Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-14 / 215. szám

SZOMBAT, 1971 SZEPTEMBER M. 3 Uj főiskolát avattak Az ország legújabb és egyben egyik legszebb felsőoktatási intézménye Győrött épül fel, festői környezetben a Duna partján. A Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola központja edSig Budapesten volt. A fővárosban, valamint Szegeden Í6 működtek különböző karai, tanszékei. Az Elnöki Tanács rendelete értelmében került sor ennek az új típusú főiskolának a létrehozására. Az új főiskola — amelynek alapjait három éve rakta le a közelmúltban elhunyt közlekedésügyi miniszter, dr. Csanády György — több mint 600 millió forintos költséggel épül. Győr első jelentősebb felsőoktatási intézményében pénteken délelőtt ünnepélyes külsőségek között, az elkészült épületek avatásával egybekötött tanévnyitót tartottak. Az új főiskolán a közlekedés számára képeznek ki üzemmérnököket. Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. - panelbútor Érdekes felmérést végzett az első félévben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem piackutató és piacszervezési tanszéke. A Budapesti Bútoripari Vállalat kérésére felkerestek összesen 800, házgyári lakásban élő családot. Arról érdeklődtek a munkába bevont hallgatók, hogy az új lakás menynyire határozta meg a bútorvásárlást, a különböző méretű és elrendezésű lakásokat miként rendezték be, szándékoznak-e még bútort vásárolni, és mi a véleményük a jelenlegi kínálatról. Szegeden is Erénye ennek a tanulmánynak, hogy nem csupán a fővárosiak ízléséről és igényeiről akartak képet alkotni a kutatók. Elutaztak Győrbe, Leninvárosba, Pécsre, Székesfehérvárra — és Szegedre is. Nálunk százhárom olyan házgyári lakásba látogattak el, amelybe tavaly, illetve az idén, év elején költöztek be a lakók. Van-e különbség a budapestiek és a „vidékiek" ízlése, igénye között, erre a kérdésre is választ ad a tanulmány. Külön-külön elemezték a szerzett információkat, és az eredmény csaknem azonos. Az új lakások berendezése hasonló gondokat okoz a pestieknek és a más városban lakóknak. Azt, hogy bizonyos bútorok iránt mekkora a kereslet, nem szabják meg a városhatárok. A kiválasztott huszonhat lakástípusból, a 3. számú házgyár egyik két és fél szobás lakásfajtájában Pesten és Szegeden is végeztek felmérést. Így elemezték az eltérő lakásadottságok kiszűrésével is a kereslet esetleges területi különbségeit. Különbséget azonban így sem találtak a vásárlók mennyiségi és minőségi igényei között Az említett lakásokat a szegediek is általában 6 ülőt itorral, négy fekhellyel, négy asztallal és egyéb apró darabokkal, virágállvánnyal, éjjeliszekrénnyel rendezték be. A fővárosiak ruhatára azonban, a jelek szerint nagyobb lehet a miénknél. Ugyanis míg a szegedi szobákban általában négy szekrény elegendőnek bizonyult, a pestieknek hatra van szükségük holmijaik tárolására. Amiről álmodunk Mi készteti bútorvásárlásra a családokat, s mi határozza meg, hogy milyen lakberendezési tárgyakkal teszik otthonossá a lakásukat? A felmérés tanúsága szerint maga a költözés ténye, az előző lakáskörülmények, valamint a családtagok létszáma és életkora befolyásolja a vásárlást. A felkeresett családok háromnegyed része vett bútort, amikor az új lakásba költözött. Legtöbbet azok költöttek a szobák berendezésére, akiknek korábban nem volt önálló lakásuk. A vizsgálat azt igazolja, hogy az egvszeri nagy kiadásokat később több kisebb követi. A megkérdezettek 60 százaléka újabb vásárlásokat tervez. Elsőként általában a nagyszobát rendezik be, amelyet többnyire lakószobaként, fogadószobaként használnak. A kisebb szobák vagy a gyerekek szálláshelyei, vagy étkező-, háló- vagy nappali helyiségek. Milyen bútorokról ólmodnak a házgyári lakásokban élő családok? Ez nemcsak a lakás nagyságától függ, hanem a házaspár társadalmi-gazdasági helyzetétől és főként a családtagok számától. Hallani sem akarnak többé a tizenkét, tizenöt darabból álló szobabútorokról. Annál szívesebben válogatnának össze saját ízlésük szerint praktikus, apró bútordarabokat. Sajnos, ezekből jelenleg nem kielégítő a választék. Sokan keresik a sarokbútorokat és az egyszemélyes heverőket, az üzletben kapható, kényelmetlen székek helyett inkább puffokat és kisebb méretű ülőalkalmasságokat szeretnének elhelyezni a szobákbán. Gazdaságosnak tartják a beépített szekrényrendszert, de nem mondanak le, főként a pestiek, a kétajtós szekrényekről sem. A 103 szegedi család közül mindössze hat volt elégedetlen a garderobeszekrények befogadó képességével. Ügy látszik, kiment a divatból a kombinált és a háromajtós szekrény, a toaletttükör és az éjjeliszekrény is. Hiányolják azonban az üzletből a szegediek is az új rendszerű szekrény- és fotelágyat, nem tartják kielégítőnek a dohányzóasztalok választékát, szóvá tették többen, hogy szinte nem is lehet kapni megfelelő virágállványt. Segítség a földeken Panel"a bútorcsalád A közgazdászok nemcsak ezeket a tényeket rögzítették, hanem javaslatot is tettek a Bútoripari Vállalatnak egy „panel" elnevezésű bútorcsalád kialakítására. Ennek legfontosabb eleme lenne egy panelrendszerű szekrénysor, különböző fotelok, heverők, összecsukható rekamiék, asztal* és kisebb bútorok. Ha az ipar szakemberei elfogadják ezt a javaslatot, bizonyára kedvezőbb képet nyújt a legközelebbi fölmérés, amely a bútorok beszerzésének idejéről ad tájékoztatást. Mert ez a mostani arról vall, hogy bizony a vásárióknak csak a fele tudta egykettőre megvenni, amit akart. Sokuknak egy hónapnál is hosszabb ideig kellett járniuk az üzleteket, míg a számukra megfelelő bútort sikerült megtalálniuk. Chikán Ágnes H

ol vannak azok a régebbi idők, amikor őszutóján seregestől járták a határt iskolások, gyári munkások, rendőrök, katonák, és szedték a szőlőt, gyümölcsöt, cukorrépát, törték a kukoricát; szóval könnyítettek a termelőszövetkezetek nehéz helyzetén. A megtermett értékeket idejében magtárakba juttatták. A változatos esztendőkben hosszabb ideig szokás maradt ez, amíg a gépesítés, a munkaszervezés, a korszerűbb termelésszerkezet kialakulása, a szövetkezeti mozgalom nagykorúsodása elfelejtette velünk az ingyenmunkák emlékét is. Mi tagadás, akkoriban, ha fizetni igyekeztek is a gazdaközösségek, nem volt miből, hiszen a szegényes kasszákból a tagoknak is vékonyan csörgedezett. Az eltelt évek nagyot formáltak a termelőszövetkezeteken, elmaradtak az ingyenmunkák, a társadalmi segítségek. Igaz, napjainkban is megtörténik, hogy őszidőben egy-egy iskola segítséget nyújt egyik-másik termelőszövetkezetnek, szüretelik a szőlőt, szedik a gyümölcsöt, de merőben más már ez a kapcsolat, mint hajdanán. A legnehezebb munkákat — kukoricatörés, cukorrépaszedés — jószerével már gépesítették a szövetkezetekben, tehát ritkán kell oda dolgos kéz. A társadalmi munka célja valóban a tapasztalatszerzés, így a tanulók megszeretik a mezőgazdasági nagyüzemet, s a mezőgazdasági munkát, a keresett pénzen pedig, ami tisztességes summa, kollektív kirándulásokra mennek. Sorolhatnánk a jó példákat, hogy egy-egy termelőszövetkezet, mint például a forráskúti Haladás, az ópusztaszeri Árpád vezér Tsz jó kapcsolata a tantestülettel, meghozza gyümölcsét, hiszen a fiatalok közül az általános iskola elvégzése után, vagy technikumi érettségi után, egyre többen kérnek munkát a szövetkezetben. Ezen az őszön a késői érés miatt jelentős torlódás várható, és igen sok közös gazdaságban feszített munkacsúcsot okoz a termékek időbeni betakarítása. Nyilvánvaló, hogy a feladatok sikeres végrehajtása érdekében igen nagyfokú szervezettségre van szükség. Ezt tárgyalta csütörtöki ülésén a Minisztertanács is, és jóváhagyta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését az őszi munkákra való felkészülésről, valamint a felvásárlásra tett intézkedésekről. Ugyanakkor elismeréssel fogadta, hogy a mezőgazdasági dolgozók feladataikat összekapcsolják a kongresszusi munkaversennyel. Nemcsak hagyomány már nálunk, de eleven és hasznos tapasztalás, hogy a társadalmi munka, a társadalmi ügy zöld utat kap, meggyorsul egy-egy beruházás menete, vagy éppenséggel időben befejeződik egy termelési ciklus, ha arra a közösség mozgósítja, összefogja erejét. így lesz ez az őszi munkáknál is. A termelőszövetkezeti tagok mellett a családtagok, a nyugdíjasok, iskolások és helyenként gyári munkások is segítenek a termék betakarításában. Ami megtermett, nem mehet veszendőbe. Mindez nem jelenti azt, hogy a segítséget, a társadalmi erőt bárhol is lekicsinyeljék, félvállról vegyék. A közös célok tiszteletben tartása megköveteli, hogy a téeszekben gondoskodjanak a segíteni érkezőkről, jó szóval, esetenként meleg étellel, tisztességes fogadtatással. Nemcsak társadalmi, hanem csoportérdek is, sőt minden szövetkezeti gazda egyéni érdeke is, hogy az őszi nagy munkákat időben befejezhessék, a jövő évi kenyérnek valónk november elejéig földbe kerüljön, a szőlő-gyümölcs, fűszerpaprika idejében az átvevőhelyekre, feldolgozó vállalatokhoz, a a kukorica a magtárakba, a mélyszántással sem illik elmaradni. A

z idő sürget, hiszen a szokásosnál kevesebb munkanap áll rendelkezésre, és könnyen meglehet, hogy az ősz is szeszélyeskedik majd, korábban hozza a csípős fagyokat, ami tetemes károkat okozhat a kincsekkel megrakott határnak. A mezőgazdasági nagyüzemekben kibontakozott kongresszusi munkaversenynek sem használna, ha itt-ott elmaradnának egy-egy munkafolyamattal. Az idő sürget, az erők összefogásával, jó munkaszervezéssel — hasonlóan a nyári betakarításhoz — úrrá lehetnek a mezőgazdasági nagyüzemek a soron levő tennivalókon. Sz. Lukács Imre Parlamenti Csökkeni munka tanácskozol s Előkészületek az országgyűlés Oszt ülésszakára Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével pénteken, tegnap a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Elsőnek Apró Antal tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés következő, őszi ülésszakának tervezett programjáról. Ezt követően dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a külkereskedelmi törvényjavaslatról tartott tájékoztatást, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke pedig a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló főbb vonatkozásait ismertette. A vitában kifejtette véleményét dr. Bélák Sándor, Daradics Ferenc, dr. Fekszi István, Gazsó Sándor, Hevér Lajos, Homor Imréné, Inokai János, Kerkay Andorné, Palkó Sándor, dr. Pesta László, dr. Szabó József, dr. Szilágyi Gábor. Szviridov Ivánné. Varga Zsigmond, dr. Vida Miklós országgyűlési képviselő. (MTI) képességnek foglalkoztatása Pénteken Budapesten, az egészségügyi felvilágosító központban a csökkent munkaképességű, testi, pszichikai károsodásban szenvedő embere rehabilitációjának kérdéseiről tanácskozott az egészségügyi felvilágosítás társadalmi tanácsa. A rehabilitációs munkahelyek szervezése — az érvényben levő rendelet szerint — minden üzem számára kötelező lenne, azonban mert az üzemorvosi ellátás minden vállalatra és üzemre még nem terjed ki, ezeken a helyeken a rehabilitáció alapvető feltételei nincsenek biztosítva. E gondok megoldásáról hangzottak el javaslatok. A Gazdasági Bizottság határozata értelmében új állategészségügyi állomást kap Csongrád megye — amint erről korábban beszámoltunk. Azóta is nagy munka folyik a Vasasszentpéter utca 9/A szám alatt, az újonnan emelt épületben és környékén. A készülő állomást „megszállták" a szakiparosok. A második emeleten sorakoznak a laboratóriumok, más-más színű csempével borított falakkal, hatalmas ablakokon át kapják a természetes fényt, egyik szebb, mint a másik. Az első emeleten lesznek a központi irodák, amelyekben most parkettázómunkások dolgoznak, de készenlétben állnak a beépítendő faliszekrények is. A többi bútor a raktárban várja, hogy rendeltetési helyére kerüljön. A drága, új műszereket eddig a hódmezővásárhelyi városi kórházban őrizték, onnan szállítják át őket a napokban, a megfelelő környezetbe. A kivitelezési munkákat hátráltatja, hogy nem lehet olyan lemezradiátorokat kapni, amelyeket a terv szerint be kellene építeni. Mégis, Paszt György vegyész szavai szerint, nagyon bíznak abban, hogy szeptember 30-án megtörténhet a műszaki átadás. Első képünkön: az ablakszerkezeteket szerelik. Második felvételünk: burkolják a lépcsőt. Somogyi Károlyné felvételei