszakban regenerálódik. Ugyanis az idegsejteket egész héten sorozatban érik az in­gerek, s a nagyobb meg­terhelésnél fokozódik az anyagcsere. Ha túl sok aa inger, akkor az idegsejt csak saját anyagának károsodásá­val tud működni. A túlter­helés okozta idegrendszeri el­változások egy ideig vissza­fordíthatok akár a pihenés­sel is. Sajnos, egyre több a neurózist* beteg és a kime­rültségre panaszkodó ember. Halász Miklós Határozatok az alapszervezetben T ekintélyes mennyiségű témát tárgyal meg egy fél év vagy egy év során egy-egy pártszervezet. De ha azt nézzük, hány kérdésben hoz határozatot, akkor már jóval kisebb számot kapunk. Különösen vonatkozik ez a taggyűlésekre. A beszámoló következtetései, a hozzászó­lók észrevételei viszonylag kevés alkalom­mal formálódnak olyan döntéssé, amely világos munkaprogramot adna az alap­szervezet kommunistáinak. Távolról sem formális kérdés az, hogy születnek-e határozatok az alapszervezeti taggyűléseken. Szorosan összefügg ez párt­életünk, mozgalmi életünk egyik gyengesé­gével. Nevezetesen azzal, hogy erősebbek vagyunk a helyzet elemzésében és értéke­lésében, mint a következtetések gyakorlati érvényre juttatásában, az elhatározások valóra váltásában, vagyis a cselekvésben. Előtérben álló törekvésünk, hogy fokoz­zuk a párttagok politikai-társadalmi akti­vitását, erősítsük a kommunisták cselek­vési egységét. E törekvés sikere elsősor­ban az alapszervezeteken múlik. Ott pe­dig nem kis részben azon, hogy meg tud­ják-e határozni a konkrét mindennapi cse­lekvés gyakorlati feladatait, a politikai tevékenység közvetlen, időszerű céljait és módjait. Azaz: olyan határozattá tudják-e formálni a felsőbb pártszervek és önma­guk elgondolásait, amely utat és irányt szab a párttagok tevékenységének? E megfogalmazás is jelzi talán, hogy nem a határozatok száma a legfontosabb. Dőreség lenne úgy vélekedni, hogy minél több határozatot hoz egy alapszervezet, annál jobban dolgozik és fordítva: minél kevesebbet, annál rosszabbul. Miként az élet legtöbb területén, a mennyiségi szem­lélet itt sem visz előbbre. Ebben a kérdésben is két véglet záto­nyai fenyegetnek: az egyik a tartalmatlan általánosságoké, a másik az apró részle­tekben elvesző prakticizmusé. Jelenleg az első tűnik veszélyesebbnek, illetve gya­koribbnak. Ez kínálja ugyanis a kényel­mesebb utat Hiszen ilyenkor a vezető­ségnek nincs más dolga, mint lemásolni néhány megállapítást az irányító pártszer­vek határozataiból, s máris kész a szépen csengő „saját" döntés. Az az irányító pártszerv, melynek hatás­körébe több tucat vagy éppen több száz alapszervezet tartozik, munkája jellegénél fogva nem bocsátkozhat részletekbe hatá­rozataiban. Ha ezt tenné, korlátozná vagy éppen lehetetlenné tenné a helyi öntevé­kenységet, értékes erőforrástól fosztva meg ezáltal a pártot, a társadalmat. Helyileg azonban éppen az ilyen részletek a leg­fontosabbak. Mit sem ér, ha egy alapszer­vezeti határozat olyan megállapításokra szorítkozik, mint hogy „erőteljesen fejlesz­teni kell a munkaszervezést" vagy „fokoz­ni kell a fiatalok hazafias és internaciona­lista nevelését". A helyi határozatoknak azt kell megjelölnie, hogy az ilyen célokat ott és akkor hogyan, milyen eszközökkel akarja a pártszervezet elérni, konkrétan melyik területre összpontosítja erőfeszíté­seit a kommunista kollektíva, s mi a teen­dőjük ebben az egyes párttagoknák, figye­lembe véve munkahelyüket, társadalmi megbízatásaikat. Természetesen ezt nem szabad egyolda­lúan értelmezni. Különben a másik zá­tonyra futunk: a határozat csupán napi operatív feladatokat tartalmaz, egyszeri szervezési teendőket, ami ugyancsak nem szolgálhat egy átfogó, hosszú távú cselek­vés alapjául. Konkrét ugyan a döntés, de csak a felszint érinti, a pillanatnak szól, s ez a politikai irányítás munkájában édeskevés. Közhelyként hatna, ha most tétélesen, netán pontokba szedve akarnánk megfo­galmazni a jó alapszervezeti határozat is­mérveit. Ehelyett hadd ismertessük, ho­gyan fogalmazták meg egyik üzemi párt­szervezetünkben az előző pártoktatási év tanulságaiból adódó elhatározásokat A A taggyűlés az értékelést megtárgyalva, határozatában elismerését fejezte ki a há­rom szemináriumvezető közül kettőnek (akik valóban rászolgáltak erre), s külön kiemelte az egyik hallgatói csoport igye­kezetét és érdeklődését. Meghatározta, hogy ősszel milyen tanfolyamokat indít, kik lesznek a propagandisták, s egy-egy tanfolyamtípusra elsősorban milyen kör­ből látja fontosnak a hallgatók részvételét (megjelölve például a tömegszervezeti tisztségviselők a fiatalok nevelésével párt­megbízatás alapján foglalkozók, a műve­zetők és csoportvezetők tanulásának java­solt irányát). Kijelölte, kiknek a köteles­sége gondoskodni az oktatás feltételeiről (terem, közlekedés, a megjelenés számba­vétele). Ám a taggyűlés nemcsak a párt­oktatás további feladatairól döntött: hatá­rozatában megjelölte azokat a tennivaló­kat is, amelyek az oktatás tapasztalatai alapján a pártmunka más területeire há­rulnak. Megállapítva, hogy mely elméleti­politikai kérdések váltották ki a legtöbb vitát, félreértést, úgy döntöttek, hogy az egyik ilyen témáról ősszel előadást tarta­nak, felsőbb pártszervtől kérve hozzáértő előadót, a másik témát pedig a pártcso­portok ülésein vitatják meg az érdeklődő pártonkívüliek részvételével, a vállalati pártbizottságtól kért vitavezetőkkel. Meg­jelölte a határozat azt is, milyen tárgyú és jellegű könyvek eladását kell szorgal­maznia a politikai irodalom helyi terjesz­tőjének. A vállalati gazdákodás témájá­val foglalkozó tanfolyam vitáiban elhang­zottakat megszívlelve, az alapszervezet el­határozta a gazdálkodás egyik területének megvizsgálását, egy másik ilyen kérdésben pedig a vállalati pártbizottság közreműkö­dését kérte. Határozatba foglalták azt is: az érintett pártcsoportok úgy foglalkozza­nak a szemináriumokon kitűnt négy pár­ton kívüli munkással, hogy mielőbb sor kerülhessen a pártba való felvételükre. N em akarjuk idealizálni ezt a taggyű­lési határozatot De példaként még­is jelzi: hogyan lehet nem csupán megtárgyalni, elemezni egy kérdést, ha­nem ennek alapján sokoldalú, átfogó és egyúttal konkrét, számonkérhető döntése­ket hozni, a további cselekvésre ösztönöz­ni; és kötelezni. GVENES LASZLÖ Panelek az útépítéshez Összesen 510 darab panel szükséges a Kossuth Lajos sugárút—Anna-kút és Vásárhelyi Pá] utca közötti szaka­szának korszerűsítéséhez. A hattounás elemek utolsó szál­lítmánya megérkezett vasúton, legtöbb már a felhaszná­lási hely közeiében várja a beépítést, egy részük a su­gárút végén, a Rókusi állomás előtt, a többi pedig a Dam­janich utcában. Felvételünkön: speciális daruval sorba rakják a vasútról hozott elemeket a Damjanich utcában Somogyi Károlyné felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents