Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

PÉNTEK, 1974. AUGUSZTUS 16, SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 XV. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum képtárában, szeptember 16-ig. Fotóklubok X. Szegcdi Szalonja. Fotókiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A tápai gyékényszövés. Kiállítás a tápéi művelődési házban, augusztus 24-ig. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, szeptember l-ig. Mészáros Dezső szobrászművész szabadtéri szoborkiállítása a Móraparkban, augusztus 20igMelocco Miklós szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékkiállítás a Somogyikönyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. Szeged környéki népélet, tékák, ládák, szőrhímzések. Néprajzi kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A szegedi fűszerpaprika története. Kiállítás a Móricz Zsigmond Művelődési Házban, szeptember 10-ig. 0 Érvényesüljön a tánc szépsége találkozik Szegeden Kulturális és közönségigény Létai Dezső az együttes új műsoráról Villáminterjú dr. Orbán Lászlóval Az Állami Népi együttes új műsorát — Rábai Miklós mellett — Létai Dezső tervezte, öt kompozícióját láthatta a bemutató közönsége. A főiskolán Rábai Miklóstól tanult néptánc-koreográfiát 1957 óta van az együttesnél. Szegeden ő irányitotta a próbákat, a Táncra, muzsikára című produkció „átültetését" szabadtérre. — A munka nyilvánvalóan nem Szegeden kezdődött. Az összeállítást eleve úgy terveztük, hogy nagy tömeghez szóljon, populáris, közvetlenül érthető legyen. Nem akartunk valami meglepően újszerű folklórműsort, hanem a színpadi előadás követelményei szerint feldolgozott, de minden eddiginél hagyományhűbb, eredeti anyagot bemutatni. Az volt a szándékunk, hogy a színpadon is érzékelhető legyen a hegyközi vagy széki hangulat, az az atmoszféra, amelyet a különböző vidékeken, a táncra kelt embereket nézve érez az ember. Hogyan lehet ilyet teremteni ekkora színpadon? Elég bonyolult dolog, talán egy példát mondok; jártam Széken, filmfelvételeim már voltak, csak a zenét vettem magnóra és figyeltem. Csipkeszeg, Átszeg és Felszeg lakói különkülön, saját táncházaikba járnak, mulatni az időt. Megfogadják a zenekart, és a zsúfolásig telt, körülbelül 48 négyzetméter alapterületű táncházban — a gyönyörű táncok hagyományos sorrendjét szigorúan betartva — ropják, ameddig a kedvük tart. Hárman vigyázzák közben a rendet; felejthetetlen élmény. De hogyan lehet a 48 négyzetmétert kiteríteni 6 ezer ember elé? A változtatások elkerülhetetlenek: nincs negyedik fal, máshova kell tenni a zenekart, a színpad törvényei szerint átrendezni néhány részletet, felerősíteni vagy éppen elhagyni, nem maradhat a zsúfoltság, ki kell nyitni az egész képet, hogy érvényesüljön a tánc szépsége. A székiek improvizálnak, csodálatos spontán mozdulataik vannak, de mi nem küszöbölhetjük ki a beállítottságot, kötött a táncosok mozgása. Bizonyos művészi színvonalon, ha anyanyelvi fokon ismerjük a motívumokat, elérhetjük, hogy a színpadi, feldolgozott tánc — improvizálásnak hasson. — Közeledik az együttes megalakulásának 25. évfordulója. Változtak-e ennyi idő alatt művészi célkitűzéseik? Hogyan szolgálja ezeket az Hivatás és hobbi — özdon, amatőr tánccsoportban tanítottam, amikor továbbképzésen figyelt fel rám Rábai Miklós. Megkérdezte, volna-e kedvem az Állami Népi Együttesben táncolni? Hirtelen nem is tudtam, mit válaszoljak. Akkoriban már menyasszony voltam, vőlegényem semmiképpen sem egyezett bele, hogy hivatásos táncos legyek. Választanom kellett, s a tánc bizonyult erősebbnek — emlékszik vissza Varga Erzsébet, az együttes szóló táncosnője. — Nem bántam meg, hogy így döntöttem. 24 éve vagyok az együttes tagja. Férjemmel is itt ismerkedtem meg, évekig együtt dolgoztunk — ő most a pécsi színház főrendezője. Varga Erzsébet számtalan produkcióban szerepelt, művészi munkáját Liszt-díjjal jutalmazták. Az együttes tagjaként Európában és a tengeren túl, számtalan országban megfordult. — A sok-sok élményből hadd elevenítsek fel kettőt! Kínai turnénk során meglepett, hogy az egzotikus zenéhez szokott közönség milyen lelkesedéssel fogadta műsorunkat. Egyik előadásunkat hatalmas futballpályán tartottuk. A 90 ezres közönség földön ülve, odaadó figyelemmel leste a magyar táncosok mozdulatait. Az üveges dallamait másnap már az utcán fütyörészték. Angliai vendégszereplésünkhöz különös emlékem fűződik. Az előadásunk előtti sajtótájékoztatón megkérdezték tőlem: „Főzni is olyan jól tud, mint táncolni?" — De még mennyire, mind a tíz ujját megnyalná! — válaszoltam. Vendéglátóink hamarosan szavamon togtakj megkértek, főzzek valami finom ételt. Számba vettem az elérhető alapanyagot, s olasz étel mellett döntöttem, melyet a pörkölthöz hasonlóan kell elkészíteni. Jó magyarosan megpaprikáztam, magam is csodálkoztam, amikor még a lábasokat is kitörölték. Nem egyedüli táncos a családban. Lánya is hasonló foglalkozást választott, az Operaház balerinája. Kölcsönös figyelemmel kísérik egymás munkáját, együtt izgulnak a sikerért. De Varga Erzsébetnek van egy különös hobbija, amit eleinte titkolni igyekezett családja előtt... — Kissé szokatlan sportot választottam, hajtok az ügetőn. Nagyon szeretem a lovakat, s élvezem a versenyzés izgalmát. Reggelenként 5 órakor már kint vagyok a pályán, onnan megyek dolgozni. Igaz, kicsit nehéz, s olykor veszélyes is ez a hobbi, de nem tudok lemondani róla. Ám maradok a versenyzésnél, fogadni soha nem szoktam. L. Zs. új műsor, hol a helye az együttes eddigi produkciói között? — Az alapkoncepció ugyanaz, mint 1950-ben: felkutatni, megőrizni, művészi színvonalú előadásokkal éltetni és továbbfejleszteni a folklórt, a zenei és tánckincset. Arra azonban nem könnyű választ adni, hogyan tettük vagy tesszük ezt? A 25 év alatt rengeteg népi értéket mutattunk meg, különböző vidékek tánckincsét dolgoztuk fel, sokféle módon, hiszen a folklór nagyon sokféle gondolat és érzelem közlésére alkalmas, formanyelvén jóval szélesebb skálájú tartalmak kifejezhetők, mint hajdan gondolták. Egyszerre hordozza magában a múltat, jelent és jövőt. Sokkal összetettebb, komplexebb annál, minthogy egyszerűen naiv, paraszti művészetnek tartsuk, hiszen magába foglalja a lehetőséget: a mához is szóljon, a jelenkor emberére is hasson. Akár bizonyíték lehet a mostanában kibontakozott társadalmi méretű mozgalom, amelyről Csoóri Sándor szavaival azt mondanám : a népművészetnek nem a divatja, az ideje jött el, létjogosultsága van. — Az együttes megalakulásakor azonban még az volt a központi kérdés: élő-e a magyar néptánc, hatnak-e a feldolgozások a ma emberére? Rábai Miklósé az érdem, a legelsők között volt, akik a néptáncot színpadi művészetté emelték. Az Állami Népi Együttes azóta rengeteget kísérletezett, gondoljunk csak a balladákra, a háromfel vonásos Kisbojtárra. Voltak műfaj határokat súroló produkcióink, különféle drámai és groteszk műsoraink. Ezután is kísérletezünk, nem kötelezzük el magunkat egyetlen stilusirány, vagy forma mellett sem. Az új, Szegeden bemutatott műsor, összegezés. Ha úgy tetszik, állásfoglalás a népművészet e felvirágzó korszakában a különböző stílusok, formák, alkotói elképzelések között. Sulyok Erzsébet Nem emlékszünk nyárévadra Szegeden, a szabadtéri játékokon, melyről elmaradt volna. Hivatali elfoglaltsága mellett idén is szakított időt magának, dr. Orbán László kulturális miniszter, hogy megnézze a dómszínpad valamely előadását — ezúttal a Magyar Állami Népi Együttes premierjét. — Búr a Táncra, muzsikára bemutatójának csupán az első része ment le, hadd kérdezzük meg: tetszik az előadás? — Nagyon. Szeretném megragadni az alkalmat, s elmondani, örülök annak, hogy idén is eljuthattam a szegedi szabadtérire, a játékoknak erre a bemutatójára. Tudomásom szerint Budapesten már játszotta ezt az új műsorát az Állami Népi Együttes, jómagam azonban most látom először. Csak gratulálhatok a társulat valamennyi tagjának, a művészeti vezetőknek, alkotóknak, táncosoknak, zenészeknek, kórusnak — és külön is Rábai Miklósnak. — Az alkalmat hadd ragadjuk meg ml is. Miben látja a szegedi szabadtéri kultúrpolitika jelentőségét? — Az egyik feltétlenül az, hogy közművelődési célokat szolgál, kulturális, érték és közönségigény találkozik Szegeden, s számomra úgy tűnik, a kritikai visszhang is egyre inkább összecseng a közönség tapsaival. Az Idei nyarat értékelni még korai, egyelőre a helyi vezetők feladata, de — mint hallottam — sikeres előadások zajlottak le. Ki becsülhetné le, hogy egy-egy alkalommal hatezren ültek a nézőtéren, ki vonhatja kétségbe annak a vállalkozásnak hatalmas értékeit, mely hetek alatt 80 —85 ezer embert mozgat meg. Szegeden azt látjuk, hógy kulturális értékek jutnak el a tömegekhez, vagyis szocialista kultúrpolitikánk legfőbb célja valósul itt meg. A szegedi szabadtéri másik jelentőségét abban fogalmaznám meg, ami egyébként a jövőben kötelez is, hogy ez volt az első ilyen kultúrpolitikai tett, nagy hagyományai vannak. Abban a szabadtéri hálózatban, mely az évek során kiépült az országban, városokban, községekben — Szeged teremtett példát, adott inspirációt, s ez a tény önmagába véve is megfogalmazza az elkövetkező évek feladatait Szeged számára. Megtartva és fejlesztve az értékeket keresnünk kell az előrelépés további lehetőségeit. Azt hiszem, az eddigi eredmények lerakták az alapokat. A Kulturális Minisztérium a jövőben is minden támogatást megad a szegedi játékoknak, politikailag, erkölcsileg, anyagilag — számunkra sem lehet közömbös, ha az emberek nyári szabad idejük egy részét hasznosan, igazi kulturális értékekkel ismerkedve tölthetik el. Nikolényi István Megvizsgálta a szegedi útépítéseket a megyei NEB Kamaraest a Muzsikáló udvarban A nyár zenei programja — melyet a szegedi kamarazenekar szerdai koncertje zárt le — szerencsére nem hivalkodott fárasztó bőséggel. A tapasztalatok szerint az ünnepi hetek kulturálisművészeti eseménysorozatában egyébként sem látszana szükségesnek nagyobb szabású zenei rendezvényekkel feltölteni a zsúfolt műsornaptárt: a szerdai esti koncertet már szolidabb érdeklődés fogadta. Anélkül, hogy akár vázlatosan is értékelnénk a koncertprogramot, megjegyeznénk, ilyen tagolással és választékkal, ahogyan a Muzsikáló udvar és az orgonaestek épültek be a nagy nyári programba, a jövőben is érdemes nyári hangversenyeket tervezni. A szegedi városháza udvara csendes, intim környezetével, hangmegtartó akusztikíuávai a kamaramuasikáq nak és híveinek ideális találkozóhelyévé vált. Sajnos, a szerdai koncert némileg alatta maradt a várakozásnak, a Vaszy Viktor vezette szegedi kamarazenekar fáradt együttes benyomását keltette, mely valószínűleg abból fakad, hogy a kimerítő évad után szabadtéri előadásokon is játszottak. Tulajdonképpen a barokk muzsika fegyelmét, a hangzás kiegyenlítettségét, feszességét kérhetjük számon — Wagner Siegfried idilíjének tolmácsolására alig lehet panasz. Miként a szólistákra sem, Banda Edére (aki Chr. Bach c-moll gordonkaversenyét játszotta poetikusan szép hangon) vagy a IV. Brandenburgi versenyben közreműködő Várnagy Lajosra (hegedű) és a két fuvolistára, Román Zoltánra, Szász Istvánra. KL Népzenei találkozó A dorozsmai szélmalomnál rendeznek megyei népzenei találkozót augusztus 18-án, vasárnap délután 4 órai kezdettel hét együttes részvételével. A közönség hallhatja a Szegedi Orvostudományi Egyetem citerazenekarát, a deszki szerb klubot, a mórahalmi clterazenekart, a röszkei Hasító együttest, a csanyteleki Summás kórust, a Csongrád megyei KISZÖV aranykoszorús népzenei szekcióját, valamint a dorozsmai ÁFÉSZ citerazenekarát. Bécs— Salzburg— Graz 9 nap autóbusszal, IX. 23— 30. Részvételi díj: 3200,— Ft + költőpénz. Jelentkezés és felvilágosítás: EXPRESS Utazási Iroda, Szeged, Kígyó u. 3. szám. Telefon: 11-792, 11-093. Tegnap, csütörtökön Szegeden a megyei párt- és tanácsszékházban ülést tartott a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Többek között megvitatta a tanácsi kezelésben levő utak javításának, karbantartásának és korszerűsítésének tapasztalatairól szóló jelentést. A növekvő gépjárműforgalom egyre több és jobb minőségű utat igényel, amelyhez jelentős anyagi és technikai eszközök szükségesek. Azonban — ez országos tünet — a helyi tanácsok nem használják fel az utak javítására és karbantartására az állami költségvetésből folyósított összegeket. Az igen jelentős pénzmaradványok — a meglevő kapacitások mellett — a kihasználatlan lehetőségeket tükrözik. Szegeden a múlt évben tervezett 11 útjavítás, korszerűsítés közül csak három készült el maradéktalanul. A hiányosságok oka általában a nem eléggé körültekintő középtávú tervezés, és a KPM-mel való pontatlan koordináció. A tervkészítések elhúzódtak, és időközben a tervezési programokat is megváltoztatták. Például a Széchenyi tér .korszerűsítését a programváltoztatások miatt — jóváhagyott terv nélkül — helyszíni tervezői művezetés mellett végezték. A megyében túlnyomórészt a hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat, a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat, valamint az Aszfaltútépítő Vállalat szegedi főépítésvezetősége végzi a kivitelezést. Ezek a vállalatok az éves terv összeállításánál általában még nem ismerik, hogy a tanácsoknak milyen munkát kell majd vállalniuk. Tehát hiányzik a pontos koordináció. A tanácsok átal megrendelt munkák a hódmezővásárhelyi Közúti < Építő Vállalat és a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat kapacitásának csak 10— 20 százalékát, illetve 70—75 százalékát kötik le. A naprakész nyilvántartás is hiányzik az utak állapotáról. Így aztán a felújításoknál az esetleges személyi tapasztalatokat és a lakossági bejelentést veszik figyelembe. A NEB — határozatai között — felhívta a figyelmet a felmérések elkészítésére és folyamatos vezetésére. Azt is javasolta, hogy különösen Szegeden az útkarbantartási munkáknál még jobban vegyék figyelembe a vendégforgalom érdekeit. H. M. Konferencia a belső ellenőrzésről Több mint ezer hazai, továbbá lengyel, NDK-beli és csehszlovák szakemberek részvételével belső ellenőrzési konferencia kezdődött csütörtökön Pécsett. Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket. A háromnapos pécsi konferencia célja a belső ellenőrzés továbbfejlesztésére hozott 1973. évi kormányhatározat megvalósításának elősegítése. Az első nap központi előadója dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes volt, aki a belső ellenőrzés fejlesztésének időszerű kérdéseit ismertette.