Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-17 / 217. szám

KEDD, 19t4. SZEPTEMBER 17. 3 Tanévnyitó az orvosegyetemen Jubileumi diplomákat adtak át Javaslatok és vélemények sorsa Somogyi Károlyné felvétele Arany- és gyémántdiplomások az egyetem tanévnyitó ünnepségén A Szegedi Orvostudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségét tegnap, hétfőn délben tartották az egyetem központi épületének aulájában. Ott volt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának el, ső titkára, dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke. Szabó G. László, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője, továbbá dr. Lukáts Jenő. az Egészségügyi Minisztérium II. oktatási főosztályának vezetője, valamint az egyetem professzori kara. Ünnepi beszédet dr. Betencsi György egyetemi tanár, a SZÓTE oktatás-,- rektorhelyettese mondott. Személyi változásokról, kinevezésekről, kitüntetésekről adott tájékoztatót, majd szólt az egyetem külföldi kapcsolatairól, az ifjúsági parlamentek tapasztalatairól is. Ezután az oktatás továbbfejlesztéséről beszélt, a feladatok között említve a tanszékek oktató munkájának támogatását, a kutatótevékenység koordinálását. Ismertette az egyetem rekonstrukciós — beruházási — és fejlesztési terveit, majd felhívta az oktatókat és a hallgatókat; eredményes munkával, lelkiismeretes tanulással készüljenek hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. A tanévnyitón adták át a jubileumi diplomát annak a 21 orvosnak, akik felavatásuktól kezdve híven teljesítették orvosi. valamint gyógyszerészi esküjükben tett fogadalmukat. Gyémánt diplomával tüntették ki dr. Kiss Ernő nyugalmazott kórházi sebészfőorvost, dr. Kovácsay István nyugdíjas orvost, id. Betegh Károly. Haas Géza, Nagy Jenő és Párdányi Richárd gyógyszerészeket Aranydiplomát kaptak: dr. Bartha Elemér, dr. Fejér Gyula, dr. Tanka Dezső nyugalmazott kórházi főorvosok, dr. Gábos Zoltán nyugalmazott városi főorvos, valamint Elekes Imre Fehérvári Béla, Ferencz István, Franki József, Gergely István, dr. Kiss Lajos, Losoncz Dezső, Németh Henriette Magos Dezsőné. Polivka Ilona Szolonár Konstantinná és Pos. gay Tibor gyógyszerészek. * Szombaton az egyetemi doktoravatási ünnepségén 155 általános orvosdoktort avattak, köztük egy-egy nigériai, ugandai, ciprusi, két-két szíriai és jugoszláv végzett hallgatót. Harminckilencen „summa cum laude" fejezték be tanulmányaikat a Szegedj Orvostudományi Egyetemen. Első évfolyam Évnyitó a Tanácsakadémia speciális szegedi levelező tagozatán A tanácsok önállóságának nács elnöke mondott beszé- egyelőre a szegedi járási hiés hatáskörének növekedése, det. Egyebek között hangsú- vatal épületében —, és az ela munkájukkal szembeni lyozta: a tanácsok biztosít- ső félévben filozófiát, államtársadalmi igények fokozódá- ják a munka melletti tanulás jogot, adó- és illetékügyet, sa megköveteli a tanácsi dol- lehetőségét, ugyanakkor el- államigazgatást tanulnak. Az gozók politikai és szakmai várják a hallgatóktól, hogy oktatók a megyei és városi hozzáértésének magasabb egyforma szorgalommal sa- tanácsok vezetői, illetve az színvonalra emelését. Ezt a játítsák, el az ideológiai és egyetem tanárai, ötvennyolcélt szolgálja a Tanácsakadé- szakmai ismereteket. Az ál- can kezdték el tanulmányaimia speciális levelező tago- lamigazgatásban dolgozóktól kat, és a számonkérés formázata is, amelyet első alka- is egyre nagyobb felkészült- ja megegyezik más, felsőfoséget követel az élet. Az ün- kú tanintézetével. A sikeres nepélyes megnyitó után dél- képesítő vizsga után a hallgatók tanácsakadémiai oklevelet kapnak, ami a meghatározott munkakörök betöltésére képesít. meg lommal szerveztek Csongrád megyében. Az ünnepélyes tegnap, hétfő délelőtt került sor Szegeden, a párt- és tanácsszékházban. Az ünnepévnvitóra ut6n megkezdődtek a foglalkozások. Üj kezdeményezés tehát a Tanácsakadémia speciális leA

mi a munkásoknak jo. ga, az a vezető szervek, személyek kötelezettsége — ami a vezető szervek, személyek jogkörébe tartozik, az a munkások számára legtöbbször kötelezettségként jelenik meg. Tömören így foglalható össze az a sajátos kapcsolatrendszer, mely a munkahelyeken — az élő. létező demokráciát feltételezve — kialakul. Beszéljünk azonban világosabban erről a kapcsolatrendszerről. mert segítségével az üzemi, munkahelyi demokrácia nagyon fontos jellemzőjéhez jutunk el; az egymásrautaltsághoz. Ma már senki nem vitatja — elvben! — a munkásoknak azt a jogát. hogy véleményt mondhassanak a gyár, a vállalat, üzemük, műhelyük dolgairól, sőt újabban már arra is van példa, hogy bizonyos vezetői posztok betöltőiről. Természetesen a vélemények keretét a demokrácia fórumai ad_ ják meg; ott hangzanak el. Eddig nincs hiba. A gond " abból származik, hogy a gyár, a vállalat vezető szervei, személyei nem ismerik fel. vagy nem látják el kötelezettségüket: a vélemények összegyűjtését és elemzését. az ellentmondó álláspontok egybevetését, a javaslatok elbírálását, s az azokra való válaszadást. Holott mindezeknek útját, módját tételes jogszabályok jelölik ki, elvi alapjait pedig világosan megfogalmazta a Minisztertanács 1973. június 27-i ülése, az ott hozott határozat. E

zek szerint mi sem könnyebb a számonkérésnél? Nem egészen. Ha tízszer elmondják a munkások, hogy nincs meleg víz a fürdőben, s nem történik intézkedés, az egész egyszerűen — ne féljünk a szótól — disznóság. Ám, ha újra meg újra azt bírálják, hogy öreg gépeiknél a javítások miatt sok az állásidő. akkor nem olyan egyszerű az intézkedés. Persze, választ adni akkor is kell. A gyári, vállalati szervezetben elfoglalt helyük alapján az embereknek eltérő a nézőpontja, s ennek következményeként a véleménye is. Nem hibája, akadálya a munkahelyi demokráciának, hanem természetes kísérője a különféle vélemények elhangzása, a sűrűn egymásnak ellentmondó javaslatok megtétele. Nem a munkások dolga, hogy egyeztessék az álláspontokat, megrostálják a javaslatokat. Ez a vezetés kötelezettsége. Vajon pusztán azért, mert demokratikus keretek adtak számára fórumot, minden vélemény helyes, igaz lenne, minden javaslat . ésszerű, megvalósítható? Az egy-egy munkahelyen tapasztalható feszültség, rossz légkör legtöbbször abból ered. hogy az érintettek óvakodnának tiszta vizet önteni a pohárba, tartózkodnak a nyílt, egyenes beszédtől. Nem mondják a fehérre, hogy fehér, a feketére azt, hogy fekete. Hallgatnak, vagy mellébeszélnek. Esetleg némely dolgokban intézkednek, más ügyekben nem. Miért? Senki nem tudja. Nagy árat fizet ilyen esetekben a közösség. Ott. ahol nincs világos rendje a vélemények, javaslatok elbírálásának. sorsának, hamar táptalajra lel az a nézet, hogy nem érdemes szólni, fölösleges az igyekezet. S társul ehhez az is, hogy a vezetők nyilván nem akarnak cselekedni, ezért a csend. Bár megtörténhet, hogy rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak intézkedni. Ezt azonban közölniük kellene, illene. Közismert igazság, hogy ott kell választ adni minden véleményre, javaslatra, ahol az elhangzott. Ezt az alapelvet azonban sokan és sűrűn megsértik, figyelmen kívül hagyják. Látszólag nem idevágó, valójában nagyon is idetartozó példaval élve: a kormány kötelezte a minisztereket, hogy az országgyűlési ülésszakokon elhangzó képviselői észrevételekre, javaslatokra záros határidőn belül válaszoljanak. Ami országos ügyekben megtehető, az megoldhatatlan egy gyár, vállalat kapuin belül? Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a munkahelyi demokrácia csak akkor érvényesülhet. akkor töltheti be szerepét, ha szorosan kötődik a maga kívánta szervezettséghez. Ahhoz, hogy rendszeresen megtartsák a különböző tanácskozásokat az ott elhangzottakat szervezetten — felelősökkel, határidőkkel stb. — feldolgozzák, s a döntések, intézkedések meghozatala után nem kevésbé szervezett formában kerüljön sor a végrehajtásra, válaszadásra. Erre — ahogy a munkahelyi demokrácia fejlesztésének más teendőire szintén — nincsenek csalhatatlan módszerek, mindenütt alkalmazható megoldások. A gyár, a válla, lat sajátos helyzetben szabja meg, hogy milyen utat járjanak be a vélemények, a javaslatok. Legtöbbször az az út. amikor rögtön, a helyszínen válasz adható, megfogalmazható az intézkedés. Hosszabb ideig tart az, amikor mérlegelni szükséges a különböző tényezőket, a vállalati szervezet és a javaslat egyeztethetőségét, amikor mások véleményét is ki kell kérni. Egy valamit nem szabad tenni: ráülni a javaslatra. Mégis, ahol gond v^n, ott ez a tipikus. Feltehetően azérl, mert az érintett vezetők maguk sem ismerik világou san hatáskörüket, lehetőségeiket, helyüket a vállalati szervezetben, esetleg azért, mert azok nincsenek is pontosan kijelölve. Így tovább adják a „labdát". T

ehát ahhoz, hogy a vélemények, javaslatok sorsa minél rövidebb legyen, elengedhetetlen a vezetők jogkörének, felelősségük határainak számonkérhetöen pontos, világos megvonása. Ha ez megtörténik, ha képesek érdemben intézkedni a vélemények, javaslatok nyomán, akkor jön el annak az ideje, hogy a demokratikus úton hozott döntéseket, utasításokat a beosz. tottak — azaz a javaslattevők — fegyelmezetten végrehajtsák. Nemcsak logikus rendje ez a dolgoknak, hanem az érdekek diktálta útja is. Hiszen végső soron minden vélemény. javaslat egy célt szolgál: a legalapvetőbb emberi tevékenység, a munka, vagy a munka közegének, környezetének. légkörének javítását. M. O. ségen jelen volt dr. Ágoston velező^tagozatának életre híJózsef, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titvása. Azért is speciális, mert a tanulmányi idő két és fél kára. A hallgatókat - akik év" Ezzel szemben Budapesten, a Tanácsakadémia szaa megye városi és községi tanácsainak dolgozói — Miklós Sándor, a Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet igazgatója köszöntötte, majd dr. kosított tagozata — ami bentlakásos — csak kétéves. A követelmény hasonló a nappali tagozatéhoz. Havonta négy alkalommal Perjési László, a megyei ta- tartják a foglalkozásokat — Pártküldöttség utazott a KNDK-ba A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának meghívására, Sándor Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a KB Osztályvezetőjének vezetésével vasárnap pártküldöttség utazott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságijai Világhírű szovjet fizikus Budapesten Az Eötvös Loránd Fizikai A lézerkutatásokban elért Társulat hétfő este ünnepé- eredményeiért kapta a fizilyesen tiszteletbeli tagjává kai Nobel-díjat. Több tudóavatta A. M. Prohorov No- mányos témában alakult ki bel-díjas fizikust. A tiszte- szoros kapcsolat a Központi letbeli tagságot tanúsító ok- Fizikai Kutató Intézet és a levelet és érmet Marx Lebegyev Intézet között, s az György akadémikus, a tár- együttműködés mindkét fél sulat főtitkára nyújtotta át a javára gyümölcsöző. A két világhírű szovjet fizikusnak, intézet egyébként a Magyar * Tudományos Akadémia és a A. M. Prohorov a Szovjet- Szovjetunió Tudományos unió Tudományos Akadémiá- Akadémiája közötti egyezjának általános fizikai osz. ményben rögzített és éves tályát vezeti, s a moszkvai , , , ... .... , Lebegyev Fizikai Intézet rez, tervekre k™1011 ^rzodesek gésekkel foglalkozó, nagy la- alapján vesz részi: e fontos ^oratóriumának igazgatója, munkában; Megkezdődött az orvostechnikai konlerencia Hétfőn Budapesten, a Technika Házában megnyílt a III. orvostechnikai konferencia. A 6 napos tanácskozás lehetőséget biztosít az orvosok, kutatók, műszakiak, gyártók és felhasználók nemzetközi szintű találkozójára, eszmecseréjére. A konferencián 13 szekcióban, mintegy 170 előadás hangzik el, a legújabb kutatásokról pedig egész napos filmprogramot állítottak össze a szervezők. A konferencia megnyitó előadását dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes tartotta. Egyebek közt elmondotta, hogy hazánkban körülbelül 85 000 kórházi ágy van, de ennél többre lenne szükség, s a kórházak felszerelését is tovább kell fejleszteni. Az országban 25 000 orvos és fogorvos dolgozik, s ezzel Magyarország a világ első tíz állama között van az orvosellátás terén. Jól működik a körzeti orvosi hálózat, s közegészségügyi, járványügyi hálózat. De a felszerelésük és műszerellátottságuk további korszerűsítést igényel. A hazai orvosi műszergyártás színvonala ezt lehetővé is teszi, de a vevőik eddig főként külföldről jelentkeztek. A következő években új kórházak épülnek majd, főleg a gyengébben ellátott körzetekben. A műszerprogram keretében pedig korszerűsítik. bővítik az egészségügyi intézmények felszerelését. Dr. Martos István, az egyesület főtitkára, a Medicor Művek vezérigazgatója a magyar orvostechnikai ipar íéjlesztés'l ejképzeieseirői szólt előadásában. Kiemelte, hogy a jövőben hangsúlyozottabban foglalkoznak a hazai kórházak, intézmények ellátásával. E cél elérése érdekében az orvosi műszeripart kiemelt ágazatként kezelik majd. Egyúttal bővíteni fogják az együttműködést a Szovjetunió és más szocialista országok vállalataival. A fejlett tőkés országoktól vett néhány újabb licensszel és gyártási kooperációval elősegítik a műszaki fejlődést, a gyártási kapacitás növelését, s így a hazai műszerigények megfelelő kielégítését. Végül J. Kuiper, a Nemzetközi Orvos- és Biotechnikai Föderáció főtitkára köszöntötte a résztvevőket. A konferenciával egyidőben a Duna Intercontinental Szállóban dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes megnyitotta a nemzetközi tudományos orvostechnikai kiállítást, amelyen öt hazai és 11 külföldi cég mutatja be a legújabb, orvosi püszereket. A kiállítás szeptember 20-ig tekinthető meg. Gyárkorszerüsítés Nagy jelentőségű rekonstrukciót hajtanak végre Nagykőmázsán, a hejőesabai cementgyár mészkőbányájában. A termelés az eddigi 500 ezer tonnáról egymillió 800 ezer tonnára emelkedik. " i