Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. SZEPTEMBER 5. 7 Komor István halálára Tragikusan fiatalon. 48 évesen adta meg magát a halálnak. Amit itt hagyott nekünk, szegedieknek, más­fél évtized, mely alig pár esztendeje, kaposvári távozá­sával szakadt meg, ám amely nélkül már sohasem irható meg a szegedi teátrum tör­ténete. Debrecenben, majd a bu­dapesti Ifjúsági Színháznál rendezte első darabjait, 1951 őszén jött Szegedre fő­rendezőnek. Két szezont töltött itt. emlékezetes be­mutatókkal, a Viharos alko_ nyattal. a Tűzkeresztséggel, a Fösvénnyel. Budapest, Kecskemét, Győr után Va­szy Viktorral tért vissza 1957 augusztusában. hogy most már megszakítás nél­kül, 1970 nyaráig főrendező­je, vezető rendezője legyen a Szegedi Nemzeti Színház­nak. Ez a tizenhárom esz­tendő jelentette életművét. Elég pillantást vetni a vi­lágirodalom nagy drámáiból rendezett repertoárjára: Mandragóra. Stuart Mária, Lear király. A zalameai bí­ró, Szentivánéji álom. Alto­na foglyai, Sárkány. III. Ri­chárd, Édes fiaim. Július 14. Az Éjjeli menedékhelyért és Az ügynök haláláért 1963. április 4-én Jászai-díjjal tüntették ki. Utolsö szegedi rendezése Dürrenmatt János királya volt. Büszkék vol­tunk rá, amikor Kaposvár főrendezőjeként, majd igaz­gatójaként országosan figyel­met keltő színházat, remek előadásokat szervezett, nem utolsósorban egykori szegedi színészei, barátai segítségé­vel, Szabó Kálmánnal, Ká­tay Endrével. Molnár Piros­kával, Kiss Istvánnal, Gyar_ mathy Ágnessel, Kovács Já­nossal, Mentes Józseffel. Az új évad kaposvári mű­sorfüzete tanúskodik, régi tervét akarta színpadra ál­modni, Lessing Bölcs Náthánját. A terv már álom marad. Ha fájdalmasan vá­ratlanul is. szépen búcsúzott: Romáin Rolland Farkasok című drámáját és a Tarel­kin halálát rendezte meg Kaposvárott Temetése Baján lesz. N. L A Zenebarátok sikeres nyara A Szegedi Zenebarátok Kórusa országszerte sikere­sen szerepelt a nyáron. Az énekkar több mint 50 tagja közreműködött a szabadtéri játékok zenés produkcióiban, a János vitézben és a Turan­dotban is. Legkedvesebb mű­fajuk az oratórium, vendég­szerepléseik során többek kö­zött Haydn-, Verdi- és Koj dály-müvéket szólaltattak meg. Bárhol léptek fel, em­lékezetes élményt nyújtottak. Pécsett Haydn A teremtés című kétrészes kórusművét énekelték, előadásukat közel másfél ezer ember élvezte. Nem maradt el a siker Mis­kolcon sem, de a legmele­gebb ünneplésben Nyírbátor­ban részesültek. Az augusz­tusban megrendezett nyírbá­tori zenei napokon — Lukács Ervin, valamint Vaszy Viktor vezényletével — Verdi Requiemje és három Kodály­mű, a Psalmus Hungaricus, a Nyári este, a Budavári Te Deum szerepelt programjuk-, ban. Lukács Ervin először dirigálta a kórust, dicsérte az énekkar zenei felkészültsé­gét, szép összhangzását. Elő­re meghívták a szegedieket a zenei napok tízéves jubileu­mi évfordulójára is, melyet 1976-ban tartanak majd. A Szegedi Konzervgyár megvételre keres bálázott búzaszalmát nagy tételben. Ügyintéző: Kovács Sándor. A Szegedi Zenebarátok Kórusa most már az őszi évadra készül. A tervek sze­rint Szegeden kívül Buda­pesten, Baján és Kecskemé­ten lépnek fel. A Verdi- és Kodály-oratóriumokat műso­ron tartják, bemutatják Pro­kofjev kantátáját, az Alek­szander Nyevszkijt és Liszt: Via Crutis című müvét is. Szeptember 30-án, a Collé­gium Artium előadás-soroza­tának megnyitóján C. Franck: 150. zsoltárát szólal­tatják meg a dómban. Az amatőr kórus 17 éve működik, ezalatt Szeged és az ország zenekultúrájában tekintélyt szerzett. Szeptember 16-án este 8 órakor a Tábor utca 3. szám alatt újra kezdődnek a próbák, új tagok jelentkezé­sét is szívesen várják. L. Zs. Megyei közművelődési bizottságok létesülnek A közművelődés össze­hangolt területi irányítása, a lehetőségek jobb kihasználá­sa érdekében a megyékben önálló közművelődési bizott­ság alakítását javasolja most megjelent irányelveiben a Kulturális Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala. A bizottságok a tanács­törvény alapján fejtik ki működésüket. Feladataik közé tartozik, hogy a me­gyei közművelődéspolitika kidolgozásában és végrehaj­tásában biztosítsák az álla­mi és a társadalmi szervek, a gazdasági egységek össze­hangolt résztvételét, celsze­rű munkamegosztását. Ugyanakkor ellenőrzik és segítik a közművelődéspoli­tika helyi megvalósítását, különös tekintettel a terület sajátosságaira. Összehangoló feladatokat is ellátnak az állami és a társadalmi szer­vek között, az állami hatá­rozatok gyakorlati megvaló­sításában, a tanácsi határo­zatok előkészítésében. A ki­emelkedően fontos felada­tokra, akciókban való rész­vételekre mozgósítják az ér­dekelt szerveket és a lakos­ságot, összefogják a szellemi és az anyagi erőket. Mind­ezek érdekében véleménye­zik a közművelődés egy-egy nagyobb szektorát átfogó koncepciókat és terveket, azokat a fontosabb előter­jesztéseket, amelyek a köz­művelődésben érdekelt szer­vek megyei — vezető testü­letei elé kerülnek. A bizottságok munkájuk­ba—a témától függően — bevonhatják a megyei — a fővárosi — közművelődési intézmények vezetőit, a vizs­gált kérdések szakembereit, a megyében levő, vagy on­nan származó tudósokat, művészeket Ahol önálló közművelődési bizottság nem működik, annak meg­választását 1974. szeptember 30-ig javasolják, a most megjelent irányelvek. Áz ifjúsági parlamentek tapasztalatai Ülést tartott a KISZ KB if júmunkás tanácsa Az ifjúsági parlamentek a szocialista demokrácia új. sa_ játos ifjúsági fórumait te­remtették meg: ezeken az összejöveteleken az új nem­zedék tagjai rendkívül nagy érdeklődéssel, aktivitással vettek részt — állapította meg szerdai, tegnapi ülé­sén a KISZ Központi Bi­zottságának ifjúmunkás taná­csa. A tanács — Kéri And­rás főtitkár elnökletével — „félidőben" vonta meg az if­júsági parlamentek tapasz­talatainak mérlegét: az ifjú­sági törvény, illetve a vég­rehajtásról rendelkező jog­szabályok előírásainak meg­felelően az idén tavasszal már lezajlottak a munkahe­lyi és a megyei szintű ifjú­sági parlamentek, s az esz­tendő második felében hív­ják majd össze az alágazati, ágazati ifjúsági tanácskozá­sokat. Az ifjúsági törvény szabta feladatok teljesítését ellen­őrző, a jogokat és kötelessé­geket számba vevő, érdek­képviseleti fórumok nagy többségén élénk vita. hasz­nos eszmecsere alakult ki. a fiatalok őszintén, felelősség­gel képviselték a közös ér­dekeket. A tanács az ifjú­sági parlamentek nagy ered­ményeként értékelte, hogy, az eszmecserék számottevően hozzájárultak a munkahelye­ken formálódó társadalmi munkamegosztás erősítésé­hez. A kép teljességéhez tartozik, hogy nem minde­nütt tartották szem előtt a legfontosabb politikai célt: nem kapott lehetőséget min­den 30 év alatti fiatal a par­lament munkájában való közvetlen részvételre. Az if­júmunkástanács tapasztalatai szerint nem fordítottak elég gondot a bejáró fiatalokra, sok helyen nem hívták meg a szakmunkástanulókat, és a gyermekgondozási szabadsá­gon levő fiatal anyákat. Sem a szakszervezet, sem aa ifjúsági szövetség nem tö­rődött eléggé a KISZ-en kí­vüli fiatalok mozgósításával, s a közvetlen munkahelyi vezetők sem vizsgáztak min­denütt jelesre az ifjúságpo­litika lényegéből. Az ifjúmunkástanács vita után állásfoglalásban java­solta a minisztériumoknak és ágazati szakszervezetek­nek, hogy segítsék, fokozot­tabban ellenőrizzék a gyá­rakban. üzemekben a társa­dalmi munkamegosztás gya­korlati megvalósítását, for­dítsanak az eddiginél is na­gyobb gondot a közvetlen, munkahelyi vezetőknek az ifjúság körében végzett te­vékenységére. Biztosítsák a KISZ-szervezetek érdekkép­viseleti jogainak érvényesü­lését, s a minisztériumok gondoskodjanak arról, hogy területükön minden gazda­sági egységnél készüljön el az ifjúsági törvény végre­hajtását célzó helyi intézke­dési terv. A tanács kérte a minisztériumokat, hogy segít­sék a KISZ kezdeményezése nyomán kibontakozó, a pá­lyakezdő ifjúmunkásokat patronáló mozgalmat, s ösz­tönözzék vállalataikat: tegye, nek többet az új generáció körülményeinek javításáért, vegyenek részt munkáslakás, építési akciókban, létesítse­nek lakásépítési alapot se­gítsék fiatal dolgozóik gyer­mekeinek óvodai, bölcsődei elhelyezését Az ülésen a rétegtanács irányelveket állapított meg az üzemi KISZ-szervezetek számára az ingázó munkás­fiatalokkal való foglalkozás, törődés hathatósabba téte­lére. Számban is tekinté­lyes rétege a dolgozó fiata­loknak az ingázóké: a 26 év alatti dolgozó fiatalok 35— 40 százaléka tartozik közé­jük. Az ingázókkal és a mun­kásszálláson lakókkal való foglalkozás nem kampány­feladata a KISZ-szervezetek. nek — foglalt állást a ta­nács. Fontos, hogy a válla­lati lakásépítési kölcsönök elosztásánál vegyék figye­lembe az Ingázó fiatalokat is. (MTI) Sport a tévében Világhírű rendezőknek a müncheni olimpiáról készí­tett így látták ők című film­jében voltak olyan képek, amelyek a cím hallatán azonnal felidéződtek a né­zőkben. Pontosan úgy ma­radtak meg bennünk, mint akármelyik nagy erejű, drá­mai tartalmú, művészi film­alkotás képel. Az okos esz­közökkel felvett, a modern technika közvetítésével elénk tárt képek az emberi akarat, tehetség, erő diadalának himnuszai, az elérhetetlenért való örök küzdelem drámái és esendőségünk szomorkás, mosolyra indító bizonyítékai. A rendezők a versenyző em­ARAMSZÜNET Értesítjük fogyasztóinkat, hogy szeptember 6-án 7 . órától 16 óráig. Petöfitele­pen a Göndör sor, Szellő u. Csap u„ Ibolya u. által határolt területen vezeték­építési munkák miatt Idő­szakos áramszünet lesz. Fogyasztóink szíves elnézé­sét kérjük. DÉMASZ sze­ged városi kirendeltség vez. Szegedi belvárosi ház, 1000 négyzetméter raktárral, iroda- és szociális helyisé­gekkel eladó. Amfora Vállalat szegedi ki­rendeltsége. Szeged, Vár o. J. ber, a sport és a sportolók olyan vonásait erősítették fel, amelyek rájuk hatottak, amelyeket ők szépnek vagy visszataszítónak, egyszeri vagy mindannyiunk életében ismétlődő történésnek véltek. A kamera rögzíteni képes azt is, ami szemmel nem lát­ható, amiről sokáig nem is tudtunk, mert nem érzékel­tük. És nemcsak akkor, ha tudatosan keresik vele a kü­lönleges, sajátos helyzeteket, arcokat, mozdulatokat. A te­levízió már megszokott, hét­köznapi sportközvetítései — szinte mindegyik, kivétel nélkül — bizonyíthatnak: a versenyek jórészt azért vál­tanak ki bennünk izgalmat, mert könnyen tudunk azono­sulni az éppen versenyzők­kel. A kép segítségével nem­csak jól átlátjuk helyzetüket, hanem — furcsa pszicholó­giai kényszernek engedel­meskedve — magunkat is a helyükbe tudjuk képzelni. Együtt vagyunk velük a fi­zikai és pszichikai feszültség állapotában, az erőkifejtés pillanataiban, a győzelem mámorában és a vereség el­viselésében. Mert a kamera olyan tablót tár a pontszá­mokat-időeredményeket-tá­volságokat-magasságokat rit­kán számolgató, laikusként másra is figyelő néző elé, amelyről érvényes ismerete­ket olvashat le — a verseny­zőről, általában az emberről, önmagáról. Ez a „magunkról tájékozódás" jelenti a sport, a versenyek szépségének egyik összetevőjét, és rész­ben magyarázza a televíziós közvetítések népszerűségét. Akinek nemcsak az eredmé­nyekre van figyelme, hanem szeme a stílusra, taktikára, az erő, az érzékek és az ész kombinációira, annak sok mindent jelent egy váratla­nul elkapott grimasz, pillan­tás, mosoly is. Nemrég, az úszó-, most az atlétikai Eu­rópa-bajnokság közvetítései kínálnak ilyen izgalomkeltő embermegmutató pillanato­kat, a technika és a nagy ta­pasztalatú sportriporterek jó­voltából naponta lehetünk tanúi, az akár sok száz kilo­méter távolságban zajló ese­ményeknek. Abban a folya­matban, amelyet önmagunk megismerésének nevezünk, sajátos helyük van a verse­nyeken felvett közelképek jelentésének és hatásának is. S. E. Az új úttörSév feladatai A tanévvel egyidejűleg megkezdődött az új úttörő­év is, amely számos vissza­térő teendőt, új feladatot tartogat az úttörőmozgalom, az úttörővezetők számára. Ezekről nyilatkozott Szabó Ferenc, a Magyar Üttörők Szövetségének főtitkára. Az úttörőmozgalom új utakra lépett. A közoktatás­politikai párthatározatot kö­vető állami intézkedések, valamint az iskola szocialis­ta demokratizmusát fejlesztő új rendtartás, és a tanulók túlterhelésének csökkentését szolgáló törekvések során az iskolában javult az úttörő­csapatok működésének felté­tele, nagyobb hangsúlyt ka­pott a szocialista nevelés. A sajátos programok alapján működő úttörőtanácsok meg­erősödtek, tekintélyük meg­növekedett, és eredménye­sebben munkálkodnak egye­bek között az iskolai rend és fegyelem fenntartásán. — Vannak azonban gyen­ge szervezeti életet élő kis­dobos- és úttörőrajok, -őr­sök. Az öntevékenység hiá­nya, a vezetés bizonytalan­sága, a gyenge társadalmi kapcsolatok miatt egyes út­törőcsapatok csak a gyerme­kek egy részére tudnak meg­felelő hatást gyakorolni. Gondot jelent a kisdobosok és az úttörők aktivizálása azokban a csapatokban, amelyekben nem tervszerű a munka, ahol nincs a közös­ségnek terve, programja, illetve ha van, a gyermekek nem vesznek részt azok ké­szítésében, „kimaradnak" az összejövetelek szervezéséből, és a munka ellenőrzéséből. Ezekben a rajokban, őrsök­ben gyakran az értelmetlen „kell" és „kötelező" elv irá­nyít. A társadalom nagyobb figyelme, a felnőttek foko­zottabb gondoskodása a gyermekekről újabb, az ed­digieknél nagyobb erőfeszí­téseket igényel az állami, a tanácsi vezető testületektől, a termelő üzemektől, a tár­sadalmi szervektől, és a fegyveres testületektől is. Az egyik legfontosabb fel­adat: az úttörőmunka tartal­mának további gazdagítása. Javítani kell a kisdobosok és az úttörők világnézeti, politikai nevelését. Program­jaink és akcióink céltudato­sabb kialakításával arra tö­rekszünk, hogy a gyermekek érzelmileg és értelmileg is közelebb kerüljenek a ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom szép hagyomá­nyaihoz. Az eddigieknél na­gyobb figyelmet fordítunk arra, hogy a kisdobosok és az úttörők gazdagabb isme­retanyaggal rendelkezzenek szocialista jelenünkről. Is­merjék népünk alkotásait, szocialista létesítményeinket, szellemi életünk eredménye­it, fejlődését, és legyenek büszkék azokra. Elsősorban az adja a hazaszeretetre ne­velés tartalmát, erősíti a gyermekekben a szocialista társadalmi rend igazába vetett hitet — A tartalmasabb, gazda­gabb úttörőélet kialakítása nem kis részben az úttörő­vezetőkön múlik. Ezért szorgalmazzuk, hogy a peda­gógusok számára első számú társadalmi munka, elismert, megbecsült politikai tevé­kenység legyen az úttörőve­zetés. (MTI) Tizenötezer Ikarus az NDK út ja in Jelenleg 15 000 Ikarus au­tóbusz fut a Német Demok­ratikus Köztársaság ország­útjain és városainak utcáin, s az NDK az idén újabb 1600 magyar autóbuszt importál. Ami az Ikarus-autóbuszok importját illeti, e-z rekord az eddigi évekhez képest. Ugyanakkor hazánk igen sok mezőgazdasági gépet és te­herautót, továbbá személy­gépkocsit kap az NDK-ból — amint ez a Lipcsei Vásáron, az új városháza épületében tartott nemzetközi sajtóérte­kezleten az MTI tudósítójá­nak kérdésére adott válasz­ból kiderült. A vásáron ünnepséget ren­deztek 80 olyan NDK-beli gépkocsivezető tiszteletére, aki hosszú évek óta vezet Ikarus-buszokat.

Next

/
Thumbnails
Contents