Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

ny«IOtrr5mi,€QYESDUETEKi tri Vi 64. évfolyam 192. szám 1974. augusztus 17., szombat Ára: 80 fillér MAG k R SZO Cl A LISTA MUNKÁSPÁRT Ünnepi nagygyűlés az alkotmány negyedszázados évfordulóján Munkás-paraszt találkozó Álgyőn Huszonöt év. negyedszázad múlt el, hogy törvénybe iktatták az alkotmányt, amely szentesítette a nép hatalmát, s törvénybe foglalta a kizsákmányolástól mentes társadalom építését. Az évforduló alkalmából tegnap délután a Nagyalföldi Kőolajés Földgáztermelö Vállalat algyői üzemegységének nagytermében tartották a szegcdi központi alkotmánynapi ünnepséget. A politikai nagygyűlés egyben munkásparaszt találkozó is volt, az olajipari munkásokon kívül a szegedi Móra. a Felszabadulás. a tápéi Tiszatáj. az algyői F "ióczi Termelőszövetkezel dolgozói is részt vettek rajta. Az elnökségben helyet foglalt dr. Ozvald Imre a Szeged városi pártbizottság titkára, Tömösvári András, a megyei pártbizottság munkatársa, Lénárt Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára, Hofgesang Péter, a Hazaiias Népfront megyei bizottságának alelnöke, Dubecz György, a népfront szegedi képviselője, Somogyi Gyula, az SZMT képviselője, Verák Ernöné a Felszabadulás és Czirok József, a Móra Termelőszövetkezet párttitkara, Paronai János, az algyői Rákóczi Tsz elnöke, Ördög János, a tápéi Tiszatáj dolgozója, Szurmai Tibor, az NKFV szegedi üzemegységének helyettes vezetője, K. A. Jerovoj, az NKFV-nél dolgozó szovjet szerelőcsoport vezetője, Túri Katalin, a vállalat KISZ-bizottságának képviselője, Harsányi Ferenc, László Ferenc és Klazsik Kálmán, az üzem szocialista brigádvezetői. Kovács Attila, az olajipari pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Takács Imréné textilipari munkásnő, országgyűlési képviselő mondott beszédet. Szólt az alkotmány jelentőségéről, megemlítette azokat a sorsfordulókat, amikor a magyar nép kísérletet tett, hogy szabad, demokratikus alkotmányt hozzon létre. Ahhoz, hogy ez megszülessen, meg kellett szabadulnia a külső és belső elnyomástól. Az 1949. évi törvény megfogalmazta mindazokat a vívmányokat, amelyek ezer év álmait váltották valóra, avjlöldreíormot, az államosítást, a szebb és emberibb élet lehetőségét. Ezzel lezárult a történelemnek az a korszaka, amelyben a kizsákmányolás. a jogfosztottság, a munkanélküliség volt a munkás és parasztemberek sorsa. Az alkotmány lehetőidé tette egy új társadalom államszervezetének felépítését, s kijelölte társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés irányát és a szocializmus felépítésében határozta meg az ország valóságos gazdájává vált nép nagy célját. Az azóta eltelt időszakban a szocialista építőmunka során új ország született a régi helyén. Megszilárdult a munkásosztály szerepe, tovább erősödött a munkásparaszt szövetség, megnövekedett az értelmiség társadalmi szerepe. A fejlődés révén — ami a gazdasági, társadalmi és kulturális életben bekövetkezett —, szükse&essf usft .az aikpimátei Takács Imréné beszédét mondja módosítása. A módosított alkotmányt 1972 áprilisában emelte törvényerőre az országgyűlés. és ez a szocialista demokrácia továbbfejlődésének szilárd alappillére is. Az előadó a továbbiakban kitért a belpolitikai életre, a XI. kongresszusra való felkészülésre is. A pártkongresszusokat hazánkban sohasem tekintették a párttagok belügyének, mivel a szocializmus építése nemzeti program. A kongresszusra való felkészülés elsősorban az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtásának sikeres megvalósítását jelenti. A közelmúltban országszerte széles körű munkaverseny bontakozott ki a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront és a KISZ felhívása nyomán. Munkások százezrei felajánlásaikkal segítik az MSZMP X. kongresszusa gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítását. Szegeden 86 üzem, szövetkezet, kereskedelmi és vendéglátóipari egység, termelőszövetkezetek csatlakoztak az országos felajánláshoz és a Szeged felszabadulásának 30. évfordulójára kibontakozott munkaversenyhez. A továbbiakban a gyűlés szónoka a munkás-paraszt szövetséggel foglalkozott. A munkásosztály szervezettségével, politikai súlyával biztosította a földreform sikerét, s ezzel a tettével meg is alapozta a szövetséget. A munkásság ott állt a parasztság mellett akkor is, amikor a földreform vívmányát meg kellett védeni a reakció támadásai ellen. Az évtizedek alatt sokat fejlődött a két osztály szövetsége, ami ma a szocialista építés alapjainak biztosítéka. Befejezésül Verák Ernöné a termelőszövetkezetek dolgozói nevében átadta az olajipari munkásoknak az új búzából készült kenyeret, ezzel is kifejezve a munkásosztály s parasztság széles termelési kapcsolatát, politi kai szövetségét. * Tegnap Hódmezővásárhelyen munkás-paraszt találkozóval egybekötött nagygyűlést tartottak a HÓDGÉP dolgozói. Az ünnepség elnökségében ott volt dr. Ágoston József, a Csongrád megyei és Dobai József, a Hódmezővásárhely városi pártbizottság titkára, dr. Csatordai Antal, a városi tanács elnöke és dr. Dömötör János múzeumigazgató, országgyűlési képviselő. Dr. Kovács Sándor, a városi tanács vb-titkára mondott ünnepi beszédet. Szeptember 6-29: Nagyszabású kiállítás Budapesten A magyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködés bemutatója A magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés 25. évfordulója alkalmából a magyar kormány bizottságot hozott létre az együttműködés jubileumi rendezvénysorozatának előkészítésére. A kormánybizottság elnöke, dr. Osztrovszkj György, az OMFB elnökhelyettese pénteken tájékoztatta az újságírókat a rendezvénysorozat előkészületeiről. Rámutatott, hogy a két ország műszaki-tudományos együttműködése egyidős a KGST-vel. Hazánk elsőként a Szovjetunió kormányával kötött megállapodást 1949. július 26-án a két ország tudományos-műszaki együttműködésére. A jubileumi rendezvénysorozat is sokoldalúan bizonyítja majd ennek az együttműködésnek nagy jelentőségét, nagyszabású eredményeit. A rendez, vénysorozat egyik legjelentősebb eseménye a jubileumi kiállítás lesz, amely szeptember 6—29. között bemutatja majd Budapesten a szovjet tudomány és technika, a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés eredményeit. A kiállítás — amelyet a KGM Rákóczi úti Technika Házában, valamint a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában összesen 2600 négyzetméternyi területen rendeznek — keresztmetszetét nyújtja a Szovjetunió gazdasági és kulturális fejlődésének, a magyar—szovjet együttműködés nyomán létrejött tudományos és műszaki eredményeknek. A kiállítás első része a Szovjetunió mai helyzetét tárja a látogatók elé, makettekben, képekben, s filmeken bemutatva a gazdasági élet; fejlődésében, a közoktatásban, a kultúrában, az egészségvédelemben. az óriási méretű lakásépítési program megvalósításában elért sikereket. A kiállítás további részei az atomenergia békés felhasználásának, az űrkutatásnak nemzetközi jelentőségű sikereit, a lézertechnika, a rádiótechnika legújabb eredményeit tárja a látogatók elé. Kiállítják például a Holdat járt Lunohod automatikus űrlaboratórium mását, a Szovjetunióban felbocsátott Interkozmosz műholdak, s néhány olyán különleges űrkutatási műszer makettjét, fotóját, amelyeket magyar és szovjet szakemberek közösen konstruáltak. A lézerpisztolyt eredetiben állítják ki. s azt a látogatók, ha akarják kj is próbálhatják. A kiállítás nagyobbik részét a Rákóczi úti KGM Technika Házában rendezik, de igen érdekesnek ígérkezik a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának programja is. Itt mutatják be ugyanis. hogy a tudományos és műszaki eredményeket hogyan hasznosítják a szovje háztartásokban. Kiállítják a legújabb hűtőszekrényeket, mosógépeket, rádió, és tévékészülékeket: ' — összesen mintegy ezerféle közszükségleti cikket. A kiállításon kívül egész sor más eseménye is lesz a jubileumnak. Tudományos ülésszakokat, 13 ágazati szimpóziumot, vállalati műszaki napokat rendeznek, amelyeken a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés eredményeit és perspektíváit elemzik. Az eseménysorozatra több mint 50 szovjet szakembert várnak hazánkba. Kihasználatlan lehetőség ég több földgáz is elkelne Meghökkentő adatokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának legfrissebb jelentése a földgázkitermelés hatásáról, illetve annak felhasználásáról Szegeden, Csongrád megyében. Érdemes alaposabban megismerkednünk a tényekkel. A mHDfea-s-parabZt Utkdk-ozó részU'evöj Megyénkben a szénhidrogén-kitermelés megkezdése előtt csak Szegeden működött egy kisebb gázmű, amely tízezer háztartás és néhány közületi fogyasztó részére szolgáltatott gázt. Emellett 13 ezer családnak volt a megyében palackos gáza. A Szeged környéki szénhidrogénvagyon feltárása új helyzetet teremtett. A földgázkitermelés 1964-ben kezdődött, azóta rohamosan emelkedik. Az elmúlt évben már elérte az 1,8 milliárd köbmétert, vagyis az országos termelés 37 százalékát. A megyei és szegedi fogyasztók gázellátását a DÉGÁZ biztosítja. A vállalatot 1967-ben három megyére kiterjedő hatáskörrel hozták létre, a szegedi és bajai gázművek összevonásával. Ebből js következik, hogy létszáma és eszközállománya többszöröse az alakuláskorinak. Közel 1400 dolgozóval, 686 Aiilliós eszközállománynyal. három megyére terjed ki a hatásköre, 45 ezer vezetékes és 273 ezer palackosgázt fogyasztó háztartását, továbbá 2100 vállalatot és intézményt lát el gázzal. Legnagyobb mértékben a közületek, az ipari üzemek gázfelhasználása emelkedett. Az új létesítmények, főként az építőanyagiparban, kifejezetten földgázra alapozták „munkáikat", örvendetes tehát. hogy a közületi fogyasztok földgázfelhasználá-sa 1966-tól közel harmincszorosára emelkedett. A földgázt, mint hőenergiát hasznosítják a vállalatok, vegyipari alapanyagként eddig még nem próbálkoztak vele. Sajnos, a mezőgazdasági nagyüzemek nem élnek a lehetőségekkel, csupán néhány gazdaközösség lépett a fogyasztók sorába, így aztán a közületi gázfogyasztásból mindössze 2— 3 százalékot tett ki- a mezőgazdasági felhasználás. Az is igaz, hogy jó néhány üzem és intézmény nem tért át szűkebb pátriánkban a hagyományos fűtőanyagokról a földgázfelhasználásra. Ennek okai között megemlíthető a nem egyértelmű energiagazdálkodási politika, a hatósági szervek közreműködése stb. Így például az Alföldi Porcelángyár első gyáregységét a földgázvagyon ismerete ellenére olajtüzelésre tervezték. A termálfűtésre berendezkedett Szegedi Orvostudományi Egyetem és a hozzá kapcsolódó intézmények a kutak hozamcsökkenése óta évente mintegy 555 vagon szenet tüzelnek el a város központjában. Gyorsan nőtt a lakosság gázfogyasztása is, Szegeden fokozatosan áttértek a földgázszolgáltatásra. A városok közül utolsónak Makón is megtörtént ez. A DÉGÁZ számára a legnagyobb feladatot az országos földgázprogram részeként Szeged városi gázról földgázfogyasztásra történő áíállítasa jelentette. A kezdeti években a vállalat nem tudott megbirkózni ezzel a feladattal, Miskolchoz, Debrecenhez hasonlóan 1967—1970-re irányozta elő a teljes áttérést. Vezetési, szervezési hibák következtében, a nem megfelelő felkészülés közrejátszásával az eredeti határidőre csupán a városi gázfogyasztók egyharmada használhatott földgázt, 1970-től gyorsult meg ez a munka. A tavalyi év végén földgázzal fűtő fogyasztók száma a városban tízezer volt. Lényegében az új lakóházak bekapcsolása jelentette az utóbbi években a gázellátás bővülését. A fogyasztók száma 1967-től 8600-zal nőtt Szegeden. Mindezek ellenére a földgázfelhasználás mind a közületek, mind a lakosság vonatkozásában elmaradt a lehetőségektől, hiszen a felszínre hozott gáz 86 százalékát az országos távvezetékek Csongrád megyén kívül szállítják, mindössze 6 százalék a helyi, vállalati, és intézmények, 2 százalék a lakosság fogyasztása. 6 százalék pedig a kitermelő üzem felhasználása, valamint a hálózati és technológiai veszteség. Az ország egyik legnagyobb szénhidrogénmezőjének feltárása nem hozta magával, hogy a lakosság ellátottsági szintje az ország többi megyéihez képest, az elmúlt években lényegesen javuljon, sőt mi több, az előttünk álló megyéktől való elmaradás növekedett. Sz. L iá A