Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

KEDD, 1974. SZEPTEMBER ti. 5 Halála a tudomány nagy vesztesége Pénteken temetik dr. Karédy Istvánt Hetvenéves korában, 1974. szeptember 21-én, váratlanul elhunyt dr. Karády István tanszékvezető egyetemi ta­nár, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem kórélettani in­tézetének igazgatója, a tudo­mányos élet nemzetközileg elismert kiválósága, szómos bel- és külföldi tudományos társaság tagja. A Szegedi Orvostudományi Egyetem saját halottjának tekinti, búcsúztatása szeptember 27­én, pénteken délután 2 óra­kor lesz az egyetem előcsar­nokában, majd a Belvárosi temetőben, a városi tanács által adományozott díszsír­helyen helyezik örök nyuga­lomra. Dr. Karády István 1904. augusztus 20-án született Jászberényben, ott kezdte, Budapesten folytatta tanul­mányait, 1929-ben szerezve meg diplomáját a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1951-ben az újonnan létesí­tett kórélettani tanszék ve­zetésére kapott megbízást egyetemi tanári minőségben. Kinevezése óta teljes oda­adással, hivatásszeretettel oktatta a felnövekvő új ge­nerációt, neve elválasztha­tatlanul összeforrt a kórélet­tani ismeretek fejlesztésével és oktatásával. Hosszú évek óta részt vett a szakorvos­képzésben, mint az országos szakorvosképesítő vizsgabi­zottság területi elnöke. Tu­dományos tevékenységét fő­leg az allergia, anaphylaxla, sokkállapotok, gyulladás és a szervezet rezisztenciája te­rületén fejtette kl. Munkás­ságával a pathophysiológiai ismereteket gazdagította, és nevét világszerte ismertté tette. Számos hazai és kül­földi tudományos társaság tagja volt, munkásságóról közel 250 tudományos közle­ményben számolt be. Halála a magyar orvostudomány nagy vesztesége. Három napig Szegeden Fogorvosok vándorgyűlése A hét közepén, szeptember 26. és 28. között Újszegeden, a Biológiai Központban ren­dezik meg a Magya? Fogor­vosok Egyesülelének kong­resszusát, a XI. Árkövy Vándorgyűlést. A város föl­szabadulásának 30. évfordu­lója és a szegedi fogklinika alapításának 25. évfordu­lója adja a nagyszabású tu­dományos tanácskozás ünne­pi keretét, mely nemzeti kongresszusnak Indult, de a külföldiek rendkívüli érdek­lődése, a jelekből ítélhetően, nemzetközivé teszi. Körülbe­lül 360 résztvevőre ¥>ámíta­nak, közülük töbo mint 100 külföldire, a finnek például 50—60 tagú küldöttséggel képviseltetik magukat, s mellettük kubai, angol, olasz, osztrák, csehszlovák, francia, Japán, jugoszláv, szovjet, lengyel. NDK-beli, NSZK-beli, román, amerikai és ausztrál vendéget is vár­nak. Mint dr. Tóth Károly egyetemi tanár, a szegedi fogklinika Igazgatója, a Ma­gyar Fogorvosok Egyesületé­nek elnöke tegnapi sajtótá­jékoztatóján elmor.aia, a kö­rülbelül 110 előadas kizáró­lag a legfrissebb, önálló tu­dományos kutatásokon ala­puló munkákat ismerteti. A három szekció változatos té­makörökkel foglalkozik, így a fogszuvasodás problémáit tárgyaló kariológiával, a konzerváló fogászattal, a fogtartó szerkezetek betegsé­geivel, a fogszabály ozáíbal, a nyál és ,a nyálmlrtgyek be­tegségeivel, a fogpótlástan­nal, a száj nyálkihártyújá­nak betegségeivel, a szájse­bészettel. Az előadásait tdő­tartama mindössze 10 perc, dokumentációkkal. A csütör­tökön reggel 9 órakor kezdő­dő vándorgyűlésen 22 szege­di orvos munkája is elhang­zik, átadják a Körmöc/.l-pá­lyadíjakat, illetve a Magyar Fogorvosok Egyesülete tisz­teletbeli elnökeinek és tag­jainak díszokleveleit. Megalakult az Országos Közművelődési Tanács Hétfőn, tegnap a Parla­ment delegációs termében alakuló ülést tartott az Or­szágos Közművelődési Ta­nács. Aczél Györgynek, a kormány elnökhelye', „esenek, a tanács elnökének megnyi­tója után a tanács megvitat­ta és elfogadta ügyrendjét, és az 1975. júniusáig szóló munkatervet. (MTI) Operafesztivál Szegeden ? A Magyar Zeneművéezek Szövetségének dél-magyaror­szági csoportja több érdekes témát tárgyalt meg legutóbbi értekezletén. Megvitatták a szegedi zenei intézmények tárgyi és személyi feltételei­nek, azok javításának idősze­rű problémáit, s részben ösz­szeállították a mai magyar zene hetének keretprogram­Ját. A város fölszabadulásának 30. évfordulója meghatározza a műsort is: december 2-án, a szegedi előadóművészek koncertjén, három évtized ki­emelkedő hazai kompozíciói hangzanak el a konzervató­riumban. A zeneművészeti főiskola szegedi tagozatának és a Tömörkény művészeti szakközépiskolának diákjai közös hangversenyen szere­pelnek, zeneszerző-közönség találkozó lesz a Somogyi­könyvtárban, kóruskoncertet terveznek és szakmai bemu­tatót, melyet a főiskolai tago­zat tanárjelöltjei a hazai kor­társ zenepedagógiai iroda­lomból tartanak zeneiskolai tanárok és főiskolás hallga­tók részvételével. A mai ma­gyar zene hetének nyitó elő­adására Üjfalussy József fő­iskolai tanárt kérik fel, aki a mai magyar zene jellegze­tes Irányzatairól beszél. A zeneművész szövetség helyi csoportjának értekezle­tén tervbe vették, hogy —­ugyancsak a város fölszaba­dulásának jubileuma tiszte­letére — hangszeres versenyt rendeznek Csongrád megyé­ben tanuló zeneiskolás diá­koknak. Elhatározták továb­bá, javasolják a zeneművész szövetség elnökségének, hogy 1975-ben Szegeden rendezzék meg az operafesztivált, mely­nek mér két ízben is Debre­cen adott otthont. Koncertek fiataloknak Idán ls megrendezik az if­jú zenebarátok bérleti hang­versenysorozatát a Tömör­kény zeneművészeti szakkö­zépiskola Lenin körúti nagy­termében. A ciklus érdekes­sége, hogy a közelmúltban külföldön szép sikerrel sze­repelt két szegedi kórus is helyet kapott a programban, így november 4-én, az első bérleti hangversenyen a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem énekkara- lép föl, Szécsi József vezetésével, egy mű­sorban Kerek Ferenc zongo­raművésszel. A Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola dr. Mihálka György vezette le­ánykara Szabó Orsolya zon­goraművésznővel ad koncer­tet március 17-én. Közben, november 25-én, Várnagy Lajos (hegedű), Bódás Péter (zongora) és Slnkó György (ének) lép közönség elé, de­cember 9-én Török János (klarinét) és Nagy István (zongora), február 10-én pe­dig Weninger Richárd (hár­fa), Román Zoltán (fuvola), Tamás Sándor (brácsa), Ked­ves Tamás (gordonka) és Delley József (zongora) ka­maraestjét tartják meg. ¥ Érmek és érmészek KIÁLLÍTÁSI A repülő kő útja Mit keres az amerikai Ró­bert Penn Warren regényé­ből készült szovjet tévéfilm­trilógia tetején a cím — Arany Jánostól: Repül a ne­héz kő? Valószínűleg ugyan­azt, .mint a Toldiban. „Kl tudja, hol áll meg. s kit ho­gyan talál meg?" Az első részt kedden, a másik kettőt hét végén sugározta a kép­ernyő, nehezen kibogozható megfontolások szerinti távol­ságban, hacsak azért nem, mert az indítás, az első rész vérszegényebb a folytatás­nál. A film első harmadának a végén inkább a népszerű gyerekjátékot idézte a cím: körbeülve az óvonénit, min­denki mutatóujjával az asz­talon, s megy a „repül a, rö­pül a ..." játék, ha madarat mondanak, föl kell kapni az ujjat, ha mondjuk követ, lent kell hagyni, aki elté­veszti, zálogot ad. A zálogot később kisorsol­ták, mert A. Gutkovics tele­víziós átdolgozása a harma­dik résztől mér Igazán fe­szült, izgalmas. A likvidálá­sokkal, sötét manipulációk­kal terhes amerikai politikai közélet sűrűn szolgáltat szenzációkat • világnak. Pusztán a legutóbbi évtized­ből elnökgyilkosságtól a Wa­tergate-ügylg csinos lista ke­rekedik belőle, a botrány rendszerint valamely eltus­solhatatlan ügy, merénylet kapcsán robban kl, s hullá­mai még gyűrűznek, mire jön a másik, hogy a dolgát enyhén szólva sem elkapko­dó igazságszolgáltatás még körülményesebbé váljon. Akár költött történet a „Gazdáé", akár részben az, mindenképp valóságosnak, igaznak hat. A parttalan de­magógia, az élet minden mozzanatét átszövő, beborí­tó féktelen karriervágy mint kábítószer, vetkőzteti ki ma­gából az embert, gátlásta­lanná, embertelenné teszi — és halálosan megmérgezi. Nincs pardon a szövetsége­seknek sem, az apró disznó­ságok után vállalni kell a nagyobbat, a bűnt is, mis­különben átlépnek rajtuk, vagy a halálba kergetik. A díszes kompániának egyetlen tiszta embere, az orvos, so­WMg ellenáll a kísértésnek. A krimi ott fordul tragédiá­ba, amikor ez a fertőtlení­tőkhöz és steril szobákhoz szokott orvos is vétlenül, jó­szándékkal besétál a „fertő­ző osztályra", s az Injekciós tűt pisztolyra cseréli. Vége a történetnek? Sem­miképpen. A film sem teme­tési jelenetekkel zárul, né­hány golyó nem gyógyíthatja a kórt; a szereplők többsége helyén marad, s kezdődik minden elölről. N. I. Azt hiszem, nem tévedek, ha a szegedi Közművelődési Palota kupolájában rncst ki­állító három művészt — Asszonyi Tamást, Csikszent­mihályi Róbertet és Ligeti Erikát — a magyar éremmű­vészet megújítóiként és leg­kvalitásosabb mestereiként tisztelem. Közös tárlatukat vasárnap délben nyitotta meg Szclesi Zoltán művé­szettörténész. Hármójuk kö­zös gyökerű éremművésze­te új utat nyitott a magyar szobrászat kisműfajúban. Ebbe a tenyérnyi, jobbára a körforma és a síkból éppen csak kilépő plasztika szűk határai között, a hagyomá­nyos béklyókban elszürkülni és fáradni látszó műfajba új lendületet, friss erőt hoztak, eddig tabuként tisztelt té­mákat fogalmaztak meg. Mostani, szegedi kiállításu­kon — bár éremművészetük­nek nem a legjobb darabja* lt láthatjuk — is ízelítőt kaphattunk friss, szellemes, gondolatgazdag művészetük­ből, ötletekben bővelkedő plasztikai kultúrájukból, kí­sérletező kedvükből. S bár­mennyire ls együtt szokás ne­vüket emlegetni, ha a mai magyar érmészetről esik szó, mégis sajátosan egyénit, más-más világot jelentenek. Asszonyi Tamás érmein éretten és eredeti módon élednek fel egy más műfaj­ban Vajda Lajos, Barcsay Jenő és Delm Pál Szentend­re Ihlette motívumai. Érmei­nek felületi hullámzása, a kiválóan elhelyezett, plaszti­kai értékű szövegfoltok, a tér illúziójának érzékelteté­se mind-mind Asszonyi éremművészetének pozitívu­ma. Külön kuriózum, hogy a tárlóban láthatjuk „Az ifjú­ság Szegedért" plakett variá­cióit is. Csíkszentmihályl Róbert érmeinek lényegi tulajdon­sága a nagy, egynemű, sima felületek izgalmas váltako­zása, a dinamikusan mozgó, hullámzó részletekkel. Erő­teljesen plasztikus motívu­mok és a sima, fényes fe­lületek ellentéte mindenkor nagyszerű alkalmat nyújt a sűrítésre, drámai gondolatok megfogalmazására. Csík­szentmihályl él is ezzel a le­hetőséggel. Ligeti Erika művészetének talán legszimpatikusabb tu­lajdonsága az oldottság, a groteszkbe hajló irónia, a jellemzőkészség ereje. Az ér­mek körformájában pozitív és negatív felületek ritmusá­val egyszerre képes szolgálni egy-egy mű információs és dekorációs céljait. A legegy­szerűbb, általa megörökítés­re érdemes témával is tel­jességre törekszik, szöveg­foltjainak tömör, eredeti el­helyezésével nemcsak a szemlélő eligazodásában se­gít, de képes a szöveg betűi­nek szövevényéből plasztikát alkotni. A három alkotó érembe­mutatóját néhány kisplaszti­ka teszi teljessé. Közülük igen figyelemreméltó Ligeti Erika gyermekével játszó női figurája és a szellemes pró­bababa. Csíkszentmihályi Róbert lovas kompozíciójá­ért és groteszk faszobráért érdemel említést. T. L. Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások A határvizek mtís'aki és gazdasági kérdéseivel foglal­kozó magyar—csehszlovák közös műszaki bl/cttság szeptember 17—23-a kőzött Budapesten tartotta cz évi ülését. Megtárgyalták a Duna, a Tisza és az Ipoly határmen­tl szakaszán szükséges kö­zös kutatások, felmérések és építési munkák prigramját, valamint a Bodrog, a Her­nád és a Sajó közös szabá­lyozúsónak feladata11,. Átte­kintették a határvizek tt»zta­ságával összefüggő vízminő­ségi vizsgálatok eredménye­it és a rendkívüli szennyező­dések kihatását. Megállapod­tak az elhárítás érdekében teendő közös intézkedésekben és az együttműködés elmé­lyítésében. Az ülés jegyző­könyvét hétfőn írta alá Drei­nlch Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnök­helyettese és Jan Rendek, szlovák erdő- és vízgazdál­kodási miniszterhelyettes. Könyvtári füzetek A közművelődési könyvtá­rak alakuló zenei részlegei­nek nyújt segítséget a Csongrád megyei könyvtári füzetek ajánló bibliográfiát tartalmazó kiadványa. A ze­neirodalom legjelentősebb alakjainak — közei 200 zene­szerzőnek — legfontosabb és legismertebb műveit sora­koztatja föl a szerzők betű­rendjében, régi mesterektől az élő alkotókig. A kórus-, a színpadi és versenyművek, szólóhangszerekre írott dara­bok, szimfóniák, dalciklusok alapjegyzéke megkönnyíti a zeneirodalomban való tájé­kozódást, útbaigazít a mű­vek kiválasztásánál. Ugyanebben a sorozatban érdekes helytörténeti tanul­mányt olvashatunk. Herczeg Mihály dokumentumok, hi­teles adatok birtokában a hódmezővásárhelyi határ ki­alakulásának történetét kö­veti nyomon, a középkortól napjainkig. Ismerteti a vidék földrajzi, gazdaságtörténeti és történelmi vonatkozásait, foglalkozik az életkörülmé­nyek változásaival ls — a szegedi Somogyi-könyvtár és a miskolci II. Rákóczi Fe­renc megyei könyvtár közös kiadványában. Bőséges vöröshagymatermés Feldolgozási és tárolási gondok Makó város határéban és u járás területén betakarí­tották a vöröshagyma!. Az Idén nem panaszkodhatnak a gazdaságok szakemberei mert gazdagon tize ett u fű­szernövény. Magasabbak a hozamok a tavalyinál, jól vizsgázott az iparszerű ter­mesztési rendszer. A nagy­üzemi művelésű területeken az ültetéstől a szedésig min­den munkát mechanizáltak. A tájkörzetben az elmúlt he­tekben sokfelé lehetett látni nagy teljesítményű gépekel, amint a földről felszedték és szállító járművekre rakták a rengeteg hagymát. Olyan ha­zai gyártmányú berendezést is kipróbáltak — sorozat­gyártásra alkalmasnak talál­tak —, amely a termést a rátapadt rögtől ls megtisztít­ja, a szárát levágja. A kelleténél több nyári csapadéközön az étkezési hagyma minőségét hátrányo­san befolyásolta. Étből kö­vetkezik, hogy a feldolgozás, a válogatás most — elegendő munkaerő hiányában — sok gondot okoz. Több mint ezer vagon hagyma van még sza­bad ég alatt, ideigle 'es táro­lóhelyeken. A Szövetkezetok Csongrád megyei Értóko.'ítő Központja mindent megtesz annak érdekében, hogy fel­dolgozzák, raktározásra al­kalmassá tegyék az árut. Tárgyalásokat folytat a szer­ződéses kapcsolatoan álló üzemekkel, hogy most a riagy munka-csú-sidőszak­ban minél több áruf szállít­hasson el, mentesíthesse zsú­folt tároló terelt, figanhcssa, átvehesse a sza bak ban tá­rolt termést. Az évenként visszatérő felvásárlási, rak­tározási és értékesítési gon­dokat csak a tervezett rak­tárkomplexum megéptése oldhatja meg. Csillagászati hét A Tudományos (inwetter­jesztő Társulat budapesti csillagászati és űrkutatási szakosztálya re de/ síben hétfőn csillagászali nét kez­dődött a TIT Bicskái üti természettudományi stúdió­jában „Követeink a bolygók közelében" címmel. Az első előadást dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója tartotta, a nap­rendszerről.

Next

/
Thumbnails
Contents