Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

SZOMBAT, 1974. AUGUSZTUS 24. 3 Oj szaritö Ma kön Lázár Mihály felvétele Vége felé közeledik Ma­kón, a csanádpalotai út mentén, a Lenin Termelő­szövetkezet B 1—15-ös ter­ményszárítójának építése. Kivitelezője a közös gaz­daság építőbrigácija. A több mint tízezer holdon gazdál­kodó szövetkezetben minden évben gondot okozott a ter­mények minőségének meg­óvása, a megfelelő tárolás. Ez a gond idén már enyhül, mivel a terményszárító üzembefejezése után, néhány hét múlva, már nagy meny­nyiségű kukorica, búza s egyéb termén? szárítása vá­lik lehetővé. Figyelemre mél­tó ugyanis, hogy a szárító 24 óra alatt 20—24 vagon szemes terményből vonja ki a felesleges nedvességet. Asszonysors - emberi sors I smerek egy ötven év kö­rüli asszonyt, aki csak a férjének élt mindig, olyannyira, hogy még gyer­meket sem szült. Ügy tartot­ták számon, jó- és rosszin­dulatú ismerősök, hogy ő az, aki „jól ment férjhez", s példaként állították lányaik elé. Irigyelték mindig ren­dezett frizurájáért, ápolt ke­zéért, gondtalanságról árul­kodó, mosolygós arcáért, lá­nyos alakjáért. Irigyelte a szomszédasszony, aki korán kelt, vasalással, gyereketetés­sel kezdte a napot, majd a szövetkezetben folytatta, ke­zet-lábat fárasztó szőnyeg­szövéssel. Most valahogy mindket­ten másként értékelik az idős csak így lehet tökéletesen el­látni. Jó, jó, ez mind szép, de mikor, hogyan!? — vethetné közbe a sok munkából ki sem látszó, háromgyermekes anya. Kétségtelen, ma első­ként az anyákra kell gon­Az a bizonyos szemlélet­változás tükröződik már ab­ban is, hogy Szegeden lassan alig akad intézmény, amely­nek dolgozói valamilyen mó­don ne járultak volna hoz­zá óvodaépítéshez-szépítés­hez, vagy játékok, szemlélte­tőeszközök készítéséhez. A dőlnünk, ha a gyermekneve- összefogására van lésseljáró lemondásról esik se kelljen elutasítani hely­hiány miatt, ha kislánya, kisfia felvételét kéri. A sze­gedi üzemek eddig közel 5 millió forintot küldtek a vá­rosi tanácsnak az óvodaépí­tés számlájára, melynek nagy részét a kommunista szom­szó. ősidők megszokottságán kell felülkerekednünk, hogy az ember fogalmán termé­szetszerűen férfit és nőt ért­sünk. Mert sajnos, ez még nem általános. A minap a tévében Tóth Szilveszterné ország­gyűlési képviselőről hatokon „termelték" a dolgo­érdeklödött a riporter efey zok- Nagyszerű dolog az is, életüket. Az egykori szövő­nő, aki megbecsült beosztás­ból vonult nyugdíjba, elége­detten tekint vissza az el­múlt esztendőkre. Gyerekei felnőttek, tdolgos, becsületes emberekké, s az unokákkal sem fukarkodtak. Szóval, boldog nagymama. S aki őt téesz-tagtól: „milyen embernek ismerte meg?" Mi­re a válasz: „Hát nem em­ber az, asszony!" Messzire kell tehát visszanyúlnunk és mélyre a gondolatok, a be­idegződések világába, ha változtatni akarunk ezen a szemléleten. Hosszú volt az út, amelyen csökönyös szo­Megszűnő tanyai iskolák Ha új iskolát építünk, a lehető legjobbat akarjuk. Bár az iskola az alapkő le­rakásától pályája végeztéig pénzügyi hasznot egyetlen percig nem hoz. mégis a legjobb kamattal dolgozik: nemzedékek sorába ülteti el az emberi élet teljességének az igényét. Nyolc év alatt 50—60 esztendőre szóló útra­valót ad. képességet arra, hogy felnőtt korában is lé­pést tudjon tartani a holnap embere a holnap követel­ményeivel. A tanyai iskolák adottsá­gaiknál fogva lemaradnak ebben a versenyfutásban ak­kor is, ha a villanyt beve­zették, akkor is, ha minden­féle elérhető szemléltetőesz­közzel fölszerelték. Az ösz_ szevont tagozatú iskolák — bár az önállóságra nevelés­nek igen szép példáját ad­ják — már a felsőbb iskolá­ba lépőket is hihetetlenül nehéz helyzetbe hozzák. Évek óta tartó egészséges törekvése oktatáspolitikánk­nak, hogy a külterületen élő gyermekek zömét is a bel­területi jól felszerelt iskolák­ba járassa. Sokszor nagy ál­dozatot követel ez az igye­kezet. sokszorosára növelj az oktatási költségeket, de ez is olyan befektetés, ami a ké­sőbbi 50—60 évben kamato­zik. A középiskolákba törek­vők szülei kérik leghama­rabb. hogy gyermekük leg­alább a felső tagozat osztá­lyait járhassák a benti is­kolákban. Ennek a törekvés­nek is köszönhető, hogy év­ről évre több tanyai isko­la körzetében jelentik be, hogy megszűnik a felső ta­gozat. vagy az egész iskola. Körültekintő felmérések elő­zik meg minden esetben ezt a lépést, szülői értekezleten maguk a szülők határozzák el, ós hivatalos, általuk is aláírt jegyzőkönyvek tanú­sítják, hogy az iskola és az ő kívánságuk egybeesik. Természetesen más oka is van a tanya; iskolák foko­zatos megszűnésének. Az el­költözések miatt egyre keve­sebb yennek marad itt; 'ernéí'.ó rendelkezéseink ér­e'mébcn ha tíz alá csökken a tanulók szíma. külön en­gedély szükséges az iskola fönnmaradásához. A séegedi járás tanyai is­kolái közül az em'ített két ok egybeesése. miatt nem kezdődik meg a tanítás szep­temberben Csengelén a templomhalmi, Domaszéken a Bajai úti és a kunhalmi, üllésen a karahomoki és a galambosi. Szatymazon pedig a jánosszállási iskolában. Csak az alsó tagozat marad Domaszéken a belső-dorha­széki. Kisteleken a fekete­halmi. Öpusztaszeren a kis­zeri. Sándorfalván a homok­pusztai, és Pusztamérgesen a külterületi iskolában. Példás igyekezetet tanúsít a Volán-vállalat a bejáró diákok lehető legjobb utazá­sának a megszervezésénél. Ügy indítja autóbuszjáratait, hogy 8 óra előtt beérkezze­nek a diákok, de ne kelljen sokat várniok a tanítás meg­kezdéséig. és a délutáni me­netrend is igazodik az isko­lai órarendekhez. Domaszéken a kunhalmi iskolában eddig is csak alsó tagozat működött, egyetlen család négy gyermekének el­költözésével annyira meg­csappant a tanulók létszá­ma, hogy az iskola fenntar­tását semmi nem indokolja. • Itt ugyan nem tud buszt in­dítani a Volán, mert megfe­lelő út sincsen hozzá, de a gépkocsival rendelkező szü­lők maguk meg tudják ol­dani a bejárás problémáját. Régi gond, hogy mi le­gyen a megszűnt tanyai is-i kólák sorsa. Ha elnéptele­nedik a környék, természe­tesen nem találnak olyan új föladatot számára, ami múlt­jához simulna. Központi tö­rekvés azonban, hogy a diá­kok nélkül maradt iskolák lehetőleg továbbra is a köz­művelődés otthonai legye­nek, a kultúrát terjesszék ezután is ott, ahová mindig nehezen jutott el a' kultúra. Jó lenne. hogy a tanítás megszűnéséig minden tanyai iskolában megteremtenék az új funkció szerinti tovább­élés lehetőségét, és csak ak­kor adnák el raktárnak, ha a közelben más épület job­ban el tudja látni a felnőt­tek művelésének talán az eddigieknél is aktuálisabb feladatát. Egyikben-másik­ban ifjúsági klub működik, vagy a Hazafias Népfront tanyai bizottsága rendezi meg ismeretterjesztő elő­adásait. de arra is van pél­da, hogy a környéken élők egészségének védelmére ta­nyai rendelőt nyitottak ben­ne. II. D. irigyli: az egykori irigyelt, kássá vált sz asszonyok „má­Férje, hogy, hogy nem, idő- sodik nemmé" degradálása, s közben átpártolt egy tanító- természetes, hogy nem vál­hogy a vállalatok, szövetke­zetek olyan lelkesedéssel ké­szítették az egyébként költ­séges szemléltetőeszközöket a szegedi óvodáknak, mintha saját gyermeküket ajándé­kozták volna meg velük. Ugyancsak ilyen szeretettel adtak át hintákat, udvari játszófelszereléseket az apró­ságoknak. Segítségükre szük­ség is van, mert a városi ta­nács költségvetése ennyi nőhöz, aki egy gyermeket is nak egyik 'napról a másikra mindenre nem elegendő. Az vitt új házasságába. Az ex­asszony korábbi elmélete te­hát csődöt mondott, s most férj, hivatás, gyerek nélkül értelmetlennek érzi az éle­tét A magány azonban nem­csak az asszonyok életét ké­egyenrángú „másik nemmé a férfiak, sőt önmaguk sze­mében sem. Magyarországon mérföld­követ jelentett az 1970-es párthatározat, amely a női egyenjogúságot alapvető tár­sadalmi kérdéssé nyilvám­pes megkeseríteni. E|y idős, totta. Állami és tömegszer­köztiszteletben álló szegedi vezetek feladatává is tette, tudós, az őt vendéglátó csa- hogy foglalkozzanak a Iád gyerekeinek zsivajgását helyzetével. méghozzá látva bevallotta, ha még egy- ahol élnek és dolgoznak. szer kezdhetné, másként csi­nálná: megnősülne és gyere­keket nevelne. Csak hát, ké­ső bánat..J I lyen az emberi termé­szet Asszony és férfi élete nem teljes utód, utódok ifélkül. Akár azért nem születik egy házasság­ból gyermek, mert önző em­berpár került össze, akár azért, mert az oly sok össze­tevőből kikerekedő életünk­ben valamelyik rész javára átcsoportosítjuk az energiá­inkat — önmagunk ellen vé­tünk. A gyereket nem pótol­hatja semmi, még a nyugo­dalmasabban, kényelmeseb­ben eltelő évek sem. Kinek-kinek magának kell eldöntenie, hány gyereket tud felnevelni párjával anél­kül, hogy megfosztanák ma­gukat a felnőtt ember alap­vető jogaitól: a hivatásszerű­en végzett munkától, az ön­művelődésre szánt időtől, a testi-lelki egyensúlyhoz szük­séges pihenéstől, szórakozás­tól. Apai-anyai hivatást is fi csongrádiak összefogása A csongrádi városi tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén megtárgyalta azt a jelentést, amely az MSZMP KB 1972. novemberi határozatainak helyi tanácsi végrehajtását elemezte. E párthatározat volt az egész­séges aktivitás elindítója Csongrádon. Ezt igazolja a lakosság közéleti, társadalmi aktivitásának növekedése. 1974 első felében csaknem 5 millió forintot érő társadal­mi munkával járultak hozzá a város fejlesztásélffez, és ily módon szóltak bele a köz­ügyekbe. Javult a gazdálko­dás, a tanácsi munka, a köz­ellátás. Számos intézkedést hoztak a nők és az ifjúság helyzetének javítása, főként a munkalehetőségek, vala­mint a gyermekjóléti intéz­mények bővítésével. Az ösz­szefogás társadalmi méretei­re utal a most épülő Templom utcai óvoda, vala­mint a sportlőtér. ülést tartott a KISZ járási bizottsága Tegnap, pénteken tartatták végzett feladatok tükrében, meg a KISZ járási bizottsá- . .. .„ . ga soron következő, kibőví- A »Nem terkeP e ta-> homs­tett ülését az Ifjúsági Ház mereti expedícióban eredmé­nagytermében. Az ülésen részt vett Kovács József, a járási pártbizottság első tit­kára, és Szögi Béla. a KISZ KB tagja, a KISz megyei bizottságának első titkára is. A járási bizottság ülésén először személyi ügyekben döntöttek: Krasznai Mihályt, aki fontos pártmegbízatást kapott, a gyűlés felmentette a KISZ járási bizottságának titkári teendői alól, egyút­tal megválasztotta a járási bizottság titkárának Kulcsár Pétert. Ezután megtárgyalták a járási úttörőmozgalom bizottság apparátusában vég­eiyzetct az elmúlt évben aett eredményes munkájáért. nyesen vettek részt a járás úttörőcsapatai, nem egy kö­zösség jó munkájával kivív­ta a községek vezetőinek el­ismerését. A következő út­törőévben folytatják a mun­kát az expedíció résztvevői: felszabadulásunk 30. évfor­dulójának méltó megünnep­lése jegyében kutatják lakó­helyük történelmi emlékeit A gyűlésen adtak át — a járási végrehajtó bizottság döntése alapján — az arany­koszorús KISZ-jelvényt To­bak Csabának — a , járási Minden munkahelyen, min­den családban el kell vetni a „magokat", amelyekből az egész közgondolkodást be­hálózó „termés" kikel. Az eszmék változása azon­ban vajmi kevés — legyint­hetne bármelyik dolgozó édesanya. Attól még valóbán megszakadhat a házimunká­ban és ha férj nélkül ma­radt, bizony még nehezebb a helyzete. Na és a szép sza­vaktól a pénz se szaporodik. Hogy a gyermeküket egyedül nevelő anyák külön is érez­zék a társadalom gondosko­dását. megjelent a gazdasági, szociális helyzetük javítását célzó nevezetes 1013-as kor­mányhatározat. A népesedés­politikai határozat intézke­dései, a családjogi törvény minden paragrafusa azt bi­zonyítja, hogy a társadalom ténylegesen leveszi a ter­hek egy részét — éspedig je­lentős részét! — a szülők, fő­ként az édesanyák válláról. Akinek kisgyermekei van­nak, jól tudja, hogy az első három év szinte versenyfu­tás az idővel, s a nap 24 órája is kevés. Szinte fel­becsülhetetlen engedmény, hogy társadalmunk felmen­ti az édesanyákat, akár há­rom évig — nem csekély fi­zetés biztosítása mellett — a munkahelyi kötelezettségek alól. A felemelt családi pót­lék is több pénzt hoz a ház­hoz, márpedig ahol gyere­kek vannak, szinte észrevét­lenül folyik el a fizetés. A túlterhelt dolgozó anyák éle­téből most kiesik az az ideg­tépő érzés is, hogy a beteg kisgyereket — nagymama vagy pótmama hiányában — kénytelen egyedül hagyni a lakásban. A gyermekápolási táppénz lehetősége pedig újabb lépés afelé, hogy meg tudják őrizni kiegyensúlyo­idén 3 millió forintot költ a művelődési osztály arra, hogy elavult óvodákat újít­tasson fel. így új köntösbe bújik az Odessza körúti, m petőfitelepi, a Szél utcai óvo­da, megjavították a Hunyadi téri, a Juhász Gyula utcai és a Ságvári Endre óvoda tető­szerkezetét. Gondolni kellett a csatlakozó községekben la­nők kő gyermekek kényelmére is, ott, hiszen a városiaknál sokkal rosszabb körülmények kö­zött töltötték a nap nagy ré­szét: másfél milliót fordít az épületekre az idén a tanács. Pénz és rengeteg munka rejlik amögött, hogy a nap nyolc órájában nyugodtab­ban fűzhetnek a gépbe, ül­hetnek az Íróasztalnál az édesanyák. S ugyancsak nagy anyagi áldozatot vállal az állam akkor, amikor le­hetővé teszi, hogy ha szük­séges, bizonyos ideig gyer­meke mellett otthon marad­hat a dolgozó asszony. N őnek születni már nem sorscsapás, mint nagy­anyáink idejében volt. Végre lehetővé vált, hogy az életben mindenütt a másik nemmel azonos esély­lyel startoljon. Általános em­beri értékek: tehetség, rá­termettség, szorgalom és megbízhatóság alapján in­dulhat a versenyben, s egyre inkább adott a lehetőség, hogy mindezt gyerekek vi­lágrahozatala, nevelése mel­lett is vállalja, s az anyaság miatt ne hulljon ki a sorból. Mindennek azonban van még egy feltétele, amit sem törvény, sem határozat nem ír elő: s ez a köztehervise­lés, a társadalom legkisebb közösségében, a családban is. Mert emberi joga nőnek, fér­finak egyaránt, hogy mun­káját hivatásszerűen végez­ze, teljes odaadással, hogy legyen ideje és ereje önmű­velődésre és szórakozásra is. S a gyereknevelés sem csu­pán anyai, szülői köteles­ség. A nők .teljes egyenjogú­ságát már egyre in­kább a családon belü­li okok késleltetik. Az anyá­nak nemcsak jogokhoz kell jutnia ahhoz, hogy egyenran­gú ember legyen az apával, zott közérzetüket családjuk vagy általában a férfiakkal, -és a munkahelyük számá- hanem a köteiezetteégek egy részétől is mentesíteni kell őt S ezen a férj és a többi családtag tud segíteni. A későbbi anyák, akik ma szetembertől már az iskolákban megis­merkedhetnek a családi élet tudományával is. Mert, mint bárhol, itt is sok múlik az okos szervezésen, az igazsá­A nyugalom és a teljes odaadással végzett munka másik feltétele az, hogy meg­bízható helyen tudják nap-; közben gyermeküket az még gyerekek anyák. Hatéves korig pedig csak a bölcsőde, az óvoda ké­pes tökéletesen gondoskodni az 'apróságok ellátásáról, megfelelő szellemi fejlődé­séről. Tudjuk jól, vannak óvodák, épülnek óvodák — , , de ez még mindig kevesebb eos munkamegosztáson. a kelfcténéL Chikán Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents