Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

4 • VASÁRNAP, 1974. AUGUSZTUS 11. Egy födél alatt Hetek óta hordozgalok magamnál egy névtelen leve­let. Elveim Bzerint ugyan a papírkosárban lenne a he­lye, njégis ott lapul a tás­kámban, s ha keresek vala­mit, minduntalan kezem ügyébe akad. A tartalma sem hagy nyugton. Egy magát K. Lászlónak nevező tarjáni lakos írta a panaszos-haragos sorokat egy házfelügyelőről. A már meggyűrődött papíron olva­som, hogy az egyik vasár­nap délután a paneffalak kö­ze szorult íullasztó meleg­ből levegőre vágyott a csa­lád: papa, mama. két gye­rek. Turjánban találtak egy forgalomtól és házaktól tá­volabb eső zöld sávot, ahol le is horgonyoztak éa tollas­labdáztak. „Alig kezdtünk el játszani" — írja a papa — "amikor előjött a házfel­ügyelő és mint valami bű­nözőket, vagy huligánokat, mindennek lehordott ben­nünket azért, mert rá mer­tünk menni a fűre. Békés ember lévén két kisgyere­künkkel a közeli húz szeme­láttára megszégyenülten el­oldalogtunk.* S végezetül felteszi a kérdést: egyálta­lán, meddig terjed egy ház­felügyelő „hatalma"? fogalmazzunk harag és in­dulatok nélkül: melyek a kö­telességei és jogai a házfel­ügyelőnek — a lakótelepe­ken? Nem érdektelen a kérdés, hiszen ez a munkakör is megváltozott az elmúlt évek során. Más egy négy-öt la­kásból álló épületnek gond­ját viselni, mint egy öt­lépcsőházas, négyemeletes­nek, vagy egy toronyháznak. Es másként alakulnak az emberi kapcsolatok is a na­gyobb épületekben. Nem úgy szomszédja egyik lakó a másiknak, mint egy föld­szintes régi házban, s a házfelügyelőnek sem csupán három-négy, vagy akár tíz családdal kell „kijönnie". Köztudott, hogy az IKV őrül, ha egyáltalán talál gondnokot vagy házfelügyelőt. A mézesmadzag, amivel csa­logatni lehet az embereket erre a munkára: a szolgálati lakás. De akinek szüksége van vadonatúj, szép hajlék­ra, még nem biztos, hogy alkalmas a házfelügyelői teendők ellátására. Az ideá­lis az lenne, — tudtam meg —, ha fiatalemberek je­lentkeznének valamilyen hasznosítható szakma bizo­nyítványával a zsebükben, A fiatalasszonyoknak is örül­nek, főleg, ha a férj segí­tőkész ezermester. Csakhogy a nők előbb-utóbb szülnek, s miért ne használnák ki ők is a gyes-t: három évig nem dolgoznak. A férj vál­lalata vagy engedélyezi a mellékállást addig, vagy nem. S ha nem, gazda nél­kül marad a ház, hiszen a lakás foglalt. — Reméljük, elégedettek a bérlettel! lenne egy kifüggeszthető tá­jékoztatóra, amely a házfel­ügyelök feladatait sorolná fel. Az lKV-nál csak a ház­felügyelői munkaszerződést tudták megmutatni, amely­ben pontokba foglalva ol­vasható, mi mindenre „kö­teles" a munkavállaló a ta­karítástól a kapuzárásig. A lakóknak ez nem jut a ke­zükbe, tartalmát a házfel­ügyelő idézi olykor-olykor. Nem árt egy mondatot ki­másolnunk a panaszos le­vélíró megnyugtatására: „A házfelügyelő ... köteles a la­kók iránt tárgyilagos, és a szocialista együttélés köve­telményeinek megfelelő elő­zékeny és udvarias maga­tartást tanúsítani''. De ezt ők ls elvárhatják a lakók­tól. Túlzás lenne azt állíta­nunk, hogy új bérházakban mindenütt, mindig teljes a nyugalom. S ha mégis elő­fordul, az a véletlen műve: jó emberükre találtak a la­kók a házfelügyelőben, ő pedig szerencsés összetéte­lű, ritka csendes-rendes-tisz­ta lakókra. A valóságban azonban az együltlakáB nem sok emelet boldogság. Elő­fordul, hogy a házfelügyelő — végre némi „hatalom­hoz'^ jutva úgy érzi, mint a levélbeli is, ő a ház ret­tenthetetlen ura, akaratát, legyen az jogos, vagy jog­talan, kérlelhetetlenül, akár gorombán is rákényszerí­ti a lakókra. A* említett eset­ben éppen önkényesen intéz­kedett, hiszen az a zöld sáv már közterület, s bizony meg kell engedni, hogy a füvön játsszanak a gyere­kek. Az IKV-nál is azt hal­lottuk, az ő jelszavuk: első a gyerek, aztán a fű-fa-virág. 1 És itt álljunk meg egy pil­lanatra! Tudjuk, a lakók sem angyalok, sőt a gyere­kek sem. Az összezördülések elkerülése érdekében nem kellene megvárniuk a szü­lőknek, hogy a nagyobbacs­ka gyerekeket a házfelügyelő „nevelje" a maga módján a fék, a virágok szeretetére, megóvására. Aztán nem sza­bad zokon venni, ha szóvá teszi a harmadik emeletről a fejére pottyant üres konzev­ves dobozt. És joggal mér­gelődhet az a házfelügyelő is, aki a szépítés szándéká­val szeméttartókat készített a ház elé, s reggelre kelVe hogyhogy nem, eltűntek. Lakva ismerik meg egy­mást az emberek, tartja a mondás. De ez az ismerke­dés akkor seni súrlódás­mentes, ha két ember kerül egy fedél alá, hát még. ha több család! Azon túl, hogy előírás^likai sfcúxUyozZa : a, tanács, az IKV ezt az együtt­élést, össze kellene ülniük a lakóknak néhanapján a házfelügyelővel együtt, Eze­ken a lakógyűléseken meg­ismeanék egymást, megtud­nék. Tiosv a fölöttük és mel­lettük lakóknak például mi­kor szokott aludni a kis­gyermeke, s addig az egy-két óráig akkor nem fúrat lyu­kat a falba. Ha nyugodt légkörben megbeszélik a lakók közös dolgaikat, ritkábban kerül sor házi perpatvarra. Chikán Ágnes Olvasópályázat a szovjet könyv ünnepére Az idén is megrendezik az őszi hónapokban a Szovjet könyv Ünnepét. Ebből az al­kulomból a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat olva­sópálydzatot hirdet Miért tet­szett? címmel a Szovjetunió népeinek klasszikus és kor­társirodalmából. A pályáza­ton résztvevők választhatnak bármelyik korból és bármi­lyen műfajból, a régi orosz népdaltól a mai észt elbeszé­lésekig a klasszikus regény­től a modem drámákig bár­mit, Érdemes tehát , átbön­gészni. az otthoni könyves­polcot. ellátogatni a könyv­tárakba. betérni a könyves­boltokba. Ki-ki megtalálhat­ja érdeklődésének ős ízlésé­nek megfelelő könyvet a klasszikus orosz és á mái szovjet irodalom hatalmas terméséből. Az olvasmány­élményeket maximum öt gé­pelt oldalon szeptemher 15­ig kell beküldeni a Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat címére (1370. Budapest, Népköztársaság útja 21.). A pályázat jeligés. Az ünnepé­lyes eredményhirdetést a szegedi Technika Házában megrendezésre kerülő szov­jet könyvkiállítás ünnepé­lyes megnyitóján tartják. El­ső díj egy könyveitkel meg­rakott könyvespolc. A má­sodiktól tizedikig 200-tól 1000 forintig terjedő értékben könyvutalvány a díj, A nyer­tes pályaműveket közli és honorálja a Könyvjelző és a Könyvvilág című lap. A pályázatot ktfró Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat azoknak a pályázni kívá­nóknak. hkik még nem dön­tötték el, mely könyv kap­csén vegyenek részt e ne­mes veTélkedésben. ajánló­jegyzéket készített. Az . itt felsorolt könyvek kaphatók a könyvesboltokban. Arda­matítkiji Leningrádi tél, Bondarev: Égő hó, Csttja­nov: Sztálingrádi napló. Mm szovjet líra. Férjhez mennek az angyalok. Grraszímojy öt nap pihenő, Pnktanov: Egy nap az egész élet, Kuusberg: Forró nyarunk van, Nadibim Elbeszélések, Nyekraszov: Fordul a kerék. Puskin: Anyegin, Sefner: A bánat nővére. Solohov: Emberi sors, Szimonov: Nem szület­tünk katonának, Élők és hol­tak, Utolsó nyár, Szmirnov: Katonavonat. Sladnyuk: A háború, Vastiljev: A hajna­lok itt csendesek. Jó néhány könyvből nagy sikerű film is készült, amelyeket láthattunk az elmúlt hónapokban. A szovjet könyv ünnepe alkalmából rendezendő nagy­szabású könyvkiállítást októ­ber 10_én 10 órakor nyitják meg Szegeden, s ez a három tízes szám utal Szeged fel­szabadulásának 30 éves év­fordulójára^ Kétezerkétszáz féle könyvet mutat be ez a tárlat, melyhez kapcsolódik egy szovjet vándor-könyvki­' állítás, mely követi a sZOV­jet csapatok egykori útvona­lát, Battonyától Nemesmed­resig. Vándorol a mérsékelt égöv Az utóbbi néhány évben a Szaharától délre eső terüle­tek, Valamint India egyes részein egyáltalán nem esik az eső. Az éhínség is sürge­ti, hogy a mesterséges hol­dak és számítógépek segítsé­gével oldja meg az emberi­ség a hosszú távú időjárás­jelzést. Több éve folyik ilyen kutatásra kelek-aflgjiai egye­temekén. ' A meteorológiai adatok az utóbbi két évtizedben az északi félteke déli szélén .a csapadék Csökkenését mu­tatták, ettől, a vonaltól kis­sé feljebb viszont több volt a csapadék. Ügy tűnik, hogy a mérsékelt égöv ktsSe délre csúszik. A mérések azt is Jelzik, hogy — legalábbis ebben a században — «• me­teorológiai események és a Föld mágneses terének vál­tozásai párhuzamosan rút­nak. A földmágnésésségre viszont hat: a Nap mágne­ses viselkedése. Naptevékenység idején a Napról érkező kozmikus su­gárzás közvetlen hatását is megfigyelték. Az Alpok csú­csain pl. kimérhető, hogy ilyenkor a levegő izotóp­aránya oly módon változik meg. hogy abból a felsőbb légrétegek lefelé való keve­redésére következtethetnek i az AlaszJiai-öbölben pedig biztonj/os ' 4í ? légáramlatok kialakulása figyelhető meg' Ezért kiszámították, hogy mekkora energia én a Föl­det a naptevékenységből származó sugárzások formá­jában? A számítások szerint e* az energia oly kevés, hogy nem indokolhatja a nagymértékű meteorológiai változásokat. A tudomány­ban Ilyenkor ún. „trigger"­mechanizmust tételeznek fel. azaz azt, hogv a hálás csak közvetve indítja el a folya­malöt. A Nap aktivitása 11 éVés periodicitást mutat, és ezt a meteorológiai változások is követik. Sajnos, azonban ezen az alapon nem lehet hosszú távú időjárásbecs­lést végezni, meri egy-egy napciklus lefolyása a Ciklu­son belül teljesen egyéni, és a múlt századra visszanyúló adatok szerint nem ismétli önmagát. Még azt sem is­merjük, hogy miért éppen 11 éves a periodicitás. Van nljVn "nizél." nidij*!ÍsA=rUtt a Venus. a Főid. tk MeVkur, mint a legközelebbrbotygók, továbbá a Jupiter, mint a legnagyobb bolygó árapály­jelenségeket idéznek elő a Napban. A számítások sze­rint a legnagyobb dagály és a maximális napfolttevé­kenység ideje egybeesik. A számított úrapályhatás vi­szont megint nagvoh kicsiny, és nem mágneses jellegű, Mindezek tehát dürva kö­zelítések. könnyen lehetsé­ges. hogy részleteiben téve­sek. de támpontot adnak a további kutatásokhoz. Az ingatlankezelő válla­lat gondjait hallgatva az az érzésünk, örülhetünk, hogy egyáltalán van, aki vállal­kozik erre a munkára. Dc mi is a teendőjük a házfel­ügyelőknek? Vajon ők is­merilc-e ezeket az elváráso­kai, amelyekért a fizetésü­ket a szolgálati lakást kap­ják. S tudják-e a lakók, mit kérhetnek a gondnoktól vagy a házfelügyelőtől, s ő mikor figyelmeztetheti a la­kókat? Van-e valami nyom­tatott előírás, amely eleve kizárja, hogy bizonyos vi­tán felüli kérdések miatt belh iború törjön ki egy-egy lak Ah -.ban V Mint kid '"ölt: a lakóhá­zak rendjét tartalmazó nyomta' -y — hiánycikk. Tarja'1'- 7 elvétve látni ilyet a lépcsőházakban. Igaz ugyan, hogy 1005 óta már el­avult, de míg a tanács nem készíti el az újat, ez érvé­nyes. Ugyancsak szükség Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események if Szegedi Napló, 18B2, szeptember 11. Vtltar a koldustarisznyában. — Mankó-háború. — Nagy vihar ütött ki odakint a tanyákon a kol­dus-tarisznyákban. A „helybéli" kódistarisznya éhesen kiabál a jött-ment vidéki kódlsfarlsznya ellén. mely minden falatot „elkanalaz" a ben­szülött, becsületes kódislarisznya elől. Az ellenséges kódistarisznyák régóta farkas­szemet néznek egymással. Ha a hhtóség nem fo­gadja el az üzleti érdekeiben súlyosan megtá­madott tanyai koldusok védelmi reformját, úgy maholnap kiüt a határban a mankó-háború. Az pedig czifra dolog lesz: a sánták elkezdenek fut­ni, a vakok szeme kinyílik, és a némák nyelve csataordításban tör ki. Erre azonban talán iflégse kerül sor, az alsó­tanyai koldusgyűlés memoranduma már Pálfy Ferencz polgármester előtt fekszik. Abból kitetszik, hogy a kódistarisznyából szükség esetén nagyobb humor kerül ki néha. mint kenyér és mint szakemberek egy csapásra megoldják, a mit a rendőrhatóság évek óta nem tudott megoldani: a koldus-Ügy rendezését. Nem gúnyolódunk, melegen ajánljuk a főkapi­tány úr figyelmébe a kódis-gyűlés memorandu­mában kifejtett reformot. Végre is nekik igazuk van. Azt a konkurrert­cziát, amivel a körülfekvő vidék koldusai a sze­gedi tanyákon az ő tarisznyáik ellen dolgok­nak, nem tűrhetik el: ők a határ törvényes kol­dusai, aldk itt „születtek", itt „adóztak", Itt „nyomorodtak el", Itt akarnak meghalni, de nem — éhen. Hogy védelmezzék meg hát őket az idegen koldusoktól? Erre két módus-vivendit javasolnak: 1-ször: Olyan rendeletet adjon ki a hatóság a tanyai kapitányok és esküdteknek, hogy 5—10 frt bühtetéssel sújtassanak azok a családok, akik mindenféle vidéki áinyomorék köldúsok számára lakhelyet és alamizsnát adni merész­kednek. | 2-szor: Hogy a szegedi koldüsök fölismerhe­tek legyenek, mint a rendőrök számozott jel­vénynyel láttassanak el. Volna még egy harmadik követelésük, de ezt leszavazták. Ez pedig az Volna, hogy aki a jelvényes kol­dusoknak tisztességes alamizsnát nem ad, 5—10 frt-ig terjedő bírsággal sújtassák. Azonban csak két szavalattal vetették el ezt az indítványt, azon indokolással, ámbár az olyan hitetlenek, akik a szegedi koldust alamizsna nélkül bocsátják el — nem 10, de 100 frt bír­ságot ls megérdemelnének, mindazonáltal a kol­dus-gyűlés nem kíván a közönség nagylelkűsé­gére pressziót gyakorolni. Ennélfogva a sérelmöket és a koldus-ügy ren­dezésére vonatkozó reformot a következő szö­vegezésben nyújtotta be ma a kiküldött három tagú küldöttség: egy sánta, egy vak és egy pú­pos — Pálty Ferencz polgármesterhez; Szeged szab. kir. város Nagys. Pálfy Ferencz polgármester úrnak! Helyben. Alólirottak siralmas panaszunkkal, de alázatos kérésünkkel fordulunk Nagysága kegyes színe elé, hogy bennünket meghallgatni és az alább elősorolt bajunkon segíteni kegyelmét kérjük. Ugyanis: Ml alsótanyai koldusok annyira elvagyunk nyomva, már mai nap a. tekergő, csavargó, bi­tang, áinyomorék kéregetők által, hogy ma hol­nap éhen kell meghalnunk; mert például ezen bitang kéregetők mindenütt előttünk járnak és ami több: beédesgetik magukat éjjeli szállásra és ígv minket becsületes helybeli koldusokat a nép előtt kisebbítenek alamizsna helyett, gyak­ran pirongatást kapunk, Mi, kik szegedi születésűek és illetőségűek va­gyunk, itt adóztunk és ityt nyomorodtunk el, kénytelenek leszünk maholnap ha éhen meg nem halunk, a város könyör kenyerére szorulni, ha ezek az előttünk kanalazó hazátlan csavar­gók ki nem szoríttatnak a város határából oly formán tudniillik, hogy Nagysága kérésünk alap­ján Oly rendeletet ad ki a tanyai kapitányok­nak, esküdteknek, hogy azoknak a neve adassék be 5—10 frt büntetés alá, kik az Ily csavargó ál­nyomorék koldusok számára lakhelyet és ala­mizsnát adhi merészkedik. Továbbá kérjük szé­pen Nagyságát, hogy a helybeliek, azok közt is teljesen nyomorék koldusok hogy mint szege­diek fölismerhetek legyenek, Nagysága jóváha­gyása folytán mint a rendőrök például számo­zott jelvénnyel láttassanak el, így a jelvény ál­tal a helybeli koldusok felismertetnének. Mi itt helybeli becsületes nyomorék koldusok 30—35-en vagyunk. Télen különösen a csavar­gókkal 230-ra is halad a számunk. Minélfogva ismételten kérjük Nagyságát, szí­veskedjék a fentebb elősorolt bajunkon miha­marabb orvosolni. Ki egyébiránt maradtunk Nagyságának Szeged Alsótanyákon, 1892. évi szeptember 10. legalázatossab szolgái: Horváth Antal, Katus János, Kormány Antal, Halász Antal, Lippai János, Kurczina Pál, Kurczina János, Arat/ás József, Sziráky István, Kis András törvényileg engedélyezett tanyai koldusok. Látni való e Bírálómból, hogy a mi koldusaink panasza egészen alapos és reméljük is, hogy a „Nagysága" biztosítja is az ő számukra a bitang jött-ment vidéki konkurenczia ellen — a sze­gedi határt. (Folytatjuk.) *

Next

/
Thumbnails
Contents