Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

KEDD. 1974. AUGUSZTUS 13. 3 Koszorúzás a román hősi emlékműnél Tegnap, hétfőn délelőtt Szegedre látogattak a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének képviselői. A testvérország felszabadulásának közelgő 30. évfordulója alkalmából Pavel Platona és Vasile Du­tu nagykövetségi másodtit­károk megkoszorúzták a sze­gedi Belvárosi temetőben emelt román hősi emlékmű­vet, Nagy Miklósnak, Sze­ged város tanácsa III. kerü­leti hivatala elnökének tár­saságában. Angol szakszervezeti küldöttség Gáspár Sándornál Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára hétfőn megbeszélésen fogadta az angol Országos Bányaipari Dolgozók Szak­szervezete (NUM) küldöttsé­gét, amely Joe Gormley el­nök vezetésével tartózkodik Magyarországon. A megbe­szélésen részt vett Simon An­tal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára is. A delegáció a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének meghívására látogatott ha­zánkba. Tímár Mátyás hazaérkezett Bukarestből Hazaérkezett Bukarestből dr. Timár Mátyásnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével a magyar —román gazdasági együtt­működési vegyes kormánybi­zottság XI. ülésszakán részt vett magyar küldöttség. A delegáció tagjai voltak: dr. Gadó Ottó. az Országos Terv­hivatal elnökhelyettsse és Asztalos Lajos kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes. A küldöttség fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter. Ott volt Ion Cotot, a Román Szocia­lista Köztársaság magyaror­szági nagykövete. EmlékláUa­avatás Makón Tegnap, hétfőn délután Makón, a KISZ Csongrád megyei bizottsága, a Hazafi­as Népfront városi bizottsá­ga, a VIII. országos honisme­reti diáktábor és a városi ta­nács vb művelődésügyi osztá­lya szervezésében Erdei Fe­rencre emlékeztek, és em­léktáblaavató ünnepséget tartottak a József Attila Gimnáziumban. Dr. Forgó István, Makó ta­nácselnöke mondott beszédet, majd felavatták az iskola épületének falán elhelyezett emléktáblát, arra emlékezve, hogy Erdei Ferenc ebben a gimnáziumban végezte ta­nulmányait. A VIII. orszá­gos honismereti diáktábor, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a József Attila Gimnázium képviselői meg­koszorúzták az emléktáblát. Újfajta ,4 konténer Az Alumínium Alkalma­zástechnikai Központban a Belkereskedelmi Minisztéri­um megbízásából új típusú konténereket készítettek, amelyek elsősorban élelmi­szerek szállítására és árusí­tó pultnak is használhatók. Ezzel elkerülhető a nehéz fizikai munkát igénylő áru­rakodás. Az újfajta alumíni­um konténerekből még az idén kétezret készítenek. Szatymazi földek LAPUNK A MÚLT ÉVEK- dálkodás erős gátja és a mokgyöngyében évek óta BEN többször foglalkozott a kisüzemi gondolkodású élet- rendezni próbálják a terüle­szatymazi téeszek, emberek, mód konzerválója. Ma már tet, a Finn—Magyar Barát­földek sorsával. Mi tette a szatymazi MÉK-telepen — ság Tsz-ben erőteljes talaj­szükségessé? Megakadt a fej- más községekből, falvakból javítási munkálatokba kezd­lődés a falu mezőgazdasági szállítják —, s rakják vago- tek, ám úgy érezzük, gyor­üzemeiben, másképpen fo- nokba a jó hírű barackot. sabb, nagyobb lépésre van galmazva nem tartanak lé- A Homokgyöngye Tsz-ben szükség, egész Szatymaz ér­pést más tájak termelőszö- például 231 fős taglétszám- deke- ho§y egyszer már a vetkezeteivel, a homoki föl- ból 42 százalék nyugdíjas és nagyüzemben termelt ba­deken boldoguló gazdaságok, járadékos, a Béke Tsz-ben rackjáról, szőlőjéről legyen De fogalmazhatnánk úgy is: 357 tag közül 47 százalék. A ez a jómódú, városközeli kö­a szövetkezeti tagok most téesztagok átlagos életkora zösség. Sürgősen szorgalmaz­élik át azt a lelki megráz- igen magas, 57, illetve 58 év. ni keU a nagyüzemi telepí­Motiválja továbbá a helyze- téseket. Ehhez esetleg érde­tet az is, hogy a Béke Tsz mes lenne kiegészítő föld­iül hektár szőlőterületének rendezést végrehajtani a köz­80 százaléka, 54 hektár mű- ségben. veit gyümölcsösterületének 74 százaléka szórványtelepí­kódtatást, amit a feketeföldi szövetkezetek az átszervezés után közvetlenül maguk mö­gött hagytak. Ugyanis éppen a gyorsabb előrehaladás, a nagyüzemi jelleg, a közös­ségi boldogulás érdekében, a tésű. A Homokgyöngyében a kisebb-nagyobb sikerrel gaz- 66 hektár szőlő 67 százaléka dálkodó szatymazi téeszek is' és a 83 hektár gyümölcsös 60 lépkednek, fokozatosan fel- százaléka szórványtelepítésű, számolják a szórványgyü- s most tessék csodálkozni, az átszervezést követően másfél évtizeddel az említett terü­let a Béke Tsz-nél 480 darab, a Homokgyöngye Tsz-nél 321 darab parcellából tevődik össze. Felesleges hangsúlyoz­ni, milyen kevés jelentőség­gel bírnak ezek a földek, a mölcsösöket. Nyilvánvaló, hogy azok a szövetkezeti gazdák, akik belépésük óta részesművelőként bizonyos összegek befizetése után mű­velik földjeiket, nem köny­nyen barátkoznak meg a gon­dolattal, hogy a régi fákat, kisüzemi jellegű szőlőket ki- korszerű nagyüzemi gyü­szantják, és nagyüzemi táb- mölcstermesztés, szőlőter­lát alakítanak helyükbe, mesztés tekintetében, a mi­Ezért van, hogy egyre-másra nőségi követelmények szem­fordultak sérelmeikkel kü- pontjából. Természetesen lönböző szervekhez, aminek akadnak olyan területek is, a vége vizsgálatok hosszú amelyek parlagon vannak, sora, és az a megállapítás, amelyekről a termelőszövet­hogy csak társadalmi erővel kezetek csak nagyon nehe­és anyagi segítséggel lehet zen tudnak számot adni, ha kimozdítani a szatymazi sző- egyáltalán tudnak róla. Ezek vetkezeteket megrekedt hely- után nem művészet megál­zetükből. lapítani, a területek nyilván­A sajátos birtokviszonyok tartása nem megfelelő, azt következtében odáig fajult sem, hogy az évenként ismé­a helyzet, hogy maholnap telten megkötendő munka­Szatymazon már alig terem szerződés is sok kifogásolni­a híres őszibarack. Jellemző valót rejt magában, a szőlő-gyümölcstelepítések A szórvány szőlő- és gyü­szabdaltsága, a Béke Tsz- mölcsterületek jövedelmező­ben, a Homokgyöngye Tsz- ségéről nem beszélhetünk, ez ben számolni is alig tudják a termelőszövetkezeteknek az apró parcellákat. Akkor csak bosszúságot és ráfize­se tévedünk, ha megállapít- tést okoz, vagy olyan kevés juk, Szatymaz három terme- tiszta jövedelmet, ami nem lőszövetkezetében a nagyüze- tartható hosszú távon nagy­mi gazdálkodás csak forrná- üzemben. Felszámolásukat az lis. A korszerű, valóban is indokolja, hogy igen rossz, nagyüzemi tartalmú gazdái- leromlott biológiai állapotban kodást akadályozzák a sű- vannak, rűn telepített villák és ta- igen ám, ezzel még nem nyák, a mély fekvésű lege- mondtunk újat, hisz a közös lök és az ezeregy parcella. gazdaságokban egyre éleseb­Ehhez társul anyagi erő hí- ben vetődik fel ez az ellent. ján a gépesítettség alacsony mondás, különösen a fiata­szinvonala, a munkaerőgond, labb termelőszövetkezeti ta­& gok, akik nap mint nap reszt az a közszellem, hogy szo- vállalnak a közös munkában, vetkezeti tagokat fogadnak sérelmezik, hogy bár az ő meg napszámosoknak a jobb vállukon nyugszik a közös­módú egyéniek, vagy a jobb ség, mégis azok járnak jól, módú szövetkezetiek. Ami te- akik a szórványgyümölcsö­A SZATYMAZI GOND na­gyító nélkül látszik csak szatymazinak. De ne szé­gyelljük, tegyük fel a szem­üveget, s akkor jobban lát­juk, tükröződik ebben az egész szegedi járás. Leg­alábbis a homoki földek. Sz. Lukács Imre hát másfél évtizede szeren­csés lépés volt, hogy a szór­ványterületeket egyéni keze­lésben hagyták, mert nagy­sök műveléséből busás ha­szonhoz jutottak, évenként akár 100 ezer forint tiszta jö­vedelemhez is, az adottsá­üzemileg nem tudtak mit goktól, nem utolsósorban az kezdeni vele, az ma már a élelmességtől, a tisztességte­legtöbb esetben gondok, ba- len haszonszerzésre való tö­jok forrása, amiből leginkább rekvéstől függően, csak olyanok húznak hasz- Csakhogy a szórványok not, akik a közös munkában gyors felszámolására a ter­egyáltalán nem, vagy alig melőszövetkezetek pénzügyi vesznek részt. Ugyanakkor helyzetét ismerve, nem lehet ez a művelési forma gazda- számítani. Mindenesetre nem ságtalan, még annál is fá- lebecsülendő az a törekvés jobb, hogy a nagyüzemi gaz- és kezdeti kp és, hogy a Ho­Tovább' képzés KISZ­vezetőknek Hétfőn ' tíznapos tovább­képzés kezdődött a békéscsa­bai KISZ-iskolán a Német Demokratikus Köztársaság­ban dolgozó magyar fiatalok KISZ-vezetői számára. Az NDK minden részéből érke­zett mintegy száznegyven magyar KISZ-vezető politi­kai, kulturális és sportto­vábbképzésben részesül. Köz­ben Békéscsaba üzemeiben megismerkednek a gazdasági munkával, és találkoznak az ott dolgozó fiatalokkal. Közművelődési alap A kultúra munkásai sokszor elmondták az elmúlt évek­ben: sokat kapunk az államtól, a helyi vezető szer­vektől, de ez a sok elsősorban a közművelődés elvi, erkölcsi támogatásában mutatkozott meg, pénzből, anya­giakból jutott a legkevesebb. Legtöbbjük nem is panasz­ként mondja ezt, hiszen a közművelődés munkásai is tud­ják, hogy az elmúlt esztendőkben sok mindenre kellett a tanácsok pénze.j Hány helyen szerepelt például a tanácsok tervében új kulturális intézmény, könyvtár, színpad épí­tése, a fedezet is megvolt hozzá, aztán váratlanul más, sür­gős feladatok kerültek előtérbe, s a pénz is oda ment. Or­vosi rendelő, szolgáltatóház, bölcsőde, óvoda, ezernyi más fontos dolog épült az eredetileg közművelődési célokra szánt összegből. Mindenki megértette ezt, csak a kultúra munkásai sóhajtottak bánatosan: megint egy évvel később valósul meg a mi tervünk. Közismert tények, gondok voltak ezek hosszú ideje, s az ellentmondások feloldására most első lépésként egy igen fontos határozat született: a Minisztertanács elfogadta a közművelődési alap létesítésére tett javaslatot. Három il­letékes szerv — a Kulturális Minisztérium, a Pénzügymi­nisztérium és az Országos Tervhivatal — gazdája a köz­művelődésre szánt alapnak. Ez is jelzi, hogy az anyagi for­rásokat a legfelsőbb szintű tervezés bevonásával, a szak­tárca illetékesei használják fel. A korábbi éveknél több pénz, szervezettebb elosztás — ez a lényege a közművelő­dési alapnak. Az eddigi gyakorlat szerint — amely ezután sem vál­tozik — a közművelődési intézmények létesítését elsősor­ban állami költségvetésből, vállalati és szövetkezeti ala­pokból, társadalmi szervezetek hozzájárulásából támogat­ták. Mindehhez jön új forrásként a közművelődési alap, amely kiegészítő támogatás a művelődéspolitikai célok — elsősorban a közművelődési párthatározatban foglaltak — gyakorlati megvalósításához. Miről is van szó tulajdonképpen? A párthatározatból adódóan a közművelődési alap lehetőséget teremt a mun­káslakta kerületek, települések kulturális intézményekkel való ellátására, a már meglevő intézmények jobb felszere­lésére, a bennük folyó munka színvonalának javítására. A közművelődési alap anyagi biztosítékot jelent egyebek kö­zött oktatási célokat szolgáló sportlétesítmények kialakí­tására, a közművelődési gyakorlat megújítását szolgáló módszerek és eszközök hatékonyabb elterjesztésére. Ma­gyarán: az alap anyagi biztosíték arra, hogy a legfontosabb létesítmények valóban gyorsan, a tervezett időre elké­szüljenek, a közművelődésre szánt pénzt csakis erre for­dítsák, A közművelődési alap felhasználása fokozott felelős­séget jelent a tanácsok, a társadalmi szervezetek, az intéz­mények számára is. Az említett szervek javaslatai kerül­nek a Közművelődési Tanács elé, amely mérlegelve a ké­réseket és a lehetőségeket, dönt a javaslatok megvalósulá­sáról, sorrendjéről. Nő a helyi szervek felelőssége is természetesen, hiszen a közművelődési alap több pénzt, de nem korlátlan anyagi forrást jelent. Nyilvánvaló, hogy sokan jelentkeznek ké­résekkel, javaslatokkal, de remélhetőleg csakis átgondolt, megfontolt tervekkel. A helyieknek kell elsősorban szelek­tálniuk, nekik kell „helyére tenni" az igényeket. Csakis alaposan indokolt kérés teljesíthető, s a helyieknek már ott, az első fokon is tudniuk kell nemet mondani, ha egy­egy kérés teljesíthetetlen, megvalósíthatatlan, ha nem se­gíti az egyetemes és a helyi közművelődés ügyét. A Közműve­lődési Tanács bírálja felül a kérelmeket és dönti el, hogy a kiegészítő jellegű, meghatározott összegű, legfeljebb két évre szóló és a megvalósítás időpontját illetően egy alka­lommal meghosszabbítható hozzájárulás mire fordítható. A közművelődési alap lehetőségeivel való gazdálkodás már a legközelebbi jövőben megkezdődhet, hiszen a hatá­rozat, amely a felhasználás módját szabályozza, hamarosan napvilágot lát, s megjelenésének napján érvénybe is lép. A közművelődési párthatározat nagy lendítőerő volt már eddig is a kultúra munkásai körében. Megvalósítása ér­dekében sok jó elképzelés született és valósult meg. Mind­ehhez jön most e nagy segítséget jelentő anyagi erő, a köz­művelődési alap. Mindenki, aki a párthatározat szellemé­ben eredményesen, újabb utakat, lehetőségeket keres — részesülhet belőle. Mégvalósulhatnak a régóta dédelgetett álmok, ezernyi ötlettel gazdagodhat a közművelődés ügye — van rá anyagi fedezet. KOVACS SANDOR Minden ötödik munkás könyvtárba jár A népfrontmozgalom az olvasókuitúra fejlesztéséért Százával jelentkeztek a könyvtárak, hogy részt vesz- mészettudományi érdeklő­nek abban a versenymozgalomban, amely az „Olvasó désnek elébe menve, azt erő­munkásért" jelszóval bontakozott ki — a 30. felszabadu- sítve: hozzájáruljanak a lási évfordulóra készülődés jegyeben — a Hazafias Nép- munkásolvasók világnézeti front kezdeményezésére. és szakmai fejlődéséhez. minden A központi könyvtarak, a tanácsi és a szakszervezeti Azt a célt tűzték ki az 23 százaléka, azaz: „Olvasó munkásért" pályázat ötödik munkás veszi igény- fanacsl. es a szakszervezeti szervezői, hogy a könyvtá- be. Nemes cél, hogy az „Ol- f , „„ 1 k°zp.onI rak — működési feltételeik- vasó munkásért" pályázat " """ tok gyakorlati segítséget nyújtanak mindazon műve­nek és szolgáltatási lehetősé- eredményeként ez az arány :V ~J—-«•- .n*.—".„ve­geiknek egyre hatékonyabb emelkedjék. Ennek érdeké- } Si, közössegek, szocialista kihasználásával — tegyenek ben a könyvtáraknak foko­meg mindent a munkásság zott figyelmet kell fordítani­brigádok, körök és irodalombarát-' tanulóközösségek — az iparban, az építőipar- uk a szocialista brigádok onyvt!ri vállalasa,inak tel" ban, a kereskedelemben, a tagjaira, a szakmunkástanu- J6sltésehez' melynek tagjai közlekedésben, a kommuná- lókra és ifjúmunkásokra va- ,yan uzemben dolgoznak, lis üzemekben dolgozók —, lamint a bejáró munkásokra, ? .nmcs fo hivatású valamint a szakmunkástanu- a munkásszállások lakóira. könyvtaros, lók művelődésének könyvtá- Azzal az elhatározással áll- A könyvtári vállalások tel­ri eszközökkel való előmoz- tak most csatasorba a jesítését, eredményeit orszá­dítása érdekében. könyvtárak, hogy a szakmai gosan értékelik, és az „Olva­Közművelődési könyvtá- tájékozódási és önképzési só munkásért" pályázat rainkat jelenleg az ország igényeknek, valamint a tár- eredményét 1975 áprilisában fizikai dolgozóinak mintegy sadalomtudományi és ter- hirdetik ki.

Next

/
Thumbnails
Contents