Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-04 / 206. szám

SZERDA, 1974. SZEPTEMBER 4. 3 Aranyérmek Az elmúlt napokban megnyílt erfurti kertészeti kiállításon kiosztották az aranyérmeket. A kiállított magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek közül 17 kapott aranyérmet. A legtöbb aranyérmet a budapesti Duna Tsz kapta különféle gombáiért, tormaporáért, torma. szárítmányáért, marinált paprikájáért. Ugyancsak díjazásra érdemesnek találták a makói Lenin Tsz petrezselyemzöld-szárítmányát és paradicsompaprika-száritmányát, a budapesti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kétféle szőlőjét, a Sasad Tsz kétféle őszibarackját, a Nagykanizsai Állami Gazdaság Hardy-vajkörtéjét, az esztergomi Lenin Ütja Tsz pilismaróti paprikáját és a köcséri Üj Élet Tsz Super California paradicsomát. (MTI) Á szívesen vállalt társadalmi munka A Maros utca helyett ha_ mAosan a vágóhídon lesz a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szegedi szalámigyárának központja. A korszerűsítés első állomásaként elkészült új hentesüzemet, a szép, modern öltözőket már közel egy éve birtokba vették. Az esztétikus, kényelmes irodaházon az utolsó simításokat végzik, nemsokára már innen irányítják a vállalat életét. Készül a vágócsarnok, a két óriási szalámiérlelőtorony is, s ahol ma még a| bontás nyomai látszanak, ott is új épületek emelkednek majd. Mindenki öröméra épül. szépül az üzem, könynyebb, biztonságosabb lesz a munka. A szocialista brigádok, a KISZ-esek albumai képekkel, jegyzetekkel kísérik nyomon az építkezést. A fotókról követ hordó, földet lapátoló. serénykedő fiatalok ma. solyognak. — 1972-ben vállaltunk) védnökséget a beruházás felett. Ezzel is segíteni akartuk, hogy a szalámigyár bővítése határidőre befejeződjék. hogy az új létesítményekben időben megkezdődhessen a munka — mondja, Tápai László, az üzemi KISZ-bizottság titkára. — A KISZ-védnökség milyen feladatokkal jár? — Vállalásunknak szemFogyasztók vására Szeptember 14-én nyit az őszi BNV Ez a vásár a miénk lesz, a fogyasztóké, a nagyközönségé. S a vállalatok, a termelők az idei és a jövő évi kínalatokat mutatják be. De nem az elérhetetlen „jövőt", hanem rövidesen megvehető, hordható, használható darabokat. A Budapesti Nemzetközi Vásár-központban feszített munka folyik. Az építők a vásárépületek végleges kialakításán dolgoznak. A de? korációsok már a szeptember 14-én nyíló fogyasztási javak vásárára készülnek. S mivel a vásurrendezőség jóval több érdeklődőre számít, mint óim ilyen a tavaszi beruházási javak vásárán volt — kibővítik a főbejáratot és a II. kaput, A nagyközönség számára megnyitják a Ilit kaput, és az idén több pénztárban árulják a jegyeket. Növelik a parkosított területet, bövitik a szolgáltatásokat, kulturált étkezőhelyeket, büféket, vendéglöket nyitnak. (A vidékről a vásárra utazóknak ezúttal is biztosítanak utazási kedvezményt a vasúton.) Ami a látnivalókat illeti — abban sem lesz hiány. Hat témakörben ismerkedhet a látogató a fogyasztási cikkek széles skálájával, öltözködés címet viseli az a kiállítási részleg, amelyen a textil, a ruházati, a bőr-, a cipő- és a szőrmeipar vonultatja fel termékeit. Itt, a sok száz női, férfi- és gyermekruha, kötött holmi, téli és nyári viselet közt kapnak helyet az öltözködéskiegészítő és divatcikkek — órák, ékszerek, díszműáruk, kalapok, kesztyűk. A kötszövőipar pavilonjának közepén — a könnyűipar egészét reprezentáló —Gyermekvilág és divatirány című bemutatókat láthatunk. E területeken való részvételre pályázatot írt ki a minisztérium, s a korszerű, a témának megfelelő termékekből kerülnek ki a kiállítási tárgyak. Több pavilonban és óriási szabad területen helyezik el a leglátványosabb, legizgalmasabb, Otthon címet viselő kiállítást. Itt a családiházépítéstől kezdve a berendezésig minden megtalálható, ami az otthonnal, a lakással kapcsolatos. Lakástextilek, világító berendezések, szőnyegek, függönyök, dísztárgyak, népművészeti cikkek sorakoznak majd. Fürdőszoba- és konyhaberendezések, bútorok nemzetközi bemutatója gazdagítja a kiállítást. Szorosan kapcsolódik e témakörhöz a Háztartás című kiállítási egység. Ebben a szakpavilonban háztartási gépek, felszerelések. üvegés kerámiacikkek, fém- és műanyag áruk, fűtő, melegítő-szellőző, légkondicionáló berendezések, háztartásvegyészeti és kozmetikai szerek, festékek, lakkok, zománcok szerepelnek. Az Élelmezés pavilonban újfajta fagyasztott és mélyhűtött élelmiszerek, konzervek, italok, élvezeti cikkek s a különböző országok speciális enniinnivalói találhatók. Kicsinyeknek, nagyoknak ötletet ad, segédeszközöket kínál pihenéshez, szórakozáshoz, kiránduláshoz a Szabad idő című kiállítás. Szabadtéren és fedett csarnokban tornaszereket, sportfelszereléseket, utazási és campingcikkeket, tévéket, rádiókat, lemezjátszókat, magnetofonokat, könyveket, hanglemezeket, barkácsszerszámokat, kézi és kerti eszközöket mutatnak be. A fogyasztási cikkek vásárának hatodik témaköre a közlekedés. Vízi és szárazföldi járművek, autóápolási és járműfelszerelési cikkek bő választékával. A KNDK ünnepén A budapesti nagykövet sajtótájékoztató/a Kedden a Koreai Népi De- tájékoztatót rendezett a mokratikus Köztársaság bu- KNDK megalakulásának 26. dapesti nagykövetsége sajtó- évfordulója alkalmából. Mint m | | — „ „ Pak Gjong Szun nagykövet elmondta az újságíróknak Kotró a Hsrlobágyon A Hortobágy főcsatornán, mely 90 km hosszan kanyarog, nagyarányú munkálatok kezdődtek. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat kotróhajója megkezdte a meder bővítését. A munkálatokra a belvizek levezetése miatt van szükség koreai nép 1948. szeptember 9-én népi államot hozott létre, s ezzel új korszakot nyi_ tott történelmében. Emlékeztetett arra, hogy a népi demokratikus köztársaság rövid idő alatt felszámolta a háború okozta sérüléseket, lerakta az önálló nemzetgazdaság szilárd alapjait, s alig 4—5 év alatt befejezte a termelési viszonyok szocialista átalakítását falun és városon egyaránt. Tizennégy év alatt kiépült az ország szocialista ipara, s ezzel egyidőben fejlett mezőgazdaságot teremtett. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szocialista nemzetgazdasága gyors ütemben fejlődik. Az utóbbi időben átlagban 30—50 százalékkal csökkentették az iparcikkek árát és a világon először teljesen megszüntették az adórendszert. Bevezették az ingyenes egészségügyi ellátást, a tízosztályos középfokú kötelező oktatást, s fejlődik, virágzik az irodalom és a művészet is. A továbbiakban a nagykövet arról a küzdelemről szólt, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság folytat az ország békés egyesítéséért. mel látható eredményei vannak. 1972—73. évben közel 5 ezer óra társadalmi munkát végeztünk. Régi. szükségtelenné vált épületeket bontottunk, tereprendezésen vettünk részt. Idén is több-t ször volt szükség munkánkra. Általában munkaidő után, de szabad szombaton és vasárnap is dolgozunk, ha kell. Szívesen vállalják a fiatalok; összetartó, lelkes közösségek alakultak ki. Gyakran megszólítanak. s lépten nyomon megkeresnek: — Mikorra szervezitek az újabb „kirándulást"? — Hogyan érték el, hogy már propagandára , sincs szükség, hogy kirándulásnak tekintik a KISZ-esek a társadalmi munkát? — Mindenki tudja, miért) dolgozik. KISZ- és brigádgyűléseken is megismertetjük a fiatalokkal a vállalat terveit. Elmondtuk, hogy a beruházás eredményeként megkétszereződik majd a szalámi termelés. Űj, modern csarnokokban, korszerű gépekkel fogunk dolgozni. Sokkal kevesebb lesz a nehéz fizikai munka: az új hentesüzemben dolgozók már tapasztalják is ezt. De nemcsak akkor keressük meg a KISZ-eseket, amikor szükség van a segítségükre, rendszeresen tájékoztatjuk őket az eredményekről is. Büszkék arra. hogy a sikerekhez hozzájárulnak. — A társadalmi munkán a szocialista brigádokra, az idősebbekre is számithatnak? — A védnökségi szerződés beleilleszkedik a munkaversenyek, a kongresszusi vállalások sorába. A fiatalokkal együtt munkálkodnak — jóval a KISZ-korosztályon túl — a vállalat régebbi dolgozói : falbontásnál, földcsákányozásnál sem maradnak alul. A szívesen vállalt, jó kedvvel végzett munkának közösségformáló ereje van. Az eleinte félrehúzódó fiúk, lányok is örömmel vesznek részt a „kirándulásokon", már nem vonakodnak megragadni a szerszámot. Mind többen kérik felvételüket a KISZ_be, sőt a pártba is. — A legszorgalmasabb fiatalok jutalmat kapnak... — A bontott épületanyagvásárlásánál is előnyben részesülnek; a kedvezmény sokakat hozzásegít a lakásépítéshez. Még tart a munka, a KISZ-nek is sok feladata van. a „kirándulások" sorozatának sincs vége. A faliújságra, az alapszervezeti és brigádnaplókba új és új fényképek, beszámolók kerülnek. A rekonstrukció befejeztével ünnepélyes kiállításon illusztrálják majd a fiatalok hasznos társadalmi tevékenységét. Ladányi Zsuzsa Mindennapos közéletiség Ha fordított távcsővel néz az ember, összezsugorodnak az alakok, a horizont pedig egy ponttá szűkül, így aztán az optikai csalódás tökéletes. A látvány becsapja a szemlélőt, ezért nem csoda, ha a látnivalótól elmegy az ilyen távcsöves ember kedve. Ha nem is zuhan apátiába, magára ölti a közöny sündisznótüskéit, és olyan alapállást vesz fel, amiben rögeszmeszerűen mondogatja: nem az én dolgom, nem az én ügyem. A közélettől tartózkodó embert lehetne így jellemezni. Pedig hát nagyon sok közös tennivalónk van. Igaz, nem piros betűs transzparensek hívják erre fel a figyelmet. De ahhoz, hogy felleljük, megtaláljuk a közös tennivalót, sutba kell dobni a kényelmességet, amely megakadályozza a felfedezést. Pedig éppen a felfedezés segítségével érdemes feltérképezni lehetőségeinket. Ez közéleti érdeklődés, cselekvés nélkül nagyon nehezen megy. Hajlamos az ember a közélet fogalmát olyan piedesztálra emelni, amire csak pislog, s alig tudja, miként közelítse meg. Kár a misztifikációért, hiszen egyszerű szavakkal is lehetne a fogalmat címkézni. Egy lépés, s hamar rájövünk, nem nagy dolog felszólalni, javaslatot tenni. Csak mondjon valaki először véleményt, talán ott, ahol a legtöbbször szokás, tehát a munkahelyen, és valamilyen kis ügyben. Aztán észreveszi, milyen sok haszna van a belebeszélésnek. Ha a többiek is ugyanezt teszik, egészen jó dolog jön ki, sokkal, de sokkal jobb, mintha egy szót sem szóltak volna. Ha időben megismerik a terveket, elgondolásokat, akkor érthetővé válik az üzem termelésének egész folyamata, és ha ilyenkor javasolnak, kezdeményeznek, még kedvezőbb irányban tudják befolyásolni a döntést. Ez a formula már iskolás feladvány, de soha nem elég ismételgetni. A demokrácia alappillérei is" e módszerekkel épültek. Az életünket közvetlenül érintő témákat nemcsak a munkahelyen beszélhetjük meg. A tér sokkal tágabb. Számtalan példa bizonyította már: a népfront körzeti bizottságainak ülésein mennyi jó ötlet és kerületeket mozgósító elképzelés született. Szűkebb otthonunk, Szeged hétköznapjaiból is említhetnénk sok példát Ha jól kihasználjuk őket, abból csak mindenki hasznot húz. Mert anélkül, hogy évek teltek volna el, felépült a bölcsőde, óvoda, nem kell nyolcszáz forintokat fizetni a gyermekőrzésekért, vagy órákat utazgatni, míg az álmos csöppségeket a legközelebbi bölcsődéig, óvodáig elviszik. Az is kellemes, ha a lakóhely környezetét úgy alakítják át, hogy ott sétálni, játszani, pihenni lehet és érdemes is. Egyre biztatóbb a lakóbizottságok működése, szervezésük nyomán sok hasznos munkát végeznek el együtt az emberek. Haszon. Ha ezt a szót halljuk, a forintra gondolunk. Pedig nemcsak anyagi természetű e fogalom. Hány és hány ember van, aki sokszor úgy érzi, szorítja a négy fal, és fojtogatja a levegő. A kellemetlen közérzetnek nem tudja, nem sejti az okát. Hogy miért? Sokfélék vagyunk, de ez esetben lehet tipizálni. Egy ókori történet jut ilyenkor az eszembe. A kinai császár udvarában nagy vázákba dugtak a csecsemőket. Talán büntetésből? Erről már nem szól a fáma. Évek múltán, amikor széttörték a cserepet, a gyerekek annak alakját vették fel, egyszóval: megnyomorították őket. Napjainkban csak a négy fal között élők érezhetik szűkre szabott világukat vázának. Nem kell különösen bizonyítani — hiszen a pszichológiától kezdve a legkülönfélébb társadalomtudományokig, sokszor leírták már — a magának élő ember közös célok nélkül eltékozolja erejét. A kapcsolatteremtésnek, az érthető párbeszédnek, a munkának és az eredménynek színtere a közösség. Az ismeri el, az ad kedvet a további produkciókhoz, és nagy dolgok létrehozására inspirál. Szerencsére a közéletnek nincsen szezonja, évnyitója, vagy évadja. Ott a helye a hétköznapok egymásutánjában. Ezért is jó figyelembe venni: úgy tudunk a legjobban egymásra hatni, ha jobban kötődünk egymáshoz. így mindjárt szélesebb horizontú lesz körülöttünk a világ, és abban több a felfedeznivaló. A közéleti érdeklődéssel hamarabb felismerhetőbb, vajon kihasználjuk-e saját, mind pedig környezetünk lehetőségeit, és élünk-e velük. így érthetőbbé válnak örömeink, gondjaink, eredményeink, s mélyebb értelmet nyer társadalmunk fejlődése is. HALÁSZ M1KLÖS Belső ellenőrzés a téeszekben A belső ellenőrzés főbb tapasztalatairól, s hatékonyságának további növeléséről tanácskoztak kedden a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szöyetségeinek titkárai a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szervezésében Budapesten. Moharos József, a TOT elnökhelyettese a tanácskozás bevezető előadásában többek között hangsúlyozta: a szövetkezeti tulajdonnak a védelme fokozott felelősséget kíván a szövetkezetek tagjaitól, vezetőitől. A tulajdon védelmét szolgáló belső ellenőrzés a szövetkezeteknek és érdekképviseleti szerveiknek különösen fontos, kiemelt feladata. Az elmúlt években sokat fejlődött az ellenőrző bizottságok munkája. Ma is egyik legfőbb fogyatékosság azonban, hogy igen ritkán ellenőrzik a közgyűlési és egyéb határozatok végrehajtását. A tulajdonosi ellenőrzéshez szervesen kapcsolódik a revizori irodák tevékenysége is. A szövetségek jelzése szerint 42 területi szövetségnél a revizori irodák kétévenként általános belső ellenőrzést végeznek. A belső ellenőrzésben most a legfontosabb, hogy a vezetők fokozottan kontrollálják saját utasításaik végrehajtását. A belső ellenőrzés fokozása különösen azoknál a termelőszövetkezeteknél fontos, ahol az elnök sokrétű irányítási munkája mellett nem képes minden ellenőrzési feladatot személyesen ellátni. Az elnökhelyettes beszámolóját vita követte. Ezután érdekképviseleti kérdésekről tartottak vitát a részvevőit.