Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-14 / 215. szám

SZOMBAT, 1971 SZEPTEMBER M. 3 Uj főiskolát avattak Az ország legújabb és egy­ben egyik legszebb felsőokta­tási intézménye Győrött épül fel, festői környezetben a Duna partján. A Győri Köz­lekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskola központja ed­Sig Budapesten volt. A fő­városban, valamint Szegeden Í6 működtek különböző ka­rai, tanszékei. Az Elnöki Ta­nács rendelete értelmében került sor ennek az új típu­sú főiskolának a létrehozá­sára. Az új főiskola — amely­nek alapjait három éve rak­ta le a közelmúltban elhunyt közlekedésügyi miniszter, dr. Csanády György — több mint 600 millió forintos költség­gel épül. Győr első jelentősebb fel­sőoktatási intézményében pénteken délelőtt ünnepélyes külsőségek között, az elké­szült épületek avatásával egybekötött tanévnyitót tar­tottak. Az új főiskolán a közlekedés számára képez­nek ki üzemmérnököket. Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. - panelbútor Érdekes felmérést végzett az első félévben a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem piackutató és piac­szervezési tanszéke. A Buda­pesti Bútoripari Vállalat ké­résére felkerestek összesen 800, házgyári lakásban élő családot. Arról érdeklődtek a munkába bevont hallga­tók, hogy az új lakás meny­nyire határozta meg a bú­torvásárlást, a különböző méretű és elrendezésű laká­sokat miként rendezték be, szándékoznak-e még bútort vásárolni, és mi a vélemé­nyük a jelenlegi kínálatról. Szegeden is Erénye ennek a tanul­mánynak, hogy nem csupán a fővárosiak ízléséről és igé­nyeiről akartak képet alkot­ni a kutatók. Elutaztak Győrbe, Leninvárosba, Pécs­re, Székesfehérvárra — és Szegedre is. Nálunk százhá­rom olyan házgyári lakásba látogattak el, amelybe ta­valy, illetve az idén, év ele­jén költöztek be a lakók. Van-e különbség a buda­pestiek és a „vidékiek" ízlé­se, igénye között, erre a kér­désre is választ ad a tanul­mány. Külön-külön elemez­ték a szerzett információkat, és az eredmény csaknem azonos. Az új lakások be­rendezése hasonló gondokat okoz a pestieknek és a más városban lakóknak. Azt, hogy bizonyos búto­rok iránt mekkora a keres­let, nem szabják meg a vá­roshatárok. A kiválasztott huszonhat lakástípusból, a 3. számú házgyár egyik két és fél szobás lakásfajtájá­ban Pesten és Szegeden is végeztek felmérést. Így ele­mezték az eltérő lakásadott­ságok kiszűrésével is a ke­reslet esetleges területi kü­lönbségeit. Különbséget azonban így sem találtak a vásárlók mennyiségi és mi­nőségi igényei között Az említett lakásokat a szegediek is általában 6 ülőt itorral, négy fekhellyel, négy asztallal és egyéb apró darabokkal, virágállvánnyal, éjjeliszekrénnyel rendezték be. A fővárosiak ruhatára azonban, a jelek szerint na­gyobb lehet a miénknél. Ugyanis míg a szegedi szo­bákban általában négy szek­rény elegendőnek bizonyult, a pestieknek hatra van szük­ségük holmijaik tárolására. Amiről álmodunk Mi készteti bútorvásárlás­ra a családokat, s mi hatá­rozza meg, hogy milyen lak­berendezési tárgyakkal te­szik otthonossá a lakásukat? A felmérés tanúsága szerint maga a költözés ténye, az előző lakáskörülmények, va­lamint a családtagok lét­száma és életkora befolyá­solja a vásárlást. A felkere­sett családok háromnegyed része vett bútort, amikor az új lakásba költözött. Leg­többet azok költöttek a szo­bák berendezésére, akiknek korábban nem volt önálló lakásuk. A vizsgálat azt iga­zolja, hogy az egvszeri nagy kiadásokat később több ki­sebb követi. A megkérdezet­tek 60 százaléka újabb vá­sárlásokat tervez. Elsőként általában a nagyszobát ren­dezik be, amelyet többnyire lakószobaként, fogadószoba­ként használnak. A kisebb szobák vagy a gyerekek szálláshelyei, vagy étkező-, háló- vagy nappali helyisé­gek. Milyen bútorokról ólmod­nak a házgyári lakásokban élő családok? Ez nemcsak a lakás nagy­ságától függ, hanem a házas­pár társadalmi-gazdasági helyzetétől és főként a csa­ládtagok számától. Hallani sem akarnak töb­bé a tizenkét, tizenöt darab­ból álló szobabútorokról. Annál szívesebben válogat­nának össze saját ízlésük szerint praktikus, apró bú­tordarabokat. Sajnos, ezek­ből jelenleg nem kielégítő a választék. Sokan keresik a sarokbútorokat és az egy­személyes heverőket, az üz­letben kapható, kényelmet­len székek helyett inkább puffokat és kisebb méretű ülőalkalmasságokat szeret­nének elhelyezni a szobák­bán. Gazdaságosnak tartják a beépített szekrényrendszert, de nem mondanak le, főként a pestiek, a kétajtós szekré­nyekről sem. A 103 szegedi család közül mindössze hat volt elégedetlen a garderobe­szekrények befogadó képes­ségével. Ügy látszik, kiment a di­vatból a kombinált és a há­romajtós szekrény, a toalett­tükör és az éjjeliszekrény is. Hiányolják azonban az üz­letből a szegediek is az új rendszerű szekrény- és fo­telágyat, nem tartják kielé­gítőnek a dohányzóasztalok választékát, szóvá tették többen, hogy szinte nem is lehet kapni megfelelő virág­állványt. Segítség a földeken Panel"­a bútorcsalád A közgazdászok nemcsak ezeket a tényeket rögzítet­ték, hanem javaslatot is tet­tek a Bútoripari Vállalatnak egy „panel" elnevezésű bú­torcsalád kialakítására. En­nek legfontosabb eleme len­ne egy panelrendszerű szek­rénysor, különböző fotelok, heverők, összecsukható re­kamiék, asztal* és kisebb bútorok. Ha az ipar szakemberei el­fogadják ezt a javaslatot, bi­zonyára kedvezőbb képet nyújt a legközelebbi fölmé­rés, amely a bútorok beszer­zésének idejéről ad tájékoz­tatást. Mert ez a mostani ar­ról vall, hogy bizony a vá­sárióknak csak a fele tudta egykettőre megvenni, amit akart. Sokuknak egy hónap­nál is hosszabb ideig kellett járniuk az üzleteket, míg a számukra megfelelő bútort sikerült megtalálniuk. Chikán Ágnes H ol vannak azok a régebbi idők, amikor őszutóján seregestől járták a határt iskolások, gyári munká­sok, rendőrök, katonák, és szedték a sző­lőt, gyümölcsöt, cukorrépát, törték a ku­koricát; szóval könnyítettek a termelő­szövetkezetek nehéz helyzetén. A megter­mett értékeket idejében magtárakba jut­tatták. A változatos esztendőkben hosszabb ideig szokás maradt ez, amíg a gépesítés, a munkaszervezés, a korszerűbb termelés­szerkezet kialakulása, a szövetkezeti moz­galom nagykorúsodása elfelejtette velünk az ingyenmunkák emlékét is. Mi tagadás, akkoriban, ha fizetni igyekeztek is a gaz­daközösségek, nem volt miből, hiszen a szegényes kasszákból a tagoknak is vé­konyan csörgedezett. Az eltelt évek nagyot formáltak a ter­melőszövetkezeteken, elmaradtak az in­gyenmunkák, a társadalmi segítségek. Igaz, napjainkban is megtörténik, hogy őszidőben egy-egy iskola segítséget nyújt egyik-másik termelőszövetkezetnek, szüre­telik a szőlőt, szedik a gyümölcsöt, de merőben más már ez a kapcsolat, mint hajdanán. A legnehezebb munkákat — kukoricatörés, cukorrépaszedés — jószeré­vel már gépesítették a szövetkezetekben, tehát ritkán kell oda dolgos kéz. A társa­dalmi munka célja valóban a tapasztalat­szerzés, így a tanulók megszeretik a me­zőgazdasági nagyüzemet, s a mezőgazda­sági munkát, a keresett pénzen pedig, ami tisztességes summa, kollektív kirándulá­sokra mennek. Sorolhatnánk a jó példá­kat, hogy egy-egy termelőszövetkezet, mint például a forráskúti Haladás, az ópuszta­szeri Árpád vezér Tsz jó kapcsolata a tan­testülettel, meghozza gyümölcsét, hiszen a fiatalok közül az általános iskola elvég­zése után, vagy technikumi érettségi után, egyre többen kérnek munkát a szövetke­zetben. Ezen az őszön a késői érés miatt jelen­tős torlódás várható, és igen sok közös gazdaságban feszített munkacsúcsot okoz a termékek időbeni betakarítása. Nyilván­való, hogy a feladatok sikeres végrehaj­tása érdekében igen nagyfokú szervezett­ségre van szükség. Ezt tárgyalta csütör­töki ülésén a Minisztertanács is, és jóvá­hagyta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését az őszi munkákra va­ló felkészülésről, valamint a felvásárlásra tett intézkedésekről. Ugyanakkor elismerés­sel fogadta, hogy a mezőgazdasági dolgo­zók feladataikat összekapcsolják a kong­resszusi munkaversennyel. Nemcsak hagyomány már nálunk, de eleven és hasznos tapasztalás, hogy a tár­sadalmi munka, a társadalmi ügy zöld utat kap, meggyorsul egy-egy beruházás mene­te, vagy éppenséggel időben befejeződik egy termelési ciklus, ha arra a közösség mozgósítja, összefogja erejét. így lesz ez az őszi munkáknál is. A termelőszövet­kezeti tagok mellett a családtagok, a nyugdíjasok, iskolások és helyenként gyá­ri munkások is segítenek a termék beta­karításában. Ami megtermett, nem mehet veszendőbe. Mindez nem jelenti azt, hogy a segít­séget, a társadalmi erőt bárhol is lekicsi­nyeljék, félvállról vegyék. A közös célok tiszteletben tartása megköveteli, hogy a téeszekben gondoskodjanak a segíteni ér­kezőkről, jó szóval, esetenként meleg étel­lel, tisztességes fogadtatással. Nemcsak társadalmi, hanem csoportérdek is, sőt minden szövetkezeti gazda egyéni érdeke is, hogy az őszi nagy munkákat időben befejezhessék, a jövő évi kenyérnek va­lónk november elejéig földbe kerüljön, a szőlő-gyümölcs, fűszerpaprika idejében az átvevőhelyekre, feldolgozó vállalatokhoz, a a kukorica a magtárakba, a mélyszántás­sal sem illik elmaradni. A z idő sürget, hiszen a szokásosnál kevesebb munkanap áll rendelke­zésre, és könnyen meglehet, hogy az ősz is szeszélyeskedik majd, korábban hozza a csípős fagyokat, ami tetemes ká­rokat okozhat a kincsekkel megrakott ha­tárnak. A mezőgazdasági nagyüzemekben kibontakozott kongresszusi munkaverseny­nek sem használna, ha itt-ott elmaradná­nak egy-egy munkafolyamattal. Az idő sürget, az erők összefogásával, jó munkaszervezéssel — hasonlóan a nyári betakarításhoz — úrrá lehetnek a mező­gazdasági nagyüzemek a soron levő tenni­valókon. Sz. Lukács Imre Parlamenti Csökkeni munka tanácskozol s Előkészületek az országgyűlés Oszt ülésszakára Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, az országgyűlés elnöké­nek vezetésével pénteken, tegnap a Parlamentben érte­kezletet tartottak az ország­gyűlés tisztségviselői, állan­dó bizottságainak elnökei és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Elsőnek Apró Antal tájé­koztatta a képviselőket az országgyűlés következő, őszi ülésszakának tervezett prog­ramjáról. Ezt követően dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a külkereskedelmi törvényjavaslatról tartott tá­jékoztatást, dr. Papp Lajos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nöke pedig a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszá­moló főbb vonatkozásait is­mertette. A vitában kifejtette véle­ményét dr. Bélák Sándor, Daradics Ferenc, dr. Fekszi István, Gazsó Sándor, Hevér Lajos, Homor Imréné, Ino­kai János, Kerkay Andorné, Palkó Sándor, dr. Pesta László, dr. Szabó József, dr. Szilágyi Gábor. Szviridov Ivánné. Varga Zsigmond, dr. Vida Miklós országgyűlési képviselő. (MTI) képességnek foglalkoztatása Pénteken Budapesten, az egészségügyi felvilágosító központban a csökkent mun­kaképességű, testi, pszichikai károsodásban szenvedő em­bere rehabilitációjának kér­déseiről tanácskozott az egészségügyi felvilágosítás társadalmi tanácsa. A rehabilitációs munkahe­lyek szervezése — az érvény­ben levő rendelet szerint — minden üzem számára köte­lező lenne, azonban mert az üzemorvosi ellátás minden vállalatra és üzemre még nem terjed ki, ezeken a he­lyeken a rehabilitáció alap­vető feltételei nincsenek biz­tosítva. E gondok megoldá­sáról hangzottak el javasla­tok. A Gazdasági Bizottság határozata értelmében új állat­egészségügyi állomást kap Csongrád megye — amint er­ről korábban beszámoltunk. Azóta is nagy munka folyik a Vasasszentpéter utca 9/A szám alatt, az újonnan emelt épületben és környékén. A készülő állomást „megszállták" a szakiparosok. A második emeleten sorakoznak a labo­ratóriumok, más-más színű csempével borított falakkal, hatalmas ablakokon át kapják a természetes fényt, egyik szebb, mint a másik. Az első emeleten lesznek a központi irodák, amelyekben most parkettázómunkások dolgoznak, de készenlétben állnak a beépítendő faliszekrények is. A többi bútor a raktárban várja, hogy rendeltetési helyére kerüljön. A drága, új műszereket eddig a hódmezővásárhe­lyi városi kórházban őrizték, onnan szállítják át őket a napokban, a megfelelő környezetbe. A kivitelezési munkákat hátráltatja, hogy nem lehet olyan lemezradiátorokat kapni, amelyeket a terv szerint be kellene építeni. Mégis, Paszt György vegyész szavai sze­rint, nagyon bíznak abban, hogy szeptember 30-án meg­történhet a műszaki átadás. Első képünkön: az ablakszerkezeteket szerelik. Máso­dik felvételünk: burkolják a lépcsőt. Somogyi Károlyné felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents