Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

64. évfolyam 160. szám 1974. íúlius 11., csütörtök Ára: 80 fillér Fock Jenő miniszterelnök látogatása Csongrád megyében VfLAQ PROLETÁRIftl, EGYESÜLJETEK! 11 pártkongresszus tiszteletére: Takarékosság ­több termék Munkaverseny a Móra ós az Új Élet Tsz-ben Somogyi Kéroiyné felvételei % ffiológiif? kutatóintézetben dr. Janossy András tudomli­munkalárs (balról) bemutatja az elektronmikroszkő­mrf Foefe Jenőnek. Mellette dr. Straub E. Brúnó. A szegedi Móra Tsz tag­jainak munkájával a nehéz időjárási viszonyok között is gyomtalanok a vetések, pe­dig nagyon . sokszor vált olyanná a föld, hogy nem tudtak rámenni gépekkel. A téesz tagjait kötelezi a régi hírnév, a központi irodában levő oklevelek, amelyek az előkelő második hely eléré­sét tanúsítják az országos fűszerpaprika- és kukorica­termesztési versenyben. Ter­mészetesen csatlakoztak az MSZMP XI. kongresszusá­nak és hazánk felszabadulá­sa 30. évfordulójának tiszte­letére indult munkaverseny­hez. A növényvédő szocialista brigád felajánlotta, hogy az eddigieknél tíz százalékkal kevesebb vegyszert használ fel, ugyanakkor a növény­termesztőkkel közösen — szintén tíz százalékkal — növelik a kukoricatermést. Ez egyrészt 117 ezer forint megtakarítást, másrészt 600 ezer forint termelési érték­emelkedést jelent. A barom­fitenyésztő telep brigádjai gondos munkával, a levegő hőmérsékletének, relatív pá­ratartalmának fokozott fi­gyelésével, a fertőtlenítés követelményeinek messze­menő kielégitésével csök­kenteni kívánják az egy ki­logramm baromfihús előál­lításához szükséges takar­mány mennyiségét. Jobban kell ügyelniük a technoló­giai berendezések karban­) tartására, szakszerű üzemel­tetésére is, hogy minél keve­sebb tápanyag szóródjon el, egy csepp se vesszen kárba, így 112 ezer forintot takarí­tanak meg. A javítóműhely minden munkagépet, egyéb berende­zést a különböző soros mun­kák megkezdése előtt két héttel üzemképes állapotban átad. A II. számú műhely dolgozói azt vállalták, hogy a munkafolyamatok alapo­sabb megszervezésével mun­kabérük minden forintja mögé magasabb termelési értéket produkálnak. Az asz­talosok a téeszben felmerülő munkák elvégzésén túl tíz százalékkal emelik a más megrendelésekből származó árbevételt úgy, hogy éssze­rűbben osztják be munka­idejüket, annak minden per­cét maximálisan kihasznál­va. A Móra Ferenc Mgtsz szo­cialista brigádjai is végez­nek társadalmi munkát. A villanyszerelők az újszegedi Ifjú Gárda otthont patronál­ják, a többiek kézilabdapá­lya építését vállalták az I. számú üzemegység területén, ami a falemezgyár és Béke­telep között helyezkedik el. A téesz vezetősége örömmel karolta fel a hasznos kezde­határozatában úgy döntött, hogy a munka­versenyben legkiemelkedőbb eredményt elérő kollektívá- 1 jutalmazza. A mihályteleki Üj Elet Tsz-ben hagyományai van­nak a munkaversenynek, amely évről évre mind na­gyobb eredményeket produ­kál. A mozgató erő a kong­resszusi és felszabadulási versenyben is a szocialista brigádok kezdeményezése, lelkesedésük átterjedt a té­esz valamennyi tagjára. A közgyűlés elfogadta a fel­ajánlások összegezését, amely a bevétel növelését és az anyagtakarékosságot tűz­te célul. Például a kertészet, a tésztaüzem, a baromfi­kombinát dolgozói és sokan mások összesen több mini 2 millió forint árbevétel-eme­lést vállaltak, ami mögött nem kis munka van. A gép­csoport tagjai felajánlották, hogy 150 ezer forinttal csök­kentik az üzemanyag-fel­használás költségét, megta­karítanak 250 ezer forint ér­tékű alkatrészt. A vizes esztendő igen ko­moly károkat okozott az Üj Élet Tsz-nek is. A munka­verseny-vállalások teljesí­tése szépen pótolja majd a természet miatti vesztesége­ket. A jó zárszámadást ké­szítik elő a kommunista mű­szakok is, amelyeken részt vesznek a hentes-, a lakatos-, a csiszoló-galvanizáló üzem, a tmk-részleg dolgozói, va­lamint az állattenyésztők. Szívesen támogatják az óvodákat és az iskolákat is, az Ifjúság szocialista brigád például 720 órát ajánlott fel a bölcsődének. A növényter­mesztő brigádok Mihálytelck lakóival közösen vállalták, hogy a tanács által megvá­sárolt kő és sóder felhaszná­lásával kocsiutat építenek, elvégzik a szükséges alapo­zási munkákat, járdát is épí­tenek. Társadalmi munkájuk közel másfél millió forint értékű lesz, nem beszélve arról, hogy az új út minden­kinek a hasznára készül. Az Üj Életben már ered­mények is születtek egy ko­rábbi, városunk felszabadu­lásának 30. évfordulójára tett felajánlásból, amit ala­posan túlteljesítettek. A vál­lalás 120 ezer forint értékű társadalmi munka volt, de összesen több mint 900 ezer forintot hozott az a tevé­kenység, amit ténylegesen elvégeztek járdaépítésben, utak rendezésében, föld­munkákban, gyermekintéz­ményeknél és a kuttúrház- • náL gozók továbbképzési prog­ramjáról. A miniszterelnök válaszában felhívta a figyel­met o legidőszerűbb taná­csi tennivalókra. Vendégünk ezután elláto­gatott az MTA Szegedi Bio­lógiai Központjába, ahol dr. Láng István, az MTA főtit­kárhelyettese. dr. Straub F. Brúnó főigazgató és az in­tézetek más vezető munka­társai fogadták. A klubban a főigazgató vázolta a Bio­lógiai Központ megszervezé­sének körülményeit, szólt a négy intézet felszereltségé­ről, műszerellátottságáról, a kutatási témák irányáról, a kutatás és oktatás kapcsola­táról, különös tekintettel a Biológiai Központ és a sze­gedi egyetemek gyümölcsöző kapcsolatára. Megemlítette^ hogy hazai és ENSZ-ösztön­díjasok képzése is folyik az intézetekben, majd eszmecse­rét folytattak az alap. és al­kalmazott kutatás kapcsola­táról. A beszélgetésen ott voltak — a megyei és vá­rosi vezetőkön kívül — dr. Alföldi Lajos, a főigazgató tudományos helyettese, dr. Garai András, a Biofizikai Intézet igazgatója, dr. Fa­ludiné dr. Dániel Ágnes, a Növényélettani Intézet igaz­gatóhelyettese, dr. Halász Árpád ügyvezető igazgató, Gelc Sándor, a pártvezetőség tagja. Ezt követően Fock Jenő­nek bemutatták az intézete­ket. Elsőként a Biofizikai In­tézetet kereste fel, ahoíhosz. szabban időzött az elektron­mikroszkópnál. Az itt levő, hazánkban jelenleg, legkor­szerűbb műszert dr. Jánossg András mutatta be a mi­niszterelnöknek. Majd a Nö­vényélettani Intézetben dr. Maiiga Pál tudományos munkatárs magyarázta el az itt folyó rövényi sejtkuta­tás elveit. Ezek lényege: nö­vényi sejtből reprodukálni, — magát a növényt. Mint mondotta, a kutatás olyan stádiumban van, hogy rövi­desen el lehet dönteni majd e kutatási irány gyakorlati hasznosíthatóságának kérdé­sét. Délután a Csongrád me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat szalámigyárá­ban folytatódott a program. Az üzem bejáratánál dr. Pi­ros László igazgató, Kiss Er­nő, a pártbizottság titkárhe­lyettese, Kiss Ferenc szak­szervezeti és Tápai László KISZ-titkár fogadták a mi­(Enyedi Zoltán felvétele) Dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára ismerteti a megye politikai-társadalmi-gazdasági helyzetét. Mellette: Fock Jenő, majd dr. Perjési László. Tegnap egynapos hivata­los látogatásra Csongrád me­gyébe érkezett Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­tanács elnöke. A megyei pártbizottság székházában tartott tanács­kozáson ott voltak dr. Ko­mócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, dr. Németh Lajos, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Kelemen Miklós, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagja, me­gyei rendőr-főkapitány, dr. Biczó György, a Szegeid me­gyei város tanácselnöke, dr. Ozvald Imre, a szegedi vá­rcsi pártbizottság titkára, Somodi Gyula, a Központi Bizottság munkatársa, vala­mint a megyei pártbizottság több más vezető munkatársa. A miniszterelnöknek dr. Komócsin Mihály adott tájé. koz tatot a megye helyzeté­ről. amelyben kitért az ipar, a mezőgazdaság, a város- és községpolitika kérdéseire, taglalta a beruházások hely­zetét. szólt a lakosság élet­körülményeinek javulásáról, valamint kulturális kérdé­sekről. Részletesen ismertet­te a megye pártszervezetei­nek tevékenységét, politikai munkánk eredményeit és szólt a párthatározatok vég­rehajtásáról a megyében. Tájékoztatója kapcsán vála­szolt Fock Jenő kérdéseire is. Ezt követően a miniszter­elnök felkereste hivatalában a megyei tanács elnökét, dr. Komócsin Mihály, társaságá­ban. Fogadására megjelen­tek . dr. Perjési László, a me­gyei tanács elnöke. Hantos Mihály, és dr. Paczuk Ist­ván. a megyei tanács elnök­helyettesei, dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb-titkára, Simon Béla, a megyei ta­nács pártbizottságának titká­ra és Joó Sándor szakszer­vezeti titkár. A megyei ta­nács elnöke tájékoztatójá­ban számos kérdést érintett, többek közölt az ár_ és bel­vizhelyzet alakulását és az ellene való védekezést. Ki­tért az idei — időjárás okoz­ta — nehéz betakarítás kö­rülményeire, nehézségeire. Ismertette a megye fejlesz­tési elképzeléseit, amelyek egy részéhez kormányzati se­gítség is szükséges. Beszélt a tanácsi dolgozók béreme­lése végrehajtásának tapasz­talatairól és a tanácsi üol_ A húsfeldolgozó üzemrészben, Hódi Ilona kérésérc, a mi niszterelnök üdvözlő sorokat ír a brigádnaplóba. niszterelnököt, kinek Rakon­czai Árpádné szocialista bri­gádvezető virágcsokrot nyúj­tott át. Az évi több mint két_ milliárdos termelési értéket előállító, s az idén csak ser­tésből 400 000-et feldolgozó vállalat tevékenységét az igazgató ismertette. Elmon­dotta, hogy ötéves fejlesztési programot hajlanak végre, amelynek keretében a vá­góhíd helyén új üzemkomp­lexum létesül közel egymil­liárdos beruházással. Ennek első részét, az évi 500 vago. nos húsfeldolgozót az ősz­szel adták át. Ez év szep­temberében megkezdik a próbaüzemelést az egy mű­szak alatt 1600 sertést fel­dolgozó és óránként 50 má­zsa zsírt olvasztó üzemben is. Úgyszintén elkészülnek a legfontosabb szociális léte­sítmények, közöttük 2000 adagos konyha, ebédlő és több laboratórium. Előhűtők és új szarvasmarha-feldol­gozó gépsor épül, s a mos­tani évi 13 ozer helyett 30 ezer szarvasmarha vágására, feldolgozására lesz kapaci­tás. Üj. évi 510 vagonos sza­lámigyár is épül, s ezzel ehapl ajtóra emelkedik a ter­melés. A beruházások 1976­ig teljesen elkészülnek. Miniszterelnökünk ezután a régi szalámigyár szárító­tornyát nézte meg, amit Hárs Ferenc szalámiüzem­vezető mutatott be. A torony tetejéről gyönyörű panoráma tárult a vendégek elé. Ezt követően Fock Jenő és kísé­rete megtekintette a fentebb említett új húsipari beru­házást. ahol Frányó István üzemvezető. Szakács József termelési osztályvezető és az építkezést kivitelező DÉLEP igazgatója, Sípos Mihály ka­lauzolta. Az üzemlátogatás során Hódi Ilona ifjúsági szocialista brigádvezető ké­résére miniszterelnökünk be­írta nevét a brigádnaplóba. Fock Jenő látogatásának befejező szakaszára Hódme­zővásárhelyen került sor. Itt a városi pártbizottság szék­háza előtt Török József, a pártbizottság első titkára és dr. Csatordai Antal, a városi tanács elnökének általános helyettese köszöntötték. Utá­na nyomban a Hódmező­vásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Tangazdaságba mentek, ahol Zsibók And­rás, a Csongrád—Békés me_ (Folytatás a 3. oldalon>) «

Next

/
Thumbnails
Contents