Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

KEDD, 1974. AUGUSZTUS 27, 83 Házelemek a partfalba Bár a magas vízállás sokáig késleltette a tiszai partfal építését, a munka mégis jól halad. Az építkezésnél — amely nemcsak biztonságot ad a városnak, hanem szebbé teszi a partot is — most új technológiát alkalmaznak. A házgyárban készült betonelemeket, tekintélyes méretű zsaluzópaneleket szerelnek be, amelyek egyúttal a leendő partfal burkolatául is fognak szolgálni. Ezzel a módszerrel nem csupán a munka lesz gyorsabb, hanem a gátnak is tetszetős külseje lesz. Budapesten tartják kongresszusukat Európa biokémikusai Vasárnap a MÉMOSZ székházának dísztermében ünnepi üléssel kezdetét vette az Európai Biokémiai Társaságok Szövetségének (FEBS) IX. kongresszusa. A biokémiai kongresszusok történetében alighanem legnagyobbnak és legjelentősebbnek ígérkező tanácskozásra Földünk minden tájáról, 35 ország 2100 tudományos kutatója érkezett. A megnyitó ünnepségen Guba Ferenc egyetemi tanár, a Magyar Biokémiai Társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket. Vázolta a hazai kutatósok fejlődését, s a Magyar Biokémiai Társaság tevékenységét. A társaság jelenleg 300 tagot számlái, fő feladata, hogy fórumot biztosítson a biokémikus, szakmai, oktatási és egyéb problémáinak megvitatására. A magyar biokémikusok kétévenként megtartott kongresszusok, egy-egy kutatónely közelebbi megismeréset is szolgálja. Ezt követően dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsága elnöke a kormány nevében köszöntötte a kongresszust. Dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes a többi között a biokémia, valamint az orvostudomány fejlődése, s az egészségügyi ellátás öszszefüggéseiről beszélt. A továbbiakban Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke kívánt jó munkát a kongresszus résztvevőinek, majd H. Arnstein, az Európai Biokémiai Társaságok Szövetségének főtitkára köszöntötte a tanácskozást. A kongresszus szakmai munkáját két, neves tudós előadása nyitotta meg. A szovjet M. Karpciszkij, az enzimműködésről tartott öszszefogialó előadást. L. Ernster. a stockholmi egyetem biokémiai intézetének igazgatója a biológiai energetika kérdéseiről beszélt. A nemzetközi kongresszus augusztus 26—30. között a Budapesti Műszaki Egyetem központi épületében folytatja munkáját. Várhatóan hét szimpóziumon 160 meghívott előadó tart vitaindító előadást; három kollokviumon pedig néhány szűkebb kutatási terület aktuális kérdéseit vitatják meg. A biokémia majd minden területét átfogó, több mint 1500 kiselőadással a kutatók ismertetik legújabb tudományos eredményeiket. Beszámolnak az alapkutatásokkal • kapcsolatos problémákról, továbbá azokról az eredményekről, amelyeket más tudományágak, elsősorban az orvostudomány és a gyógyszerészet hasznosíthat. A biokémiai kutatások között nagy érdeklődésre tarthat számot a genetika, amelynek területén az örökletes és a veleszületett betegségek vizsgálata az egyik időszerű feladat. Ugyancsak fontos kutatási ág az enzimműködés vizsgálata, amelynek az életfolyamatok szabályozásában van fontos szerepe. Várhatóan több előadás foglalkozik majd az immunológia, vagyis a fertőző, vírusos megbetegedések leküzdésére szolgáló ellenanyag-termelés kérdéseivel. Ugyancsak az utóbbi esztendőkben vált fontos témává a sugárhatások vizsgálata. A biokémikusok jelenleg azt kutatják, hogyan lehet a sugárártalmat kimutatni, a még alig fertőzött szervezetben, s igyekeznek megtalálni a sugárártalom elleni védekezés leghatásosabb módjait Valószínűleg szó lesz a daganatokról is: ezen belül különösen érdekesnek ígérkezik az izolált sejtmaggal végzett kutatások ismertetése. A sejttestből kiemelt és más sejtbe áthelyezett sejtmag ugyanis sok új hatást válthat ki. OLLAI IMRE FOCK JENŐNÉL ES KISHÁZI ÖDÖNNEL Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke fogadta Ollai Imrét, hazánk New York-i állandó ENSZ-képviselőjét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. MA EGYIPTOMI KÜLÜGYMINISZTERHELYETTES TÁRGYALÁSAI A Külügyminisztérium meghívására néhány napot Magyarországon töltött Mohamed Shoukry egyiptomi külügyminiszter-helyettes. Megbeszéléseket folytatott Garai Róbert külügyminiszter-helyettessel, dr. Baczoni Jenő külkereskedelmi államtitkárral és dr. Szalai Béla miniszterhelyettessel. Mohamed Shoukry külügyA közélet hírei miniszter-helyettest fogadta Apró Antal, az Országgyűlés elnöke és Marjai József külügyminisztériumi államtitkár. HORGOS GYULA MOSZKVÁBA UTAZOTT Dr. Horgos Gyula, kohóés gépipari miniszter vezetésével hétfőn delegáció utazott a Szovjetunióba, I. P. Kazanyec szovjet vaskohászati miniszter meghívására. A két minisztérium vezetői tárgyalásokat folytatnak a vaskohászati együttműködésről az 1976—80. közötti tervidőszakban ELUTAZOTT A KUBAI PÁRTMUNKÁSKÜLDÖTTSÉG Tínapos magyarországi látogatás után elutazott Budapestről az a kubai pártmunkásküldöttség amelyet Luis Alíonsó Zayas, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja vezetett. A küldöttséget itt-tartózkodása során fogadta Németh Károly, a Politikai Bizottság fagja. a Központi Bizottság tikára. KÖNNYŰIPARI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT SZÓFIÁBA Dr. Bakos Zsigmond könynyűipari miniszterhelyettes vezetésével hétfőn könnyűipari delegáció utazott Szófiába. Bolgár partnereikkel áttekintik a magyar—bolgár könnyűipari együttműködés eredményeit és megvitatják hazánk és a Bolgár Népköztársaság könnyűipara közötti integráció elmélyítésének lehetőségeit. Műemlék ház Dunaújvárosban A 25 éves Dunaújvárosban hétfőn dr. Mócsy András akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese ünnepélyesen megnyitotta a nagyközönség előtt Dunaújváros első műemlék házát, a római kori padlófűtés es polgárvillát. A villát 1971-ben Visy Zsolt régész, a dunaújvárosi múzeum igazgatója tárta fel. A III. század elején épült polgárházat, már a század második felében feldúlták, valószínűleg 260-ban a várost ért szarmata betörés során. Az első dunaújvárosi műemlék ház helyreállítását az idén és 1975-ben a castrum, a katonai tábor, valamint a belváros feltárása és bemutatása követi majd. As érdemek kötelesnek I

ndokolt feltételezés: a vezetők túlnyomó része munkája közben aligha gondol a megszerezhető érdemekre. A feladatokra összpontosítja figyelmét, teendői minél jobb ellátása vezérli. Igaz ez a művezető esetében éppúgy, mint a főosztályvezető, a vezérigazgató tevékenységének megítélésekor. Ha jól dolgozott, örömmel fogadja érdemei elismerését — ami nem okvetlen, sőt elsősorban nem anyagiakra értendő —, de mint mondani szokás, az élet megy tovább. Még a gyenge vezető is szerez érdemeket — így hangzik a közhelyszerű megállapítás, s valóban, nincs olyan ember, aki csakis melléfogásokkal, tévedésekkel minősítené önmagát. Olyan azonban már van, aki nem érzi igazán az érdemek súlyát, nem ismeri fel, hogy a meglevő eredményeket múlt időbe helyezik aa újabb feladatok. Gyakorlatiasabban fogalmazva: az érdemek köteleznek. A termelést dinamikusan fejlesztő, a minőséget folyamatosan növelő, a választékot bővítő vállalat irányítóit nem megállásra, pihenésre, elégedettségre kell, hogy ösztökéljék az érdemek, hanem töretlen lendületű haladásra, a még korszerűbb megoldások keresésére. Sajnos, nem szabályt erősítő kivétel, hogy az éveken át kitűnően dolgozó üzem — legyen a népgazdaság bármely területén — hirtelen megtorpan. Elbátortalanodnak a vezetők, nem vállalják az újat kereséssel járó terheket, visszariadnak a legkisebb kockázattól is, s azzal érvelnek: mi megtettük már a magunkét, mutassák most meg mások, mit tudnak. Aki megáll, az elmarad. A gazdasági életben különösen így van ez, s itt a tegnapi érdemekből csak a mai tettek kalapácsával lehet tőkét kovácsolni. Azt mondanánk ezzel, hogy múlandóak az érdemek? Igen, múlandóak, ha nem frissíti fel azokat újra meg újra a célratörő cselekvés, a változásra, fejlődésre való képesség. A vezetők némelyike itt véti el az utat. Ügy gondolja, hogy már bizonyított. Sőt, esetleg kisajátítja az eredményeket, csakis személyes tulajdonának tartja azokat. Elismeréssel szóltak munkálkodásáról mindenütt, kitüntetést kapott. Nem veszi észre, hogy az elismerés biztatás: így tovább, így tovább. S nem előre néz, hanem hátra. Sikerein futtatja végig gondolatait, s nem teendőin. Azt emlegeti, ami megtörtént, s hallgat arról, ami elvégzésre vár. Büszke a tető alá hozott üzemrészre, a korszerű gépekre, elégedetten szemléli az Iroda falán bekeretezve lógó okleveleket, s már naptárja sem figyelmezteti arra, hogy holnap is nap lesz. Nem szorgalmazza az új termék kísérleteit, mert tart a kockázattól; hátha nem válik be, s akkor elmarad az elismerés. Fél jóváhagyni a technológia megváltoztatását, azzal vágja el a vitát: jó az is, ami most van. Holott néhány éve még ő volt az örök elégedetlen, ő követelt eredményesebb megoldásokat. Kiégett — mondják ilyenkor a szemlélők. Kerékkötő — így a türelmetlenek. Kár érte — summázzák véleményüket a tárgyilagosak. Holott sűrűn nem is maga a vezet6, hanem szűkebb és tágabb környezete a hibás abban, hogy megállt; megállhatott! M

ert elfogadják tőle azt, ami tegnap még nagy volt, de mára kicsivé zsugorodott. Mert nem azt mérik, mit tehetett volna a meglevő lehetőségeken belül, hanem azt, most sem dolgozik rosszul. Ám, a joggal kapott érdemek tőkéje hamar elolvad a kézben, ha az mindig csak vesz belőle, s nem tesz hozzá, önérdek és társadalmi érdek, az érdemek igazi súlyának föl- és elismertetése. A megszerzett rang, tekintély csak akkor él, ha a jelenből táplálkozik, s ha a jövő is sejteti gyarapodását. Máskülönben emlékke válik. Kitűnő vezető volt — mondják az ilyen emberre, holott1 még posztján áll. Olyannyira ott áll, hogy a feladatok, a teendők már túlléptek rajta, ö mozdulatlan, az élet ezernyi dolga mozog. Volt, amikor együtt haladtak. Ez most már csupán emlék; az érdemek is azzá halványulnak. ^ MÉSZÁROS OTTO Szeged is érdekelt benne KGST-országok belkereskedelmi választékcseréje A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat szervezésében bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK, román és szovjet külkereskedelmi vállalatok vezetőinek részvételével hétfőn háromnapos tanácskozás kezdődött a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában. A vezérigazgatók megbeszélésének fő témája a KGST belkereskedelmi minisztereinek tanácskozásán elfogadott irányelvek realizálása, a belkereskedelmi választékcsere fokozottabb felhasználása a fogyasztási cikkek forgalmának növelése, választékának bővítése érdekében. A nemzetközi tanácskozáson dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes egyebek között elmondotta, hogy Magyarország a KGST-országokból évről évre növeli importját. A fogyasztásicikk-behozatal csaknem 20 százalékát a KGST-országok belkereskedelmi választékcseréjében a Konsumex realizálja. Az idén például a vállalat 2,5 milliárd forint értékű íországok illetékes külkereskedelmi vállalataival. Csehszlovákiából, az NDK_ ból, Lengyelországból, és Romániából egyebek között 1,3 millió pár lábbelit, az NDK_ ból 2,2 millió pár harisnyát és zoknit, Lengyelországból 420 tonna burgonyaszirmot és 260 tonna cukorkát, a Szovjetunióból 1650 tonna fagyasztott halat, 50 ezer négyzetméter szőnyeget, 36 ezer kerékpárt hoznak be választékcserében. E konst,galmat bonjiofct le a tagor- rwkcioban bonyolítják te az áruházak egymás közötti forgalmát, amelynek bővítése érdekében tartottak csehszlovák. lengyel, NDK és román áruházi heteket Miskolcon, Veszprémben. Tatabányán, Szegeden és több fővárosi áruházban. A nemzetközi tanácskozáson foglalkoznak a lakosság ellátását gazdagító árucikkek cseréjének bővítésével. Megbeszélik azt is. hogy a választékcsere gazdagítása érdekében miként lehetne gyorsítani a tagországokban az egyes fogyasztási cikkek műszaki és életvédelmi szabványainak egységesítését. A Konsumex egyébként a napokban köt szocialista szerződést a MEEI-vel, a külföldi elektromos fogyasztási cikkek ellenőrzésének: meggyorsítására. A megállapodás nyomán 1975-től várhatóan újfajta, csehszlovák, lengyel, NDK és szovjet gyártmányú elektromos háztartási gépekkel, berendezésekkel bővül a hazai lakosság ellatása.