Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

(CSÜTÖRTÖK, 1974. AUGUSZTUS £ 5 Ma este főpróba Befejeződtek az egyetemi, főiskolai felvételik Gyorsmérleg az eredményekről A nappali, esti és levelező tagozatokon egyaránt befejeződtek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák. Az első, — nem végleges — adatok szerint összesen 71 867en írták meg írásbeli dolgozataikat, illetve feleltek a felvételi bizottságok előtt. Legtöbben — szám szerint 42 774-en — a nappali tagozaton felvételiztek. (Az 1974—75-ös tanév nappali tagozataira mintegy 15 500 elsőévest vehetnek fel a felsőoktatási intézmények.) Hasonlóképpen jelentős volt az érdeklődés az esti—levelező fakultások iránt is, amelyekre együttvéve 29 093-an pályáztak — az esti tagozatra mintegy 18, a levelező tagozatra pedig mintegy 33 százalékkal többen, mintáz előző tanévben. A túljelentkezéseken kívül az idén is jellemző volt a pályázók egyes karok, szakok közötti aránytalan és egyenetlen megoszlása. Most is előfordult például, hogy azokon a karokon és szakokon, ahová túl sokan pályáztak, viszonylag magas pontszámmal Is el kellett utasítani jelentkezőket, míg másutt kisebb pontszám is elegendő volt a felvételhez. Az idei felvételik általános jellemzője volt a szakemberek szerint, hogy magasabb pontszámot értek el a jelöltek, mint a korábbi években. Különösen az írásbeli munkák sikerültek Jobban a várakozásnál. Ennek következtében a „mércét" — szaknyelven a relatív pontszámot — magasabbra kellett emelni, vagyis ebben az esztendőben — éppen azért, hogy a jók közül a legjobbakat kiválaszthassák — általában többet kellett produkálni az egyetemre jutásért. Az oktatásügy Illetékesei kedvezően értékelik a közös — érettségi és felvételi — írásbeli felvételi vizsgáztatás tapasztalatait is. Bár az értékelés többletterhet ró a felvételi munkát végző pedagógusokra, szívesen vállalták a pluszmunkát, mert a teljesítmények reálisabb összevetésére adott lehetőséget. Üjdonság volt az idén, hogy a középiskolai tanárok is részt vettek a felvételi bizottságok munkájában. Jelenlétük eredményesnek bizonyult: reálisan tájékozódtak a felvételi követelményeiről, az országos színvonalról, ugyanakkor folyamatosan tájékoztatták a bizottságokat a középiskolai követelményekről, segítettek abban, hogy csak a tananyagcsökkentés révén módosított tantervi anyagot vegyék figyelembe a felvételiken. Az elmúlt napokban a pályázók többsége postán megkapta a felvételi eredményéről szóló értesítést. Azok a jelöltek, akik elérték a felvételhez szükséges pontszámot, de felvételt nem nyertek, értesítést kaptak, hogy elért pontszámaikkal a jövő évben ugyanazon ászakon — újabb felvételi vizsga nélkül — pályázhatnak. Az egyes karok felvételi bizottságai döntöttek arról is, hányan és kik kezdhetik meg tanulmányaikat a következő tanév elején, illetve kik nyernek előfelvételi az 1875—76. tanévre. Pótfelvételt a következő tanévre az Idén a felsőoktatási intézmények már nem hirdetnek meg. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 Szovjet balett művészek / a téren augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrássművész kiállítása a Közművelődési Palota kupoA haleftmester Kedves Bópeer Hétvégére ismét vidám, szórakoztató műsorokkal örvendeztette meg nézőit a televízió. Szombaton este Kellér Dezső műsorának, Az én kabarémnak második, befejező részét vetítették. A konferanszié Kellér, ismét megnevettette közönségét. A Ktilönlcges Színészmúzeumban képet kaptunk humorista munkásságáról, megismerhettük sokoldalú humorát, karikírozó képességét, meggyőződhettünk ötletgazdagságáról. A műsor végén már személyes, jó ismerősként váltunk el tőle. Vasárnap a Nagy szerelem című francia filmvígjátékot láthattuk. Néhány szellemes, szatirikus jelenete egy estére kellemes szórakozást nyújtott, de Pierre Etaix filmje sem | emelkedik ki az utóbbi hetekben műsorra tűzött vígjátékok közül. Bizonyára sok nézőnek szerzett örömet kedd este a Nyitott könyv legújabb adása. Déry Tibor könyve a Kedves Bópeer pár hónapja jelentkezett a könyvpiacon, példányait napok alatt elkapkodták. A televízió, amint már többször is tapasztalhattuk, ismét frissen követte a nyomdai megjelentetést A Nyitott könyvsorozatban rendszeresen bemutatják a mai magyar irodalom új alkotásait. Kiváló színészek közreműködésével az egész művet, vagy egyegy részletét jelenítik meg. A megfilmesített írásokat hozzáértő kommentár egészíti ki. Dicsérendő a televízió törekvése, rendszeresen képet ad irodalmunk fejlődéséről, híres vagy kevésbé ismert írók munkájáról. Akik már olvasás útján megismerték Déry legújabb könyvét, kíváncsian ültek a képernyő elé, vajon a film nyelvén ugyanazt mondja-e a Kedves Bópeer? Kabay Barna rendezésében a kamerák elé vitt Bópeer nem veszített lírai hatásából, fino. man árnyalt lélektana sem szenvedett kárt. A könyv egy öregember személyes, inkább csak magának szánt vallomása, elmélkedése, ironizálása, öregségről, elmúlásról. Az idős író emlékeit maga mondja el — Páger Antal megformálásában páratlanul hiteles —, mintha csak hangosan gondolkodna, mintha sokszor észre sem venné, hogy legbensőbb gondolatait, érzéseit ki is mondja. Hogy mégis indokolt legyen a hangos elmélkedés, egy-egy pillanatra a zajtalanul működő magnetofonra irányul a kamera. Páger Antal emlékezetes alakítást nyújtott. Megszámlálhatatlan, különféle zsánerű szerepben láttuk már, nem egy kitűnő játékára emlékszünk. Mégis, el tudta feledtetni velünk, hogy színész, hogy Páger Antal; a jól ismert arcot és hangot valóban az öregséggel birkózó-ka jánkodó író arcának és hangjának hittük. Olyan érzést keltett, mintha a pattogó, gúnyos mondatok, a csendes kétségek ott és abban a pillanatban születtek volna. Egyszóval, észre sem vesszük, hogy megírt szerepet játszik. Jancsó Sarolta főiskolai hallgató és Szacsvay László méltó partnerei voltak. Ladányi Zsuzsa m. Művelődéselméleti Nyári Egyetem előadásai áz MTA Szegedi Biológiai Központjának előadótermében, délelőtt 9-tőL XV. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum képtárában, szeptember 16-lg. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, szeptember l-ig. Kátal Mihály tűzzománc műveiből kiállítás a Képcsarnok bemutatótermében, augusztus 2-ig. Mészáros Dezső szobrászművész szabadtéri szoborkiállítása a Móra-parkban, ben mutatták be Bizet— Scsedrin Carmen-szvitjét, amelyet már 6 koreografált és rendezett. Azelőtt pedig, még Moszkvában, Petrov Poémáját és Prokofjev: Klasszikus szimfóniáját. Februárban Szegeden járt, az itt látottak alapján irányitotta Minszkben A hatytyúk tava szereplőgárdájának felkészülését. — Eddig csak kőszínházakban mutattuk be a darabot A tér atmoszférája egészen más, de ez sem az én munkámat, sem a táncosokét nem befolyásolja különösebben. A koreográfia változatlan, tehát ugyanazok az instrukciók Is, bár a két szegedi előadás nyilvánvalóan különbözik majd egymástól. Természetesen nem a produkciók művészi színvonalának különbségéről van szó, a közönség két egyenrangú bemutatót láthat. Csak arról, hogy mások a szereplők, és minden művész egyéni módon érzi-értelmezi feladatát — Táncosainknak a dómszínpad méretei sem okoznak különösebb gondot, részben azért, mert a legjobbakat hoztuk el Magyarországra. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a szovjet színházakban általában nagyok a színpadok. A moszkvai nagyszínház vagy a Kreml színpadtere — mindkettőt jól ismerik az együttes tagjai — körülbelül ugyanakkora, mint a szegedi. A felkészülés idejére saját színpadunk méreteit is átalakítottuk, nem használtuk azokat a technikai eszközöket, amelyek a Dóm téren sem állnak a rendelkezésünkre. A világítással fordított a dolog, hiszen itt igazán kiválóak a berendezések. — Milyen tervekkel készül a következő minszki szezonra? — ősszel a Tyll Eulenspiegelt visszük színpadra, szép feladat lesz. Terveink szerint még két előadást rendezünk a következő évadban: Andrej Petrov leningrádi zeneszerző művére készített koreográfiámat mutatjuk be. Címe; A világ teremtése. A másik pedig egy Csajkovszkij-balett lesz. j S. E. I Kedden délután érkezett Szegedre a minszki balett. Tegnap, szerdán, kiadós próbatermi gyakorlatok után, este megismerkedtek a szabadtéri színpaddal. Az együttes vezetői eldöntötték, hogy a szombati bemutatón Nyina Mihajlovna Poutoua siflis József felvétele < táncolja Odette-Odilia szerepét, Zlgfrid herceg JevgenyiJ Nylkolajevics Pavloviés lesz. Képünkön a minszkiek előadásának egyik látványos jelenete. Az együttes ma, csütörtökön este tartja főpróbáját a dómszínpadon. Iájában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékklállitás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. A tápai gyékényszövés. Kiállítás a tápéi művelődési házban, augusztus 24ig. A Fonográf együttes koncertje az újszegedi szabadtéri színpadon, este 8 órakor, rossz idő esetén augusztus 6-án. Tavaly töltötte első évadját a minszki színháznál Valentin Nyikolajevics Jelizarjev, vezető balettmester. Nagyhírű intézetekben végezte tanulmányait: a Leningrádi Állami Akadémiai Táncművészeti Iskolában koreográfiát tanult, majd Moszkvában konzervatóriumba járt, aztán ismét Leningrád következett, a Rimszkij-Korszakov konzervatórium balettmesteri ka« rán végzett. Utolsó iskolaéveiben már rendezett: tévébaletteket, egyfelvonásosokat, operai betéteket, koncertszámokat — különböző színházaknál, stúdiókban, televízióban. Nemrég MinszkA vizsgán táncoltam twM •• . closzor Odette-Odilia: Brzsozovszkaja Vállig érő, sötétbarna haj keretezi a törékeny, kislányos balerina arcát. Nem ilyennek képzelte az, aki a televízió jóvoltából látta vasárnap este A hattyúk tavinak rövid jelenetében táncolni. Ludmilla Brzsozovszkaja egészen másként fest színpadi jelmezben, mint a szegedi tartózkodás első napjának reggelén. — Tízéves koromban jegyeztem el magam a tánccal, majd nyolc évig tanultam a Belorusz Állami Táncművészeti Iskolában, s immár nyolc éve vagyok tagja a minszki balettnak. Mostani magyarországi turnénk során a szegedi szabadtéri színpadon A hattyúk tavának főszerepét táncolom. Ehhez a szerephez nagyon kedves emlék fűz, hiszen a Csajkovszkij-balett részletét táncoltam az iskolai vizsgaelőadáson is. Azóta is egyik legkedvesebb szerepem. Pedig Ludmilla nem panaszkodhat. A nyolc év során tizennégy balett főszerepét táncolta. Az első és máig legemlékezetesebb: Solvejg a Peer Gynt című balettben. Júlia volt a Rómeó és Júliában, Mária a Bahcsiszeráji szökőkútban, Frigia a Spartacusban, Isolda a Tristán és Isoldában, s táncolta a Giselle címszerepét is. Szerepelt néhány belorusz szerző modern hangvételű balettjében, többek között a Bál után és az Alpesi ballada címűekben. A klasszikus és modern balett kapcsolatáról a következőket mondja: — A klasszikus balettismeretek elsajátítása a kezdet, az alap, amelyre bármit lehet építeni. Színházunk repertoárjában egyaránt találhatunk klasszikus és modern darabokat. A modern balettek sokkal összetettebb mozgáskompozíciókat követelnek, bonyolultabbak, nem olyan tiszták, világosak és egyértelműek, mint a klaszszikus balettalkotások. Anynyit még el kell mondani, hogy nálunk öncélúan, csak a zenéért vagy a táncért nem mutatnak be új műveket. A legmodernebb hangvételű táncok is komoly gondolatokat hordoznak. Odette-Odilia szerepe minden balerina álma. Erről a szerepről így vélekedik Ludmilla Brzsozovszkaja: — A klasszikus, sokak által ismert és táncolt balettben nagyon nehéz újat nyújtani, bár természetesen minden táncosnő célja-álma olyan figura megformálása, ahol kifejezésre tudja juttatni egyéniségét Én is ezt próbáltam meg a szűk lehetőségek határain belül. Habár A hattyúk tava túl van a kétszázadik előadáson, a mostani turné számomra mégis sok izgalmat rejt. Állandó partneremet, JurijTrojant elutazásunk előtt néhány nappal operálták, így új társammal, a vasárnapi előadás, kissé beugrásnak is számít. T. L. 4