Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-15 / 190. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1974. AUGÜ8ZTÜS 15. Hangos előadás! Nem tudott aludni az újszegedi szabadtéri színpad közelében lakó Horpácsy András (Jankovich u. 15.) levélírónk. Arról panaszkodik, hogy július 2B-án a hangszórók olyan erővel sugározták a könnyűzenei show hangjait, hogy az zavarta a környék lakóinak nyugalmát. (Rajta kívül senki sem emelt szót az ünnepi hetek programjába illeszkedő előadás ellen.) Kétségtelen, néhány embernek kellemetlenséget okozott a műsor — de több ezer fiatalnak szórakozást, élményt jelentett. Éppen ezért ennyit vállalni kell a környéken lakóknak. Furcsa lenne, ha analóg módon a Dóm tér mellől is írnának levelet — szüntessék meg a szabadtéri játékokat, mert valakit idegesít a fanfárok hangja. Zajos ventillátorok Koczka Ferenc (Tarján 330. ép.) arról ír, hogy nem tud pihenni, a Tápéi soron dolgozó csatornaépítők éjjelnappal működő zajos ventillátorától. A gép motorja a tévé-vételt is zavarja. Levélírónk panasza jogos. Ám tudnia kell, hogy a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói hét-nyolc méterrel a föld felszíne alatt végzik munkájukat — • a ventillátorok nekik biztosítanak friss levegőt, így azokat kikapcsolni nem lehet. A zaj csökkentését nem lehet megolduni, hiszen ahhoz új berendezés kellene. Egyedüli vigasz az lehet, hogy a csatorna építését őszre befejezik, és akkor ismét viszszaáll a régi rend a Tápéi soron. Szemétdomb Tarjánban A tavaly tavasszal átadott tarjáni 400-as épületek rendezetlen környezetére hívja fel a figyelmet Török Pálné egészségügyi dolgozó (Tarján 417. ép.). A 417—418-as lakóházak mellett húzódó barakkraktár és az itt levő kazánház környéke valóságon szemétdomb. A raktárépületből egy éve sokféle hulladékot: bádoghordókat, műanyag-, üvegdarabokat, nádszövetet, üveggyapotot, palát és egyéb szemetet szórnak szét a magas fűvel benőtt területre, és ezeket nem szállítja el senki. A közelben lakó kisgyermekek sokszor az üvegtáblákon ugrálva játszanak, s élvezik, mint csörög, töredezik lábuk alatt az üveg. Levélírónk véleménye szerint (és ebben feltétlenül igaza van) rendbe kell hozni azt a térséget, hogy szebb, kulturáltabb legyen — másrészt, hogy a veszélyforrás megszűnjék. Köszönetek Gyarmati Mátyásnét (Dárda utca 11.) a Klauzál téri gyógyszertárban egy fiatalember segítette ki néhány forinttal, mivel nem volt nála elegendő pénz. Nyugdíjas levélírónk ezúton köszöni meg a szívességet, az emberséget. F. L.-né a minap a Széchenyi téri villamosmegállóban felejtette retiküljét, amelyben iratain kívül az egész havi fizetése is benne volt A táskát egy házaspár találta meg és levélírónk lakására vitte. Mivel akkor nem találkoztak, F. L.-né ezúton köszöni meg az ismeretlen házaspár szívességét, a azt, hogy. lakására fáradt Válaszol az illetékes A július 18-i Postaládánkban Vizsgálat a bölcsődében című észrevételre dr. Tápai Tekla, a bölcsődék igazgatóságának főorvosa válaszolt. Véleménye szerint, ha Oláh Miklósné levélírónk elképzelése alapján a bölcsődében vizsgálnák a gyermekeket, úgy az is csak azoknak a szülőknek lenne kedvező, akik elsőkként érkeznek oda. A többieknek talán még több idejükbe kerülne a vizsgálat, mintha a gyermekek egészségét a rendelőben ellenőrizték volna. A jelenlegi rendszert azért is előnyösebbnck tartja, mert a bölcsődék három napos igazolást még elfogadnak. így a szülők választhatják meg a nekik legmegfelelőbb időpontot. Ezt az elvet vitatnunk kell, fiíszen a bölcsődében történő vizsgálat — a válasz ellenére is — kedvezőbbnek látszik, még akkor is, ha a szülőknek ott esetleg várniuk kell. A bölcsődébe mindenképpen elmennek az első reggel — így ha ott vizsgálják meg gyerekét, egy utat spórol meg és fél napot nyer. A Csikorog a villamos címmel augusztus elsejei Postaládánkban megjelent panaszra dr. Várhalmi Károly, a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatója válaszolt. Közölte, hogy a hibát július utolsó napjának éjszakáján elhárították. Levélírónk észrevételét egyébként megköA július 10-i Postaládánkban Autóbusz a járdán címmel egy buszvezető felelőtlen magatartásáról írtunk. Erre Sebők Imre, a Volán 10. számú Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi főosztályának vezetője válaszolt. Leveléből megtudhatjuk, hogy a parkot megrongáló gépkocsivezetőt — vizsgálat után — megbüntették. „Játszani is engedd1 Nem elég a kényelmes lakás és a kellemes környezet Szerkesztői üzenetek Józsa Dániel (Bartók Béla tér 3.): A felvetett problémával a Volán 10. számú Vállalat szakemberei is foglalkoznak. Ha döntenek, ügy álláspontjukat közölni fogjuk lapunkban. Ardat/ Béla (Miskolc): Örülünk, hogy a kirándulás megszervezése Jól sikerült, s hogy kellemesen szórakoztak a Dóm téri színpadon — egyszóval jól érezték magukat Szegeden. A Retek és a Bihari utca lakóinak helyzetén nem segíthetünk. A porképződés együtt jár a házbontással. Lakatos Gyuláné (Tarján 513. ép.): A felvetett problémákkal mi is foglalkozunk. így például július 31-i számunkban Mentsük, „aki" menthető címmel a tarjáni telefongondról írtunk. Oláh János (Tarján 304. ép.): Panaszával forduljon a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalathoz (Hódmezővásárhely). Fontos, hogy egy üj lakótelepen mindegyik korosztály tagjai jól érezzék magukat, a lakásuk ajtaján kívül is. Éppen ezért a tervezők ügyelnek arra, hogy az épületek között maradjon hely pihenésre alkalmas, árnyas zöldterületeknek és játszótereknek. Ám a kényelmes lakás és a kellemos környezet még csak egyik alapfeltétele annak, hogy a lakók otthonuknak tekinthessék a környezetüket. A többiről maguknak kell gondoskodni — mégpedig úgy, hogy a szocialista együttélés szabályainak betartásával jó viszonyt kell kialakítaniuk egymás között. A kapcsolat nagyon lontos Érvényes mindez a kisebb közösségekre is, így például Szegeden, az Alföldi utca 22. Bzámú házak lakóira. Az itt élő, mintegy hatszáz embernek sajnos még nem sikerült jó kapcsolatokat teremteni. Ezt az idén tavasszal tudtam meg, amikor egymás után három levél érkezett szerkesztőségünkbe, egymáshoz hasonló panaszokkal. A levelek feladói leírták, hogy a három négyemeletes ház környékével nem törődik senki. Sok a szemét, de nincs, aki összeszedje, roszszak a gyermekjátékok, de nem javítják meg. Amikor a lakókkal beszélgettem, már láttam: olyan problémák ezek, amelyeken könnyen segíthetnének maguk is. Ehelyett azonban inkább különféle szervekhez szaladgálnak — segítséget kérve. A szigorú felnőttek Ellentétek vannak a felnőttek és a gyermekek között is. A házak melletti teA csodáló rületen focipályát építettek a srácok, egyikük édesapjának közbenjárásával. A gondos munkával elkészített, kapukkal ís ellátott pályán mégsem kergethetik a gyermekek kedvükre a labdát, mert az idősebbek nem engedik nekik. Méghozzá azért, mert szerintük a fiúk hangoskodnak futballozás közben. Ez bizonyára így van, de azt be kell látni, hogy 10— 12 éves gyermekek nemigen tudnak csendben játszani. Kér is lenne ezt elvárni tőlük. A „szigorú" felnőttek megoldást is találtak: menjenek a kicsik a Kolozsvári térre játszani. Ez viszont a szülőknek nem tetszik, akiknek nyilván megavugtatóbb érzés, ha csemetéiket az ablakukból kitekintve is szemmel tarthatják. Kár, hogy ezt a gyerekeket elkergetők nem így látják. Nyilván arra sem gondolnak, hogy egy távolabbi grund egyéb lehetőségeket is kínál. Ha eljár, nak a kiskorúak, megszokhatták a csavargást, és az esti kímaradozást is. Ogy látszik, az Alföldi utca 22. számú házak néhány lakója elfelejti, hogy ő is volt fiatal, amikor ellenzi a játékot, a gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen, egészséges mozgást. Amikor ennek érdekében kormányunk erőfeszítéseket tesz — például a heti testnevelési óraszám 2-ről 3-ra emelésével — néhányan rendőrrel fenyegetik a focizó fiúkat. Ehelyett inkább segíteniük kellett volna. Biztosan van a hatszáz ember között egy-két ács, vagy asztalos, akik szakszerűen elkészíthették volna a futballkapukat. Csak a jú szú hasznúi Hogy játék közben gyermekzsivajtól hangos az udvar — ezt tudomásul kell venni. Ha pedig a kirúgott labda is zavarja a pihenni vágyókat, vagy veszélyezteti az ablakokat, kerítsék el a pályát dróthálóval, a Tarjánban látottakhoz hasonlóan. Jó lenne még, ha végre a jóérzésű lakók is bekapcsolódnának a vitába, akik tudják, hogy a serdülő fiúk sem ördögök. Az ilyen felnőttek bizonyára többen vannak, mint akik szabadulni akarnak a fiataloktól. S ha az 6 szavuk érvényesül, itt is megkapják a gyermekek azt, ami őket illeti. S jó szóra talán még a gyerekek is csendesebbek lesznek. Ssirák József Tóth Béla: SZEGEDI /r REGELO Újságok, korok, események /p Az Értesítő c. folyóirat a 2. évfolyamától Tömörkény István szerkesztésében, Bába Sándor nyomdájából 1894. elején jelenik meg. ÉRTESÍTŐ. Szállodások, kávésok, kocsmárosok, vendéglősök és a Pincér Egyesület, valamint a nyugdíjalapgyűjtő bizottság hivatalos lapja. A pincér és más egyszerű földi halandó legnagyobb vágyálmát, a nyugdíjat akarta volna első helyen biztosítani. Ebben a missziójában két kerek esztendeig élhetett. A millenniumi év nyomorúságai között megszűnt. Pedig életképességét a rovatok sokasága bizonyította. A bor kezelésétől az égetett szeszek ismeretéig, a szakácsművészet történetétől a bolhapor felhasználásáig, mindennel foglalkozott, amit valamirevaló vendéglátó iparosnak tudnia kellett. MAGYAR ALFÖLD A Magyar Alföld 1894. december 16-án jelenik meg, szerkeszti: Kisteleki Ede. (Füstös nyomda.) ni, hogy születése és életképessége valódi felismert szükségben gyökerezik. Társadalmi és szépirodalmi 1ap. A kor divatos írói dolgoznak ide: Bársony István, Palégyi Lajos, Tutsek Anna, Herczeg Ferenc, Papp Dániel. Az első évfolyam 21. szamával megszűnt. Kóstolója: Munkácsi asztalos legény volt. Mosonyl a zenész detto, Salvator Rosa, a híres festő, pláne mint haramia vezér rémítgette az Akruzzókat. Shakespeare mielőtt színész és gyomorhurutos lett, vadorzó volt. Et sic porro! De hát ebben nincs semmi. Hanem igenis van abban aztán igen sok visszaélés, hogy a mai korban, az analphabeták rohamos gyérülésének korában, a poloskáktól kínozott iparos mesterek álmatlan éjszakáinak produktumait a magyar irodalomtörténetnek is regisztrálnia kell. Vájjon hova vezet ez!? Az, hogy Kozarek dicsőült m. k. állami hóhér úr, mint nagynevű collegája Sanson, kiadta memoirjait, hát ez lehetséges. Utoljára is a „ponyvádnak voltak, — tán még Homér idejében is — termékei. De az se járja, hogy egy országban, egy aerában, a melyben Vajda János se bírja helyét a nagy közönség otromba, sőt bűnös közönye miatt elfoglalni, tam-tam és estnél zaja mellett vonuljanak be a közönség színe elé a — Kupa Jánosok, vagy Mihályok. Az akadémikus czím — legalább mi úgy hiszszük — nem arra való volna, hogy Kupa Gergelyéket Jókai Mórral egy szusz alatt emlegessék. Ha Kupa Menyhérték jó regényt írtak, ám tessék kiadni! Meglehet, hogy ez a siker már most nem az írót fogja megilletni, hanem a bum-bum-ot és az asztalost. Mert lett volna Kupa uram gróf, avagy valami literátus ember, bizonyára nem siettek volna vele, hogy fölfedezzék. Az egészből csupán csak az a tanúság: mai napság még a múzsa is kendőzi magát! Csakhogy az ő pirosítóját így hívják: reklám. A századvégi szellemi fölerősödés egyre-másra termeli az új lapokat. ALFÖLDI LAFOK Az Alföldi Lapok a Fürtös Testvérek Báró Jósika utcai műhelyében készül, és a közérdek szolgálatának vezérszavát tűzi lobogójára. Társadalmi és szépirodalmi fogadalommal indul, de csak pletykákat közöl. Igaz, pletykáinak mindegyike kultúrpletykaj — Tűz a drogériában. (A gyufagyári tüzet nem volt tiszte tudomásul venni.) — Katonaszökevény könyvelárusító. — Ürilány-szöktetés az oltár elől. — Nagy udvari estély Mária Dorottya főherczegnőnél. — Betörés az iskolába. Egyéves korában, 1896 decemberében megszűnt. A millennium esztendejében megjelent a Telekkönyv c. folyóirat, a lapkezdeményezést olyannyira kedvelő Várnai L. gőzerejü nyomdájában. Élt 8 kerek esztendőt. Szerkesztette Káplány Géza poétalelkü kir. ítélőtáblai bíró, akit Pósa Lajos egy pár esztendővel ezelőtt a Szegedi Naplóban ízekre szedetten megkritizált. Indulásakor így ajánlkozik a folyóirat: Rendeltetése lapunknak, a telekkönyvi és ezzel szorosan összefüggő birtokrendezési, betétszerkesztési jogoknak gondos művelése, fejlesztése, egységesítése. Ugyanekkor a Szegedi Naplóból: A vásárhelyi ínség. A szomszédból jelentik: Az ínségesek segélyezése még mindig tart, de most, a tavaszí napok beálltával, a városi tanács a segélynyújtásnak azon praktikus módjához kezdett, hogy a dologképes egyéneket munkára alkalmazza s az alamizsna helyett 45 kr. napszámot fizet nekik. Csütörtökön, f. hó 21-én kezdett hozzá a mérnöki hivatal a szeretetház melletti vizenyős terület rigolíroztatásához s már az első napon 230 ínségest foglalkoztatott. Pénteken ez a szám 498ra, szombaton pedig már 700-ra emelkedett, kik részint a szeretetháznál, részint a népkertben foglalkoztattak. Tervbe van véve a práterkerti homokbányák és a téglatelepi gödrök elegyengetése, a hatrongyosi-út, csomorkányi liena, csicsatéri dűlő és a Katrába vezető 10 öles út feldomborítása is. A munkanyújtás a népkonyhákra özönlő tömeg számát Is nagyon megapasztotta, mert míg csütörtökön 1549 egyén étkezett a 4 népkonyhán, pénteken már csak 1321, szombaton pedig csak 1051. Természetbeni segély f. hó 23-án kiosztatott: kenyér 766 kiló, szalonna 53 kiló, búza 50 kiló, liszt 305 kiló, főzelék 18 liter és készpénz 5 frt. Nagyobb öszszegű segéljek érkeztek a héten; A „Nemzet" szerkesztőségétől, mint a József műegyetem tanári karának adománya a 243 frt, s az „Adria" biztosítótársaságtól 300 frt és a „Fővárosi Lapok" szerkesztőségétől 50 frt. (Folytatjuk!