Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

8 CSÜTÖRTÖK, 1971 JÚLIUS Ml Nemzetközi szobrásztábor Nem tudom megállni, hogy egy hír olvastán papírra ne vessen gye­rekkori emlékemet, pontosabban a szegénység szégyenét, aminek áldo­zatául esett hajdani puszipajtásom, Feher Jóska. A hír lényege a követ­kező: a Hódmezővásárhelyi Divat ­és klöttárugyár (HÓDIKÖT) vezetői, külföldi tapasztalatok alapján, elha­tározták, hogy visszakanyarítják a régi időik kényszerű „divatját", és foltos — persze „műfoltos" — ruhá­kat gyártanak — a gyerekek örö­mére. Öröm, öröm, az ördög tudja... Nekem, aki abban az időben nem messze laktam a HÓDIKÖT előd­jétől, a Cocrontól, bizony eszembe se jutott volna, hogy valaha még büsz­kélkedni fog a fiam, ha a nadrágja ülepén tenyérnyi folt idétlenkedik. Nadrág? Télen. Nyáron a klott­gatya. a trikó meg a csupasz talp volt az egyenancugunk. Ilyen öltö­zékben robogott át bandánk a János téren, le a Kaszap utcán az ingyen­strandig. Csak a trikót kellett futtá­ban ledobni, és zsupsz!, bele a víz­be! A gatyát minek? Megszáradt az rajtunk, mire este a dikón álomba ringatott a tündér, a gatya csak ősz­szel került le, ha egyáltalán maradt még belőle valami. Jó volt ez a nadrágpótló. Csak egy hiányzott róla: a zseb. Mert hát a gebelünkbe — a trikó meg a hasunk közé — nem fért be a sok encsem­bencsem. No, de segíts magadon, az isten is megsegít. Mi úgy segítet­tünk, hogy a Tóalján levő gyümöl­csösök dézsmálása során, a fára fel meg le, ugyancsak próbára tettük a A folt klottot; a jő isten meg úgy,, hogy megsúgta drága anyánknak, miből teremtse elő a foltot a gatyára. Mindannyiónk közül a Fehér Jós­káé volt a legfáintosabb hózen, mert­hogy az övén hátra is jutott egy jó­kora, szép lila folt, a feltételezett farzseb táján, pontosabban attól lej­jebb és középfelé. S hogy, hogy nem, addig mesterkedett Jóska, mígnem a tetején felfeslett a cérna, ha meg már így történt, el sem képzelhető alkalmatosabb hely a csúzlinak. A nyele befért, a kétszáras tejgumi és a végén a kavicstartó bőr meg hadd csüngjön! Csüngött is, de még hogy! Csak úgy fickált jobbra-balra, amint Jóska trappolt a forró flaszteron. Bizony mondom, nem irigyeltük vol­na érte, ha tudjuk, milyen tragé­dia okozója lesz még ez a bajnoki viselet... Történt egy napon — a sokadikon meg a sokadik esetben —, hogy a vacsoránkat a Rostásék eperfáján költöttük el. Egy darab kenyér, ma­rékszámra a maszatolásra legalkal­masabb feket eper — mi kell más a boldogsághoz? No, igen, még a Rostásék szőke copfos Terikéje. Hát ő meg éppen ott volt a fa alatt — mondom: éppen, tehát mint mindig —, s Jóskával versenyben válogat­tak neki a legkövérebb eperszeme­ket, bizonygatva: az enyimet ögyed, Terike, ez a szobb! Sohasem veszekedtünk Jóskával. Csak a szerelem miatt. Persze, ezt is csak férfiasan! Mint most is: ki tud Tarzánabb lenni Tarzánnál? (Ekkoriban járták a Tarzán-filmek.) Azt mondja Jóska már teli hassal: ezt az ugrást nézd mög, Terike! Az­zal ugrott, s azzal reccs. De nem az ág! A gatya. Az ág csak annyiban hibázott, hogy beleakaszkodott a fi­tyegő csúzliba. De hogy!? TJgy, hogy egyszeriben kettészelte Jóskán a fer­tálytakarót, felcsúszott a hóna aljáig, S bizony láttatta, aQút éppenséggel takarnia kellett volna. Mondjam, mi történt azután? Rf­va-bőgve, csukladozva-fulladozva szaladt Jóska haza, rongyos törül­közőként csavarva maga köré a klott maradékát. Szegény Fehér né­ni, nem győzte vigasztalni: né bú­sulj, kisfiam, jó lössz ez még fótnak, csak haggyad már a rívást. Hpnnan is tudta volna korán őszült feje, hogy nem a gatyát siratja Jóska, ha­nem a legyőzetését, ami első, leg­tisztább, legártatlanabb szerelmét gyalázta meg... S én is csak most döbbentem rá, a hír olvastán, hogy legjobb cimbo­rám annak idején tulajdonképpen a szegénység szégyenkönnyeit nyelte. S most azt mondom: ti, földiek, ha már úgy hiányzik az a folt ebben a divatos világban, legalább jó erő­set varrjatok a nadrágra. Bár ki tudja, kell-e? Se csúzli, se eperfa Csala László Villány szomszédságában, a nagyharsányi hegy tövében le­vő régi kőbányát ismét szobrászművészek népesítették be. A már hagyományokkal rendelkező művésztáborban több neves, közöttük néhány külföldi — NDK-ból, Romániából, Csehszlovákiából meghívott — szobrász dolgozik. A mű­vészek alkotásukat a megyének ajándékozzák. így, az el­múlt évek alkotásaiból, már több tucat mű díszíti a sza­badtéri kiállítást. Képünkön: Kovács Ferenc budapesti szobrászművész munka közben. Felhő­átvonulások Varható időjárás csütörtök estig: Felhőátvonulások, ke­vesebb helyen futó záporral, egy- két helyen esetleg ziva­tarral. Az élénk, időnként erős. a Dunántúlon helyen­ként viharos lökésekkel kí­séri északnyugati szél csak igen lassan mérséklődik. Várható legmagasabb nappa­li hőmérséklet: 22—26 fok között. TÜHB TEJTERMÉK Ííövokszik a termelői lej­kínálat, az ipar ennek meg­felelően a tavalyinál több tejet CB tejterméket bizto­sit a kereskedelemnek. Az első félévben 11 százalékkal több tejet vett át az ipar, mint az elmúlt év azonos időszakában, s így bőséges volt a kínálat. VILÁGVÁROSOK MÚZEUMAI Az újszegedi November X művelődési központ isme­retterjesztő sorozatának be­íejező előadása holnap, pén­teken este 6 órakor lesz a művelődési központ elő­adótermében. Forgó László­né tanár Az Ermitázs kin­csei címmel tartja meg dia­vetítéssel egybekötött elő­adását TANÁCSADÁS AUTÓSOKNAK A Csongrád megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács so­ros fogadóóráját ma, csütör­tökön délután 4 és 6 óra között kereshetik fel a ta­nácsot kérők Szegeden, a Kossuth Lajos sugárút 23. szám alatt. Fogadóórát tart dr. Tandari János ügyvéd és Gazdagh László, a Sze­ged városi tanács építési és közlekedési osztályának fő­előadója. BRIGADVEZETÖK TANÁCSKOZÁSA Sándorialván és Zákány­széken tanácskoztak teg­nap, szerdán a községben dolgozó szocialista brigádok vezetői. A brigádmozgalom eddigi eredményeit értékel­ték, és a soron következő feladatok megoldásának mó­dozatait vitatták meg. VEZETŐ­KÉPZÉS Szerdán az Országos Ve­zetőképző Központban saj­tótájékoztatót tartottak. Dr. Bérci Gyula, az intézet fő­igazgatója elmondta, hogy az 1973—74-es tanévben 1200 vezető vett részt különböző szintű tanfolyamokon és egy­re jobb együttműködés ala­kult ki a különböző minisz­tériumokkal a vezetőképzés területén. SZÜNIDEI MATINÉ Az újszegedi napközis tá­borok lakóinak, valamint a filmeket kedvelő általáncs iskolás korú szegedi gyere­keknek rendeznek filmvetí­tést holnap, pénteken dél­előtt 10 órakor a November 7. művelődési központban. A szünidei matinékat ezentúl hetenként megrendezik. A BARTÓK KÓRUS AUSZTRIAI SIKERE A napokban érkezett haza Ausztriából a szegedi Bar­tók Béla Művelődési Köz­pont Bartók kórusa. A negy­venkét tagú énekkar részt vett a Spittal ander Drau­ban háromévenként meg­rendezésre kerülő nagysza­bású nemzetközi kórusfesz­tivál idei versenysorozatán. A Rozgonyi Éva karnagy ve­zette szegedi kórus nagy si­kerrel szerepelt. A részt vevő tizenegy ország ének­karainak versenyében mű­dal kategóriában első, nép­dal kategóriában harmadik helyezést értek el. Feltalálja magát — Tudod, drágám, a telefon miatt egy perc­nyi nyugtom sincs: ál­landóan szól. — És te mit csinálsz es ellen? — Nagyon egyszerű. Felhívom egyik barát­nőmet, és két óráig cse­vegek vele. Legalább ezalatt nem zavar a te­lefon. SZERDAI PIACI ARAK A csirke kilója 30, a tyú­ké 26, a tojás darabja 1 forint volt Az újburgonya kilóját 3, a vöröshagymáét 4,50—5, a fejes káposztáét 2,50—3, a kelkáposztáét 4,50 —5, a karalábét 3,50, a kar­fiolét 6—8, a sárgarépa cso­móját 2, a gyökérét 1,50— 2 forintért kínálták. A kar­fiol kilóját 6—8, a paradi­csomét 20—22, a főzőtökét 1,50, az uborkáét 3—5, a zöldbabét 4—8, a zöldborsó­ét 7—8, a fokhagymáét 18— 20, a sóskáét 6, a zöldpap­rika darabját 0,50—2, és a retek csomóját 1—1,50 fo­rintért lehetett venni. A gomba kilója 35—45, az al­máé 4—8, a körtéé 5—8, a meggyé 8—16, a sárgaba­racké 5—8 forintba került. Az őszibarack kilója 5— 8, a szilváé 4—5, a málnáé 20—22, az egresé 8, a dióé 14—16, a savanyú káposztáé 8, a mák literje 32 forint volt. Kánikulában Szeméthegyek és panaszok Tűzvédelem az aratásnál A kenyérgabona betakari- tűz az aratásnál és a csép­tasál. valamennyi mezőgaz- lésnél, s nagy mennyiségű, dasági üzemben megelőzték lábon álló vagy learatott ter­a tűzvédelmi szemlék, ellen- més semmisült meg. A leg­őrzések. A nyári hónapok- nagyobb veszély a vasutak ban leginkább a kalászos mentén fenyegeti a ter­terményeket fenyegeti a tűz, ményt, a legtöbb tűz még amely az elmúlt évben te- mindig a mozdonyszikrától temes károkat okozott. Az keletkezik. Éppen ezért ott, 1973. évi betakarításnál több ah°' a gabonát a yasútvo­. ... nalhoz közel vetettek el, az mint szaz esetbeft pusztított aratást már az úgynevezett viaszérésben meg kell kez­Szeméthegyek, elmocsara­sodott árok, buja növények, szúnyogok elciorádója. Ilyen képet fest az Alsónyomás sor az ott lakók bosszúságára. A környékbeliek panaszt tettek a tarthatatlan állapotok mi­att. Érveltek: orrfacsaró a bűz, egészségtelen a környék. Kérték az árok kitisztítását. A KÖJÁL jogosnak találta a panaszt, egészségtelennek a környéket, s átiratban kérte a tanácsot, hogy tisztítsa ki az árkot, s végezze el az ezzel járó teendőket, tehát: szedje ki a szemetet, és hordja el. Csinálja a ta­nács!? Igen — mit tehetne? Ennek az „éremnek" is van másik oldala, s adódik a kérdés: ki halmozta el az Alsónyomás sort szétnyúzott bakancsokkal, döglött macs­kákkal, rothadó hulladékkal, kiszolgált éjjeliedényekkel? A tanács nem! Maradnak a környékbeli lakók, tisztelet a kivételeknek. Állításuk igaz: mocskos a környék. A tanács most rendet tesz, de legköze­lebb tehetnék ezt a szemc­telők! Végül is az ö szemét­dombjuk. A. S, Két óriás harcsa egy hálóhúzással Mély meg re üdüléssel tudatjuk, hogj szeretett férj. apa, KOBRI­ZSA ANDRAS, életének 64. évé­ben hosszú szenvedés után el­hunyt. Hamvasztás utáni bú­csúztatásáról később intézke­dünk. A gyászoló család. T 7453 FAI.UDI JENÖNÉ Piesz Ilona, életének 70. évében hosszú szen­vedés után elhunyt. Hamvasz­tás utáni búcsúztatása július 13­án 11 órakor lesz, a Dugonics­temető ravatalozójából. A gyá­szoló család. T 7419 Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik szeretett halot­tunk. BAI.OGH KAROLYNÉ te­metésén megjelentek, részvétük­kel es virágaikkal mély fájdal­munkal enyhíteni igyekeztek. A gy aszóin család. T 7442 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, akik szereteti édes­apám. HEGYF.SI JÁNOS teme­tésén megjelentek, részvétükkel és -virágaikkal mély (ajdalmun­Gyász­közlemények kat enyhíteni igyekeztek- A gyászoló család. T 7444 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, jó barátoknak, akik szeretett halottunk, VAJDA JÓ­ZSEF temetésén megjelentek, részvétükkel és virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek. A gyászoló család. T 7433 Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett Térj, apa és nagyapa. TÓTH ISTVÁN életének 76. évében rövid szen­vedés után rlhunyt. Búcsúzta­tása hamvasztás után lesz. A gyászoló család. Lidicei tér 10. Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, és munkatársaknak, akik szeretett feleség, édesanya, KOVÁCS LA­JOSNÉ temetésén megjelentek, részvétükkel és virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek. Köszönetet mondunk to­vábbá a DÉMASZ-tól megjelent dolgozók őszinte részvételükért. A gyászoló család, Kigyó u. 1. Tudatjuk a rokonokkal és ba­rátokkal, hogy DUDÁS BÉLANÉ Boros Julianna, 1974. július 8-án elhunyt. A Belvárosi temetőben örök nyugalomra helyeztük. A gyászoló család, Szekeres utca 31 /A sz. Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, ba­rátoknak. az Ov Szegedi Vas­öntöde dolgozóinak és vezetői­nek, a Konzervgyár tároló rak­tára dolgozóinak, akik szeretett halottunk. HEIM MIKLÓS te­metésén megjelentek, virágaik­kal. részvétükkel fájdalmunkat cnyhiteni igyekeztek. A gyászo­M család, Zákány o. JS. sa, deni. A tűzvédelmi ellenőrök­nek munkát ad a rendsze­res felmérés; meg kell ál­lapítaniok, hogy mindenütt kioktatták-e a gépek kezelő­személyzetét a szükséges tudnivalókról, és ellenőriz­niük kell, hogy a gabonatáb­lákon megfelelő-e a tűzoltó­felszerelés. Felkészülnek ar­ra is, hogy a learatott ter­mést mindaddig óvják, amíg be nem kerül a magtárakba. A mezőgazdasági termé­nyek betakarításánál mind­inkább számolnak azokkal a tűzesetekkel. amelyeket a mezőgazdasági gépek és be­rendezések okozhatnak. Ezért a műszaki eszközök rendszeres ellenőrzését meg­"szigorítáák. A levonuló árhullám a ví­zi emberek kezére játszik. Nem mindennapos zsák­mányra tett szert ifjú Gercsó András, a szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagja. Tegnap, szerdán reggel a Ti­sza algyői szakaszán egyet­len hálóhúzással két óriás harcsát fogott, hetven és hetvenhat kilósakat A két méternél hosszabb vízi raga­dozók nehezen adták meg magukat. Némi segitségre is szükség volt a hatalmas pél­dányú harcsák szárazra emeléséhez. A szerencsés halásznak nyolcvanszázalékos előleg­ként 3 ezer 400 forintot fi­zettek ki azonnal, a többit az év végi elszámoláskor kapja meg. DÉLMAGYARORSZÁG. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának na­pilapja. — Megjelenik hétfő kivételével naponta, hétköznapokon 8, vasárnapokon 12 oldalon. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8740 Szeged. Magyar Tanácsköztár­saság útja 10. — Telefon: 13-535, 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged. Rajcsy-Zs. Íttde*s J> Ojá, Ehrfizeteii dü eer hónapra 2* MC

Next

/
Thumbnails
Contents