Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-02 / 179. szám

PÉNTEK, 1974. AUGUSZTUS & SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 János vitéz. Előadás a Dóm téren este 8 óra­kor. Nemzetközi Kézilabda Kupa. Mérkőzések az új­szegedi kisstadionban, dél­után 3 órától. VI. Ipari Tudományos Konferencia megnyitója a Technika Házában, délelőtt 10 órakor, előadások ne­gyed 11-től. XV. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múze­um képtárában, szeptem­ber 16-ig. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, szeptember l-ig. Mészáros Dezső szobrász­művész szabadtéri szobor­kiállítása a Móra-parkban, augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrász­művész kiállítása a Köz­művelődési Palota kupo­lájában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékklál­lítás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. A tápai gyékényszövés. Kiállítás a tápéi művelődé­si házban, augusztus 24­ig. Ipari tudományos konferencia Ma, pénteken délelőtt 10 órakor kezdődik Szegeden, a Technika Házában a VI. Ipa­ri Tudományos Konferencia, amit az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság Csongrád megyei szer­vezete rendez. A konferenciát dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára nyitja meg. Tudományos­technikai forradalom és gaz­daságirányítás címmel dr. Szakasits D. György, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője tart előadást, majd Práger István, a Nehézipari Minisz­térium osztályvezetője be­szél a tudományos-techni­kai forradalomról az ipar­ban, Virágh József, a sze­gedi Élelmiszeripari Főisko­la tanszékvezető adjunktusa pedig a gazdaságirányításról és műszaki fejlődésről az élelmiszer-gazdaságban. Délután a tanácskozás két szekcióban folytatódik, az ipari szekció vitavezetője Práger István, az élelmiszer­gazdasági témáké pedig Vi­rágh József. A konferencia dr. Szakasits D. György kan­didátus zárszavával ér véget. Befejeződött a Művelődés­elméleti Nyári Egyetem A zárónapon: dr. Garamvtíigyi Károly előadása Tegnap, csütörtökön befe­jeződött Szegeden a III. Mű­velődéselméleti Nyári Egye­tem. Az egyhetes esemény­sorozat 16 előadását 280-an hallgatták végig: művelődé­si központok igazgatói, taná­csi előadók, könyvtárosok, népművelők, pedagógusok. Az idén külföldi szakembe­rek is voltak a résztvevők között, olasz szociológusok, pszichológusok, tanárok. „Szocialista közösség — szocialista közművelődés" — ez volt az idei előadások ösz­szefoglaló címe, a társada­lomtudósok, közművelődési szakemberek e témakör kü­lönböző időszerű kérdéseiről, kutatási eredményekről szá­moltak be. A tegnapi zárónapon két előadás hangzott el az újsze­gedi Biológiai Központ nagy­termében. Először dr. Her­ceg Ferenc, az MSZMP KB alosztályvezetője A közmű­velődés párt- és állami irá­nyítása címmel tartotta meg előadását. A nyári egyetem igazgatóságának meghívásá­ra Szegedre látogatott dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes és A köz­művelődés gazdasági feltéte­lei címmel nagy érdeklődés­sel kísért előadást tartott tegnap délelőtt. A művelő­déselméleti egyetem délben konzultációval zárult. Ez­után dr. Garamvölgyi Ká­roly ellátogatott a József Attila Tudományegyetemre. A III. Művelődéselméleti Nyári Egyetem programjá­ról, az előadás-sorozat ta­pasztalatairól dr. Maróti An­dor egyetemi adjunktus, a nyári egyetem igazgatója ké­résünkre a következőket mondotta: — Az idei program meg­tervezéséhez, a témakörök kiválasztásához a közműve­lődési párthatározat adott alapot. Elsősorban olyan el­méleti jellegű problémákkal kívántunk foglalkozni, ame­lyek, bár közvetettebben, mint a konkrét, gyakorlati munka, segítik a határozat megvalósítását. Egyik köz­ponti témánk volt a munka­helyi nevelés, a munkásmű­velődés, a munka és műve­lődés kapcsolata. Elsősorban azt vizsgáltuk, milyen társa­dalmi, politikai körülmé­nyek határozzák meg a munkásművelődést. Érről a témáról tartott előadást Kö­peczú Béla, az MTA főtitká­ra is. — Véleményem szerint, a nyári egyetem egyik legna­gyobb eredménye, hogy új ismereteket szerezhettek a hallgatók a közösségeknek, csoportoknak a művelődés­ben játszott szerepéről. E témakörben dr. Buda Béla pszichiáter szakorvos elő­adását emelném ki, amely­ben a csoportok egymásra hatásának törvényszerűsége­it ismertette. A téma gya­korlati vonatkozásairól, sa­ját tapasztalatairól számolt be László Bencsik Sándor, a Történelem alulnézetben cí­mű sikeres könyv írója. Ügy gondolom, nagyon hasznos volt a résztvevőknek, hogy az említetteken kívül olyan közművelődéspolitikai kér­désekről is hallottak, mint például a következők: mi­lyen feltételei, követelmé­nyei vannak a közművelő­dés továbbfejlesztésének az adott társadalmi helyzetben; milyen sajátos pszichológiai problémák adódhatnák a munkahelyi nevelés folya­matában; milyen új mód­szertani tapasztalatok van­nak a felnőttoktatás terüle­tén; milyen szerepet tölt be a kultúra a társadalom éle­tében, hogyan szabályozza annak működését. — Az Idén először szegedi szakemberek is tartottak előadásokat. Szeretnénk, ha a következő években a vá­ros minél több kutatója, tu­dósa kapcsolódna a nyári egyetem munkájához. A mostani értékes előadások­ból sok űj, valamennyiünk számára egyre kevésbé nél­külözhető ismeretet szerez­tek a hallgatók, hasznos munka folyt a szegedi egy hét alatt. A nyári egyetem igazi sikere azonban az len­ne, ha otthoni, mindennapi munkájukban hasznosítanák a résztvevők az itt hallotta­kat. S. E. Szép magifar könyvek Tizenegy magyar nyomda — a Zrínyi, az Athenaeum, a Kner, a Kossuth, az Of­szet, az Egyetemi, az Alföl­di, a Révai, a Franklin, a Győr-Sopron megyei és a Szegedi Nyomda — legszebb könyveit és egyéb nyomda­ipari kiadványait mutatja be az a vándorkiállítás, mely Gyoma és Békéscsaba után Szegeden, a Technika Há­zának előcsarnokában teg­nap délután Lengyel Lajos, Kossuth- és Gutenberg-díjas könyvművész beszédével nyílt meg. A kiállítás külön érdekes­sége, hogy annak az eszten­dőnek legszebb nyomdater­mékeit tárja a látogatók elé, amelyben a magyar nyomta­tott könyv születésének 500. évfordulóját ünnepeltük. Külön öröm számunkra, hogy láthatjuk a Szegedi Nyomda nagyszerű terméke­it, mely az elmúlt évi ered­mények alapján az ország nyomdáinak versenyében az előkelő negyedik helyen végzett. A nyomdagépek alól 1973-ban kikerült könyvek közül a legszebb 287 művet láthatják az érdeklődők, azokat a kiadványokat, ame­lyeket kiváló, Illetve jó ter­mék kitüntető címmel jutal­maztak. A bemutatott köny­vek és egyéb nyomdaipari termékek, az Igényes és szép kiadványok nagyszerűen bi­zonyítják a magyar nyomda­Ipar dinamikus fejlődését, tipográfusaink, nyomdaipari szakembereink képességét, könyvművészetünk magas művészi színvonalát. A ter­mékek széles skálát repre­zentálnak : tudományos könyvek éppúgy szerepelnek a tárlókban, mint a képző­művészeti albumok, szépiro­dalmi kiadványok, idegen­nyelvi művek és meseköny­vek. A Szép Magyar Könyv "73 kiállítás a szegedi Technika Házának (Kígyó u. 4.) elő­csarnokában augusztus 14-ig tekinthető meg, szombat és vasárnap kivételével, na­ponta reggel 8-tól este 8 óráig. T. L. A gonosz mostoha Megjelenik a színpadon, a hetekről, napokról, mind in- előadások mellett az egyre gyerekek lélegzetvisszafojt- kább megnyílnak a vidéki színvonalasabb ipari vásá­va, félelemmel vegyes bol- városok kapui. Ez az igazi rok, a mozgalmas ifjúsági dogsággal figyelik. A lát- nagyvárossá alakulás feltéte- napok vonzzák a látogató­vány egyezik a mesésköny- le. Évről évre növekszik Sze- kat a Tislsa-parti városba, vekből szerzett benyomások- ged hírneve is, a szabadtéri L. Zs. ' kai; éppen ilyen lehet egy igazi boszorkány, önfeledten kacagnak a felnőttek is, Iluska mostohájának acsar­kodása, jajveszékelése min­denkit ellenállhatatlanul ne­vetésre késztet. Gobbi Hilda, a boszorka megjelenítője, már a negyedik nyáron szó­rakoztatja a közönséget a János vitéz előadásain. A Szegedi Szabadtéri Játékok nyitása idején, az első pro­dukcióban is ő játszotta Ilus­ka életének megkeserítőjét. — Minden alkalommal szívesen vállalom a fellépést. A nagy színpad és a hatal­mas nézőtér miatt valóban átlényegült alakításra nincs lehetőség. Mégis örömmel játszom, az előadások sikere mutatja, a közönség szereti a János vitézt. Egy-egy já­téknapra százával érkeznek falukból, tanyákról. Sokan Kacsóh daljátékán keresztül kedvelik meg a színházat. A színészi hivatás is kötelez, ne csak szűk rétegnek, minél nagyobb közönségnek játsz­szunk, minél több emberhez szóljunk! — A János vitézt kedves meséjéért és magyarságáért is szeretem. Vannak, akik szégyellik elismerni, nem­csak a komoly, klasszikus műveket, a könnyed, mesés, szórakoztató, szellemi erőfe­szítést nem kívánó darabo­kat is szívesen nézik. A kul­túra legnagyobb ellensége a sznobizmus. Nyugodtan, fel­szabadultan élvezzük a ki­kapcsolódást, felüdülést nyújtó humoros, zenés-tán­cos produkciókat is! — Több ízben járt már Szegeden... — Az évenként megrende­zett szabadtéri játékokat hasznos kulturális törekvés­nek találom. Egyre gyakrab­ban hallunk különböző vá­rosokban szervezett ünnepi Szeptembertől űf iskolatípus: A szakmunkások középiskolája A fizikai munkások két­kezi dolgozók műveltségi színvonalát hivatott növel­ni az az új iskolatípus, amely szeptember 1-én kezdi meg működését: a szakmunkások középiskolája. Az új közép­iskolai oktatási formába — amely hároméves képzés után szakközépiskolai érett­ségi bizonyítványt és kö­zépfokú műveltséget ad hall­gatóinak — az általános is­kola nyolc osztályát elvég­zett és szakmunkás-képesí­tést szerzett dolgozók kap­csolódhatnak be. A munka melletti tanulást megkönnyí­ti, hogy a dolgozók esti, il­letve levelező tagozaton, vagy vendéghallgatóként is részt vehetnek a foglalkozá­sokon. Az esti tagozatra já­rók heti három alkalommal kötelezően látogatják az is­kolát, a levelező tagozat munkásdiákjai heti egy vagy két napon fakultatívan vesznek részt a foglalkozá­sokon, az , önállóan tanulók pedig vendéghallgatóként részt vehetnek mind az esti, mind a levelező tagozat fog­lalkozásain. A szakmunkások középis­kolájában — amelyet a mun­kásművelődés tömeges ok­tatási formájává kívánnak fejleszteni— három év alatt hat tantárgy anyagát sajá­títják el a hallgatók: a ma­gyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, a fizika, a kémia és egy komp­lex tantárgy: a közgazdasá­gi-állampolgári ismeretek alapjait. Ha a tapasztalatok kedvezőek, az 1974—75-ös el­ső tanév után a hat tantár­gyat fakultatív foglalkozá­sokkal is kiegészítik. Így biológia, műszaki rajz, elektrotechnika és egyéb — a szakmai igényeknek meg­felelő — tantárgyak elsajá­títására is mód nyílik. Az új középiskolából az érettségi megszerzése után a szakmunkások az egyeteme­ken és főiskolákon tovább tanulhatnak. Az új középiskolai formát úgy igyekeznek kialakítani, hogy figyelembe vegye a műszakváltozásokat, és ha mód nyílik rá, az üzemek­ben szervezzenek osztályo­kat, és ott folyjon az oktatás is. A szakmunkások közép­iskolájának létrehozása mel­lett természetesen megma­radnak a fellőttek számára a régi iskolatípusok is. Siflis József felvétele Jelenet a szabadtéri játékok ma esti tlános vitéz előadá­sából. A falu csősze: Kovács János a gonosz mostoha: Gobbi Hilda A falu csősze Nincs pihenés a nyáron Kovács Jánosnak. A kitűnő szegedi színész ott van a János vitéz színpadán, a falu csősze, s a gonosz mos­toha: Gobbi Hildával köny­nyesre kacagtatják a néző­sereget. Hanem a premier másnapján már vonatra ült, az előadásokra persze vissza­jár, s ez így megy az őszi színiévadban is, egészen no­vemberig. — Olyan szerencse ért, hogy egyszerre négy film­ben játszom. A Verne-re­gényből készülő Dunai ha­jóst Győr, Esztergom táján forgatja Markos Miklós, az egyik nagyobb epizódban kaptam szerepet. Most fejez­te be Sándor Pál négyré­szes zenés tévéjátékát, az Itt járt Mátyás királyt, mely­ben kisebb feladatot kap­tam. A Pásicándi-novellából készülő Holnap lesz fácán­ban viszont az egyik fősze­rep az enyém, úszómestert alakítok. Végül újabb talál­kozás Vernével: augusztustól francia filmet forgatnak Apajpusztán, a Sztrogoff Mi­hályt ahová eredetileg kis epizodistának hívtak meg, aztán a rendezővel történt beszélgetés és a szokásos próbaképek után nagy sze­rep lett belőle. Szóval nem unatkozom az ősszel sem, iz­galmas feladatok várnak a színházban is. Relativitás Kedélyesen fürdőzik, na­pozik az újszegedi strandon a Tisza. Az egyetlen uszo­dában ott tolong a város ráérőbb fele, no meg az idegenek, a turisták. A megfontoltabb tarjániak már át sem mennek hét­végenként Újszegedre, a húslevest inkább otthon ve­szik szemügyre közelebb­ről, a vasárnapi asztal­nál. A felnőttek még csak le­mondanak a strandról, fő­ként, ha a töltésoldalban le lehet heveredni napozni, néhány üveg sör társaságá­ban. A gyerekek viszont már nehezebben viselik a víz hiányát. Igaz, ők nem kapnak a sörből, s a sport­pályák aszfaltját olvadá­sig hevíti a Nap. De akad ötletes ház­felügyelő, aki kétágú lét­rát állít a forró pályára, rákötöz egy gumicsövet, lo­csolórózsával a végén — s kész a zuhany. Az aszfalt­pályán hamarosan négy-öt centis víz tocsog az apró­ságok sivalkodóan túláradó, legnagyobb örömére. A szü­lők is jó kedvvel szerei­getik a gyatra, de prakti­kus zuhanyt, hiszen végre jól érzik magukat a gyere­kek, és őket sem hábor­gatják a meleg miatt. De úgy látszik, nem mindenki elégedett. Legalábbis másnap az illetékesek szigorúan fi gyelmeztetik a házfelügye­lőt, hogy ez veszélyes, el­csúszhatnak a gyerekek, s ki felel majd a kék folto­kért. Az már senkit sem zavar, hogy a ház másik oldalán, a liftszerelők fel­vonulási épületénél üveg­cserepeken trappolnak él­vezettel a gyerekek, rozs­dás és kevésbé rozsdás va­sak között, ládákra mász­va. és ofinan leugrálva. Íme, a relativitás, ' kinek mi veszélyes. A jó ötletet meg kell regulázni. A ko­moly veszély pedig? Eb­csont beforr, s különben sem a mi asztalunk. Sz. L

Next

/
Thumbnails
Contents