Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
8 HÉTFŐ, 1974. AUGUSZTUS Mfc (Folytatás a 7. oldalrólJ nos központjának tehermentesítésére Újszegeden a Liget, illetve a Rózsa Ferenc sugárút környékét városközpont céljára jelölték ki. Az elmondottakon kívül az általános rendezési terv behatóan foglalkozott még a város átkelőhely-jellegének hangsúlyozásával (új hidak építése, a Tisza és a Maros kihasználása), a város és a táj kapcsolatával (üdülő- és zöldterületek), az iparkörzetek kialakításának lehetőségeivel és a közmüvek fejlesztésével is. Megnövekszik a város A rugalmas tervezésre nagy szükség ls volt. A rendezési terv megszületésével egyidőben zajlott le például a Nyugati városrész rendezési tervének országos pályázata — egyelőre csak erkölcsi haszonnal. Móravárosban nagyon rosszak a talajadottságok, másrészt az olajkutatást és -feltárást keresztezné az építkezés. Az általános terv ugyan már számolt Kiskundorozsmával, Szőreggel, Tápéval és Gyálaréttel, mint a szegedi agglomeráció részeivel, azonban 1973. áprilisában ezeket a községeket, illetve Algyőt, közigazgatásilag is egyesítette Szegeddel az Elnöki Tanács. Jelenleg tehát Szeged területe 33 ezer 466 hektár, népessége pedig az 1970-es népszámlálás adatait tekintve: 144 ezer 997. Terület (hektár) Lakos Algyö Gyálarét Dorozsma Szőreg Tápé A varos most már átnyúlik a Tisza—Maros-szögbe, és két helyen közvetlenül érintkezik a jugoszláv államhatárral. Nyilvánvaló, hogy a várostervezésnek az eddiginél sokkal alaposabban kell foglalkoznia a belső városrészek és a külső gyűrű szerves kapcsolatának, egységének, egymásraépülésének megteremtésével. Mint már szó volt róla, a második ötéves terv idején a tömeges lakásépítés területe Odessza volt, a harmadiké és a negyediké Tarján. Illetve a negyedik ötéves tervben kerül sor — miután területéről elköltözött a ládagyár — Odessza befejezésére, a második ütem megépítésére. (Beépítési terv Takács Jánosné, 1972.) Az építkezés 1973-ban kezdődött, s még jelenleg is tart, bár a garzonház kivételével már valamenynyl új ház áll. Most 25, illetve 26 lakóház épül (közülük 11 tízszintes) 1100 lakással. Ezzel együtt Odesszának összesen mintegy 7000 lakója lesz, bár az építkezést — a Korondi és a Parajdi utca régi házainak lebontása után — tovább folytatják. Újszeged fejlődése Üjszeged egyébként ls Igen sokat fejlődött a közelmúlt években. Akárcsak a város más részeIn (Felsővároson, Ságváritelepen, Dorozsmán. Szöregen), számtalan emeletes társasház, emeletes és földszintes társasház épült. Aki teheti, saját pénzéből teremt otthont magának. Társasházak számára nyitották meg az újszegedi Blaha Lujza és Egressy Béni utcát. S hogy a Tisza túlsó partja valóban egyre inkább a Belváros részévé válik, jelzi, hogy itt magasodik a Biológiai Kutató Központ, közelében két egyetemi kollégjum, távolabb a párt- és KISZiskola. A Dél-alföldi Gabonatermesztési Kutató Intézet új épületet kapott, építik már a JATE biológiai intézetét is. őszre elkészül a játékcsarnok is az Odeszszai körúton. Küszöbön áll Felsőváros egy részének rekonstrukciója is. Tarjántói délre, a Debreceni, a Bihari, a Dankó Pista, a Tabán és a Csaba utcáig 1975-tel kezdődően három ütemben mintegy 2350 lakás épül 72 házban (közülük 5 tízszintes). Az ötödik ötéves terv (1976— 1980) legnagyobb lakásépítkezése az úgynevezett Északi városrészben és Rókuson lesz. Először MIS 724 10 087 5151 5127 fordult elő Szegeden, hogy egy városrész átépítése előtt szociológiai vizsgálatot végeztek (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet), hogy megtudakolják róla a lakosság véleményét. A beépítési tervek (Hübner Mátyás, Hernyák Imre) elkészülte után, 1975 elejére várható a beruházási program, s 1976-ban az első ház megépülése. Tarján, Felsőváros és az Északi városrész a II. kerület belső területének jelenlegi, 35 ezer körüli népességét 10—15 éven belül mintegy 75—80 ezerre növeli. (Az I. kerület lakosságának száma 1970-ben 51,2, a II-iké és a III-iké egyaránt 33,6 ezer volt.) Egy ekkora városrész közép- és felsőfokú intézményei nem lehetnek a most még egy központú város kiskörútján belül. Szeged második városközpontját Tarján és az Északi városrész határán, a József Attila sugárút és az Északi körút mentén kívánják kialakítani. A Belváros rendezési terve Közben természetesen a Belvárosról sem feledkezhettek meg a városépítők. Szintén országos tervpályázat és kötetekre menő vizsgálati anyag (telek-, ház-, közterület-, közmű-, útkataszter; városképi, műemléki, településtörténeti és a korábbi rendezési elképzeléseket összefoglaló előzményi leírás) alapján 1971ben elkészült a Belváros részletes rendezési terve (Takács Máté és Kiss István.) Ez többek között kimondja, hogy a Lenin körúton belül és a körít külső oldalán többé nem épülhet lakóház. legfeljebb csak úgynevezett garzonház. A Belváros máris zsúfolt, a még meglevő hely kell az intézmények és az autóparkolók számára. Egy másik: sem a Belvárosban, sem a sugárutakon nem kerülhet lakás földszintre. 'A házak inkább lábakon álljanak, melyeket csak körül kell falazni, ha később üzletre, garázsra lesz szükség, és járható, lapos tetejük legyen, ami nem annyival drágább, mint amekkora nyereség, hogy pihenőhelyet ad a felnőtteknek és játszóteret az apró gyerekeknek A terv megszabta az intézmények. az autóparkolók, a nagyés kisgarázsok helyét is. A szegedi városépítés talán legérzékenyebb pontja jelenleg a Belváros rekonstrukciója, a bontva-építés igen tetemes költséggel jár (szanálás, lakáspótlás). Néhány építkezés azonban már megkezdődött a Nagykörúton belül. Az átépítésre legkorábban kijelölt — Arany János, Berzsenyi, Kazinczy, Dózsa György utca által határolt — tömbben a megyei tervező vállalat székháza és egy kisebb lakóház már áll. Épül az új Hungária Szálloda a Lenin körút felső végén, közelében 425 új lakás is lesz, házgyári elemekből. Üres a hely a Petőfi Sándor sugárút, Ságvári Endre utca, Moszkvai körút és Nemestakács utca által határolt területre szánt lakásépítkezések számára. Valószínűleg az ötödik ötéves terv folyamán valósul meg két más, városképi szempontból is igen jelentős elképzelés: az egyik a Jókai utcai tömbrekonstrukció, melynek során a Dugonics térről — a Kárász utca folytatásában — utcát nyitnak majd a Lenin körútra; a másik a Centrum Áruház mögötti rész átépítése, melynek keretében az üzleti központ is bővüL Kiemelt felsőfokú központként Párt. és kormányprogram írja elő mindannyiunk számára a lakásépítés feladatait. Most, a XI. pártkongresszus küszöbén itt Szegeden is elmondhatjuk, hogy jól éltünk a lehetőségekkel, szép eredményeket értünk el. Á X. kongresszust megelőző szegedi pártértekezlet kimondta, hogy „Növelni kell a negyedik ötéves terv során a már megkezdett városfejlesztési tevékenység ütemét. A telepszerű építkezések (Odessza és Tarján) mielőbbi befejezése mellett nagyobb gondot kell fordítani a városrekonstrukció megvalósítására." Az elmúlt évek szegedi építkezései bebizonyították, hogy nemcsak kell, hanem lehet is úgy építeni nagy tömegben lakásokat, hogy az egy_ úttal a tudatos, tervszerű városfejlesztésnek is javára váljék. Azt is mindenkor szem előtt tartották a város illetékes veze. tői és a várostervezők, hogy míg korábban a Gazdasági Bizottság határozata alapján Szeged (Debrecennel. Győrrel, Miskolccal, Péccsel egyetemben) Budapest ellenpólusaként szerepelt az országos fejlesztési tervekben, újabban a Minisztertanács által 1971-ben elfogadott településhálózat-fejlesztési koncepció szerint szerepköre kiemelt felsőfokú központ. Ez azt jelenti, hogy országrésznyi terület politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális központjává kell válnia a következő években. Szeged tehát nemcsak önmaga számára épül (a legutóbbi adat szerint népessége elérte a 165 ezret), hanem a Dél-Alföld csaknem másfél millió lakója számára is. egyes területeken pedig országos funkciókat kell ellátnia. Irta: FEHÉR KALMAN, PÉTER LÁSZLÓ Fényképezte: ACS S. SÁNDOR (reprodukciók), BUZSAKI FERENC, SOMOGYI KAROLYNÉ Szerkesztette: FEHÉR KALMAN Tarjannak máris 19 ezer lakója van Szeged az ezredfordulón Újszeged is igen sokai fejlődött a közelmúlt években. A Tisza túlsó partja valóban egyre inkább a Belváros részévé válik. A városnak nemcsak elkészült rendezési terve, de azt végre is hajtották, pontosan kidolgozott terv és program szerint... Az általános csatornázás már megtörtént, nincs talajvíz, sehol nedves pincelakás, de van magasnyomású vízvezeték és az utcák forgalmának megfelelő világítás... A „porváros" eltűnt, mert az összes utakat már burkolták, a szépen profilírozott utcákon, a széles gyalogjárók melleit nem a poros lovaglóüták, hanem a kétirányú közlekedésnek megfelelően elkülönített bitumenes autóutak húzódnak a széles sugárutak közepén. A két autóút között parksáv. A tereken, gyermekjátszóhelyeken parktükrökben, utcaszögelődéseknél a régi árusítóbódék helyett szobrok. emlékművek, szökőkutak..." Ez az idézet nem az ezredforduló Szegedjéről szól, a Szegedi Szemle 1929. március 11-iki számában azt igyekezett megálmodni a szerző, hogy a nagy árvíz centenáriumán, 1979-ben milyen lesz a varos, hogy addigra vajon befejeződik-e a rekonstrukció munkája? Álmodozni tehát nagyon veszélyes, de azért most már bízvást állíthatjuk, hogy ami nem is készül el belőle 1979-re, az meglesz az évszázad végére. Egyetlen feltétel a békés alkotó munka lehetősége. Hanem azért például a technika is megtréfálhat bennünket. Az 1929-ben kelt cikk autóutakat követelt, az 1968-ban készült általános rendezési terv is gépjárművekkel számol. De vajon lesznek-e egyáltalán gépkocsik negyven-ötven évvel az ezredforduló után? Vajon az 1879-es városrekonstrukciós terv számolhatott-e az autómobilizmussal, mikor is az első autó 1886-ban jelent meg a világon? Most pedig a tudományos-technikai forradalom korában élünk, s mint már eddig is, ezután is érnek majd bennünket meglepetések. Ezért okos az általános rendezési terv, amikor a 21. század első felére cső harmadik fejlesztési szakasz számára tulajdonképpen nem mond konkrétumokat, hanem az első két szakasszal csak elébemenni igyekszik az akkori követelményeknek, igényeknek. A városszerkezet előrelátó méretezése, a szerkezeti nyitottság elvének kimondása, a városi létesítmények élettartamának, a gépjárműforgalom telítődésének számbavétele — ez az, ameddig e terv ilyen nagy távlatban elmehet. De azért csak álmodozzunk bátran, mert álmodozás, jövőbe vetett hit nélkül nincs előrehaladás. Fogódzónk lehet az is, hogy megnézzük, mekkorát haladt a város az elmúlt 26—30 évben, mondjuk éppen a felszabadulás óta, ugyanis 26 év van még hátra az ezredfordulóig is. Elért fejlődésünk magáért beszél, márpedig a fejlődés egyre gyorsul, nyilvánvaló, hogy a következő három évtized eredményei még sokkalta nagyobbak lesznek, mint a múlt háromé. Nyugodtan feltételezhetjük, hogy a tervezett új lakónegyedek addigra mind elkészülnek, sőt befejeződik a Belváros rekonstrukciója is, s ennek következtében Szeged lesz modern város, hogy egyúttal megtartja régi jegyeit is. Az általános rendezési terv szerint — a meglevőn, illetve meglevőkön kívül — híd ível át a Tiszán a Nagykörút két végénél, sőt híd vezet Tápéról a Tisza—Maros szögbe, az egykorinál pedig délebbre lesz ismét vasúti híd is. Teljesen kiépül a külső, harmadik körút Az E5-Ö6 nemzetközi autópálya ugyan elhalad a város mellett, de aki mégis be akar jönni Szegedre, az a Dorozsmától északnyugatra levő, többszintes kereszteződésben fordulhat errefelé. Ezen a kereszteződésen át lehet majd kijutni a repülőtérre is. Miért ne hihetnénk, hogy addigra ismét lesz belföldi légiforgalom, mondjuk helikopterekkel, légibuszokkal? A rendkívül nagy vendégforgalomnak a közeli határátkelőhelyeken és az ünnepi hetekgn kívül az is oka lesz, hogy Szeged végre valóban fürdővárossá válik. A napfény és a — gyógyvíz városává. Mivel most is tudjuk, hogy az itt található hévíz — gyógyvíz, biztosak lehetünk benne, az olajkutatások befejezése után ismét előtérbe kerül e másik kincs, a geotermikus energia feltárása. A SZOT gyógyszállóján kívül még számtalan más szálloda is épül, közülük talán egy éppen a Tisza—Maros szögében, s ennek tetejéről végre sza. badon lehet gyönyörködni e cso. dálatosan romantikus tájban, melyet ma még sem mi, sem vendégeink nem ismernek elégge. Természetesen lesz gyógyfürdő, fedett uszoda, sőt minden városrésznek meglesz a maga saját strandja is. Játékcsarnok, uszodák, műjégpálya, sok apróbb, nagyobb sportpálya teremti meg a város lakosságának a testedzés minden lehetőségét. Kiépülnek az üdülőtelepek a hattyasi Holt-Tisza, az újszegedi Maros-part mellett és a Tisza—Maros szögben is. A szőke Tisza a csónakoké lesz, a villámgyorsan száguldó motorosoké, a lebegő légpárnásoké és a kecsesen sikló vitorlásoké. És a hajóké. Szeged, mint tengeri kikötő — nem is olyan utópia már manapság. A város népessége az ezredfordulóra feltehetőleg meghaladja a 200 ezret, s ez azt jelenti, hogy kisvárosból — nemzetközi mércével mérve is — középváros lett. Hazai körülmények között pedig — a dél-alföldi régió centrumaként — már minden bizonnyal teljes értékűen lesz képes betölteni kiemelt felsőfokú központi szerepkörét. Hagyományos és új ipara, magas fokú kultúrája és vonzó vendégforgalma révén lakóinak még az eddiginél ls szebb, és kényelmesebb városa lesz, olyan város, mely fontos helyet foglal el a népgazdaságban, s melyet örömmel keresnek fel az emberek hazánk más tájairól és a világ minden részébőL