Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-10 / 186. szám

4 VASÁRNAP, 1974. AUGUSZTUS 11. KISKERTEK Keletjük van a kiskerteknek, üzemekben a legkorszerűbb gondőkat, intéznivalókat, Aki csak teheti, megragaszt technika hódít, a tudomány készpénzben megváltják a a város közelében néhány legújabb vívmányai. A ház- szövetkezeti gazdáktól a házszáz négyszögölnyi telket, táji és egyéb földeken, kis- táji földet, ami még több művelgeti és szívesen tölti kertekben tetemes termelő- bosszúságra, súrlódásra adráérő szabad idejét a ter- eszközök halmozódnak fel, hat alkalmat. Jetben Az idő múlásával ami része nemzeti vagyo- Az utóbbi években lettünk hobbiházat vagy ertékesebb, nunknak. Van olyan becslés kiskerttulajdonosokká, hétdragabb epületet emel, ré- is hogy az álloeszkbzok ér- végi hazakkalN biró honpol_ 8?ntux.müí télíC 6 milllárd fonnt ko* gárokká, amit nagyban előri, hétvégi kikapcsolódások, rüli. segítettek az ésszerű rende" gyerekeknek kell a jó leve- Felesleges lenne részleletek, határozatok, s a terg6 stb., másrtezt mert telik teznunk, hogy a joszágallo- mel&zövetkezetek a nagyanyag. erejéből energiaja- many hany szazalekát ta- üzemi művelésre alkalmatlan ból és szabad ideiéből. A láljuk ezekben a ma még területeket parcellázhatták és kiskert egészség es haszon, nélkülözhetetlen kisuze- munkásoknak, aikaimazottaka,.1í"ylg- nak eladhatták a város körA szegedi kertek hasznos- nél intenzívebben kamatoznyékén. Két esztendővel ezés több mint 800 ezer kisegítő gazdaságot számoltak meg, az utóbbiba értendő az üdülőtelkekkel rendelkezők A bizonyítás tehát felesleságéról értéktermelő funk- tassák az előnyeit, használ- ,őt, h'zánkban csaknem 800 ciójáról ne .s beszéljünk, hí- ják fel közösségteremtő eré- háztá üt 20 ezer eevénit szen ismert, tavasztól őszig nyeit. Példának említhetjük "nn vlf" ontják a zöldség-gyümölcs- azért, hogy a baromfiálloféléket, könnyítenek a ke-'mány 64—65 százaléka ezekreskedelem és a fogyasztók ben a gazdaságokban van. helyzetén. Közhelyszámba Részletezhetnénk azt is, szam ís megy, a szocialista nagy- hogy az árutermelésben év- a üzemek után a házikertek- ről évre több tízmilliárd főben, hobbiföldeken, háztá- rinttal szállnak be a mezőji földeken egyre-másra ter- gazdaság bruttó termelési Ses; a kiskert-mozgalom jednek el azok az intenzív értékéhez, s egyes alapvető megtalálta értelmét, kisegítő kultúrák, zöldség-gyümölcs- ágazatokban szerepük pó- gazdálkodás. A hangsúly félék, amelyek kisüzemi vi- tolhatatlannak tűnik, de nem azon van inkább, hogy a szonyok mellett is alapos szabad csak ebből a szem- rendkívül sokféle, sokoldalú felkészültséget, bizonyos fo- pontból ítélkeznünk. A ter- tevékenységet valamilyen forkú szakmai ismereteket, melés nagy részét házon be- mában összefogják, közelítmüveltséget követelnek. Elég lül, családon belül fogyaszt- sék egymáshoz, ebben elsőmegemlíteni. hogy a forga- jók el. Igáz viszont, hogy sorban az általános fogyaszlomban levő mintegy 150 így nem jelentkeznek a kis- tási és értékesítő szövetkezevegyszer közül nem mind- kertesek fogyasztóként a tek tehetnek legtöbbet. Küegy, melyiket használják a piacokon. lönböző szakcsoportok, társzőlőre, milyen oldatot per- * sulások fellendíthetnék, még meteznek a gyenge leve- Nagyon ideálisnak feste- magasabb színvonalra ezeket lekre. Nemcsak a termelést ném a helyzetet, ha nem a kiskert-akciókat, szétszórt kisegítő szerepe fontos emlékeznék meg arról, akad- termelési energiákat. Elég ezeknek a minigazdasógok- nak szépiámmal közös gaz- csak példának említenünk, nak tehát, hanem ösztönzé- dasógok, ahol például a ház- szűkebb pátriánkban a kö•ük ls az új ismeretek meg- tájival való törődést elhanya- zelmúltban rendezték meg a szerzésére. goljók, mondván; még azzal Szegedi Ipari Vásárt, ahol Természetesnek vesszük, is mi vergődjünk? Sőt, egy- jó, okos kis kerti gépekét muhogy a mezőgazdasági nagy- szerűsítvén az ezzel járó tátott be egy olasz cég. Természetesen rengieteg látogatója akadt, hiszen a szórványgyümölcsösöktől kezdve a hobbitelkekig nagyon jól lehetne hasznosítani ezeket a masinákat. Ám az áruk eléggé __ borsos, hasonlóan más, modern és nélkülözhetetlen termelő berendezésekhez, tehát kézenfekvő a következtetés; összefogással, társulással könnyebben megvásárolhatnák, beszerezhetnék a szükséges eszközöket, vegyszerektől kezdve a gépekig. A kiskert-mozgalom célját végső soron itt kell keresnünk; ne távolabb vigye a tulajdonost a közösségtől, hanem inkább közelebb, erre minden adottság, leheLehet könny nélkül sírni ? vele. A korszerű mezőgazdaság' nagyüzemek utón korszerű kiskertek, kisegítő gazdaságok, az alkotó közösségi ember szolgálatában. Sz. Lukács Imre Tóth Béla: Csakugyan lehet könny fontosabb élettani szerepet nélkül sírni, ahogy az örök- tölt be: nedvesen tartja a zöld dal mondja? — kér- kötőhártyót, és megkönnyídeztük dr. Forgács István- ti a szemgolyó mozgását. A tói, a Semmelweis Orvos- könnymirigy működésének tudományi Egyetem Életta- zavara vagy hiánya súlyos nl Intézetének docensétől, kötőhórtya-gyulladóshoz ve— Ezúttal nem „hazudik a zethet, s a szem mozgatásamuzsikaszó", mert lehet — kor és pislogáskor heves fáj^j tőség megvan, csak élni kell hangzott a felelet. — Persze dalmakat okozhat. A könny ^^B ez csak a legifjabb korosz- „takarít" is, a szembe jutó tólyra áll, az újszülöttekre, idegen anyagok — por, ko^éTuSri nem — ío.yadékcseppek tökéletes, a csecsemők te- ~J eltávolításában is közrehát csak könny nélkül tud- működik, nak sírni. Igaz, mindössze két-háromhónapos korukig, mert akkor — ha nekikeserednek — már az ő arcukon ls igazi könnycseppek peregnek le. A könnyhullatásra való hajlam egyébként is fúgg a kortól, sőt a nemtől is. Ez magyarázza, hogy a gyerekeknél könnyebben törik el a mécses, mint a felnőtteknél, s hogy a nők, akiknek erőteljesebbek az érzelmi reakcióik, gyakrabban sírnak, mint a férfiak. Mindezen túl, az egyén idegrendszeri típusa is befolyásolja a „sírékonyságot", hiszen közismert, hogy mig azonos ingen-e az egyik ember heves könnyhullatással reagál, a másik szemrebbenés nélküli közönnyel. — A könnyek forrása a szemgödör külső-felső szélén levő könnymirigy. Kevesen tudják, hogy ez a mirigy „egyműszakos"; csak akkor termel, amikor tulajdonosa ébren van. Alvás közben a könnyelválasztás csaknem teljesen szünetel. A napi „könnytermés" 0,5—1 milliliter között mozog, szemléletesebben: körülbelül fél, Illetve egy gyűszűnyi. Sótartalma viszonylag magas: 1,3 százalék. (A tengervízzel tehát nem versenyezhet, annak körülbelül 4 százalék a sótartalma.) — A könny nemcsak a kemény szívek lágyitósára, a harag vagy a túláradó öröm levezetésére szolgál. Sokkal Hazafiság és forradalmiság Király István könyvéről nagy visszhangot, heves vitákat váltott ki. Túlzás nélkül mondhatjuk: ezzel a egyik legjelentősebb veheti kézbe az olvasó. KiA fenti címmel jelentette volra nézéstől, a történelem- nulmóny harmadik részében meg a Kossuth Könyvkiadó ben való gondolkodástól el- Király a XVII—XVIII. százaKirály István akadémikus választhatatlan közelre né- di függetlenségi mozgalmak (volt szegedi egyetemi tanár) zést, a környező valósághoz során kiteljesedett magyar tanulmányainak gyűjtemé- való szoros tapadást". A nemzettudatról ír. A függetnyét. A kötet írásainak jó mindennapok forradalmisá- lenségi küzdelem „mint eszrésze ismerős, némelyik már gának kérdéséhez, a fórra- me él tovább, s folklórrá, folyóiratbeli megjelenésekor dalmiságnak a konszolidáció irodalommá, művészetté viszonyai közötti érteimezé- válva — e históriai energiaséhez tehát Ady költészeté- forrás szerepét töltve be — nek vizsgálata mintegy elő- befolyásolta... a nemzet könyvvel az 1945 utáni ma- tanulmány volt. S a Hazafi- tudatát." A hagyományos gyar társadalomtudomány ság és internacionalizmus c. magyar, szabadságharcos haművét írás alapgondolata is Ady és zaszeretet, ez a sajátos pata szabadságharcos örökség rióta érzés századunkban a rály professzor négy évvel tanulmányozása közben szü- forradalmi világkép elszakítezelőtt megjelent Ady-mo- letett meg. hatatlan része lett... S mint nográfiája is a megközelíté- A mindennapok forradal- ilyen, szerves része kell, si módok páratlan gazdagsá- miságában Király a közöny hogy legyen ez a most alagával tűnt ki, s bebizonyo- és az álforradalmiság hamis kuló szocialista nemzettusodott, hogy Adyról — tágít- végletei közötti „tertium da- datnak is." va a kört: századunk ma- turt" látja, melynek fő is- A kbtet utolsó írásában, a gyar irodalmáról — aligha mérve a közelrenézés, a né- Móricz öröksége és a karlehet e mű eredményeinek ha aprónak tűnő emberi dol- Szerü elkötelezettségben is figyelembevétele nélkül be- gokra figyelés, mely nem ál- ez az értékmentés, az értéket szélni. S ugyanígy nem le- lítható szembe a forradalmi- aktualizálni kívánó törekvés het majd — Király érveié- sággal. „...a hatalom meg- van jeien Fbi ken figyeiseit megkerülve — hazafi- ragadása után, a békés épí- nünk arra a tényre, hogy ságról és forradalmiságról tés viszonyai közt a fórra- egy ldő óta Móricz éíetműszólni. dalmiság egyik központi is- vének fénye és hatása erőA kötet - tematikailag ™érve: a k°nkrét' adott he- sen megkopott. A magyar különböző - írásai nagyon muSan"" való^helyt- olvasóközönség más ideálok SS4,mKIk dllni tadás Mtaden más frá- felé fordult, s úgy tűnik, 'SSSL ár' zis- • valóságos feladatok prózaíróink egy része is egéMargita élni akar. Ady és a ££ £'ffi^twSdSS rÍCZ életmŰVe VÍSZOnt napja" kurucos-szabadsagharcos „kicsire £ nézünk" inkban sem veszítheti el időorokseg A megkötöttség követelmé ét ámtja szem_ szerűségét. Akkor, amikor 7babiSnSdTlz Ady^mo- £ shan.suiy^a a javíta- egyrc é tőbb feladatta vánnoríflo készülő fnlvtatásá- m aaaras, a vaci m na.y-i a korszerű írói elkötelenográfia készülő folytatásé naneaias a X* A^^jta élnl ^ -ttség megfogalmazása, Móakar elemzesevei Király ar- j határozza meg az- ricz példáját semmiféleképra figyelmeztet, hogy ebben a ™ * _„„ ,,, a mindeddig kellően nem értékelt „poémában" a költő a számító, ügyeskedő, 'kicsinyes életekkel a nagyra törő, távolra néző „ősi álmú embert" állítja szembe, tán a mindennapok fórra- pen sem kerülhetjük ki. dalmiságának morális, em- Nemcsak Móricz írói módberi ismérveit: a megértő és a nyugtalan emberséget. szerének korszerűségéről A szocialista hazafiság és van szó> hanem arró1 a m0" a magyar szabadságharcos rálról, mely írásaiból sugárVagyis: megjelenik itt az hagyományok összefüggését zik. Formálódó, átmeneti „életigenlő, másokra néző, emberi cselekvés". Nem kevésbé izgalmas tanulmány tudomány egyik^ vezéregyéolvasható arról a folyamat- ~ ' " ' ™ vizsgáló írásban Király az társadalmunk nem 1945 utam magyar történet- . , .,, az un. fogyasztói mentes társada_ niségének, Molnár Eriknek a lomban kitermelt erkölcstől, rói, meiynek eredményeként szabadságharcos és függet- a kozmopolitizmus, a privaAdy egy átértékelt és'inter- lenségi mozgalmakkal kap- tizálódás és a cinizmus zsáknacionalizált hagyományt, a csolatos éli^g^WgJg; utcáitól. Éppen ezért igen ATfiííoSL. ^AíSSeSZ -agy szükségünk van a nép. sága, néni forradalmisága oldali ezotenzmusnak' ne- a nemzet sorsavai felelosseközéppontjába. A Sípja ré- a«?. h°fy get vállaló, móriczi magatargi babonának c. költeményt gjjgj ^^tttas zsák- ^ _ szükségünk van elemző írás összegzésében manyalya . vaijanaK oiyan pedig az a napjainkban már sulyu, mozgósító sza- Király Professzor példájara vak, mint például nemzet, is, a tudósi elkötelezettséghaza, nép". A szerző rámu- nek erre a íajtájára: a tudotat arra, hogy nemcsak a ... , .. ,, • nemzeti önzés, hanem a manyt és a kozeletet egysága c. tanulmany vezerfo- nemzeti közömbösség is a ként műhelynek fölfogó, a nala. Ady egy bonyolult fo- fejlődés akadályozója lehet, tudomány használni akarályamat során „...magáévá A z„önlekicsinyítő, pesszi- sát valló gondolkodói magatette minden forradalmiság mista történeti képlet" min- tartásra, egyik lényegi ismérvét: a tá- denképpen káros. — A ta- Olasz Sándor széles körben ismert gondo lat fogalmazódik meg, amely A mindennapok forradalmiSZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események /O A Szegedi Jogász-lapok. 1891. április 21***** én indult.. Előfizetési fölhivása keveset beszél: Szegedi iogász-Lapok. Nagyszabású ígéreteket nem teszünk, mert tudjuk, hogy sok nehézséggel és előítélettel kell megküzdenünk. De iparkodni fogunk, hogy a jogászközönség igényeit kielégíthessük és a lap szellemi értékét folyton növeljük. Élt három évet. » Kóstoló a botbüntetés végórái c. írásból. A kerek földön mint mindennek, úgy 1871. évben hazánkban a botbüntetésnek is beállottak végperczei. A lélekharang azaz hogy a törvényhozó testület elnöki csengettyűje már megkondult. fölhíván a honatyákat ezen a humanismussal hadilábon álló büntetés: a testi fenyítéknek eltörlése fölött való tanácskozásra. Míg azonban a tek. karok és rendek odafenn e fölött tanácskoztak, addig O. O. és S. szolgabíró és esküdt azon törték fejüket, hogy már most mint lesz ezután az igazságszolgáltatással?! „Mindig a gyors igazságszolgáltatást kívánják a népek — mondja az esküdt, hát kell ennél gyorsabb? A hajdú a deliquenssel kihozatja a derest, előveszi mogyorópálezáját, figyeli az esküdt szemejárását és végrehajtja az ítéletet. Pár perez és a bőgéstől már a falak sem visszhangzának. A sok irkafírka sem szükséges, legfeljebb a gyengébb, lestalkatúaknak orvosi vélemény, hogy 12, vagy 25 botbüntetés elszenvedésére a törvény által érdemesnek találtatván, a bűnös kibírja, vagy nem, és kezdetét vette a fent leírt processus." — „Nagy baj van! délben a kocsisom a lovak elől a zabot a kocsmároshoz vitte és az árát megitta. Mikor ezért megdorgáltam, azt merte mondani, hogy majd rákerül még az úrra is a sor! s ezzel eléggé érthető módon a nyakamra és a szoba gerendájára mutatott. Kérlek uraim, büntessétek meg!" „Teremtését — pattant föl a szolgabíró — ez lázadás a kabátosok ellen! De így van ez, — folytatta — mióta a képviselőjelöltek a népet ámítják! Vakmerőségük már a fehér népre is elragadt.'" Ezalatt a már korábban kiadott parancs folytán Kincses hajdú előállította a Meszetes nevű kocsist és az olvasatlan megyei porczió, szokott módon kiszolgáltatva lett. Amint a mai korban a munkabérek miatt agrár mozgalmak vannak, úgy ez időben, a botbüntetés eltörlésének tárgyalása alatt, az ilyfajta igazságszolgáltatás ellen is támadtak apostolok, kik az illetőket fölbuzdították, hogy felsőbb helyen keressen q szolgabíró ellen jogorvoslatot. A polgári körök elnökeiben majdnem kivétel nélkül ily apostolokra találtak az illetők és talált többek közt a fenti kocsis: Meszetes Pista. Ennek lett azután a következménye, hogy a szolgabírótól —• midőn a hivatalba ment — Meszetes Pista másolatot kért a múltkor kimondott és végrehajtott ítéletről. — Hogy adjak — kérdezte a szolgabíró — mikor egy betű írás sincs róla? — „Nem baj az, — mondta az esküdt — majd elintézem én a panaszát." Ezután némi nyugalom hangján a szolgabíró kiadta a rendeletet, hogy ma az esküdt úr lesz a panasz-felvevő bíró. Mikor már a panaszosok sora végefelé járt, legutolsónak jelentkezett Meszetes Pista. — „Megkérem a teins esküdt urat, a tek. szolgabíró úr által múlt héten rám ítélt büntetésről másolatot szeretnék, kértem őt is előbb, most meg teins esküdt urat kérem, legyen szíves arról másolatot adni." — „Ha csak ez a kívánságod Pista, ezen könnyen segíthetünk!" Az udvaron levő irattárból Kincses s Buzási hajdúk, — kikeresvén a legjobb minőségű mogyorófa iront és a már előre kikészített deresen a másolatot derekasan kiadták, Az executio alatt az általam hozzá intézett kérdéseimre nemcsak megelégedését fejezte ki, hanem midőn a dolog befejeződött, a büntetést megköszönte, és zokogva vallotta be, hogy a polg. kör elnöke egy interpellátió alapjául kívánta megszereztetni a másolatot. Ugyanazon este az úri kaszinóban megkérdeztem a polgári kör elnökét, hogy Meszetes Pista el vitte-e a másolatot? Ha még nem kapta volna meg figyelmeztettem, hogy ne is kérje, mert az az eredetivel mindenben egyező. — „Csak nem? különben úgy kell neki, nem tudtam másként a nyakamról lerázni", mondá a népboldogító elnök, ki azután mint képviselő mégis csak megeresztett egy interpellátiót a testi fenyíték eltörlésének tárgyalása alatt, a mely szűz beszédének azonban semmi következménye nem lett. A deres még sokáig megmaradt _ (Folytatjuk^