Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-28 / 227. szám

4 SZOMBAT, 1974. SZEPTEMBER 28. Három és fél év mérlege Kiállta a próbát a tanácstörvény A számadás időszakában — a párt XI. kongresszusára készülődve — az állami és társadalmi élet legfontosabb területein történt előrehaladást is mérlegre teszszük. Hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését a szocializmus teljes felépítésének egyik időszerű, központi feladataként jelölte meg, amelyet úgy kell megoldani, hogy közben erősödjék a központi hatalom, növekedjen a kormányzati szervek munkájának hatékonysága, s ezzel párhuza- , mosan a helyi szeryek önállósága és a lakosság tevékeny részvétele az állami munkában. E feladat végrehajtásának fontos része és feltétele — a tanácsok tevékenységének fejlesztése, népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szerepkörük folyamatos növelése. * Az 1971. évi 1. számú törvény (amely sorrendben a harmadik tanácstörvényünk) megalkotását társadalmunk fejlődése tette lehetővé. Ma az azóta elteli, három és fél esztendő tanácsi munkájáról megállapíthatjuk, hogy a törvény jelentős állomás a tanácsok életében: megőrizte és a szocialista fejlődés követelményeihez igazodva új elemekkel gazdagította a már bevált alapelveket és szabályokat, figyelembe véve a többi szocialista országok gazdag tapasztalatait is. Pártunk X. kongresszusának határozata hangsúlyozta: a tanácsok munkáját úgy kell fejleszteni, hogy erősödjék mind népképviseleti-önkormányzati jellegük, mind pedig államigazgatási funkciójuk. A tanács önállóságának növelése, hatáskörük bővítése, felelősségük fokozása — a szocialista osztálypolitika fontos része. Társadalmunk általános fejlődése, a közügyekért érzett állampolgári felelősség növekedése olyan feltételeket teremtett, amelyek lehetővé és időszerűvé is tették a tanácsok tevékenységének fejlesztését. Hatáskörük növelésének szükségességét maga az élet igazolta. * Melyek azok a legfontosabb pozitív tapasztalatok, amelyek az 1971-es törvény hasznosságát, korszerűségét bizonyítják? A tanácsok munkájában mind határozottabban tükröződnek a tanácstörvény követelményei: a tanácstestületek meghatározó szerepe, az önállóság és felelősség fokozódása, a kezdeményezőkészség, a lakosság részvétele a helyi feladatok megoldásában, a tisztségviselők szerepkörének megváltozása, illetve bővülése — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a tanácsok többségükben jól élnek megnövekedett önállóságukkal, hatáskörükkel és tervszerűbbé vált ugyanakkor a központi célkitűzések megvalósítása is. A testületek általában jól élnek a kibővített hatáskörrel : a legfontosabb kérdésekre koncentrálva és mindinkább érdemben foglalkoznak a település, a terület fő kérdéseivel, a lakosság gondjaival. Javult a testületi munka tervszerűsége, a tanácsi tervek megalapozottsága is, bál* még nem ritka, hogy az előterjesztéseket esetenként nem készítik kellően elő, nem tárják fel a helyi adottságokból eredő tényleges lehetőségeket. Nyilván elsősorban ezzel függ össze, hogy azután a megoldás javasolt módozatai sem mindig helyesek, nem eléggé reálisak. Javítanivaló van azon a téren is, hogy a helyes döntések végrehajtását nagyobb felelősséggel szervezzék meg, illetve ellenőrizzék. Az 1971-es tanácstörvény új vonása, hogy meghatározta a tanácsok népképviseletiönkormányzati feladatainak ellátásához szükséges gazdasági hatásköröket és önállóságot, amely e téren is növelte a kezdeményezési lehetőségeiket. A felesleges kötöttségek megszüntetése növelte a tanácsok önállóságát és kezdeményezőkészségét, fokozta a megyei tanácsok felelősségét területük öszszehangolt, arányos fejlesztését. A pénzügyi szabályozórendszer elősegítette a tanácsok gazdasági önállóságának kibontakozását. Különösen fontos ebből a szempontKémény a felhők feleit Amikor még viszonylag kevés volt a kemencefüst, és az ipari objektumok által kibocsátott gáz, a kémények egészségügyi szempontból kielégítő megoldásul szolgáltak. A füst és gáz eloszlott a levegőben és az egészségre ártalmatlan, jelentéktelen koncentrációkig keveredett vele. A gombamódra elszaporodott kémények azonban ma már évente sok száz millió tonna széndioxidot, nitrogént és kéndioxidot juttatnak a levegőbe. A tudósok nagy teljesítményű tisztítóberendezéseket, új technológiai megoldásokat javasolnak, amelyek teljes egészében kiküszöbölnék a levegő szennyezését. Számos szakember véleménye szerint a természet kimeríthetetlen lehetőségekkel rendelkezik a légkör tisztítására. A kéndioxid például a természetes kémiai és fotokémiai reakciók hatására körülbelül egy hét alatt ártalmatlan ammóniumszulfid aerozollá alakul. A gyárkémenyekre még mindig nagy szükség van, csak magasabbra kell építeni őket, hogy a mérgező anyagok távol kerüljenek környezetünktől. Kiszámították, hogy míg egy egykilométeres gyárkémény százszor csökkenti a lévegőben a szennyező anyag koncentrációját, addig egy másfél kilométeres magas már kétszázszor. A kémények azonban igen drágák. I. Varsavszkij professzor olcsó, ugyanakkor a felhők fölé nyúló kémények építésére tett nemrég javaslatot. Szerinte a megoldást könynyű, felfújható, függőleges léggömbökre emlékeztető konstrukciók jelenthetik. Ilyen léggömbökből gyakorlatilag korlátlanul magas kémények építhetők. A ballonok a legagresszívabb vegyi gázoknak is ellenálló polimérekből készíthetők. Ha az egyik szelvény meghibásodik, a kémény rövid időre könnyen a földre ereszthető, ahol gyorsan el tudják véjjezni a szükséges javításokat. A gyárak fölött „úszó" könnyű kémények hossza szükség esetén változtatható. Gáz befúvatásával ugyanez érhető el a kémények formájával is — ez utóbbi / a szélirányhoz való alkalmazkodás szempontjából fontos. ból, hogy a költségvetési törvény öt évre előre meghatározta pénzügyi forrásaikat, az azokból való részesedés mértékét, valamint az állami hozzájárulás összegét. A helyi tanácsok bevételeit, ugyanilyen rendszerben, a megyei tanácsok állapították meg. Ezzel a tanácsok gazdálkodása megalapozottabbá, perspektivikusabbá vált Az elmúlt három és fél esztendő alatt mindjobban megvalósult a tanácstörvénynek az a célkitűzése, hogy növekedjék a tanácsok szerepe a lakossági igények kielégítésében, és hogy hatékonyabban használják fel az erre szolgáló, a népgazdaság adott lehetőségeihez mérten rendelkezésükre álló anyagi eszközöket. A helyi tanácsok kezdeményezőkészsége, együttműködése a nem tanácsi szervekkel szintén kedvező irányban fejlődik. A tanácsoknak ezeket a kapcsolatokat és minden lehetséges helyi forrást is fokozottan fel kell használniok annak érdekében, hogy az elmúlt években hozott, a közoktatás, a közművelődés fejlesztésével, a népesedés-, az ifjúságpolitikai határozatokkal körvonalazott követelményeknek a maguk részéről meg tudjanak felelni. összegezve, elmondhatjuk, hogy az 1971. évi tanácstörvényünk jó keretet, lehetőséget biztosít a tanácsok még eredményesebb tevékenységéhez. Három év tapasztalatai alapján ez a célkitűzés reális, hiszen megvalósításának legfontosabb feltételei adva vannak. Újlaki László Lehetőség - az egészségre Erdei tornapálya épül társadalmi munkában Somogyi Károlyné felvétele Az erdészeti technikum tanulói rendezik a tornapálya területét Ülünk a négy fal között nyolc óra hosszat, hazafelé a villamoson szemünk ülőhelyet keres, s ha két megállónyi távolságra megyünk, már buszra szállunk. Otthon elfoglaljuk helyűn^ ket a televízió előtt, lefekvés előtt derekunkat nyújtóztatjuk, mondván „de sokat ültem ma". Eljön a vasárnap, megyünk kirándulni. Autóba szállunk, vagy vonatra, s helyjeggyel biztosíthatjuk kényelmünket. Az erdei tisztáson összecsukható székeken ebédelünk, a strandon gumimatracon fekszünk. Pihentetjük elfáradt testünket. Az országutakon egyre kevesebb bicikliző turistát látni, a hegyekben gyalogló, kiránduló csak elvétve akad. A gyereket nem engedjük le a játszótérre, mert azt hisszük, leesik a műszókéról. Kerékpárt azért nem veszünk a nagyobbnak, mert forgalmas az utca. A gyerek nyafog otthon, percenként kérdezi, mit csináljon. Csodálkozunk, hogy nem szeret játszani az erkélyen, bezzeg a lépcsőház korlátján estig csúszkálna. Üszni, csak felnőtt korában tanul meg, mikor már szégyelli magát a, többiek előtt. Még fiatalnak számít, s már állandóan orvoshoz jár. Frontátvonulásra panaszkodunk, s hivatali bajainkra. Idegesek vagyunk, bántjuk egymást. Nincs étvágyunk és altatóval alszunk pár órát. Az orvos csak egyet tanácsolhat: tartózkodjunk sokat friss levegőn, tornázzunk reggel és este pár percet, sétáljunk mindennap, lehetőleg ne poros, aszfaltos utakon, hanem erdőben, füves területen. Alföldi városban élünk. Azt mondjuk, kevés a lehetőség kirándulásra, testedzésre. Az uszoda zsúfolt, a sportpályák csak egyesületi sportolókat látnak szívesen. A csónakházak nem fogadnak új vendéget, meglevő tárolóhelyük is kevés. A A hulladék nem a szemétbe való Új kezdeményezések a MÉH Vállalatnál Amióta a világ ismeri az anyagmegmaradás törvényét, nyilvánvalóvá vált, hoey az ablakon kidobott szemét valamire felhasználható. Sőt, ma már egyes országokban a hulladékanyagból félkész és késztermékeket gyártanak. Sokfelé megindult a harc, különösen az iparilag fejlett országokban nem szeretnék, ha szemétbe fulladnának Nálunk ilyenfajta invázió nem fenyeget, de a hulladékok környezetszennyező hatásával már számolni kell. Az egy lakosra jutó hulladékmennyiség állandóan növekszik. A szakemberek becslése szerint Budapesten tavaly 1,9 millió köbméter hulladék szennyezte a környezetet. Durva becsléssel, ennek tizedrésze lehet Szegeden. Bár Itt semmiféle felmérés nincs a MÉH birtokában. Annyi biztos, hogy az új városrészekben — Tarján, Odessza — egyre több gondot okoz a háztartásban felhalmozódó, kidobásra szánt textília -és papír. Mivel a gazdaság fejlődésével párhuzamosan növekszik a fogyasztás, így nemcsak többet termelünk, hanem több hulladék is keletkezik. Ma már a kenyértől kezdve jóformán mindent papírba csomagolnak, és a háziasszonyoknak szinte semmilyen lehetőségük nincs, hogy a csomagolóanyagokat megsemmisítsék. Ha akarnák, sem tudnák a gáz- vagy villanytűzhelyen elégetni. De nem is ez a fontos. Az új lakótelepeken hiányoznak a MÉH átvevőhelyek, így az élelmiszerkamrákban gyűlnek a papírok, textíliák. A Csongrád—Békés megyei MÉH Vállalat a közelmúltban az új lakótelepeken hulladékgyűjtő napokat tartott. A lakosságot értesítették, hogy milyen időpontban érkezik a teherautó és öszszeszedik a papírokat, rongyokat. Ez az akció a környezetvédelem érdekében indult. Hogy a lakótelepeken milyen nagy mennyiségben halmozódik a hulladék, az ezeken a napokon bebizonyosodott. A MÉH Vállalat ezért azt is tervezi, hogy a jövőben ezeken a helyeken mozgó átvevőhelyekkel enyhít a gondokon. A hulladék mennyisége Csongrád megyében is állandóan növekszik. Ez kiderül a vállalat forgalmából. 1972-ben 140 millió, 1973ban 152 millió forint értékű hulladékot gyűjtöttek be, s ebben az évben ez az érték eléri a 160 millió forintot. Szegedről az új szolgáltatások sem hiányoznak. Két hónapja a boltokhoz rendszeresen kijár a MÉH teherautója, hogy a papírhulladékot összegyűjtsék. A vállalat számol az egyre növekvő hulladékmennyiséggel. Ezért is építették 20 millió forintért a Dorozsmai úti új ipartelepet, amit az idén októberben adnak át. Az üzemet svéd gépekkel szerelik fel és az automata bálázó képes lesz 4—5 ezer tonna papírt és textilt összepréselni egy év alatt. A környezetvédelem érdekében szorosabb együttműködést kívánnak kiépíteni a köztisztasági vállalattal és az IKV-val. Természetesen arról sem szabad elfelejtkezni, hogy az üzemekben, háztartásokban keletkező minden anyag „másodnyersanyagnak" számít, ezért a népgazdasági haszna jelentős. Sajnos hazánkban a hulladék visszagyűjtésének aránya nem a legjobb. Például a kibocsátott papírmennyiségnek csak 10 százalékát lehet begyűjteni. Ez az arány az NSZKban 45, Svédországban 40, Angliában 35 százalék. Az a körülmény, hogy a hulladék már környezetszennyezővé vált, valószínűleg szemlélet • változást is eredményez. Mindenképpen találó a jelszó: „A papírhulladék megsemmisítése egyenlő az erdőirtással." Ugyanis ezer tonna hulladékpapírral tíz hektár erdőt lehet megmenteni. a m. játszótereket forgalmas utcák veszik körül, a közeli erdőket még nem fedeztük fel magunknak. Buszmegállóhoz közel, a tarjáni és a rókusi villamos végállomásától két percre, a körtöltésen kívül erdősáv veszi körül a várost. Hajdani számháborúk színhelye ez a keskeny, azóta elfelejtett erdőgyűrű. Talán most újra felfedezzük. Az erdő Tarján mögötti részét, a két sugárút közötti szakaszát a múlt héten társadalmi munkások népesítették be. Az erdészeti és a gépipari technikum diákjai gödröket ástak, a ruhagyár lányai az ösvényeket gereblyézték. Mázsás farönkök kerülnék a gödföfcbe, a rönkökre táblák. A táblákra tornagyakorlatok leírását és ábráit festették a városgazdálkodási vállalat szocialista brigádjainak tagjai. Azt mondják, este alig várják, hogy ágyba kerüljenek. Jóleső fáradság ez. Erdei tornapálya készUL Másfél kilométer hosszú, erdőn át vezető sétaút, 100— 150 méterenként tornagyakorlatokra alkalmas megállókkal, a kellemes kikapcsolódást, kulturált testedzést igénylő, természetet szerető városi embereknek. Iskolásoknak, akiknek nincs helyük labdázni, bújócskázni. Felnőtteknek, akiknek csak egy-két órájuk van munkában elfáradt szervezetük felüdítésére, nyugdíjasoknak, akik a városi forgalom zajából csendes, nyugodt környezetbe kívánkoznak. Mindannyiunknak, akik ülünk a négy fal között nyolc óra hosszat, s már csak altatóval alszunk pár órát. Pálfy Katalin Földrengés a próbapadon A különböző típusú lakóházak és ipari objektumok földrengésállóságát vizsgálták örmény kutatók maketten. A Leninakanai Geofizikai és Mérnöki Szeizmológiai Kutatóintézet munkatársai armaviri szakemberekkel közösen szeizmológiai próbapadot építettek, amelyen reprodukálni lehet a különböző rezgésszámú és Intenzitású földrengéseket. A próbapadra felépítik a tervezett objektumok miniatűr másait, majd megkezdik a vizsgálatot. Pontos műszerek tájékoztatnak az épületek szerkezetének és anyagának szilárdságáról.