Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-26 / 225. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. SZEPTEMBER 26. 5 Magyar—NDK kereskedelmi tárgyalások Baczoni Jenő külkereske­delmi államtitkár kedden és szerdán Budapesten tárgya­lásokat folytatott Gerhard Nitzschkevel, az NDK kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettesével. Áttekintették a két ország közötti árucsere­forgalom továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. (MTI) Magyar hetek Péntek délelőtt a bécsi Herzmannsky áruházban megnyitják az október 18-ig tartó, magyar termékek áru­sításával egybekötött magyar heteket. Ausztria leghíresebb áruháza ötmillió schilling ér­tékű magyar árucikket vásá­rolt és árusít: az ARTEX-től iparművészeti cikkeket, a FERUNION-tól üvegárukat, a HUNGAROCOOP-tól gyer­mek-, sport- és népművé­szeti árukat, a HUNGARO­FRUCT-tól gyümölcsöt, kon­zervet, a HUNGAROTEX-től konfekciót, a MONIMPEX­től bort, paprikát, a TAN­NIMPEX-től cipőt és bőr­díszmű árukat, a FERRIM­PEX-től sonkát és készétele­ket, a Magyar Kultúrától könyvet és hanglemezeket. Minisztertanácsi határozat: Havonként 5 napra igénybe vehetők a közületi tehergépkocsik A rendkívüli áruszállítási helyzetre tekintettel a Mi­nisztertanács határozatot ho­zott, amelyben felhatalmaz­ta a közlekedés és postaügyi minisztert, hogy szeptember­től decemberig a közületi te­hergépkocsikat havonta leg­feljebb öt napra igénybeve­gye. A kormány tudomásul vette azt is, hogy az egyes áruszállítási feladatokat a vasútról közútra terelik, s az ezzel járó magasabb fu­varozási költségek a szál­líttatókat terhelik. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumban el­mondották, hogy a közleke­dés meglevő fuvareszköz­állományával a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudja kielégíteni a megnö­vekedett, s az év végéig vár­hatóan tovább fokozódó szál­lítási igényeket. Ezért ke­rült sor a rendkívüli intéz­kedésre, amelyhez hasonló egyébként három évvel ez­előtt már érvényben volt. Egyes megyékben — főleg Bács és Szolnok megyében — a mezőgazdasági szállítási feladatok annyira összetor­lódtak, hogy a vasút és a Volán képtelen zavartalan le­bonyolításukra. Ezért a mi­niszter megbízásából a me­gyei szállítási bizottságok rendelik el szükség szerint a közületi teherautók igény­bevételét. Intézkedtek arról is, hogy a mezőgazdasági üzemek, más közületek —, amelyek rendszeresen bér­fuvarozást végeznek — eb­ben az időszakban elsősor­ban mezőgazdasági termé­keket szállítsanak. Miután a vasút nem tud eleget tenni a megnövekedett fuvarozási követelményeknek, a Köz­ponti Szállítási Tanács ha­tározatára rövidebb távú fu­varokat — ilyenre volt már példa a cukorrépa-begyűj­tésnél és -szállításnál — a közútra terelik. Ezekről a tárcaközi operatív bizottság rendszeres heti ülésein dön­tenek. A Minisztertanács ha­tározata most jóváhagyta azt, hogy az ezzel járó nagyobb költségeket a fuvaroztatók­nak kell megfizetniök. Ajtót nyitnak rá A népszámlálási adatok sze­rint 1949 és 1970 között Sze­geden 16,3 százalékról 19,7 százalékra emelkedett azok­nak az idős embereknek a száma, akik már nem képe­sek munkavégzésre. Rendelet a mező­gazdasági üzemek beruházásainak előkészítéséről 'A Magyar Közlöny 56. szá­mában megjelent az OT— PM—MÉM együttes rende­lete a mezőgazdasági üze­mek vállalati beruházásainak előkészítéséről. A rendelet kiadása összefüggésben van azzal, hogy az elmúlt évek­ben a mezőgazdasági üze­mek egy része nem kellő gondossággal döntött a beru­házásokról, főleg azért, mert a munkálatokat nem megfe­lelő módon készítették elő. Emiatt a beruházások igen gyakran az előirányzottnál többe kerültek. Sok esetben olyan üzemet is építettek, amelyet a gazdaság nem tüd rendeltetésszerűen felhasz­nálni. A beruházások elhú­zódását a legtöbb esetben szintén a nem megfelelő elő­készítés okozta. Emiatt már egy korábbi rendelet arról intézkedett, hogy az üze­mek a beruházási döntést megalapozó javaslatot köte­lesek készíteni. Az új ren­delet meghatározott esetek­ben további szigorítást ír elő, amennyiben a döntést meg­alapozó javaslat helyett a jövőben kötelező tartalmú beruházási alapokmányt kell készíteniük a mezőgazdasági üzemeknek. A beruházási alapokmányt véleményezésre meg kell küldeni a rendelet­ben meghatározott szervek­nek. Ezek az intézkedések — amint arról dr. Muts Rudolf MÉM-főosztályvezető tájé­koztatott — segítséget nyúj­tanak a mezőgazdasági üze­mek vezetőinek, hogy a rész­letes számítások é". egyéb té­nyezők ismeretében megfon­toltabban döntsenek a beru­házásokról. Az alapokmány ugyanis olyan adatokat és számításokat tartalmaz, ame­lyek pontosan tájékoztatják a beruházókat a kivitelezés, az üzemeltetés és az ered­ményesség különféle kérdé­seiről. .Lényeges, hogy az alapokmányban — az eddigi gyakorlattól eltérően — már a próbaüzemelés, illetőleg az állattartó telepeknél a be­indítás költségeit is megkell tervezni. Erre azért van szükség, mert a telepek az első időszakban — a „bené­pesítés" idején — általában nem hozzák meg a kívánt gazdasági eredményt, s emi­att számos mezőgazdasági üzem korábban nehéz anya­gi helyzetbe került. Az illetékes szervek a ter­vezett beruházás vélemé­nyezésével további segítsé­get adnak az üzemeknek. Ezek a vélemények csak tájékoz­tatást adnak a gazdaságok­nak, a döntést azonban to­vábbra is az üzemeknek kell meghozniok. Előfordulhat olyan eset is, hogy a gazda­ság az ellenző vélemény el­lenére is megvalósítja a beruházást. Ebben az eset­ben a beruházási okmányban fel kell tüntetni, hogy az el­lenjavaslat ellenére miért döntött az üzem a beruházás létrehozása mellett. Az új beruházási jogsza­bály minden bizonnyal meg­fontoltabb és szervezettebb beruházási munkára készteti a mezőgazdasági üzemeket; ezáltal tervszerűbb lesz a ki­vitelezés, és az új beruhá­zások a népgazdasági és az üzemi érdekeket megfelelő­en szolgálják. Bemutatókert Zsámbékon és a hozzácsa tolt Tök községben csaknem 700 kiskerttulajdonos ker­tészkedik. A „birtokok" több­ségén azonban kiöregedett gyümölcsfákkal bajlódnak a gazdák. E kiskertek felújítá­sához hasznos tanácsokat kaphatnak az Észak-Budavi­déki ÁFÉSZ nemrég létesült bemutató kertjében, ame­lyet a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem zsámbéki ta­gozatának tanárai és hall­gatói alakítottak ki. A min­takertben 320, a termőtalaj­nak megfelelő, új fajtájú gyümölcsfa látható. A cél az, hogy segítsék a háztáji áru­termelést. A LÁNYA HELYETT Lustálko­dó macs­kaköly­kök ugra­nak fel az anyjuk mellől, amikor a nagy kerti kapun belépünk. A két főhivatású gondozónő a gyakori vendég jártasságával mutatja az utat Annuska néni ajtaja fe­lé. A konyhában ragyogó tisz­taság. A kredenc üvegében tükröződik az arcunk, meg­duplázódott önmagunkkal méginkább tele lesz az apró helyiség. De ha mégegyszer ennyien állítunk be, még­egyszer ekkora lett volna a boldogsága az idős asszony­nak. — Csakhogy egyszer én is vendégeket fogadhatok! — mondja cseppet'sem tettetett örömmel Annuska néni, pár­nával kibélelt fonott karos­székéből. — Üljenek le kedveseim, van itt szék elég. Csak Gizella marad állva, szerényen a falnak támasz­kodva. Gizella, aki nélkül Annuska, az egykori mun­katársnő ezernyi nyavalyá­jával létezni sem tudna. Pedig a hűséges segítőtárs is túl van már a nyugdíj­korhatáron, csak hát vele ke­gyesebb a sors, bírja egész­séggel és energiával. — Miért ne segítenék? Higgye el, nem azért a né­hány százasért teszem. Ket­ten vagyunk az urammal, ő el-eljárogat dolgozni délelőttönként, én meg át­jövök Annuskához. Itt la­kom a közelben. Mosok, fő­zök, rendbe teszem a lakást. Itt vagyok általában kettőig. Vendéglátónk meghatottan hallgatja egyetlen hozzátar­tozóját, sűrűket bólogat. — Jobban szeretem, mint a lányomat, int felé a fejé­vel. Könnybe lábad aprócs­ka szeme, zsebkendőért ku­tat a zsebében. — Nélküle olyan egyedül lennék, mint az ujjam. MAGASAK AZ AGAK Közlemény A megyei székhelyeken működő kiegészítő parancs­nokságok helyett október 1­t"l megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksá­gok látják el az' kat a hon­védelmi, igazgatási és had­kötelezettséggel összefüggő feladatokat is, amelye?- ed­dig a megyei kiegészítő pa­rancsnokságok hatáskörébe tartoztak. A fővárosban továbbra is a Budapest fővárosi kiegé­szítő parancsnokság változat­lan • megnevezéssel végzi a hatáskörébe utalt honvédel­mi igazgatási feladatokat. 4 szerelem tartozékai Ilyen egyszerű a szerelem. Pontosan ennyi, elég hozzá: A fiú, a lány és egy pillanat. Pontosan ennyit is írt lírai vígjátékának fejlécére Gyár. fás Miklós. Kedden este ve­títette a tévé. Annyira pofonegyszerű az óbudai történet is. hogy már­már közhelyszerű. Szekeres Laci, a harisnyagyár fiatal segédművezetője alkalmi flörtök, langyos szívügyek közben megpillantja az iga­zit. Batizi Évát. hogy a film végére, nem kevésbé szab­ványszerű kitérők után, egy sorompó korlátjánál szájon csókolja. A szabványszerű kitérők pedig: 1. a lány ap­ja más vőlegényt választott, 2. a fiú megözvegyült, újra­nősült majd ismét egyedül maradó apja, aki éppen ezért házassági ügyekben meglehe­tősen kompetens, óva inti gyermekét az elkapkodott esküvőtől, 3. a kiszemelt harmadik csökönyös és áll­hatatos. ami csak fokozza a lányos apa buzgalmát, igye­kezetét. Gyárfás finomszavú író, laza csuklóval rajzolta kép­ernyőre Romeo és Júlia vér­telen. hétköznapi, mai kör­nyezetre fényképezett szto­riját. nem tragédiában, ha­nem vígjátékban beszélve el azt Remek tempóban, köny­nyedén . dolgozott az anyag­gal. Netán túlontúl is köny­nyedén, így nem tudott el­lenállni egy seregnyj diva­tos _ poénnak; a generációs feszültségekről, a fiatalok­ról, szokásaikról, tempera­mentumukról. a szerelem lélektanáról sokat tud, és mintha mindent el akarna mondani. Egyetlen tévéjáték kereteibe alig fér el, ezért aztán nem mélységében, a mondandó felszínén tájéko­zódik. A rendező Zsurzs Éva nyomába ered. ám maga sem tehet egyebet, könnye­dén veszi a lapot, és a fel­színen marad. A fiú, a lány és a pillanat — sakknyelven szólva — tipikus schnell­parti. A gyors lépések hiba­százalékával, felületességével is üdítően, elszórakoztatóan. N. L A magány és a be­tegség egyszerre szakadt az asszonyra. 1970­ben meghalt a férje. Bánata elől rég nem látott lányához menekült, egy jugoszláviai városba. Ott érte a trombó­zis. Mentő, kórház és hosszú­nak ígérkező orvosi keze­lés. Lányának túl nagy meg­terhelést jelentett az édesanya gondozása, anyagilag, testi­leg-lelkileg, szóval úgy egy­általán. Vonatra rakta hát kis cókmókjával: „menjen csak mama haza! Gizellának írtam, majd várja az állo­máson". De Gizella nem kap­ta meg a levelet. A súlyosan beteg asszony leült a bő­röndjére és várt, Mígnem egy idegen házaspár szólí­totta meg: „Nénike, nem várja senki?" És akkor ők hozatták haza taxival. Amíg ezt meséli, látom, majd megszakad a szíve. És kezdem érteni, hogyan is sze­rethet valakit a lányánál is jobban — egy idegent. — Most van két macs­kám és egy tyúkom — tereli másra a beszélgetést. — Ve­lük jól megvagyok. De leg­inkább mégis a papagájt szerettem. Tudja, azzal be­csaptak. Nem mondták meg, hogy lány, és nem tud be­szélni. Pedig olyan okos kis jószág volt... Nézte minden mozdulatomat, a vállamra szállt, csicsergett. Nagyon megsirattam, mikor „meg­halt". — Aztán volt olyan macs­kám is, amelyik velem együtt ült asztalhoz. Kenyérből, szalonnából kis katonákat csináltam neki és a mancsá­val nyúlt érte. Gizella még mindig ott áll a falnál, hagyja, hadd be­széljen Annuska, úgy is olyan ritkán árad így belőle a szó. Nézem a szebb emlé­kek között kapirgáló, felvi­dult kis idős asszonyt, a tisz­tára súrolt padlót, az elren­dezett ágyat, az orvosságos üvegek katonás sorát. Gi­zella kezét és szívét dicséri mind. — Szép ez a kert —, mon­dom, amikor Annuska néni kendőjét igazgatva kiül az erkélyre a fényképezőgép lencséje elé. — Csak túl magasak az ágak kedvesem. Jobb sze­retném, ha átlátnék innen a kerítésen. Nézném, nicsak, ott jön egy fej... Szegeden jelenleg 38 magá­nyos, idős NINCSENEK EGYEDÜL embert gondoznak otthon a szociálpolitikai csoport két gondozónőjének irányításá­val. Leggyakrabban jó szom­szédok, régi ismerősök vál­lalják egy-egy beteg, tehe­tetlen ember istápolását. Két szocialista brigád is védőszárnyai alá vett idős embereket, meglátogatják őket, ajándékokat visznek nekik, s ők örülnek, hogy van, aki ajtót nyit rájuk. A házi szociális gondozás nem valami jól jövedelmező elfoglaltság. Aki ezt keresi benne, hamar el is menekül. Az eddig jelentkezett egye­temisták bicskája is beletö­rött már. Gyakran csecse­mő-tehetetlenségű, de ma­kacs, idős emberek élete ke­rül a kezükbe. Fizetni lehet érte, de megfizetni aligha le­hetne. Tiszteletdíj és a há­lás köszönet az elismerés. Chikán Ágnes Mi okozta a busz­szerencsétlenséget ? Tegnap dr. Pártay Tiva­dar, a Volán Tröszt forgalmi főosztályának vezetője jelen­tette, hogy kedden a jugo szláv hatóságok és a 20. szá­mú Volán Vállalat helyszín­re küldött szakértői befejez­ték a szerencsétlenül járt autóbusz igazságügyi, mű­szaki szemléjét Pulában. A vizsgálat során a jugoszláv szakértő megbontotta a le­plombált kormányházat s ab­ban egy csavaranyát t éit, amelyet szerelés közben te­le jthettek benne. Ez okozta az autóbusz kormányozhatat­lanságát. Amikor a Jenei La­jos vezette IKARUS 255-ös panorámaautóbusz — eddig 28 e».er kilométert futott — Pula felé közeledett, s el­hagyta a tengerpart menti szakadékokat, egy kettős ka­nvart jelző táblához érkezett. Éj-x, kanyar után 90 méteres egyenes útszakasz kös etke­.zett. ötven métert haladha­tott rajta az autóbusz, ami­kor Jenei Lajos éles katta­nást hallott, s ettől a pilla­nattól kezdve az autóbusz kormányozhatatlanná vált * \

Next

/
Thumbnails
Contents