Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

ny«IOtrr5mi,€QYESDUETEKi tri Vi 64. évfolyam 192. szám 1974. augusztus 17., szombat Ára: 80 fillér MAG k R SZO Cl A LISTA MUNKÁSPÁRT Ünnepi nagygyűlés az alkotmány negyedszázados évfordulóján Munkás-paraszt találkozó Álgyőn Huszonöt év. negyedszázad múlt el, hogy törvénybe ik­tatták az alkotmányt, amely szentesítette a nép hatalmát, s törvénybe foglalta a ki­zsákmányolástól mentes tár­sadalom építését. Az évfor­duló alkalmából tegnap dél­után a Nagyalföldi Kőolaj­és Földgáztermelö Vállalat algyői üzemegységének nagytermében tartották a szegcdi központi alkotmány­napi ünnepséget. A politikai nagygyűlés egyben munkás­paraszt találkozó is volt, az olajipari munkásokon kívül a szegedi Móra. a Felszabadu­lás. a tápéi Tiszatáj. az al­győi F "ióczi Termelőszövet­kezel dolgozói is részt vet­tek rajta. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Ozvald Imre a Sze­ged városi pártbizottság tit­kára, Tömösvári András, a megyei pártbizottság munka­társa, Lénárt Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára, Hofgesang Péter, a Hazaiias Népfront megyei bizottságának alelnöke, Du­becz György, a népfront szegedi képviselője, Somogyi Gyula, az SZMT képviselője, Verák Ernöné a Felszabadu­lás és Czirok József, a Móra Termelőszövetkezet párttit­kara, Paronai János, az al­győi Rákóczi Tsz elnöke, Ördög János, a tápéi Tiszatáj dolgozója, Szurmai Tibor, az NKFV szegedi üzemegységé­nek helyettes vezetője, K. A. Jerovoj, az NKFV-nél dol­gozó szovjet szerelőcsoport vezetője, Túri Katalin, a vál­lalat KISZ-bizottságának képviselője, Harsányi Ferenc, László Ferenc és Klazsik Kálmán, az üzem szocialista brigádvezetői. Kovács Attila, az olajipari pártbizottság titkára köszön­tötte a résztvevőket, majd Takács Imréné textilipari munkásnő, országgyűlési képviselő mondott beszédet. Szólt az alkotmány jelen­tőségéről, megemlítette azo­kat a sorsfordulókat, amikor a magyar nép kísérletet tett, hogy szabad, demokratikus alkotmányt hozzon létre. Ahhoz, hogy ez megszüles­sen, meg kellett szabadulnia a külső és belső elnyomás­tól. Az 1949. évi törvény megfogalmazta mindazokat a vívmányokat, amelyek ezer év álmait váltották va­lóra, avjlöldreíormot, az ál­lamosítást, a szebb és embe­ribb élet lehetőségét. Ezzel lezárult a történelemnek az a korszaka, amelyben a ki­zsákmányolás. a jogfosztott­ság, a munkanélküliség volt a munkás és parasztemberek sorsa. Az alkotmány lehető­idé tette egy új társadalom államszervezetének felépíté­sét, s kijelölte társadalmi, gazdasági és kulturális fejlő­dés irányát és a szocializmus felépítésében határozta meg az ország valóságos gazdá­jává vált nép nagy célját. Az azóta eltelt időszakban a szocialista építőmunka so­rán új ország született a ré­gi helyén. Megszilárdult a munkásosztály szerepe, to­vább erősödött a munkás­paraszt szövetség, megnöve­kedett az értelmiség társa­dalmi szerepe. A fejlődés révén — ami a gazdasági, társadalmi és kulturális élet­ben bekövetkezett —, szük­se&essf usft .az aikpimátei Takács Imréné beszédét mondja módosítása. A módosított al­kotmányt 1972 áprilisában emelte törvényerőre az or­szággyűlés. és ez a szocialis­ta demokrácia továbbfejlő­désének szilárd alappillére is. Az előadó a továbbiakban kitért a belpolitikai életre, a XI. kongresszusra való fel­készülésre is. A pártkong­resszusokat hazánkban soha­sem tekintették a párttagok belügyének, mivel a szo­cializmus építése nemzeti program. A kongresszusra való felkészülés elsősorban az MSZMP X. kongresszu­sa határozatainak végrehaj­tásának sikeres megvalósítá­sát jelenti. A közelmúltban ország­szerte széles körű munka­verseny bontakozott ki a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a Hazafias Népfront és a KISZ felhívása nyomán. Munkások százezrei felaján­lásaikkal segítik az MSZMP X. kongresszusa gazdaságpo­litikai határozatainak meg­valósítását. Szegeden 86 üzem, szövetkezet, kereske­delmi és vendéglátóipari egy­ség, termelőszövetkezetek csatlakoztak az országos fel­ajánláshoz és a Szeged fel­szabadulásának 30. évfordu­lójára kibontakozott munka­versenyhez. A továbbiakban a gyűlés szónoka a munkás-paraszt szövetséggel foglalkozott. A munkásosztály szervezettsé­gével, politikai súlyával biz­tosította a földreform sike­rét, s ezzel a tettével meg is alapozta a szövetséget. A munkásság ott állt a pa­rasztság mellett akkor is, amikor a földreform vívmá­nyát meg kellett védeni a reakció támadásai ellen. Az évtizedek alatt sokat fejlő­dött a két osztály szövetsé­ge, ami ma a szocialista építés alapjainak biztosítéka. Befejezésül Verák Ernöné a termelőszövetkezetek dol­gozói nevében átadta az olajipari munkásoknak az új búzából készült kenyeret, ez­zel is kifejezve a munkás­osztály s parasztság széles termelési kapcsolatát, politi kai szövetségét. * Tegnap Hódmezővásárhe­lyen munkás-paraszt talál­kozóval egybekötött nagy­gyűlést tartottak a HÓDGÉP dolgozói. Az ünnepség el­nökségében ott volt dr. Ágos­ton József, a Csongrád me­gyei és Dobai József, a Hód­mezővásárhely városi párt­bizottság titkára, dr. Csator­dai Antal, a városi tanács elnöke és dr. Dömötör Já­nos múzeumigazgató, ország­gyűlési képviselő. Dr. Ko­vács Sándor, a városi tanács vb-titkára mondott ünnepi beszédet. Szeptember 6-29: Nagyszabású kiállítás Budapesten A magyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködés bemutatója A magyar—szovjet műsza­ki-tudományos együttműkö­dés 25. évfordulója alkalmá­ból a magyar kormány bi­zottságot hozott létre az együttműködés jubileumi rendezvénysorozatának elő­készítésére. A kormánybi­zottság elnöke, dr. Oszt­rovszkj György, az OMFB elnökhelyettese pénteken tá­jékoztatta az újságírókat a rendezvénysorozat előkészü­leteiről. Rámutatott, hogy a két ország műszaki-tudományos együttműködése egyidős a KGST-vel. Hazánk elsőként a Szovjetunió kormányával kötött megállapodást 1949. július 26-án a két ország tudományos-műszaki együtt­működésére. A jubileumi rendezvénysorozat is sokol­dalúan bizonyítja majd en­nek az együttműködésnek nagy jelentőségét, nagysza­bású eredményeit. A rendez, vénysorozat egyik legjelen­tősebb eseménye a jubileu­mi kiállítás lesz, amely szep­tember 6—29. között bemu­tatja majd Budapesten a szovjet tudomány és tech­nika, a magyar—szovjet tu­dományos-műszaki együtt­működés eredményeit. A kiállítás — amelyet a KGM Rákóczi úti Technika Házában, valamint a Szovjet Tudomány és Kultúra Házá­ban összesen 2600 négyzet­méternyi területen rendez­nek — keresztmetszetét nyújtja a Szovjetunió gaz­dasági és kulturális fejlődé­sének, a magyar—szovjet együttműködés nyomán lét­rejött tudományos és mű­szaki eredményeknek. A ki­állítás első része a Szovjet­unió mai helyzetét tárja a látogatók elé, makettekben, képekben, s filmeken bemu­tatva a gazdasági élet; fej­lődésében, a közoktatásban, a kultúrában, az egészségvé­delemben. az óriási méretű lakásépítési program megva­lósításában elért sikereket. A kiállítás további részei az atomenergia békés felhasz­nálásának, az űrkutatásnak nemzetközi jelentőségű sike­reit, a lézertechnika, a rá­diótechnika legújabb ered­ményeit tárja a látogatók elé. Kiállítják például a Holdat járt Lunohod auto­matikus űrlaboratórium má­sát, a Szovjetunióban fel­bocsátott Interkozmosz mű­holdak, s néhány olyán kü­lönleges űrkutatási műszer makettjét, fotóját, amelye­ket magyar és szovjet szak­emberek közösen konstruál­tak. A lézerpisztolyt erede­tiben állítják ki. s azt a lá­togatók, ha akarják kj is próbálhatják. A kiállítás nagyobbik ré­szét a Rákóczi úti KGM Technika Házában rendezik, de igen érdekesnek ígérke­zik a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának programja is. Itt mutatják be ugyan­is. hogy a tudományos és műszaki eredményeket ho­gyan hasznosítják a szovje háztartásokban. Kiállítják a legújabb hűtőszekrényeket, mosógépeket, rádió, és té­vékészülékeket: ' — összesen mintegy ezerféle közszükség­leti cikket. A kiállításon kívül egész sor más eseménye is lesz a jubileumnak. Tudományos ülésszakokat, 13 ágazati szimpóziumot, vállalati mű­szaki napokat rendeznek, amelyeken a magyar—szov­jet műszaki-tudományos együttműködés eredményeit és perspektíváit elemzik. Az eseménysorozatra több mint 50 szovjet szakembert vár­nak hazánkba. Kihasználatlan lehetőség ég több földgáz is elkelne Meghökkentő adatokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának legfrissebb jelentése a földgázkitermelés hatásáról, illetve annak felhasználásáról Szegeden, Csongrád megyében. Érdemes alaposabban megis­merkednünk a tényekkel. A mHDfea-s-parabZt Utkdk-ozó részU'evöj Megyénkben a szénhidro­gén-kitermelés megkezdése előtt csak Szegeden műkö­dött egy kisebb gázmű, amely tízezer háztartás és néhány közületi fogyasztó részére szolgáltatott gázt. Emellett 13 ezer családnak volt a megyében palackos gáza. A Szeged környéki szénhidrogénvagyon feltárá­sa új helyzetet teremtett. A földgázkitermelés 1964-ben kezdődött, azóta rohamosan emelkedik. Az elmúlt év­ben már elérte az 1,8 mil­liárd köbmétert, vagyis az országos termelés 37 száza­lékát. A megyei és szegedi fo­gyasztók gázellátását a DÉ­GÁZ biztosítja. A vállalatot 1967-ben három megyére ki­terjedő hatáskörrel hozták létre, a szegedi és bajai gáz­művek összevonásával. Eb­ből js következik, hogy lét­száma és eszközállománya többszöröse az alakuláskori­nak. Közel 1400 dolgozóval, 686 Aiilliós eszközállomány­nyal. három megyére terjed ki a hatásköre, 45 ezer ve­zetékes és 273 ezer palackos­gázt fogyasztó háztartását, továbbá 2100 vállalatot és intézményt lát el gázzal. Legnagyobb mértékben a közületek, az ipari üzemek gázfelhasználása emelkedett. Az új létesítmények, főként az építőanyagiparban, kife­jezetten földgázra alapozták „munkáikat", örvendetes te­hát. hogy a közületi fo­gyasztok földgázfelhasználá­-sa 1966-tól közel harminc­szorosára emelkedett. A földgázt, mint hőenergiát hasznosítják a vállalatok, vegyipari alapanyagként ed­dig még nem próbálkoztak vele. Sajnos, a mezőgazda­sági nagyüzemek nem él­nek a lehetőségekkel, csu­pán néhány gazdaközösség lépett a fogyasztók sorába, így aztán a közületi gáz­fogyasztásból mindössze 2— 3 százalékot tett ki- a mező­gazdasági felhasználás. Az is igaz, hogy jó néhány üzem és intézmény nem tért át szűkebb pátriánkban a ha­gyományos fűtőanyagokról a földgázfelhasználásra. Ennek okai között megemlíthető a nem egyértelmű energiagaz­dálkodási politika, a hatósági szervek közreműködése stb. Így például az Alföldi Por­celángyár első gyáregységét a földgázvagyon ismerete el­lenére olajtüzelésre tervez­ték. A termálfűtésre beren­dezkedett Szegedi Orvostu­dományi Egyetem és a hoz­zá kapcsolódó intézmények a kutak hozamcsökkenése óta évente mintegy 555 vagon szenet tüzelnek el a város központjában. Gyorsan nőtt a lakosság gázfogyasztása is, Szegeden fokozatosan áttértek a föld­gázszolgáltatásra. A városok közül utolsónak Makón is megtörtént ez. A DÉGÁZ számára a legnagyobb fel­adatot az országos földgáz­program részeként Szeged városi gázról földgázfogyasz­tásra történő áíállítasa je­lentette. A kezdeti években a vállalat nem tudott meg­birkózni ezzel a feladattal, Miskolchoz, Debrecenhez ha­sonlóan 1967—1970-re irá­nyozta elő a teljes áttérést. Vezetési, szervezési hibák következtében, a nem meg­felelő felkészülés közreját­szásával az eredeti határ­időre csupán a városi gáz­fogyasztók egyharmada hasz­nálhatott földgázt, 1970-től gyorsult meg ez a munka. A tavalyi év végén földgáz­zal fűtő fogyasztók száma a városban tízezer volt. Lénye­gében az új lakóházak be­kapcsolása jelentette az utóbbi években a gázellátás bővülését. A fogyasztók szá­ma 1967-től 8600-zal nőtt Szegeden. Mindezek ellenére a föld­gázfelhasználás mind a közületek, mind a lakosság vonatkozásában elmaradt a lehetőségektől, hiszen a fel­színre hozott gáz 86 száza­lékát az országos távveze­tékek Csongrád megyén kí­vül szállítják, mindössze 6 százalék a helyi, vállalati, és intézmények, 2 százalék a lakosság fogyasztása. 6 szá­zalék pedig a kitermelő üzem felhasználása, vala­mint a hálózati és techno­lógiai veszteség. Az ország egyik legnagyobb szénhidro­génmezőjének feltárása nem hozta magával, hogy a la­kosság ellátottsági szintje az ország többi megyéihez ké­pest, az elmúlt években lé­nyegesen javuljon, sőt mi több, az előttünk álló me­gyéktől való elmaradás nö­vekedett. Sz. L iá A

Next

/
Thumbnails
Contents