Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-13 / 188. szám
KEDD. 1974. AUGUSZTUS 13. 3 Koszorúzás a román hősi emlékműnél Tegnap, hétfőn délelőtt Szegedre látogattak a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének képviselői. A testvérország felszabadulásának közelgő 30. évfordulója alkalmából Pavel Platona és Vasile Dutu nagykövetségi másodtitkárok megkoszorúzták a szegedi Belvárosi temetőben emelt román hősi emlékművet, Nagy Miklósnak, Szeged város tanácsa III. kerületi hivatala elnökének társaságában. Angol szakszervezeti küldöttség Gáspár Sándornál Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára hétfőn megbeszélésen fogadta az angol Országos Bányaipari Dolgozók Szakszervezete (NUM) küldöttségét, amely Joe Gormley elnök vezetésével tartózkodik Magyarországon. A megbeszélésen részt vett Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára is. A delegáció a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének meghívására látogatott hazánkba. Tímár Mátyás hazaérkezett Bukarestből Hazaérkezett Bukarestből dr. Timár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével a magyar —román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XI. ülésszakán részt vett magyar küldöttség. A delegáció tagjai voltak: dr. Gadó Ottó. az Országos Tervhivatal elnökhelyettsse és Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter. Ott volt Ion Cotot, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. EmlékláUaavatás Makón Tegnap, hétfőn délután Makón, a KISZ Csongrád megyei bizottsága, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a VIII. országos honismereti diáktábor és a városi tanács vb művelődésügyi osztálya szervezésében Erdei Ferencre emlékeztek, és emléktáblaavató ünnepséget tartottak a József Attila Gimnáziumban. Dr. Forgó István, Makó tanácselnöke mondott beszédet, majd felavatták az iskola épületének falán elhelyezett emléktáblát, arra emlékezve, hogy Erdei Ferenc ebben a gimnáziumban végezte tanulmányait. A VIII. országos honismereti diáktábor, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a József Attila Gimnázium képviselői megkoszorúzták az emléktáblát. Újfajta ,4 konténer Az Alumínium Alkalmazástechnikai Központban a Belkereskedelmi Minisztérium megbízásából új típusú konténereket készítettek, amelyek elsősorban élelmiszerek szállítására és árusító pultnak is használhatók. Ezzel elkerülhető a nehéz fizikai munkát igénylő árurakodás. Az újfajta alumínium konténerekből még az idén kétezret készítenek. Szatymazi földek LAPUNK A MÚLT ÉVEK- dálkodás erős gátja és a mokgyöngyében évek óta BEN többször foglalkozott a kisüzemi gondolkodású élet- rendezni próbálják a terüleszatymazi téeszek, emberek, mód konzerválója. Ma már tet, a Finn—Magyar Barátföldek sorsával. Mi tette a szatymazi MÉK-telepen — ság Tsz-ben erőteljes talajszükségessé? Megakadt a fej- más községekből, falvakból javítási munkálatokba kezdlődés a falu mezőgazdasági szállítják —, s rakják vago- tek, ám úgy érezzük, gyorüzemeiben, másképpen fo- nokba a jó hírű barackot. sabb, nagyobb lépésre van galmazva nem tartanak lé- A Homokgyöngye Tsz-ben szükség, egész Szatymaz érpést más tájak termelőszö- például 231 fős taglétszám- deke- ho§y egyszer már a vetkezeteivel, a homoki föl- ból 42 százalék nyugdíjas és nagyüzemben termelt badeken boldoguló gazdaságok, járadékos, a Béke Tsz-ben rackjáról, szőlőjéről legyen De fogalmazhatnánk úgy is: 357 tag közül 47 százalék. A ez a jómódú, városközeli köa szövetkezeti tagok most téesztagok átlagos életkora zösség. Sürgősen szorgalmazélik át azt a lelki megráz- igen magas, 57, illetve 58 év. ni keU a nagyüzemi telepíMotiválja továbbá a helyze- téseket. Ehhez esetleg érdetet az is, hogy a Béke Tsz mes lenne kiegészítő földiül hektár szőlőterületének rendezést végrehajtani a köz80 százaléka, 54 hektár mű- ségben. veit gyümölcsösterületének 74 százaléka szórványtelepíkódtatást, amit a feketeföldi szövetkezetek az átszervezés után közvetlenül maguk mögött hagytak. Ugyanis éppen a gyorsabb előrehaladás, a nagyüzemi jelleg, a közösségi boldogulás érdekében, a tésű. A Homokgyöngyében a kisebb-nagyobb sikerrel gaz- 66 hektár szőlő 67 százaléka dálkodó szatymazi téeszek is' és a 83 hektár gyümölcsös 60 lépkednek, fokozatosan fel- százaléka szórványtelepítésű, számolják a szórványgyü- s most tessék csodálkozni, az átszervezést követően másfél évtizeddel az említett terület a Béke Tsz-nél 480 darab, a Homokgyöngye Tsz-nél 321 darab parcellából tevődik össze. Felesleges hangsúlyozni, milyen kevés jelentőséggel bírnak ezek a földek, a mölcsösöket. Nyilvánvaló, hogy azok a szövetkezeti gazdák, akik belépésük óta részesművelőként bizonyos összegek befizetése után művelik földjeiket, nem könynyen barátkoznak meg a gondolattal, hogy a régi fákat, kisüzemi jellegű szőlőket ki- korszerű nagyüzemi gyüszantják, és nagyüzemi táb- mölcstermesztés, szőlőterlát alakítanak helyükbe, mesztés tekintetében, a miEzért van, hogy egyre-másra nőségi követelmények szemfordultak sérelmeikkel kü- pontjából. Természetesen lönböző szervekhez, aminek akadnak olyan területek is, a vége vizsgálatok hosszú amelyek parlagon vannak, sora, és az a megállapítás, amelyekről a termelőszövethogy csak társadalmi erővel kezetek csak nagyon neheés anyagi segítséggel lehet zen tudnak számot adni, ha kimozdítani a szatymazi sző- egyáltalán tudnak róla. Ezek vetkezeteket megrekedt hely- után nem művészet megálzetükből. lapítani, a területek nyilvánA sajátos birtokviszonyok tartása nem megfelelő, azt következtében odáig fajult sem, hogy az évenként isméa helyzet, hogy maholnap telten megkötendő munkaSzatymazon már alig terem szerződés is sok kifogásolnia híres őszibarack. Jellemző valót rejt magában, a szőlő-gyümölcstelepítések A szórvány szőlő- és gyüszabdaltsága, a Béke Tsz- mölcsterületek jövedelmezőben, a Homokgyöngye Tsz- ségéről nem beszélhetünk, ez ben számolni is alig tudják a termelőszövetkezeteknek az apró parcellákat. Akkor csak bosszúságot és ráfizese tévedünk, ha megállapít- tést okoz, vagy olyan kevés juk, Szatymaz három terme- tiszta jövedelmet, ami nem lőszövetkezetében a nagyüze- tartható hosszú távon nagymi gazdálkodás csak forrná- üzemben. Felszámolásukat az lis. A korszerű, valóban is indokolja, hogy igen rossz, nagyüzemi tartalmú gazdái- leromlott biológiai állapotban kodást akadályozzák a sű- vannak, rűn telepített villák és ta- igen ám, ezzel még nem nyák, a mély fekvésű lege- mondtunk újat, hisz a közös lök és az ezeregy parcella. gazdaságokban egyre élesebEhhez társul anyagi erő hí- ben vetődik fel ez az ellent. ján a gépesítettség alacsony mondás, különösen a fiataszinvonala, a munkaerőgond, labb termelőszövetkezeti ta& gok, akik nap mint nap reszt az a közszellem, hogy szo- vállalnak a közös munkában, vetkezeti tagokat fogadnak sérelmezik, hogy bár az ő meg napszámosoknak a jobb vállukon nyugszik a közösmódú egyéniek, vagy a jobb ség, mégis azok járnak jól, módú szövetkezetiek. Ami te- akik a szórványgyümölcsöA SZATYMAZI GOND nagyító nélkül látszik csak szatymazinak. De ne szégyelljük, tegyük fel a szemüveget, s akkor jobban látjuk, tükröződik ebben az egész szegedi járás. Legalábbis a homoki földek. Sz. Lukács Imre hát másfél évtizede szerencsés lépés volt, hogy a szórványterületeket egyéni kezelésben hagyták, mert nagysök műveléséből busás haszonhoz jutottak, évenként akár 100 ezer forint tiszta jövedelemhez is, az adottsáüzemileg nem tudtak mit goktól, nem utolsósorban az kezdeni vele, az ma már a élelmességtől, a tisztességtelegtöbb esetben gondok, ba- len haszonszerzésre való töjok forrása, amiből leginkább rekvéstől függően, csak olyanok húznak hasz- Csakhogy a szórványok not, akik a közös munkában gyors felszámolására a teregyáltalán nem, vagy alig melőszövetkezetek pénzügyi vesznek részt. Ugyanakkor helyzetét ismerve, nem lehet ez a művelési forma gazda- számítani. Mindenesetre nem ságtalan, még annál is fá- lebecsülendő az a törekvés jobb, hogy a nagyüzemi gaz- és kezdeti kp és, hogy a HoTovább' képzés KISZvezetőknek Hétfőn ' tíznapos továbbképzés kezdődött a békéscsabai KISZ-iskolán a Német Demokratikus Köztársaságban dolgozó magyar fiatalok KISZ-vezetői számára. Az NDK minden részéből érkezett mintegy száznegyven magyar KISZ-vezető politikai, kulturális és sporttovábbképzésben részesül. Közben Békéscsaba üzemeiben megismerkednek a gazdasági munkával, és találkoznak az ott dolgozó fiatalokkal. Közművelődési alap A kultúra munkásai sokszor elmondták az elmúlt években: sokat kapunk az államtól, a helyi vezető szervektől, de ez a sok elsősorban a közművelődés elvi, erkölcsi támogatásában mutatkozott meg, pénzből, anyagiakból jutott a legkevesebb. Legtöbbjük nem is panaszként mondja ezt, hiszen a közművelődés munkásai is tudják, hogy az elmúlt esztendőkben sok mindenre kellett a tanácsok pénze.j Hány helyen szerepelt például a tanácsok tervében új kulturális intézmény, könyvtár, színpad építése, a fedezet is megvolt hozzá, aztán váratlanul más, sürgős feladatok kerültek előtérbe, s a pénz is oda ment. Orvosi rendelő, szolgáltatóház, bölcsőde, óvoda, ezernyi más fontos dolog épült az eredetileg közművelődési célokra szánt összegből. Mindenki megértette ezt, csak a kultúra munkásai sóhajtottak bánatosan: megint egy évvel később valósul meg a mi tervünk. Közismert tények, gondok voltak ezek hosszú ideje, s az ellentmondások feloldására most első lépésként egy igen fontos határozat született: a Minisztertanács elfogadta a közművelődési alap létesítésére tett javaslatot. Három illetékes szerv — a Kulturális Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal — gazdája a közművelődésre szánt alapnak. Ez is jelzi, hogy az anyagi forrásokat a legfelsőbb szintű tervezés bevonásával, a szaktárca illetékesei használják fel. A korábbi éveknél több pénz, szervezettebb elosztás — ez a lényege a közművelődési alapnak. Az eddigi gyakorlat szerint — amely ezután sem változik — a közművelődési intézmények létesítését elsősorban állami költségvetésből, vállalati és szövetkezeti alapokból, társadalmi szervezetek hozzájárulásából támogatták. Mindehhez jön új forrásként a közművelődési alap, amely kiegészítő támogatás a művelődéspolitikai célok — elsősorban a közművelődési párthatározatban foglaltak — gyakorlati megvalósításához. Miről is van szó tulajdonképpen? A párthatározatból adódóan a közművelődési alap lehetőséget teremt a munkáslakta kerületek, települések kulturális intézményekkel való ellátására, a már meglevő intézmények jobb felszerelésére, a bennük folyó munka színvonalának javítására. A közművelődési alap anyagi biztosítékot jelent egyebek között oktatási célokat szolgáló sportlétesítmények kialakítására, a közművelődési gyakorlat megújítását szolgáló módszerek és eszközök hatékonyabb elterjesztésére. Magyarán: az alap anyagi biztosíték arra, hogy a legfontosabb létesítmények valóban gyorsan, a tervezett időre elkészüljenek, a közművelődésre szánt pénzt csakis erre fordítsák, A közművelődési alap felhasználása fokozott felelősséget jelent a tanácsok, a társadalmi szervezetek, az intézmények számára is. Az említett szervek javaslatai kerülnek a Közművelődési Tanács elé, amely mérlegelve a kéréseket és a lehetőségeket, dönt a javaslatok megvalósulásáról, sorrendjéről. Nő a helyi szervek felelőssége is természetesen, hiszen a közművelődési alap több pénzt, de nem korlátlan anyagi forrást jelent. Nyilvánvaló, hogy sokan jelentkeznek kérésekkel, javaslatokkal, de remélhetőleg csakis átgondolt, megfontolt tervekkel. A helyieknek kell elsősorban szelektálniuk, nekik kell „helyére tenni" az igényeket. Csakis alaposan indokolt kérés teljesíthető, s a helyieknek már ott, az első fokon is tudniuk kell nemet mondani, ha egyegy kérés teljesíthetetlen, megvalósíthatatlan, ha nem segíti az egyetemes és a helyi közművelődés ügyét. A Közművelődési Tanács bírálja felül a kérelmeket és dönti el, hogy a kiegészítő jellegű, meghatározott összegű, legfeljebb két évre szóló és a megvalósítás időpontját illetően egy alkalommal meghosszabbítható hozzájárulás mire fordítható. A közművelődési alap lehetőségeivel való gazdálkodás már a legközelebbi jövőben megkezdődhet, hiszen a határozat, amely a felhasználás módját szabályozza, hamarosan napvilágot lát, s megjelenésének napján érvénybe is lép. A közművelődési párthatározat nagy lendítőerő volt már eddig is a kultúra munkásai körében. Megvalósítása érdekében sok jó elképzelés született és valósult meg. Mindehhez jön most e nagy segítséget jelentő anyagi erő, a közművelődési alap. Mindenki, aki a párthatározat szellemében eredményesen, újabb utakat, lehetőségeket keres — részesülhet belőle. Mégvalósulhatnak a régóta dédelgetett álmok, ezernyi ötlettel gazdagodhat a közművelődés ügye — van rá anyagi fedezet. KOVACS SANDOR Minden ötödik munkás könyvtárba jár A népfrontmozgalom az olvasókuitúra fejlesztéséért Százával jelentkeztek a könyvtárak, hogy részt vesz- mészettudományi érdeklőnek abban a versenymozgalomban, amely az „Olvasó désnek elébe menve, azt erőmunkásért" jelszóval bontakozott ki — a 30. felszabadu- sítve: hozzájáruljanak a lási évfordulóra készülődés jegyeben — a Hazafias Nép- munkásolvasók világnézeti front kezdeményezésére. és szakmai fejlődéséhez. minden A központi könyvtarak, a tanácsi és a szakszervezeti Azt a célt tűzték ki az 23 százaléka, azaz: „Olvasó munkásért" pályázat ötödik munkás veszi igény- fanacsl. es a szakszervezeti szervezői, hogy a könyvtá- be. Nemes cél, hogy az „Ol- f , „„ 1 k°zp.onI rak — működési feltételeik- vasó munkásért" pályázat " """ tok gyakorlati segítséget nyújtanak mindazon művenek és szolgáltatási lehetősé- eredményeként ez az arány :V ~J—-«•- .n*.—".„vegeiknek egyre hatékonyabb emelkedjék. Ennek érdeké- } Si, közössegek, szocialista kihasználásával — tegyenek ben a könyvtáraknak fokomeg mindent a munkásság zott figyelmet kell fordítanibrigádok, körök és irodalombarát-' tanulóközösségek — az iparban, az építőipar- uk a szocialista brigádok onyvt!ri vállalasa,inak tel" ban, a kereskedelemben, a tagjaira, a szakmunkástanu- J6sltésehez' melynek tagjai közlekedésben, a kommuná- lókra és ifjúmunkásokra va- ,yan uzemben dolgoznak, lis üzemekben dolgozók —, lamint a bejáró munkásokra, ? .nmcs fo hivatású valamint a szakmunkástanu- a munkásszállások lakóira. könyvtaros, lók művelődésének könyvtá- Azzal az elhatározással áll- A könyvtári vállalások telri eszközökkel való előmoz- tak most csatasorba a jesítését, eredményeit orszádítása érdekében. könyvtárak, hogy a szakmai gosan értékelik, és az „OlvaKözművelődési könyvtá- tájékozódási és önképzési só munkásért" pályázat rainkat jelenleg az ország igényeknek, valamint a tár- eredményét 1975 áprilisában fizikai dolgozóinak mintegy sadalomtudományi és ter- hirdetik ki.