Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

SZOMBAT, 1974. AUGUSZTUS 24. 3 Oj szaritö Ma kön Lázár Mihály felvétele Vége felé közeledik Makón, a csanádpalotai út mentén, a Lenin Termelőszövetkezet B 1—15-ös terményszárítójának építése. Kivitelezője a közös gazdaság építőbrigácija. A több mint tízezer holdon gazdálkodó szövetkezetben minden évben gondot okozott a termények minőségének megóvása, a megfelelő tárolás. Ez a gond idén már enyhül, mivel a terményszárító üzembefejezése után, néhány hét múlva, már nagy menynyiségű kukorica, búza s egyéb termén? szárítása válik lehetővé. Figyelemre méltó ugyanis, hogy a szárító 24 óra alatt 20—24 vagon szemes terményből vonja ki a felesleges nedvességet. Asszonysors - emberi sors I

smerek egy ötven év körüli asszonyt, aki csak a férjének élt mindig, olyannyira, hogy még gyermeket sem szült. Ügy tartották számon, jó- és rosszindulatú ismerősök, hogy ő az, aki „jól ment férjhez", s példaként állították lányaik elé. Irigyelték mindig rendezett frizurájáért, ápolt kezéért, gondtalanságról árulkodó, mosolygós arcáért, lányos alakjáért. Irigyelte a szomszédasszony, aki korán kelt, vasalással, gyereketetéssel kezdte a napot, majd a szövetkezetben folytatta, kezet-lábat fárasztó szőnyegszövéssel. Most valahogy mindketten másként értékelik az idős csak így lehet tökéletesen ellátni. Jó, jó, ez mind szép, de mikor, hogyan!? — vethetné közbe a sok munkából ki sem látszó, háromgyermekes anya. Kétségtelen, ma elsőként az anyákra kell gonAz a bizonyos szemléletváltozás tükröződik már abban is, hogy Szegeden lassan alig akad intézmény, amelynek dolgozói valamilyen módon ne járultak volna hozzá óvodaépítéshez-szépítéshez, vagy játékok, szemléltetőeszközök készítéséhez. A dőlnünk, ha a gyermekneve- összefogására van lésseljáró lemondásról esik se kelljen elutasítani helyhiány miatt, ha kislánya, kisfia felvételét kéri. A szegedi üzemek eddig közel 5 millió forintot küldtek a városi tanácsnak az óvodaépítés számlájára, melynek nagy részét a kommunista szomszó. ősidők megszokottságán kell felülkerekednünk, hogy az ember fogalmán természetszerűen férfit és nőt értsünk. Mert sajnos, ez még nem általános. A

minap a tévében Tóth Szilveszterné országgyűlési képviselőről hatokon „termelték" a dolgoérdeklödött a riporter efey zok- Nagyszerű dolog az is, életüket. Az egykori szövőnő, aki megbecsült beosztásból vonult nyugdíjba, elégedetten tekint vissza az elmúlt esztendőkre. Gyerekei felnőttek, tdolgos, becsületes emberekké, s az unokákkal sem fukarkodtak. Szóval, boldog nagymama. S aki őt téesz-tagtól: „milyen embernek ismerte meg?" Mire a válasz: „Hát nem ember az, asszony!" Messzire kell tehát visszanyúlnunk és mélyre a gondolatok, a beidegződések világába, ha változtatni akarunk ezen a szemléleten. Hosszú volt az út, amelyen csökönyös szoMegszűnő tanyai iskolák Ha új iskolát építünk, a lehető legjobbat akarjuk. Bár az iskola az alapkő lerakásától pályája végeztéig pénzügyi hasznot egyetlen percig nem hoz. mégis a legjobb kamattal dolgozik: nemzedékek sorába ülteti el az emberi élet teljességének az igényét. Nyolc év alatt 50—60 esztendőre szóló útravalót ad. képességet arra, hogy felnőtt korában is lépést tudjon tartani a holnap embere a holnap követelményeivel. A tanyai iskolák adottságaiknál fogva lemaradnak ebben a versenyfutásban akkor is, ha a villanyt bevezették, akkor is, ha mindenféle elérhető szemléltetőeszközzel fölszerelték. Az ösz_ szevont tagozatú iskolák — bár az önállóságra nevelésnek igen szép példáját adják — már a felsőbb iskolába lépőket is hihetetlenül nehéz helyzetbe hozzák. Évek óta tartó egészséges törekvése oktatáspolitikánknak, hogy a külterületen élő gyermekek zömét is a belterületi jól felszerelt iskolákba járassa. Sokszor nagy áldozatot követel ez az igyekezet. sokszorosára növelj az oktatási költségeket, de ez is olyan befektetés, ami a későbbi 50—60 évben kamatozik. A középiskolákba törekvők szülei kérik leghamarabb. hogy gyermekük legalább a felső tagozat osztályait járhassák a benti iskolákban. Ennek a törekvésnek is köszönhető, hogy évről évre több tanyai iskola körzetében jelentik be, hogy megszűnik a felső tagozat. vagy az egész iskola. Körültekintő felmérések előzik meg minden esetben ezt a lépést, szülői értekezleten maguk a szülők határozzák el, ós hivatalos, általuk is aláírt jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy az iskola és az ő kívánságuk egybeesik. Természetesen más oka is van a tanya; iskolák fokozatos megszűnésének. Az elköltözések miatt egyre kevesebb yennek marad itt; 'ernéí'.ó rendelkezéseink ére'mébcn ha tíz alá csökken a tanulók szíma. külön engedély szükséges az iskola fönnmaradásához. A séegedi járás tanyai iskolái közül az em'ített két ok egybeesése. miatt nem kezdődik meg a tanítás szeptemberben Csengelén a templomhalmi, Domaszéken a Bajai úti és a kunhalmi, üllésen a karahomoki és a galambosi. Szatymazon pedig a jánosszállási iskolában. Csak az alsó tagozat marad Domaszéken a belső-dorhaszéki. Kisteleken a feketehalmi. Öpusztaszeren a kiszeri. Sándorfalván a homokpusztai, és Pusztamérgesen a külterületi iskolában. Példás igyekezetet tanúsít a Volán-vállalat a bejáró diákok lehető legjobb utazásának a megszervezésénél. Ügy indítja autóbuszjáratait, hogy 8 óra előtt beérkezzenek a diákok, de ne kelljen sokat várniok a tanítás megkezdéséig. és a délutáni menetrend is igazodik az iskolai órarendekhez. Domaszéken a kunhalmi iskolában eddig is csak alsó tagozat működött, egyetlen család négy gyermekének elköltözésével annyira megcsappant a tanulók létszáma, hogy az iskola fenntartását semmi nem indokolja. • Itt ugyan nem tud buszt indítani a Volán, mert megfelelő út sincsen hozzá, de a gépkocsival rendelkező szülők maguk meg tudják oldani a bejárás problémáját. Régi gond, hogy mi legyen a megszűnt tanyai is-i kólák sorsa. Ha elnéptelenedik a környék, természetesen nem találnak olyan új föladatot számára, ami múltjához simulna. Központi törekvés azonban, hogy a diákok nélkül maradt iskolák lehetőleg továbbra is a közművelődés otthonai legyenek, a kultúrát terjesszék ezután is ott, ahová mindig nehezen jutott el a' kultúra. Jó lenne. hogy a tanítás megszűnéséig minden tanyai iskolában megteremtenék az új funkció szerinti továbbélés lehetőségét, és csak akkor adnák el raktárnak, ha a közelben más épület jobban el tudja látni a felnőttek művelésének talán az eddigieknél is aktuálisabb feladatát. Egyikben-másikban ifjúsági klub működik, vagy a Hazafias Népfront tanyai bizottsága rendezi meg ismeretterjesztő előadásait. de arra is van példa, hogy a környéken élők egészségének védelmére tanyai rendelőt nyitottak benne. II. D. irigyli: az egykori irigyelt, kássá vált sz asszonyok „máFérje, hogy, hogy nem, idő- sodik nemmé" degradálása, s közben átpártolt egy tanító- természetes, hogy nem válhogy a vállalatok, szövetkezetek olyan lelkesedéssel készítették az egyébként költséges szemléltetőeszközöket a szegedi óvodáknak, mintha saját gyermeküket ajándékozták volna meg velük. Ugyancsak ilyen szeretettel adtak át hintákat, udvari játszófelszereléseket az apróságoknak. Segítségükre szükség is van, mert a városi tanács költségvetése ennyi nőhöz, aki egy gyermeket is nak egyik 'napról a másikra mindenre nem elegendő. Az vitt új házasságába. Az exasszony korábbi elmélete tehát csődöt mondott, s most férj, hivatás, gyerek nélkül értelmetlennek érzi az életét A magány azonban nemcsak az asszonyok életét kéegyenrángú „másik nemmé a férfiak, sőt önmaguk szemében sem. Magyarországon mérföldkövet jelentett az 1970-es párthatározat, amely a női egyenjogúságot alapvető társadalmi kérdéssé nyilvámpes megkeseríteni. E|y idős, totta. Állami és tömegszerköztiszteletben álló szegedi vezetek feladatává is tette, tudós, az őt vendéglátó csa- hogy foglalkozzanak a Iád gyerekeinek zsivajgását helyzetével. méghozzá látva bevallotta, ha még egy- ahol élnek és dolgoznak. szer kezdhetné, másként csinálná: megnősülne és gyerekeket nevelne. Csak hát, késő bánat..J I

lyen az emberi természet Asszony és férfi élete nem teljes utód, utódok ifélkül. Akár azért nem születik egy házasságból gyermek, mert önző emberpár került össze, akár azért, mert az oly sok összetevőből kikerekedő életünkben valamelyik rész javára átcsoportosítjuk az energiáinkat — önmagunk ellen vétünk. A gyereket nem pótolhatja semmi, még a nyugodalmasabban, kényelmesebben eltelő évek sem. Kinek-kinek magának kell eldöntenie, hány gyereket tud felnevelni párjával anélkül, hogy megfosztanák magukat a felnőtt ember alapvető jogaitól: a hivatásszerűen végzett munkától, az önművelődésre szánt időtől, a testi-lelki egyensúlyhoz szükséges pihenéstől, szórakozástól. Apai-anyai hivatást is fi csongrádiak összefogása A csongrádi városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta azt a jelentést, amely az MSZMP KB 1972. novemberi határozatainak helyi tanácsi végrehajtását elemezte. E párthatározat volt az egészséges aktivitás elindítója Csongrádon. Ezt igazolja a lakosság közéleti, társadalmi aktivitásának növekedése. 1974 első felében csaknem 5 millió forintot érő társadalmi munkával járultak hozzá a város fejlesztásélffez, és ily módon szóltak bele a közügyekbe. Javult a gazdálkodás, a tanácsi munka, a közellátás. Számos intézkedést hoztak a nők és az ifjúság helyzetének javítása, főként a munkalehetőségek, valamint a gyermekjóléti intézmények bővítésével. Az öszszefogás társadalmi méreteire utal a most épülő Templom utcai óvoda, valamint a sportlőtér. ülést tartott a KISZ járási bizottsága Tegnap, pénteken tartatták végzett feladatok tükrében, meg a KISZ járási bizottsá- . .. .„ . ga soron következő, kibőví- A »Nem terkeP e ta-> homstett ülését az Ifjúsági Ház mereti expedícióban eredménagytermében. Az ülésen részt vett Kovács József, a járási pártbizottság első titkára, és Szögi Béla. a KISZ KB tagja, a KISz megyei bizottságának első titkára is. A járási bizottság ülésén először személyi ügyekben döntöttek: Krasznai Mihályt, aki fontos pártmegbízatást kapott, a gyűlés felmentette a KISZ járási bizottságának titkári teendői alól, egyúttal megválasztotta a járási bizottság titkárának Kulcsár Pétert. Ezután megtárgyalták a járási úttörőmozgalom bizottság apparátusában végeiyzetct az elmúlt évben aett eredményes munkájáért. nyesen vettek részt a járás úttörőcsapatai, nem egy közösség jó munkájával kivívta a községek vezetőinek elismerését. A következő úttörőévben folytatják a munkát az expedíció résztvevői: felszabadulásunk 30. évfordulójának méltó megünneplése jegyében kutatják lakóhelyük történelmi emlékeit A gyűlésen adtak át — a járási végrehajtó bizottság döntése alapján — az aranykoszorús KISZ-jelvényt Tobak Csabának — a , járási Minden munkahelyen, minden családban el kell vetni a „magokat", amelyekből az egész közgondolkodást behálózó „termés" kikel. Az eszmék változása azonban vajmi kevés — legyinthetne bármelyik dolgozó édesanya. Attól még valóbán megszakadhat a házimunkában és ha férj nélkül maradt, bizony még nehezebb a helyzete. Na és a szép szavaktól a pénz se szaporodik. Hogy a gyermeküket egyedül nevelő anyák külön is érezzék a társadalom gondoskodását. megjelent a gazdasági, szociális helyzetük javítását célzó nevezetes 1013-as kormányhatározat. A népesedéspolitikai határozat intézkedései, a családjogi törvény minden paragrafusa azt bizonyítja, hogy a társadalom ténylegesen leveszi a terhek egy részét — éspedig jelentős részét! — a szülők, főként az édesanyák válláról. Akinek kisgyermekei vannak, jól tudja, hogy az első három év szinte versenyfutás az idővel, s a nap 24 órája is kevés. Szinte felbecsülhetetlen engedmény, hogy társadalmunk felmenti az édesanyákat, akár három évig — nem csekély fizetés biztosítása mellett — a munkahelyi kötelezettségek alól. A felemelt családi pótlék is több pénzt hoz a házhoz, márpedig ahol gyerekek vannak, szinte észrevétlenül folyik el a fizetés. A túlterhelt dolgozó anyák életéből most kiesik az az idegtépő érzés is, hogy a beteg kisgyereket — nagymama vagy pótmama hiányában — kénytelen egyedül hagyni a lakásban. A gyermekápolási táppénz lehetősége pedig újabb lépés afelé, hogy meg tudják őrizni kiegyensúlyoidén 3 millió forintot költ a művelődési osztály arra, hogy elavult óvodákat újíttasson fel. így új köntösbe bújik az Odessza körúti, m petőfitelepi, a Szél utcai óvoda, megjavították a Hunyadi téri, a Juhász Gyula utcai és a Ságvári Endre óvoda tetőszerkezetét. Gondolni kellett a csatlakozó községekben lanők kő gyermekek kényelmére is, ott, hiszen a városiaknál sokkal rosszabb körülmények között töltötték a nap nagy részét: másfél milliót fordít az épületekre az idén a tanács. Pénz és rengeteg munka rejlik amögött, hogy a nap nyolc órájában nyugodtabban fűzhetnek a gépbe, ülhetnek az Íróasztalnál az édesanyák. S ugyancsak nagy anyagi áldozatot vállal az állam akkor, amikor lehetővé teszi, hogy ha szükséges, bizonyos ideig gyermeke mellett otthon maradhat a dolgozó asszony. N

őnek születni már nem sorscsapás, mint nagyanyáink idejében volt. Végre lehetővé vált, hogy az életben mindenütt a másik nemmel azonos esélylyel startoljon. Általános emberi értékek: tehetség, rátermettség, szorgalom és megbízhatóság alapján indulhat a versenyben, s egyre inkább adott a lehetőség, hogy mindezt gyerekek világrahozatala, nevelése mellett is vállalja, s az anyaság miatt ne hulljon ki a sorból. Mindennek azonban van még egy feltétele, amit sem törvény, sem határozat nem ír elő: s ez a közteherviselés, a társadalom legkisebb közösségében, a családban is. Mert emberi joga nőnek, férfinak egyaránt, hogy munkáját hivatásszerűen végezze, teljes odaadással, hogy legyen ideje és ereje önművelődésre és szórakozásra is. S a gyereknevelés sem csupán anyai, szülői kötelesség. A

nők .teljes egyenjogúságát már egyre inkább a családon belüli okok késleltetik. Az anyának nemcsak jogokhoz kell jutnia ahhoz, hogy egyenrangú ember legyen az apával, zott közérzetüket családjuk vagy általában a férfiakkal, -és a munkahelyük számá- hanem a köteiezetteégek egy részétől is mentesíteni kell őt S ezen a férj és a többi családtag tud segíteni. A későbbi anyák, akik ma szetembertől már az iskolákban megismerkedhetnek a családi élet tudományával is. Mert, mint bárhol, itt is sok múlik az okos szervezésen, az igazsáA nyugalom és a teljes odaadással végzett munka másik feltétele az, hogy megbízható helyen tudják nap-; közben gyermeküket az még gyerekek anyák. Hatéves korig pedig csak a bölcsőde, az óvoda képes tökéletesen gondoskodni az 'apróságok ellátásáról, megfelelő szellemi fejlődéséről. Tudjuk jól, vannak óvodák, épülnek óvodák — , , de ez még mindig kevesebb eos munkamegosztáson. a kelfcténéL Chikán Ágnes