Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

8 SZOMBAT, 1974. SZEPTEMBER %, Turjánban joggal félnek az esőtfil Tarján építési gondjairól gyakran esik szó mostaná­ban, mert a nagy tempójú építkezés az örömök mellett gondokat is szül. Panaszos levelek érkeznek, bejelenté­sek szóban és telefonon. A lakások kivitelezője a DÉ­LÉP, s szavatossági építés­vezetőségük feladata a beér­kezett panaszok kivizsgálása és a hibák mielőbbi kijavít­tatása. A Délmagyarország augusztus 17-i számának „Házépítés — garanciával" című cikkében a kivitelező vállalat vezetői nyilatkoztak Tarján újabb épületeinek építési és garanciális javítá­si gondjairól. Mert gyakori eset, hogy olyan hibákért is felelniük kell, melyekről nem ők tehetnek. Alvállalkozóik — elsősorban a RAX szellő­zőventillátorokat gyártó FÜ­TÖBER és a tetőfelépítmé­nyeket szerelő Fémmunkás Vállalat — szerelési hibái miatt közel 50 új tarjáni la­kás lakói aggódva nézik az eget. Rettegnek már a fél­órás csendes esőtől is, s a közeledő őszi nagy esőzések­re még gondolni sem mer­nek. A Szegedi Házgyár ele­meiből épült, a felső emele­teken levő lakásokban gya­kori a beázás, leválik a ta­péta, foltos a mennyezet, vi­zes a padlószőnyeg, az abla­kok alatt befolyik az esővíz. Kisgyermekes anyák a szom­szédba járnak főzni, ha esik, mert a gáztűzhely környéke megközelíthetetlen. Gyűlik a lakókban a keserűség, öröm­mel elfoglalt új lakásuk az ősz beálltával részben lak­hatatlanná válik, ha a hibá­kat nem sikerül addig kija­vítani. Jegyzőkönyvek A 414 és 415-ös épület leg­felső lakásainak beázásáról már 1973 októberében elké­szült az első vizsgálati jegy­zőkönyv. A mennyezeteket a DÉLÉP szavatossági javítás­ként azóta is toldja-folöja, nem sok eredménnyel. Ahol tegnap javítottak, mellette ma újabb beázási foltok ke­letkeznek. A huzavona im­már egy éve tart. 1974 júli­usában újabb felülvizsgálatot tartottak a kivitelező válla­lat, a beruházó és a lakáso­kat fenntartó szövetkezet képviselői. A jó szándék és a kisebb javítások elégtelen­nek bizonyultak. A tetőszer­kezet teljes felújítására len­ne szükség. Ígéret helyett gyors, hatékony intézkedésre. „A tetőszigetelést már több ízben is javítottuk, a javítás jellegéből adódóan fordulha­tott elő ismételt beázás" — állapítja meg a júliusi jegy­zőkönyvben a DÉLÉP építé­si szakembere. A lavórokkal, fazekakkal védekező lakók nem tudják, milyen volt a „javítás jellege". Nem az ő feladatuk megkeresni az ere­dendő okot és megtalálni a megoldást. Ha a kivitelező vállalat szakemberei tudják, hogy a felhasznált ragasztó­anyag rossz minőségű, hogy a tetőre épített liftgépház szi­getelése a mostani módon megoldhatatlan és nem ja­vítható, tegyék fel önma­guknak is a kérdést, jó-e az ezeknél az épületeknél alkal­mazott technológia? S mert a válasz egyértelmű nem, ugye keresik a módját a meg­oldásnak? Záporpróba Szeptember 4-én délután rövid zápor tette próbára a már javított, beázásos laká­sokat. 416-os épület, tizedik emelet, fél órával az eső után. Űjra nedves foltok, az ablakok alatt tovább málló vizes tapéta. A lakások kis­szobáiba nem mehetnek be a gyerekek, mert felfáznak az átázott padlószőnyegen. A fiatalasszony már nem is pa­naszkodik. A lakások sorso­lásánál szerencsétlen kézzel húzta ki tizedik emeleti la­kását. S bár ugyanannyit fi­zetett érte, mint a boldog második emeleti, örömeik és bosszúságaik aránytalanságát már megszokta. „Javasoljuk a helyreállítás elvégeztetését, hogy az eset­leges ismételt beázási helyek egyértelműen megállapítha­tók legyenek" — tanácsolja a jegyzőkönyv. A lakások új­ratapétázását a Hunyadi Já­nos Lakáskarbantartó Szö­vetkezet vállalná, lakáson­ként 2160 forintért, a DÉLÉP megbízásából. De csak azért, hogy a foltok az új tapétát is tönkretegyék? Hogy a be­ázás „egyértelműen megálla­pítható" legyen? S ha meg­állapították, újra tapétáznak? A 409—13-as, szolnoki ele­mekből épült házak tetőszer­kezetei kátránypapiros szi­getelésűek. És beázásos pa­naszok nincsenek. Lehet, hogy érdemesebb lenne mégis ezt a bizonyára hagyományo­sabb szigetelőanyagot alkal­mazni? Határidő A garanciális hibákról ké­szült jegyzőkönyvek meg­szabják a javítások határ­idejét is. Erejéhez mérten a kivitelező arra törekszik, hogy a lakások hibáit időre megszüntethesse. A VI. La­kásfenntartó Szövetkezet mű­szaki brigádja is segít elvé­gezni a kisebb javításokat. Víz- és fűtésszerelők, laka­tosok, villanyszerelők, s a liftek mesterei állandó szer­vizszolgálatot hoztak létre. Segítség ez is, de a legna­gyobb feladat a DÉLÉP-re és alvállalkozóira vár. Mun­kájuk elvégzéséhez megér­tést és türelmet kérnek a la­kóktól. Hogy ne ellenfelek le­gyenek, hanem partnerek, hiszen otthont teremtő tö­rekvéseik közösek. Ésszerű tervezéssel, a hibás tervek javításával, gondos kivitele­zéssel, a lakások rendeltetés szerinti használatával, a ma még szembenálló felek segí­tőkész együttműködésével a meglevő gondok is megold­hatóak. Hogy a félszáz tar­jáni család is örülhessen új otthonának. Hogy a ma még beázó 50 lakás holnapra ne több, kevesebb legyen. Pálfy Katalin Mérlegújdonságok Befejeződött az V. Nemzetközi Mérlegtechnikai Kollokvium Szegeden, a Technika Há­zában tartott V. Nemzetkö­zi Mérlegtechnikai Kollok­vium tegnap, pénteken befe­jezte tanácskozását. A négy­napos konferencián sok olyan javaslat hangzott el, amely közelebb viszi a meg­valósításhoz azt a régi kívá­nalmat és igényt, hogy egy­séges szempontok alapján hitelesítsék az európai or­szágokban a mérőberendezé­seket. Hazai és külföldi tu­dományos kutatók ismertet­ték az elektronikus mérő­műszerek alkalmazásának térhódítását a számítástech­nikában. Hangsúlyozták: ma már a korszerű mérlegek­kel szemben támasztott kö­vetelmény, hogy azok alkal­masak legyenek adatfeldol­gozó vagy folyamatszabályo­zó rendszerekhez, kompute­rekhez való csatlakoztatás­ra. Szó esett a tanácskozáson a hazaj mérleggyártás ug­rásszerű fejlődéséről is. A vendégek ellátogattak Hód­mezővásárhelyre, a METRI­POND mérleggyárba, ahol részben az üzem szakember­gárdájának tervei alapján, részben licencvásárlás alap­ján — sok újdonságot készí­tenek. Ilyen az osztrák Flo_ renz-céggel kötött kooperá­ció keretében előállított op­tikai árjelzős bolti mérleg, amely a vásárlók érdekvé­delmét is szolgálja. A kor­szerű élelmiszer-kereskede­lem szinte nélkülözhetetlen eszköze meggyorsítja a ki­szolgálást és kizárja a té­vedés lehetőségét. Nemcsak az áru súlyát mutatja, ha­nem azzal együtt a fizeten­dő összeget is. A hazai mér­leggyártás egyébként élen­jár Európában az elektroni­kus kerék- és tengelynyo­másmérő műszerek készíté­sében. A fontosabb határ­átkelőhelyeken beépített be­rendezés segítségével né­hány perc alatt megállapít­ják a kamionok súlyát. Amennyiben az a megenge­dettnél több, progresszív bír. ságOt rónak ki. Ez az intéz­kedés közutaink védelmét szolgálja, a lerótt összeget az utak korszerűsítésére, karbantartására fordítják. T. a A húsipari pártszervezet könyvterjesztési kezdeményezése A közmüvetödóst szolgálta — Csatlakozási kórós Élhetünk-e olvasnivaló nél­kül, amikor a tudás — létalap? Megtehetjük-e, hogy ne juttassunk minél több könyvet, folyóiratot ember­társaink kezébe, amikor a szellemi igény növekszik? S amikor a politikai érdeklő­dés hovatovább természetes megnyilvánulás a hétközna­pokban, akkor nem köteles­ségszerű szolgálat-e egy­egy pártszervezetben vagy a kommunisták számára az, hogy hozzáférhetővé te­gyék mindenki számára a politikai irodalmat? Ilyen vagy hasonló kérdé­seket ébreszt az a kezdemé­nyezés, amely munkáskör­nyezetből, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szegedi Budapest B KGST-tagerszágok szövetkezeti vezetőinek tanácskozása A KGST-tagországok köz­ponti szövetkezeti szövetsé­gei. illetve tanácsai elnökei­nek részvételével pénteken kétnapos tanácskozás kezdő­dött az OKISZ szabadság­hegyi üdülőjében. Dr. Molnár Frigyesnek, az Országos Szövetkezeti Tanács elnökének megnyitó szavai vezették be a tanácskozást, amelynek fő témája a szö­vetkezetek gazdasági integ­rációja, az együttműködés továbbfejlesztésének lehető­ségei. Megvitatják a szövet­kezeti szervek között meg­valósult gazdasági, tudomá­nyos-műszaki együttműködés eredményeit, s azt is, hogy nemzetközi összefogással ho­gyan fejleszthető tovább a tagországok szövetkezeteinek kis- és nagykereskedelmi te­vékenysége. a mezőgazdasági felvásárlás, a tudományos­műszaki információcsere, a külkereskedelem és a turiz­mus. Megvitatják egy nem­zetközi szövetkezeti külke­reskedelmi társulás létreho­zásának lehetőségeit is. A tanácskozást hazai szö­vetkezeteknél sorra kerülő tapasztalatcsere-látogatás követi. Török Sándor ÉRTESÍTJÜK T. ÜGYFELEINKET, HOGY az Y. Békekölcsön visszafizetése Szegeden, a Victor Hugó u. 5. sz. alatt (Virág cukrászda közelében) kihelyezett pénztárunknál történik Pénztári órák: 1974. szeptember 10—12-ig 8—15 óráig, szeptember 13-án 8—14 óráig, szeptember 14-én 8—11 óráig. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR Csongrád megyei Igazgatósága X Ha naiv művészetről esik szó, nagyon sokak tudatá­ban még mindig holmi eset­lenül bájos festmények je­lennek meg, melyek leggyak­rabban a letűnt paraszti élet kedves eseményeinek nosz­talgikus megidézései. Pe­dig nagyot változott az utób­bi években a magyar naiv művészet. Erre nagyszerű példa a November 7. Mű­velődési Központban tegnap délután megnyílt kiállítás, mely Török Sándor naiv fes­tő közel 40 festményét mu­tatja be. Török Sándor ké­pein nyoma sincs a parasz­ti világnak, a falusi életké­peknek. Szürreális vásznain filozofikus, bonyolult gondo­latokat igyekszik megfogal­mazni. Benépesíti képeit kü­lönös lényekkel, önálló éle­tet élő szemekkel, fantasz­tikus kertekbe vezet ben­nünket, különös épületek közé. A világ és az élet nagy kérdései izgatják, s a válaszokat a csapongó fantá­zia birodalmában véli meg­találni. Idézzük néhány ké­pének címét, melyek utal­nak az alkotások szürrealiz­musára is; Szellemvilágok és lélekvilágok alfája és óme­gája, Világtényező szellem, Az Androméda ködvilágon túli négyszemű embervilág, Űrállomás obszervatórium­mal, Realizmus és csökevé­nyei stb. Török Sándor 70. életévét betöltve. 1966-ban nyúl elő­ször ecsethez, festékhez, A kiállításon láthatjuk első ké­peit, azokat a festményeket, melyekből ez a rendkívül gazdag festménybirodalom kifejlődött. A 78. évét betöl­tött idős festő fiatalságát Szegeden töltötte, tagja volt az itt alakult „IGEN" elne­vezésű irodalmi jellegű tár­saságnak, ahol barátságot kö­tött többek között József At­tilával és Hont Ferenccel is. Mostani szegedi kiállítását is Hont Ferenc Kossuth-díjas színháztudós nyitotta meg. A megnyitó alkalmával leve­títették Moldován Domokos Török Sándorról készített színes portréfilmjéjt, mely része a televízióban a közel/ jövőben bemutatásra kerülő Magyar Naiv Művészek cí­mű tízrészes portrésorozat-' nak. Nemes és szép feladatra vállalkozott a November 7. Művelődési Központ, ami­kor elkezdte a magyar naiv művészeket bemutató kiállí­tássorozatát. Süli András és Dudás Juli után immár har­madik bemutató nyílt meg, mely nekünk szegedieknek, éppen a kiállító művész sze­gedi kapcsolatai révén külö­nösen érdekes és izgalmas. Nem könnyű dolog ráhan­golódni Török Sándor művé­szetére. de aki nyitottan, és a megismerés szándékával közeledik a kiállított alkotá­sokhözv sok szép élménnyel, izgalmas gondolattal távozik a kiállításról. Tandi Lajos Szalámigyárából indult útjá­ra a minap. Szerényhangú levél tudatja az ajánlattevők, szándékát: „Az MSZMP KB 1974. jú­nius 20-i ülésén üdvözölte és nagyra értékelte azt a széles körű munkaversenyt, amely ... országosan kibontakozott. Ebben a mozgalomban jut kifejezésre az a hangulat, amellyel pártunk, munkás­osztályunk, dolgozó népünk készül a XI. pártkongresz­szusra és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulójára. E gondolatok szellemében, az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az alábbi felajánlást tesszük: Pártszervezetünkben a Kossuth Könyvkiadó által forgalmazott politikai iro­dalom terjesztésében 1973­ban elért eredményt 1974­ben 20 százalékkal túltelje­sítjük. Felhívással fordulunk me­gyénk valamennyi pártszer­vezetéhez, hogy csatlakozza­nak kezdeményezésünkhöz." Eddig a levél, amelynek írója Bálint László, a hús­ipari vállalati pártbizottság titkára elmondhatná, mi a kezdeményezés indítéka? Bi­zonyos, hogy a lehetőség az egyik alap, a másik pedig az az országos törekvés, hogy a közművelődés fejlesztésé­ért mindenütt, mindenki te­gyen annyit, amennyit meg­tehet. Valóban nagy a lehetőség arra, hogy a szellemi tudni­valók, a művelődés, a szem­lélet világában előbbre lép­jünk. S az egyik lehetőség M a fizikai dolgozók nak készsége, ki von­kétségbe akárcsak an­sokezer munkásnak tsz parasztnak, más te­rületen dolgozónak az őszin­teségét, akik a szocialista bri­gádmozgalomban vállalták: igyekeznek szocialista módon dolgozni, élni, tanulni? Ezt a helyzetet, ezt a nagy lehetőséget alapul véve szü­letett meg az ötlet, hogy a Kossuth KOnyvkiadó által terjesztett politikai irodalom eddiginél is szélesebb mére­tű propogandájával is hozzá­járuljunk a kongresszusi ver­senymozgalom eredményei­hez. Hiszen a szépirodalmi művek, a politikai és elmé­leti kiadványok, kéziköny­vek, folyóiratok ma már va­lóban a mindennapi élet ré­szei. Nélkülük nem igazi a pihenés, a tanulás, nem le­het lépést tartani a világgal. Különösen, ha párttag az ember, de egyébként is igaz ez. Ez bizonyítja a növekvő érdeklődés. Csongrád megyében vala­mennyi keresőt számítva kö­zel tíz forint jutott fejenként tavaly a politikai irodalom­ra. S a lehetőség jelzője, hogy Szegeden 14, a Szegedi Ruhagyárban és a Textilmű­vekben csaknem 20 forint, a HÓDIKÖT-ben 35 forint volt az átlag. A mostani terjesz­tési akciót kezdeményező sze­gedi szalámigyári közösség évente az elmúlt négy év át­lagában tízezer forintnyi ér­tékben, tavaly 16 és félezer forint értékben vásárolt a Kossuth Kiadó kiadványai­ból. Szinte önmagában ez a néhány adat is mutatja, hogy akik előbbre akarnak jutni általában, az életben — fel­tétlenül többet igényelnek ezen a téren is. Többet akar­nak tudni, hát többet olvas­nak, tanulnak. Ezt a jó irányt jelzi az is, hogy a húsipari pártszervezet kezdeményezéséhez máris sok helyen csatlakoztak. Vá­laszlevelek érkeztek a Sze­gedi Házgyárból, a Jutagyár­ból, a Szegedi Ruhagyár szentesi üzeméből, a CSOMI­ÉP központjából, Szeged­Kiskundorozsma területi pártszervezetétől. Egész sor tsz-pártszervezet is csatlako­zott már: Termál (Szentes), Kossuth (Nagymágocs), Ti­sza (Csongrád), Alkotmány (Balástya), Rákóczi (Vásár­hely). És így tovább. A Kossuth Kiadó megyei kirendeltségén kész a nyil­vántartás: minden pártalap­szervezet friss tájékoztatást kaphat a múlt évi terjeszté­si eredményekről, a helyi adatokról, valamint arról is: mit jelent, ha a kezdemé­nyezők levelében írtak sze­rint legalább 20 százalékkal több kiadványt akarnak eb­ben az évben eljuttatni a dolgozókhoz. Segítségként a tájékozottság bővítéséhez, a tanuláshoz, a pártmunkához. Jó a kezdeményezés. Jól szolgálhatja a közművelő­dést. Kaczúr István ARAMSZÜNET. Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1974. szeptember 10-én 8 órától 10 óráig Ságvári­telep területén 20 kV-os vezetékjavítási munkák miatt Időszakos átamszisnei lesz Fogyasztóink szíves elnézé­sét kérjük. DÉMASZ Sze­ged városi kirendeltség, x

Next

/
Thumbnails
Contents