Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-14 / 163. szám

4 VASÁRNAP, 1974. JtLIÜS M. A halotti maszk Néhány hete zárta be kapuit az 1972. december 12én meghalt Kondor Béla nagyszabású emlékkiállítása a Magyar Nemzeti Galériában, miután meghódította a Tihanyi Múzeum látogatóit. Kétszer végigjártam a másfél ezer müvet számláló hagyatékból válogatott térla. tot, számtalanszor végiglapoztam a kiállítás különös gonddal készült katalógusát, a művészről megjelent cikkeket, kritikákat, tanulmányokat, naponta végignéztem Grafikai albumának lapjait, olvasgattam Boldogságtöredék címmel megjelent verseskötetének darabjait. Kétszer ls nekifogtam, hogy írjak a kiállításról, de a cikk mindkétszer torzó maradt. Most ismét felidézhetem a Nemzeti Galéria falaira kiakasztott festményeket, rézkarcokat, amikor Melocco Miklós szobrászművész kupolabell kiállításán szembetalálkozom Béla felnagyított maszkjávnl. Személyesen nem találkoztam Kondor Bélával. Arcvonásairól néhány fénykép, kevés önportré és Melocco halotti maszkja tájékoztat csupán, Mégis úgy érzem, hogy személyesen Ismertem Kondor Bélát. Molnár Edit portréfotó-sorozata ellesett mozdulatokat, tovatűnő pillanatokat őrzött meg az időnek a művészről, néhány önarcképe — magáról készített fényképek, rézkarcok, monotípiák, festmények — egy világgal és önmagával állandó harcban álló művész hol tragikus, hol groteszk, hol a kétségbeesés határén vívódó ember önvallomásai, az életmű sajátos pillérei, Melocco halotti maszkja pedig a halálon túl is lélegző, élő művészet, a ma Is élő Kondor, a halhatatlanság jelvénye. KonWBéla1 tnásfél Budapesten bemutatott, mé- szát, a szkafanderes Ezékiretében és jelentőségében is elt, a happeningek őrületig nagyszabású emlékkiállítás fokozott haláltáncait, kapcsán. Kondor öntörvényű Művészetének minden világban élt, saját mérték- egyes darabja gondolati inrendszere volt, önmaga tör- díttatásból született, sohavényel szerint alkotott. Zse- sem rajzolt magáért a rajnije nem tűrt távlatokat, zért. sohasem vett ecsetet mélységeket és magasságo- kezebe pusztán a festmékat, stiláris és műfaji haté- nyért. Gondolatainak elretrokat. Elsősorban az ecset tentő mélységei és szédítő csodatevője, a karctű va- magasságai voltak, hol lázirázslója volt, de otthonosan tó erő feszült bennük, hol mozgott a grafika minden perzselő önvád, hol megboterületén. Verseskötetet je- csátó nagylelkűség. „Romanlentetett meg, műtermében tikus pátosz, dühödt expgyakran felhangzott a mu- resszlonizmus, az emberi zsika, volt orgonája, zongo- lényeg és teljesség megcsonrája, harmóniuma. Maga ké- kítása elleni lázadás, az Önszítette hangszereit csak lát- emésztő, tragikus hangú hattam az emlékkiállításon, irónia, a kor kataklizmái, az Csodás szerkezeteket kőrist- apokaliptikus látókhoz mélruált, „mennyezetéről mese- tóan idéző vlzlonarius révíibell repülőgépvázak lengtek let, káromló szitok — a a huzatban ..." Fotográfiái- másik oldalon pedig a tiszta ból már csak posztumus ki- emberség vágya, Picasso rőállítást rendezhettek. zsaszín korszakával rokon, Kondor Béla életművében átszellemült szépség" — irösszetorlódtuk a dolgok, ja róla egyik méltatója, NéJogesetek tanulságokkal Kondor Múlt, Jelen és jövő, a múhalötti fajok sokasága. Nem lehet iskolákhoz sorolni, stílusok kerítései közé zárni, műfajokkal meghatározni. A magyar művészet történetének „archimedesi pontja" Kon- szinte áttekinthetetlen dor Béla. ősei,, elődei, vál- szövevények között meth Lajos. A vonal szerelmese volt. A vonalé, mely keze nyomán — grafikai lapokon és festményeken egyaránt — gondolattá vált. A kúsza. rajzmégis lalt rokonai és testvérei kö- mindig felragyogott a tiszta zött találhatjuk a víziókkal rend, az igaz, a valódi léterhes. látomásokkal birkó- nyeg. „Rézkarckirály" műzó Hieronymus Bosch-t, a vészetének tartópillére az az prófétáló Wllliam Blake-t, öntörvényű és összetett az időtlen nyugalmú, középkori ikonokat, Grünewaldot, együtt járta végig Daniéval a poklot, Dosztojevszkij hőseivel a lélek csatatereit, Rimbaud-val, Apollinalre-rel és Csokonaival, no meg a költőbarát Nagy Lászlóval a líra hol veszedelmes, hol gyönyörűséges birodalmát. Izgatta fantáziáját a repülni vágyó Ikarus legendája, Krisztus mítosza, a biblia történetei. Angyalokkal, szörnyékkel, prófészimbólumrendszer volt, melynek Indító táptalaja, ősfortása ezredévekre vezet vissza, végigkíséri az emberiség fejlődésének történetét, a mába nyílik, s irányt mutat a holnapba. Negyvenegy éves volt, amikor meghalt. Negyvenegy éves volt, amikor Melocco Miklós elkészítette a most Szegeden is látható Halotti maszk eredetijét. Melocco a maszk készítésének történetét és saját gonéve tákkál Wpésftetté be művé- dölatait rriég is írta á MÜhalott, s gigantikus méretű szl világát, de megtereírttetés értékű művészete most te és megjelenítette mai kőfaléi Igazán utat a tömegek- runk, a 20. század új mítohez. Éppen a Tihanyban és szait iá: a fegyverek mltoSzeged a hazai lapokban 1974/28 HEGEDŰS Andris: Mórt Ferenc ismeretlen naplója. Forrás, Július—augusztus. Gyakorlaton az Ifjú dlszletfestők. Esti Hírlap, Júl. 4. Szolnok megyei Nóplap. Júl. B. [A Tömörkény gimnázium diákjai ls közreműködnek a szabadtéri Játékok előkészítésében.] A SS. Szegedi Ipari Váaár. Műszaki Hat, Júl. i. [WALLINGER Endre] W. E.: Zene, színház, nyár. 1974. Dunántúli Napló. Július 7. [A szabadtéri Játékokról Is.] Szegedi ünnepi hetek '74. MaÍ

fyar Hírlap, Népszabadság, Zaal Hírlap, Júl. 7. BÁNHALMI János: Premier elótt Szegeden. Népszabadság, Júl. 7. [Képriport a szabadtéri Játékok előkészületeiről.) TARNAI László: Fesztivál előtt a szegedi Dóm téren. Petőfi Népe, Júl. 7. [Fénykénekkel.1 Themen. Werken. Diskusslonen. — Tls2atrtl. Rudapestcr Rundschtui, Júl. 8. [Ismerteti* a folyóirat Júniusi számáról.1 KOSANYAI György: Szeged vízben, lázban. — Jdagas a Tisza — Itt a nyár. — Megvédte a gát, még szivárgás sem volt. Esti Hírlap, Júl. 9. [Fénvképpel.l Sz. SIMON István: Sakk-matt a szegedi közlekedésnek. — Felfordult a város. Magyar Hírlap, Júl. 8. Nemzetközi konferencia Szegeden. Magyar Hfrlap, Júl. 9. [Compeontrol '74: számítástechnika a géplparbsn.l Városok. — TÓTH Bála: Szén Szegeden . . . Tükör, Júl. 9. [Fénykéo n Biológiai Központ előtt elhplyezett térnlaRZtlkáról. Józsa Bálint alkotásáról.I [KELEMEN Gábor] (k. g.): Minden eddiginél több kiállító a szegedi Ipari váaáron. Magyar Nemzet, Júí. 10. Fock Jenő Csongrád megyében Magyar Hírlap, Magyar Nemaet, Népszabadság, Népszava, Júl. 11. Vízkárok Csongrádban. Magyar Hírlap, Júl. 11. [PÜNKOSTI Árpád]: Meghaladja a százmillió forintot az ár- és belvízkár Csongrád megyében. — Kamatmentes hitel az úlláépltésre. Népszabadság. Júl. 11. Határidő előtt elkészül a sze§

edt földgázfeldoleozó üzem. lagvar Nemiét, Né] '78—74. Népéport, Júl. 18. [Fényképpel.] BlRÓ Teréz: Hogyan fiatalodhat meg CaongrádT — Népesedéspolitika a százezer tanya megyéjeben. Népszava, júl. 18. 1/észetbeh. Többek közt így írt: „A halál komoly dolog, és a halotti maszk is komoly ... A halotti maszk rövid életű, és kicsi a birodalma, mert a remekmű szintjén csak azoknak az embereknek fontos, akik ismerték és szerették a halottat... A halotti maszk csak rövid Ideig igazi szobor... Számomra örökre az lesz Kondor maszkja. Amíg élek." Biztos vagyok benne, hogy aki Ismeri Kondor Béla művészetét, aki látta tihanyi és budapesti emlékkiállítását, és szembetalálkozott Melocco halotti maszkjával, azoknak is örökre az lesz. Szobor és mementó. Tandi Lajos zett: a robbanás azt jelenti, értelmezéssel ellentétben itt hogy zárt helyen, edényben, nem belső túlfeszültségről, tartályban levő gázok, vagy hanem éppen a képcsőbén legőzök túlfeszültsége olyan vő vákuumról, és ennek köromboló hatást vált ki, hogy vetkeztében nem kifelé, haa zárt jelleg hirtelen meg- nem befelé Irányuló összeszünlk, a belső és külső nyo- roppanásról van szó. Végső más hirtelen kiegyenlítődik, soron ebben az esetben is A bíróság e védekezés elle- nagy nyomáskülönbség egyennére kötelezte az Állami Biz- lítődik ki, hangjelenség és tosítót a biztosítási összeg romboló hatás kíséretében, ződés ezzel a tartalommal kifizetésére. A döntésében amit a közönséges szóhaszlétrejött, a felperes televízió- abból indult ki, hogy a „rob- nálat robbanásnak tekint. bánás" szónak más a tartal- A különböző biztosítási ml jelentése tudományos, fl- szerződések lényege az, hogy zikai, és más a köznapi érte- ezek alapján a biztosító meglemben. határozott jövőbeni esemény A biztosítási szerződésben — ezt nevezi a szaknyelv biz. részt vevő felek általában — tosítási eseménynek — beköde különösen az állampolgár, képcsövének aki a biztosítási szerződést biztosítási megköti — a biztosítási szerA felperes és az Állami Biztosító között még 19S7-ben általános tűzbiztosítás! szerződés jött létre. Eszerint a szerződés szerint a biztosítás kiterjed a tűz, villámcsapás, robbanás okozta károkra, az utóbbiakra akkor is, ha a robbanás egyébként tüzet nem okozott. Miután a biztosítási szerkészülékének képcsöve „felrobbant", aminek következtében az egész készülék használhatatlanná vált. Az Állami Biztosító és ügyfele között abban a kérdésben volt vita, hogy a televíziókészülék „felrobbanása" eseménynek számít-e, vagyis erre kiterjed-e a szerződésnek az a feltétele, amely szerint a biztosítás a robbanás által okozott károkra is vonatkozik, még abban az esetben is, ha ez tüzet nem okoz. A biztosító azzal védekevetkezésétől függően bizonyos összegnek a megfizetésére, vagy más szolgáltatás ződés szempontjából robba- teljesítésére, a biztosított penAsnak azt tekinti, amit a szó dig díj fizetésére kötelezi hétköznapi értelme takar. Ez magát. a Jiétköznapi értelmezés pe- A biztosítási szerződéseidig nem zérja ki a robbanás nek közismert fajtája a kőfogalmából a képcső „robba- telező szavatossági biztosítás nását" csak azért, mert a bíz- néven ismert felelősségbiztotosító által előadott fizikai Olaj, akvarell, kréta Az amatőr képzőművészeti mozgalomnak évtizedek óta Szegeden is egyik mozgató rugója, fáradhatatlan irányítója a Vasutas Szakszervezet. A közelgő vasutasnap alkalmából a szegedi Vasutas Képzőművész Kör egyik alapító tagja és máig vezetője, Szekfű János közel 50 alkotásából nyílt kiállítás tegnap, pénteken délután a Vasutas Képzőművész Kör Széchenyi téri helyiségében. Szekfű János vasutas festőnek ez az első önálló tárlata, pedig több mint három évtizede fest rendszeresen. Alkotásaival az elmúlt évtizedekben jónéhány helyi kiállításon találkozhattak az érdeklődők, de többször vett részt a vasutas képzőművészek országos és nemzetközi tárlatain is. Mostani, önálló kiállításán olajfestményeket, akvarellképeket és krétarajzokat mutat be. A legrégebbi keltezésű Tisza-parti tájkép 1952-ben készült, a legfrissebb olajképek pedig az elmúlt esztendő terméséből valók. Szekfű János erőteljesen kötődik a látványhoz, legyen az romantikus utcarészlet, vibráló vízparti táj, sokszínű liget vagy éppen az iparosodó környezet egy-egy darabja. Képeinek java természetközell élményből született impresszlonisztikus alkotás. ö sem vonhatta kl magát a stílusok szeleiből — az ipari tájaknak, az ipari környezetnek a kubizmus szerkezetessége felelt meg leginkább:- Ezirányú kísérletei arról győzik meg a nézőt, hogy maga az alkotó sem érezte jól magát a merev, kubisztikus formák között, a természet közelségében oldódik fel merevsége, nehézkessége, önálló kiállításának van egy sokak számára megszívlelendő tanulsága. Azt bizonyítja ez a kiállítás, hogy az alkotó tevékenység kiteljesíti és értelmesen kitölti az ember életét. S ezzel nemcsak önmagának szerez megnyugvást, de másoknak ls örömet. Szekfű János kiállítása július 20-1 g tekinthető meg délelőtt 8-tól 11-ig, délután 4-től 7-ig. T. Eh sítási szerződés, amelynek alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól. amelyért jogszabály szerint felelős. Ez a kőtelező felelősségbiztosítás terheli a gépjárművek üzembentartóit. Az ál. táluk okozott kár esetén a károsult a jogi szabályozás szerint kárigényét közvetlenül az Állami Biztosítóval szemben is érvényesítheti. Az Állami Biztosító — ha a károkozó kártérítési felelőssége egészben, vagy részben megállapítható — a károkozó helyett köteles helytállni a károsulttal szemben. Erre a kötelező biztosítási szerződésre tekintettel érthetetlen azoknak a gépjárművet üzembentartóknak a magatartása, akik parkolóhelyen, vagy valamely más közlekedési szituációban gondatlanul megrongálják más (járművét, vagy egyéb kart okozva „megszöknek" a károkozás színhelyéről. Magatartásuk erkölcsileg rosszalható, jogilag pedig érthetetlen, hisz a biztosítási szerződés folytán nekik csak a tisztességükkel, és nem a pénztárcájukkal kell helytállni. A kötelező szavatossági biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a károkozó saját járművében keletkezett karra. Ilyen kockázatot csak a vagyonbiztosítás körébe tartozó, ún. casco-biztosítás alapján vállal a biztosító. Dr. Falu György Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 12. épszava, Júl. LAKAT T. Károly: Miért esett ta a Szegedi — Labdarúgás 45. Szegedi Napló, 1883. április 4. Hazafi Veray János. A haza vándor koszorús költője éppen Szolnokon árulgatta költeményeit, mikor a csángók hajói odaérkeztek. Hazafi Veray János, kl széles e hazában, mindenütt otthon érzi magát, vándorútját folytatván a csángóikhoz csatlakozott, s lehajózott velük Szegedre. Büszke testtartásával elütött a betelepülőktől, de megkedveltette velük magát, mindig egész csoportok nyüzsögtek körülötte. ö meg rögtönözve rigmusolt Ilyeneket: Zúgott a nép mint a tenger, Volt picula, mint a kender. (Talán Remes Annus 20 krajcárjaira gondolt.) Másik rigmusa: A szegedi úri hölgyek, De ám gyönyörűek. Tlsza-Roffihoz hasonló, Megjegyeztettem őket. E rokonszenves sorok remélni engedik, hogy a költő kedves emiékel közés sorolja Szegedet, Híres az Alföldön Szentes, De ám kevés ott a hentes! A lapok teli vannak csángőcsemegékkel. Csángó egyesületet alakítunk! Csángók befogadása. Hazakívánkozó csángó testvéreink befogadása iránt városunk birtokos polgársága körében mindegyre élénkebb az érdeklődés. Tegnap ismét két bejelentés tétetett szerkesztőségünkben. Rleger Rudolf és Kéry János urak jelentették, hogy bármily nagyszámú csángócsaládot hajlandók birtokukba fogadni. Rieger úr hajlandó ezenkívül a befogadandó család egy legénytagját kiházasítani. Kéry úr pedig a birtokán települő család részére előre is illő bért biztosít. A nemes emberbarátoknak a hazafias czél nevében köszönetet mondva, jelezzük, hogy további bejelentéseket szívesen fogadunk. Szolnok és Szeged között a hajón egy fiú született. A Szegedi Napló aprólékosan elmondja, hogy Rózsa József belvárosi káplán keresztelte, Vidovicsné úrnó és Koller Ticinka tartották keresztvíz alá, s gazdag korozsmával ajándékozták meg, 5 frt-ot adtak a szülőknek. De a fiú nevét, vagy a szülelét, elfelejtették közölni! Több szegedi úri család megfordulván a hajókon, nagyobb létszámú csángócsaládokkal alkudozásokba kezdtek aranyos kis gyerekek örökbefogadása tekintetében. ígértek iskoláztatást, a családban maradott gyerekek istápolását is a kiragadott gyerek ellenértékeként, de hát, nem maradt Itt egy gyerek sem a városban. Más gazdacsalád csak annyi időre kért kölcsön nem egy csángógyereket a szüleitől, míg a város üzletelt bejárva tetötól talpig felöltöztette őket. A kaszinói csángó fogadás vigadalmában egy jó kezű asztalos legény első látásra megkérte Szőcs Cecília csángólány kezét. De a tűzről pattant asszonynak való finoman nemet mondott, hiszen választottja van őneki, s rögvest nem úgy. mint Szentest, ahol mivel nem kapott meg is mutatta az ifjút, Varga Márton szeméhúsos ételt, a várost ezzel a két sorral silényf- lyében, mire a mi iparos legényünk becsülettel totta» kimuzsikáltatta magát a csillagfényes éjszakába. Szegedi Napló, május 3-án, Csángók befogadása. Már is szép eredményt mutathatunk ki a csángók befogadására nézve hozzánk érkezett ajánlatokból. Örömünkre szolgál ez, annál is inkább, mivel Szeged az első város, mely a hazafias mozgalomban részt vesz. Az orsz. csángó egyesület minapi ülésén Somssich mondotta, hogy ha minden megyében csak 10 csángócsalád talál befogadásra, úgy a telepítés hazafias munkája teljesítve van. S íme, Szeged egymaga lapunk útján máris mintegy 15 család befogadását biztosítja. Üjabban a következő ajánlatokat vettük: Tary József és Tary Pál urak hajlandók két csángólegényt és két 10—14 éves fiút birtokukba befogadni. Rácz József és Wolf Lajos urak egy-egy csángó leánynak adnának biztos kenyeret családjaik körében illő bérrel, s azon ígérettel, hogy az illető'ket, ha tisztességesen viselik magukat, ki ls házasítják. További ajánlatokat is szívesen fogadunk. Az első csoport április 5-én ért le a Tiszán Nagygyörgy falvára. Riadó éljenzés, taracklövések és zászlódísz várta őket a munkástelepen. (De ott egy lakható vityilló sem állt még.) Vízkeleti szolgabíró üdvözölte óket. — Ez az a föld, amit ti ígéret földjének neveztek! Boldogságot, jólétet ígér néktek ez a föld! Szívre tett kézzel, Isten szabad ege alatt esküdjetek meg, hogy hívek lesztek a trónhoz, K hazához! Nagy György a csángótelepító, kinek nevével az első Duna melletti községet megjelölték, megmutatta a csángóknak az ígéret földjét, s a jövevények első csoportja — ahogy egy újság írja — tényleg le van telepítve a hazában! — Esküdjetek! — Esküszünk! Még 200 ezer magyar maradt Bukovinában, 8 ebből 16 ezer útrakész, hogy áttelepüljön. (Folytatjuk} i