Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

SZOMBAT, 1874. AUGUSZTUS 17. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 XV. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Mú­zeum képtárában, szep­tember 16-ig. Fotóklubok X. Szegedi Szalonja. Fotókiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A tápai gyékényszö­vés. Kiállítás a tápéi művelődési házban, au­gusztus 24-ig. Kokas Ignác festőmű­vész kiállítása a Novem­ber 7. Művelődési Köz­pontban, szeptember 1­ig. Mészáros Dezső szob­rászművész szabadtéri szoborkiállítása a Móra parkban, augusztus 20­ig­Melooco Miklós szob­rászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékkl­állítás a Somogyi-könyv­tár olvasótermében, au­gusztus 20-ig. Szeged környéki nép­élet, tékák, ládák, szőr­hímzések. Néprajzi ki­állítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A szegedi fűszerpap­rika története. Kiállí­tás a Móricz Zsigmond Művelődési Házban, szeptember 10-ig. Táncra, muzsikára Az Állami Népi Együttes bemutatója A mozdulatok nyelvén Brieder János Sopronba való, az úttörőház tánccso­portjában kezdett táncolni, nem kevés sikerrel! Általá­nos iskolás korában két ba­rátjával indult a Ki mit tud?-on. Bejutottak a közép­döntőbe is. Mindössze 15 éve­sek voltak. — A balettintézetet és a gimnáziumot már Pesten vé­geztem, az együttes ösztön­díjasaként. Első külföldi sze­replésemre is tanuló korom­ban került sor. 1966-ban részt vettem a tánccsoport kéthónapos északi turnéján. Finnországban, Norvégiában, Svédországban léptünk fel, majd a Szovjetunión át, Moszkvából jöttünk haza. Azóta már több helyen meg­fordultunk; Svájcban, Angliá­ban, Franciaországban, Szí­riában, Libanonban. Leg­gyakrabban az Ecseri lako­dalmassal mutatkoztunk be, mindenütt nagy sikerrel. A bemutató közönsége cso­portos és szólótáncban is meggyőződhetett a fiatal tán­cos művészi képességeiről. Többek között a Karikára székiek! kompozícióban és a hegyközi lakodalmi képek vőlegényeként láthattuk szín­padon, — Nagyon szeretem a hi­vatásomat, a tánc minden ér­zés, gondolat kifejezésére al. vannak kedvenceim, a du­nántúli, somogyi, Kapuvár környéki, és erdélyi táncok, közülük is a legényesek. Ma­gával ragadó ritmusuk, fer­geteges sodrásuk fiatalságot, erőt érzékeltet. A népművé­szet minden formájához von­zódom. A dal, a zene a tánctól elszakíthatatlan. Pi­henésként, és tánc közben, gyakran énekelek. A népda­lok kedvéért gitározni !s megtanultam. Eleinte csak otthon, baráti körben éne­keltem, később már az együt­tesben is. Így például Rábai Miklós kompozíciójában, a Hét szín virágban német népdalokat szólaltattam meg. Hanglemezfelvételemen pe­dig dunántúli és kapuvári dallamokat éneklek. L. Zs. Siflis József felvétel* Jelenet a hegyközi lakodalmasból: menyasszonytánc Koncertek Salzburgban Az idei salzburgi ünnepi dűversenyét, kirobbanó si­játékok során ismét egymást kert aratott: zengő tónusáért, követik a zenekari hangver- virtuozitásáért a kritikusok senyek, opera- és oratórium- új „hegedűscsillagként" em. előadások, szólóestek, kama- legetik. Az est Beethoven I. rakoncertek, prózai színielő- szimfóniájával indult és adások. Csaknem minden Sztravinszkijnek, a Pergő­napra több rendezvény jut s lesi-témák nyomán írt Pul­a közönség bőven választhat cinella-szvitjével zárult, ismert és mellőzött remek­művek között. A népszerű alkotások meg­elevenítő zenekari hangver­senyek sorozatából kiemelke- ua ,""BDI'L " dett Dimitrij Kitajenko est- e^lk legnagyobb Walter Hagen-Groll kórus­hangversenye ezzel szemben az a cappella m uzsika világá­ba vezetett. A reneszánsz alkotása, Palestrina hatszólamú Missa Papae Marcellije mellett je. A moszkvai Operaház ki. kalmas. Bármilyen cselek- váló karmestere a Bécsi Fii- , ... . , „ . _ mény, öröm, fájdalom meg- harmónikusokat vezényelte ^J^^^t ül^ szólaltatható az emberi moz- Viktor Tretyakov közremű- ket szólaltatott meg a nyolc­dulatok örömmel nyelvén. Mindent ködésével, aki bravúrosan táncolok. Persze, adta elő Csajkovszkij hege­Szegediek Nyírbátorban van tagú kórus, mint Anton Bruckner öt motettáját és befejezésül Richárd Strauss kilencszólamú, két rövid szó­ló szopránnal kiegészített kórusszerzeményét, amelyet a szerző az 1943-ban bemuta­tott Daphne című operájához epilógusként írt. Dr. Nagy István Nincs semmi felfoghatat­lan, homályos, titkos oka; a népművészet beépül kultú­ránk egészébe. Nincs titok, mert az ember — ember: érzékeny a szépre. Ezért mondott hajdan muzsikáló szavakat, született a dal, és mozdult hozzá a test, költé­szet, zene, tánc fonódott el­választhatatlan egységgé. Az ősi kívánságot a rengeteg idő sem tudta kikezdeni: ma is kell, amj szép. A rég született kincsek, szövegek, dallamok, mozdulatok pedig élnek, mert hivatott ismerő­ik átadják, közvetítik min­denkinek. • Az Állami Népi Együttes új műsora, a Táncra, muzsi­kára akár önmagában is bi­zonyíték. A kétrészes mű­sor szándékai egyértelműek, a tervezők. Rábai Miklós és Létai Dpzső álláspontja, mű­vészi koncepciója világosan körülhatárolható. Rendkívül tiszta, ökonomikus szerkeze­tű összeállítást terveztek a dómszínpadra. A kétszer hatvan perc elosztásának szimmetriája, az arányok impozáns harmóniája adek­vát a népi művészetekben rejlő belső fegyelemmel, renddel, az egyszerűség és áttekinthetőség erényeivel. Ez a kristályszerkezet segít­hetett a hármas egybefonó­dottság megtartásában is. Mindkét műsorrészben egy. egy, stílusában és hangula­tában is a táncokhoz illesz­kedő énekkari és zenekari szám teljesíti ki a színpadon teremtett atmoszférát, szer­kesztési telitalálattal átvezet a látványos, dinamikus tánc­képektől a csendesült, kama­rajellegű táncokhoz, vagy fordítva. A nemes egyszerűségre törekvés a műsorszerkezet­ben nyilvánvalóan következ­mény — a koreográfusok határozott alkotói szándé­kaiból fakadt követelmény. Tékozl'óan gazdag hagyo­mánykincsű vidékek táncait kívánták hűséggel, csak a legszükségesebb, akkor is alkotó-éltető beavatkozások­kal közvetíteni. A néptáncművészetben az eredetinek, az autentikusnak mostanában újra növekvő becse, tisztelete nem az „egy lépést hátra"-féle utat vagy divatot jelenti, ellen­kezőleg: a látókör tágulá­sát. a mélységek felfedezé­sének igényét, a teljességre törekvés folyamatát. A be­mutatott koreográfiák több­sége eredeti motívumsorok­ból színpadra komponált mű. És bár A kiskakas cí­mű kompozíció — amely egyébként kedves, szellemes, szintén népi ihletésű — nem illeszkedik szervesen a műsorba; a zenei anyag korántsem olyan egynemű, eredeti, mint a táncok — az összeállítás egységét nem tudják felfeszíteni. Nincse­nek a színpadon túlbonyo­lított. teátrális beállítások, nincs a hatás érdekében erőszakolt mozgalmasság, de érvényesül a táncszerűség, szinte tapintható a fegye­Nyolcadik alkalommal ren­dezik meg a nyírbátori ze­nei napokat augusztus 17— 25. között. A megnyitó ün­nepséget a városi tanács és járási hivatal dísztermében tartják, augusztus 17_én, szombaton. Ugyanezen a na­pon lesz az első zenei ren­dezvény is, Pergolesi: Stabat mater és Hándel: Sándor ün­nep című' művét mutatják be. A második napon, vasár­nap, négy Vivaldi oratórium — Credo, Beatus vir, Lauda Jerusalem, Glória — hangzik el a hangversenyek állandó helyén, a református temp­lomban. A zenei rendezvé­nyek augusztus 24-én folyta­tódnak. Ekkor kerül sor Verdi Requiemjének bemu­tatására. Másnap, vasárnap pedig három Kodály művet, a Nyári estét, a Budavári Te Deumot és a Psalmus Hun­garicust szólaltatják meg, többek között a Szegedi Ze­nebarátok Kórusa és Gregor József közreműködésével. A Kodály műsor dirigense Vaszy Viktor lesz. A több mint egyhetes ren­dezvénysorozat minden nap­ján, este hét órakor, felcsen­dül a toronyzene. A Nyírbá­tori Zenei Napok szignálja hazánk legnagyobb fa ha­rangtornyának kerengőjén hangzik el. A zenei progra­mokat Kőhegyi Gyula gra­fikusművész, valamint Kiss Sándor és Lesenyei Márta szobrászművészek kiállítása egészíti ki. A grafikák és kisplasztikák a Báthori Ist­ván múzeumban tekinthetők meg. A pedellus jön és csenget Bécs— Salzburg— Graz 9 nap autóbusszal, IX. 23— 30. Részvételi dij: 3200,— Ft + költőpénz. Jelentkezés és felvilágosí­tás: EXPRESS Utazási Iroda, i Szeged, Kígyó a. 3. szám. Telefon: 11-792, 11-095. Üdülés a Fekete-tenger partján. Szocsiban vm. 25—IX. 9-ig, 19 nap. Utazás: gyorsvonat, háló­kocsi. Részvételi díj: 3400,— Ft + költőpénz. Jelentkezés és felvilágosí­tás: EXPRESS Utazási Iroda, Szeged, Kígyó u. 8. szám. Telefon: n-793, U-095. C sury Ferenc szegedi óramester 1935 nyarán a polgármesterrel történt személyes tárgyalásokra hivatkozva, ajánlatot tett, hogy felállítja a zenélő já­tékos órát. Sokak óhajára, hogy a Dóm téren ebben az évben zenélőóra legyen, a polgármester megbízta Csury óraműves és toronyóra-készítőt, tervezzen egy játékos zenélőóra szerkezetet. „Alkalmas legyen a 12 diák, egy rektor, 4 dékán, egy pedel­lus, egy kakukk és egy bagoly meghajtá­sára, oly módon, hogy a figurák mozgása közben harang játékdallam legyen hallha­tó." Csury a külföldi órajátékokat újítással mutatta be. Az óra működése a pontos időn kívül a negyedórákat és az egész­órákat is mély ütéssel jelzi. A későbbiek folyamán úgy döntöttek, hogy a negyede­ket ne üsse, csak a teljes órákat, mert zavarja az egyetemi épületben folyó elő­adásokat. A Dóm téri zenélő műóra déli 12, illetve délután 6 óra előtt működik. 1936. november 11-től a zenélőóra játék­idejét délután fél egy és háromnegyed hat órában határozták meg. A mű szerkezete, amely a zenedarabot leadja, egy hengerből áll. Hozzá három oktávnyi (tehát 37) pálcát szerkesztettek, s a hengerre került az a 6—7 percre kom­ponált zenemű, mely pontosan addig hangzik, amíg az óraművel kapcsolatos alakok mozgásukat végzik. A szobrok mintái: gr. Klebelsberg Kuno rektör, Bras­say Sámuel bölcsészkari, Kolozsvári Sán­dor jogikari, Tóth Lajos orvoskari és Kermenn Ottó matematikai kari dékán, Dugonics András, Mikes Kelemen, Petőfi Sándor, Szemere Bertalan, Vasváry Pál, Barabás Miklós, Bercsényi Miklós, Besse-_ nyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Ka­zinczy Ferenc, Tinódi Lantos Sebestyén, Vedres István diákok, András József pe­dellus. Az elkészített óraszerkezet percenként viszi előre a mutatókat, kapcsolja a né­gy ed- és egészórákat ütő szerkezetet. .4" óra 24 órában egyszer forduló kereke kap­csolja az esti világítást fél 6-tól fél 10-ig, automatikusan. Ez a kerék kapcsolja a rektor, a 4 dékán és a 12 diák indulását. A tömör, jól impregnált, olajfestékkel fes­tett faszobrokat vastag acéllemeztalpra erősítették, az acéltengelyekre egyenként 6 kereket szereltek, ezeknek segítségével gördülnek ki a szobrok. A Dóm téren zenével és mozgó ala­kokkal felszerelt játékórát az 1936. évi szegedi ünnepi játékok alkalmá­val indították meg először. A játékmenet sorrendje: az óra elüti a westminsteri dal­lamot, utána megszólal a kakukk, és ti­zenkétszer kakukkot. A pedellus elörejön, csenget, kinyílnak a rektor és dékánok, aj­tajai, majd megindul a zene. Következik a rektor figurája, amint kiér, a mellette levő két oldalajtón két dékán jön, s helyez­kedik el az erkély két szélső oldalán. Őket követi a másik két dékán. A „Ballag már a vén diák ..." hangjai mellett megindul a diákmenet a két köröndön, jobbra és bal­ra elvonulnak a rektor és dékánok előtt. Befejezésül a tudomány szimbóluma, a ba­goly 12 huhogással jelzi a játék végét, s eközben becsukódnak a rektor és a dé­kánok ajtajai is. Ez a zenélömű volt az első különleges hangjáték Európában. Komoly Pál lem. jellemző az egyszerű­ség. A kompozíciók ez utób­bi tulajdonságai néhány számban — Derecskei ver­öunfc, Dél-dunántúli botos pásztortánc — túl is lépnek saját határaikon az átéltség, a hangulatteremtós rovására. Még egyetlen zavaró mo­mentum az estét betöltő mű­sorban: a színpad törvényei­nek teljes ismeretéből is adódhat, hogy — paradox módon — néhányszor túl­zottnak látszik ezek tiszte­lete. Néhány pillanatban ez akadályozza az oldott, át­élt mozgást, a sokszínű ér­zelmek árnyalt kifejezését. Maradéktalanul megterem­tette viszont tánc és vidék hangulatát a Szól a fige madár, a dinamikus, hatá­sos színpadképekben is bő­velkedő nyitószám; a műsor végén a Sárközi vigasság, valamint a széki táncrend. A közvetítők művészete az est fénypontjaivá avatta ezeket a produkciókat. El­lenállhatatlan hatással és maradandó érvénnyel fejez­ték ki: a tánc mindenkié, valamennyi jókedvű, szomo­rú, szerelmes, szenvedélyes, duhaj, földön járó, emberé. Közösségi művészet, amely­nek tehát tolmácsolói kö­zül is nehéz objektív mér­cék alapján a legjobbakat kiválasztani. Csak egyéni él­mények, esetleges szempon­tok alapján emelhetjük ki Boda Katalint. finom ér­zékenységéért, belső átélést sugárzó táncáért. Sajti Sán­dort, aki nemcsak mindent tud a néptáncról, hanem teljes azonosulásra is képes. Az egység, harmónia és tisz. taság jegyében tervezett műsor bemutatóján ugyan­ezeket erősítették Sándor Lajos díszletei és Kascsák Margit jelmezei. Koncert­termekbe illő, de a nagy s-*ínpadon is atmoszférát te­remtő számokkal bizonyítot­ta Pászti Miklós énekkara, Daróci Bárdos Tamás és Lantos Rezső zenekara — Berki László virtuóz hege. dűjátékával a népzene és a dalkincs éltetői, avatott ta. vábbfejlesztői. Sulyok Erzsébet üdülés a jugoszláv tengerparton Zágráb—Rlj e ka—Ro vlnj útvonalon IX. 2—12-lg. 11 nap vonattal és autó­busszal. Részvételi dij: 2630 Ft + költőpénz. Jelentkezés és felvilágosí­tás: Express Utazási Iroda, Szeged. Kígyó u. 3. Telefon: 11-792. U-095. x

Next

/
Thumbnails
Contents