Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-22 / 222. szám
8 VASÁRNAP, 1974. SZEPTEMBER Mfc 825 4602 6182 386.1 8043 7199 91 3126 5021. ::ux 2906 8851. 2384 2009 4762 140 479 1488 8503 6630 « 617 1940 6643 9320 57 99 171 5168 8423 17 129 173 290 m esett Vagyis bekövetkezett a viszonylagos telítettség. Ezek a példák is jól illusztrálják. hogyan gazdagodik Szeged, s a várossal együtt lakói is mint gyarapodnak az életet szebbé, kényelmesebbé tevő anyagi javakban. frta: JUHASZ ANTAL, OLTVAI FERENC, SIMÁI MIHÁLY, SZAVAY ISTVÁN, SZŐKE MARIA, TÓTH BÉLA. Fényképezte: ACS S. SANDOB (reprodukciók), JUHASZ ANTAL, SOMOGYI KAROLYNÉ. Szerkesztette: FEHÉR KALMAN. Szegénységből jólétbe Igények lépcsősora K imondjuk a szavakat: szegénység, nyomorúság. Kimondjuk: megalázott, kiszolgáltatott Azt mondjuk; munkáskülsejű. Azt mondjuk: szellemi nyomor. És érezzük, hova tartoznak ezek a szavak. Izük, hangulatuk emlékkel teli. megrázó erejük még átjárja az idegeket, de a fiatalokat már épp csak hogy megérinti. Persze, a bőség és gazdagság, amit harminc év alatt termeltünk és teremtettünk, sokkalta több, sokkalta értékesebb annál, hogy egykor hol volt. hol nem volt mit enni, hogy akkor mennyire nem akadt pénz a háznál, s ma még a takarékban is gyűlnek a család forintjai. Gazdagságunk nagyon fontos részét teszi ki az olyanfajta bőség, az olyan érték, amit pénzben ki sem fejezhetünk. Sokféle jelzővel értelmeztük már a szabadság születésnapját. Talán a legtalálóbb: az élet kapuja. Ha kimondjuk, kitárulkozást, előbbre és följebbjutásti érezni benne. Olyan tágasságot, ami igazán méltó az emberhez. A körülmények nekünk való alakítását A lehetőségek tágasságát. Hiszen nemcsak a kenyérre volt éhes itt az ember! Éhe a Szépnek, éhe a Szónak —mondhatjuk Adyval a nagy, ősi éhség kifejezéseit. Az élet kapuja nemcsak a földre, az augusztusi új kenyérre, a jobb ruhára nyílott harminc esztendővel ezelőtt Tárult, ha nehezen, ha csikorog., va is az általános kulturáltságra, a művelődési házakra, színházakra és könyvtárakra, az egyetemekre és főiskolákra, • könyvesboltokra és tárlatokra. Minden szellemi ériékre. a művelődés minden lehetőségéremeg, nyílt az élet kapuja. József Attilát olvasva, ízlelget, ve versét, egy jelzős összetételét „Elfakult fejű kisgyerek." Kimondjuk, eltűnődünk: ml mindent jelent? Nemcsak a korán elkezdett, nehéz fizikai munka okozta sápadtságot, nemcsak a sokat éhező, gyengén fejlett gyermek sápadtságát, ez az „elfakult fejű" az elbutitás. a szellemi megnyomorítás jelzője is. El-elnézzük a fiatalokat; az apróságokat és a kamaszokat, az egyetemistákkal összetéveszthető másodikos gimnazistákat — nézzük. mert jó nézni őket. Sudárak, jól tápláltak, s jól öltözöttek, kisgyermekkoruktól mindent megkapnak és ez természetes is szamukra. Nagyon sokuknak már nem mondják — mint nekünk egykor —, ,,menj a kútra két kanna vízért" —, hisz ott a víz. vezeték, a csap. És szintén nagyon sokan nem hasítják a fát, nem hordják a szenet a pincéből. fáskamrából —, mint valamikor mi tettük — hisz ott a gáztűzhely, a konvektor. És nem a kútból húzza föl Pista bácsi unokája sem a hűtött dinnyét vagy a tejet — összkomfortos lakásában ott a hűtőszekrény. És a többi háztartási gép is ott van, s milyen természetesen mondja az asszonyka, hogy porszívó, hogy hősugárzó, hogy mosógép, centrifuga vagy azt, hogy presszógép. Mégis, amiért elsősorban nagyon szépnek és irigylésreméltónak: tarthatjuk életüket, az a tudás, a tanulás, a művelődés ezernyi lehetősége, olyan lehetőségek, melyekről csak álmodni lehetett S jövendőink A munkáskülsejűek számára, például. Hol van már ez a szó? Nézzük a szakmunkásképző intézet évzárójára érkező leányokat, s legényeket — ha az időpont nem különbözne, nem tudnánk, ki megy a szomszédos gimnáziumba. s kj a szakmunkásképzőbe. De ez csak a külső megnyilvánulása valami fontosnak. A belső még fontosabb, s még törvényszerűbb: ha leülünk ezekkel a gyerekekkel, pár mondat után szinte felnőttségüket érezni. Ahogy azt mondják: űrhajó — mintha csak a pár száz méternyire kikötött ladikra utalnának. Ahogy azt mondják: modern, művészet, ahogy azt mondják: komputer, betáplálás, ahogy azt mondják: stressz, vagy ahogy az új filmet kivesézik — megejtő ez az otthonosság. ismerősség minden dologban. Még akkor is, ha néha hosszabb a haj vagy extrább a „szerelés", mintsem a mi ízlésünkkel — vagyis ilyen, vonatkozású megszokásainkkal — egyeznék. De amikor azt rqondják — és sokszor mondják — „menő fej", ezek a fiatalok a Kv nyegesre utalnak, akarva-akaraU lanul is. A tudás hatalmára, ai művelődésre, sok-sok szetnéiyi. séggyarapító dologra. S ha azt mondják, kétezredik) év — mintha azt is mondanák? a mi időnk. Gazdagok. Időmilliomoeok. 8 minden esélyük megvan a teljes — a miénknél is teljesebb — önmegvalósításra. Hogy ki nem lesz belőlük — eldöntött^ a történelem. Nem lett belőlük „el. fakult fejű kisgyerek", s nem lesznek ilyen felnőttek sem. Hogy ki és mi lesz belőlük, az tudásukon, tehetségükön, akaraterejükön múlik. A döntés, a válása; tás szabadsága megadatott nekik; az élet kapuja tárva-nyitva terveik valóraváltásához. Idősebb munkásokkal, munkás* nőkkel beszélgetve a kezdetek; ről, mindig fölmerül az is; mi«) lyen pompás volt a kultúrgárdában, hogyan szavaltak, szerepeitek ők. A minap egy ifjúsági klub irodalmi műsorát hallgatva szinte megfoghatóvá vált az egyenes, töretlen, felívelő a foív; tatás. Ezek a fiatalok is többek akarnak lenni tegnapi önmaguk, nál. A könyvtárak statisztikája sas. rint Csongrád megyében a Lakosság 16,8 százaléka rendszeres, «„beiratkozott" olvasó. Ez a szám persze sokszor egész családokat jelent. S ehhez jön az a 20 millió forint, amit egyéni könyvvásárlásra fordítanak megyénk lakosai. -S még lehetne sorolni a kedvező adatokat, de azokat az akciókat is, melyeket a még kedvezőbbé válásért indítottunk. Ebben is, másban is — különösen mostanában, a közművelő, dési határozat igényformáló és — növelő hatására. A kiskereskedelmi íorgalom szépen einelkcdeit. {Csúcsforgalom a Centrumban.) A fcleyuio csaladi hazak sok ezer ember anyagi Kisgyermekkoruktól mindent megkapnak, és ez helyzetét javítják. természetes is számukra. könnyűipar az oktatás és a tu- Árucikk mennyiség i*» ms un» dományos kutatás, és természe. E gy-egy város gazdagsága vagy szegénysége többékevésbé mindig híven tükrözi lakóinak anyagi helyzetét. A monarchia széthullása után Szeged jó időre elveszítette évszázadokon át betöltött szerepét, sok kilátása nem volt arra, hogy lépést tartson Európa középvárosainak fejlődésével. A felszabadulás után sem változott egyik napról a másikra a helyzet, hiszen az országnak mindenekelőtt nehéziparra és ehhez energiára, valamint nyersanyagra volt szüksége a talpraálláshoz. Ezek szerepeltek természetesen első helyen a társadalmi értékrendben is. Nem csoda tehát, hogy főként a bánya, és iparvidékekre költötte az ország azt a keveset, ami akkoriban a fejlesztés rendelkezésére állt A szocialista tervgazdaságnak azoknak a városoknak a fejlesztésére — lakásépítkezések, közművesítés, útépítés — kellett elsősorban koncentrálnia, amelyek éppen a legfontosabbak voltak az ország számára. Szeged gyors fejlődése is akkor kezdődött, amikor — az alapproblémák részbeni megoldása után — egyre fontosabbá vált az életkörülmények javítása érdekében a A legnagyobb befektetést természetesen mindenkitől a lakás igényli. Megszerzéséhez igy vagy úgy, de mindenképpen tekintélyes összegekkel járul hozzá a társadalmi gondoskodás, akár hosszú lejáratú hitelek — családi ház. OTP-lakás stb. —, vagy még nagyobb kedvezmények — tanácsi értékesítésű vagy bérlakás — formájában. Csupán ebben az ötéves tervben tízezer új lakástulajdonos kap ily módon tekintélyes segítséget. Ám ahhoz, hogy valaki lakáshoz jusson, kisebb-nagyobb öszszegre kell szert tennie, vagyis néhány tízezer forintot megtakarítania. Ennek lehetőségét pedig — s általában az életszínvonal növekedését — a jövedelmek emelkedése teremti meg. Érdemes és hasznos éppen ezért bepillantani az OTP megyei igaz. gatóságának adataiba. Amíg 1969-ben a megye egyegy lakójára — beszámítva a csecsemőket is — jutó jövedelem alig haladta meg a 13 ezer forintot, 1973-ban már fölözte a 18 ezer 200 forintot is. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom 1969-ben még jócskán alatta maradt a 12 ezer forintnak, tavaly pedig meghaladta a 16,5 ezer forintot. Növekedett a takarékbetétek állománya is, tavaly 351 millió forinttal — az új algyői Tisza-híd 157 millióba került! —. s a betétek összege 1973. december 31-én meghaladta a 2 milliárd 758 millió forintot Amíg 1969-ben a megye egyegy lakójára 3,5 ezer forint takarékbetét jutott, tavaly már közel 6.3 ezer forint volt ez az ösz_ szeg. Szeged a 2,758 milliárd forintos megyei betétállományból 1,257 milliárd forinttal részesedik, vagyis közel a felével. Meglepően nagy összegek fölött rendelkeznek tehát a szegediek. A város gazdagodását jól illusztrálja, hogy amíg 1970-ben az ország egy-egy lakójára átlagosan 13,5 ezer forint kereskedelmi forgalom jutott, Szegeden ez az összeg meghaladta a 18 ezret, 1980-ban pedig — a tervek szerint — fölözni fogja a 33 ezer forintot. Vagyis amíg 1970-ben Szeged kiskereskedelmének forgalma 2,7 milliárd forint volt, 1980-ra a tervek szerint megközelíti a 6,3 milliárdot. Ezek az adatok elsősorban a kereskedelmi szakemberek számára mondanak sokat, hiszen, ezek figyelembevételével kell például megtervezniük a hálózatfejlesztést Sokkal közérthetőbbek és nyilvánvalóbbak azok az adatok, amelyek például a tartós fogyasztási cikkek forgalmának változásait tükrözik. Példaként érdemes megnézni egy téblázatot Porszívó Mosógép Centrifuga Hűtőgép Motorkerékpár Szcmélygépkocst Rádió Televízió Bútor Kályha összesen db db db db db db db db millió forint db millió forint Érdemes átböngészni az adatokat. figyelemre méltó következtetéseket lehet ugyanis leszúrni belőlük. Mindenekelőtt azt. hogy a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet ilyen nagymértékű növekedését a jövedelmek emelkedése tette lehetővé. S a megyében eladott tartós fogyasztási cikkek mennyisége nem mindenből növekedett egyformán. A mosógépek iránti kereslet például csökkent az utóbbi években. Ez főként annak tudható be, hogy a legtöbb háztartásban már van mosógép. Hasonló a helyzet a rádiókkal, amelyeknek a forgalma visszaesett egy időben, 8,5 ezerről 6,6 ezerre. Am a megyében 1970ben már több mint 28.6 ezer készüléket adtak el, vagyis a családok mái- a második vagy harmadik rádiót vásárolták. Arról már nem vall a táblázat, hogy amíg a hatvanas években ugrásszerűen növekedett a porszívók és a televíziókészülékek iránti kereslet, forgalmuk az utóbbi években stagnál, illetve visszatesen az államigazgatás fejleszté. se. Nagy lökést adott Szegednek mz olaj is. Szeged gazdagodása ma gyorlabb az országos átlagnál, s ennek alapja a város növekvő társadalmi hasznossága. Ezt a központi intézkedések — bár a korántsem könnyű könnyűiparban viszonylag még mindig alacsonyak a bérek — éppúgy elismerik, mint a „maszek" csatornák. Ez utóbbira szemléletes példaként kínálkoznak a fóliaágyak százai, vagy a sok-sok, a környéken épülő családi ház. A negyedik ötéves tervben mintegy tízezer lakás épül Szegeden, s ez önmagában is meggyőző adat. Jól illusztrálja, hogy a város lakossága elérkezett a jólét küszöbére. Jó példa az autók számának növekedése is, amelynek következtében ma már egyre többen tekintenek úgy az autóra, akár csak húsz évvel ezelőtt a kerékpárra: mint egyszerű közlekedési eszközre. Az autók száma 1974. február 26-án pontosan 7205 volt a városban. Érdemes összehasonlítani például az öt évvel ezelőtti, 1969es adattal, akkor 2539 személyautó rótta Szeged útjait Vagyis öt esztendő alatt majdnem megháromszorozódott számuk. S ami talán a leginkább figyelemreméltó a hétezres számban: minden ötödik-hatodik család gépkocsi-tulajdonos ma Szegeden!