Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-10 / 159. szám

4 SZERDA, 19T4, JÚLIUS ttt Vágatliajtó kombájn Az alagútépítésben és a nagy termelékenységgel kébányászatban egyaránt jól szíti el a mintegy 80 tonna használható gépmonstrumot súlyú kombájn. Keménykonstruáltak szovjet szak- fémbetétes marófejei a legemberek. Alagút építéséhez keményebb kőzetekkel is akkor alkalmazható, ha megbirkóznak, olyan szilárd kőzetben ha- A kitermelt ércet, kőzetet ladhat, ahol nincs szükség vagy a felgyűlt törmeléket a különösebb biztosításra. A kombájnhoz csatlakoztatott bányászatban főleg a káli- teleszkopikus szállítószalagumtartalmú sók lelőhelyei- g^ üietve önjáró vagonnal nek kamraszerű kitermelésé- dolgozó rakodógéppel lehet nél vehetik jó hasznát. A 12 eltávolítani a gép környeze—14 négyzetméter kereszt- téből. metszetű, boltíves járatokat (APN, KS) Uj gyomirtó szerek Üj kukorica gyomirtó szerek kutatását és gyártását Kezdte meg a Fűzfői Nitrokémia, az iparszerű kukoricatermesztési rendszerek gazdaságaival kötött megállapodások alapján. A kukorica gyomirtó szerek előállításában több évtizedes hagyománnyal rendelkező gyár kutatói most különleges halmazállapotú, úgynevezett emulziós koncentrátumokat készítenek, amelyek felhasználása lényegesen gazdaságosabb és hatékonyabb, mint a hagyományos szereké. Jogesetek tanulságokkal A peres felek házastársak előző bírói ítélet alapján nem sére vezetne. Ha pedig a voltak. Osztatlan közös tu- szűnt meg. joggal való visszaélés joglajdonukat képezte a Sze- nyen szerződésmódosítás- szabály által megkívánt nyiged egyik lakónegyedében nak minősült volna az, ha latkozat megtagadasában all, levő szövetkezeti lakás. A a voit feleség az Országos és ez a magatartás nyomos köztük lezajlott házassági Takarékpénztár hitelfolyó- közérdeket, vagy különös bontóperben a bíróság ké- „ftási feltételeinek megfelelő méltánylást érdemlő magánrelmükre döntött a közös tu- minH.,7f.n nyilatkozatokat érdeket sért- a bíróság a fél lajdont képező lakás sorsa mlndazon nyilatkozatokat j0gnyilatk02atát ítéletével felől Az ítélet szerint a férj megteszi, amelyek réven pótolhatja, feltéve, hogy az tulajdoni illetőségét a fele- megnyílik a lehetősége an- érdeksérelc-m másképpen ség szerezte meg, aki ennek nak, hogy volt férje tartó- nem hárítható el. ellenértéke fejében köteles zását átvállalja A volt fele- Természetesen a bírósávolt 56 ezer 785 forintot fér- " . . gok ezzel a törvényadta lejének megfizetni. A tulaj- ség azonban sem az Orsza- *et-séggel ^ kivéteiesen donközösség ilyen módon gos Takarékpénztár felhiva- éhleki és annak feltételeit történő megszüntetését a fe- sára, sem volt férje ilyen ké- mindig körültekintően vizsleség kérte, ö ennek érdeké- re;m^re ezeke't a jognyilat- gálják. Az adott jogeset soben eljárt az Országos Ta- .}kt t tt rán aligha férhet kétség ahkarékpénztárnái is. ahon- kl'^tokat ne™ tene meg' hoz, hogy a volt feleség nan elvi hozzájárulást szer- holott a tulajdonközösség magatartása joggal való viszzett ahhoz, hogy e közös tu- megszüntetése iránt indított szaélésnek minősül, és milajdonban levő lakás vétel- perben erre kötelezettséget után ez az Országos Takaf^toztöstlr^ttSr3-1 vállalt. A járásbíróság ezért rékpénztárnál szükséges jogsak mindegyikét terhelő köl- a volt feleséggel szemben nyilatkozat megtételének a csönt ő kezes bevonása nél- úgy döntött, hogy a férjet megtagadásában állt, így a kül átvállalhassa Amikor terhelő kölcsön átvállalásé- bíróság ezt a jognyilatkozalJSS!UiSTT5SS hoz szükséges hitelvállalási tot a törvény rendelkezésein említett módját választotta, a nyilatkozatát Ítélettel po- nyugvó felhatalmazas alapfeleség által fizetendő ellen- tolta. ján pótolta. Egyben a volt érték meghatározásánál fi- Erre az nyújtott alapot, feleséget jelentős összegű f2EfevS'Sf0iyósí- hy Vörvény*u!ja ?iog;perköltség mcgflzetésére tott kölcsön egyedüli adósa «al val0 visszaélést. Joggal kötelezte. Ez utóbbi köl- való visszaélésnek minősül elhanyagolható tanulsága anférj a jog gyakorlása, ha a jog nak az ugyancsak alapvető társadalmi rendeltetésével jogi tételnek, hogy a polgári Miután az eljárás^ ^ ekként össze nem fér6 célra irá„ jogi viszonyokban a íelek. nyul, különösen, ha az a tői megkövetelt együttműnépgazdaság megkárosításé- ködést a kötelezettségek pontos teljesítésével és a jogok is 6em a feleség lesz, ettől a csöntartozástól tehát a megszabadul. jogerősen befejeződött, a férj nagyobb összegű kölcsön folyósítását kérte az Or szágos Takarékpénztártól, az ra, az állampolgárok zakla OTP azonban ezt megtagad- fására, jogaik és törvényes rendeltetésszerű gyakorláloltaríeleSvef közöi108ytu- érdekeik Vitására, vagy sával kell megvalósítani. illetéktelen előnyök szerzé- Dr. Falu György lajdonukban volt lakásra folyósított kölcsöntartozása még fennáll. A volt férj ezután pert Indított az Országos Takarékpénztár és volt felesége ellen is. Az Országos Takarékpénztárral szemben annak megállapítását kérte, hogy mivel a bíróság a közös tulajdonukban levő lakás tulajdonközösségét úgy szüntette meg, hogy az ő tulajdoni illetőségét a felesége szerezte meg, így az e lakás vételárára folyósított kölcsöntartozása is megszűnt. Volt feleségével szemben pedig azt kérte, hogy a lakásingatlanon fennálló, jelzúlogjogilag is biztosított kölcsön átvállalásához szükséges jognyilatkozatot tegye meg. A bíróság az Országos Takarékpénztárral szemben előterjesztett keresetet elutasította. Rámutatott arra, hogy az Országos Takarékpénztár és a felperes között kölcsönszerződés jött létre, amelynek alapján a hitelező, vagyis az Országos Takarékpénztár a volt házastársaknak, tehát az adósoknak meghatározott pénzösszeget bocsátott rendelkezésére, nekik pedig az volt a kötelességük, hogy a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizessék. Ez a kölcsönszerződés pedig az eredeti tartalommal mindaddig fennáll, míg azt ^a felek nem módosítják. Ennek hiányában tehát a volt férjnek az Országos Takarékpénztárral szemben a tartozása fennáll, az pusztán az) Szeged utcanevei Tanulmány és utca névtár — könyvben Hogy ki, mikor, miért, s szük, nagyon sok érdekes földrajzi, népességi, kultúrhogyan kapott utcát Szege- adalék feslik fel Szeged tör- történeti vagy egyéb emléden, azt megtudhattuk a ténetéből, egykori földrajzi ket ad a megfejtésben. Délmagyarországban, 1971- helyzetéről, településszerke- Ezekkel a kis példákkal ben közölt sorozatból. E ha- zetéről stb. De nyelvészetileg leginkább kedvet akartunk sábokon adtuk közre ugyan- is roppant érdekes elidőzni csinálni a városszerető emis Péter László most könyv- bizonyos elnevezéseknél, bereknek ahhoz, hogy foralakban is megjelent mun- Csak kúrióziumként emlí- gassák, tanulmányozzák és Icájának egy részét: a sze- tünk meg néhányat. Csöpör- élvezzék ezt a pedáns, tudomélyekről elnevezett utcák ke volt valamikor az Ady mányos, de ezzel együtt névadásának történetét, és tér neve — mivel záporok igen-igen szórakoztató könyennek bizonyos történelmi idején itt összefutott a víz; vet. Mindamellett egyéb viszontagságait. A Szeged ut- volt itt Araszt utca, ami a hasznát is megemlíthetjük — canevei című munka azon- rövidségéről kapta nevét; nevezetesen annak a hármas ban jóval több ennél. Törté- Bába-lyuknak hívták a mai célnak a megtestesülését, nelmi visszatekintés utca- Hattyú utcát; Bakakorzó hogy történeti adataival a névrendszerünk kialakulá- volt a Széchenyi tér, város- nvelvtudomány, a helytörtésára, az első tizedjegyzék- háza felőli platánsora; né- n"et és a néprajz igényeit tői, a török deffereken át a piesen Vanélia térnek nevez- egyszerre elégíti ki; az utca18. és 19. századi térképekig, ték a Valéria (jelenleg Bar- nevek eredetének és a névmajd az árvíz utáni helyzet- tók Béla) teret; a 19. század- adókról föltárt anyagnak a tői az átkeresztelési törekvé- ban Bogrács utca is szere- közkinccsé tételével Szeged sekig, és így tovább, a leg- pelt a jegyzékben; a Boszor- lakosságának városszeretetét frissebb máig. kány-sziget valóban sziget erősíti, s egyúttal érdemes Megtudhatjuk a könyvből, volt valamikor, a Fok és a javaslatokat tartalmaz az uthogy Szeged belterületének Kis-Tisza kerítette a város canevek további rendezésére, jelenleg 606 helyneve van, felőli oldalon; görögök, bu- De nem hallgathatjuk el a melyből 466 utca, a többi út, nyevácok és dalmaták is kötetnek egy igen praktikus tér, sor, köz, udvar, part, ] kt k várnshnn- rstt- hasznát sem: irányadó az rakpart, körút, sugárút stb. , a var0SDan> a cso utcanevek helyesírásában. A régi elnevezések jórészt Porkehez hasonlo jelentesű szegeden nagyon sok a himár kikoptak — Kácsafé- szó volt a népnyelvben a bás utcatábla, kicserélésük szek, ördöglyuk —, csak tanka, ezt őrzi az egykori alkalmával érdemes lesz beegykori föl jegyzésekben ol- cigány tanka elnevezés; a ci- lepillantani ebbe, az irányvashato, s egyedül a Palank ...,..,., , „ '. , elnevezést hozta vissza az tok életet, szeletkét jelen- ado mube. emlékeket tisztelő figyelem, tett, ezt igazolja a Czitek Végül hadd említsük meg, A Víz előtti elnevezések kö- köz elnevezés a régi kis hogy a Szeged utcanevei zül 69 él a"mai utcanévrend- zsákutcában... című könyv a városi tanács szerben, jórészt az eredeti , , . . . 4. , .„ , , helyen — mint például az Es nincs vege az érdekes- igazgatasi osztályanak Árva, a Bodzafa, a Borbás, ségeknek: Gecemán, Gyöp- adásában jelent meg, a Csillag, a Csuka, a Dugó- rugi, Hatrongyos, Hóhér te- egyúttal az ügy iránti * ILai,á,S/'' a lek> Ingyen utca, Jató, Ki- vatalos" szeretetet is rálica, Komlókert, Kuvik- monstrálja. tő ... — mind-mind valami Sz. S. I. Hóbiárt (basa), a Holló, a Kárász, a Kis-Tisza, a Molnár, a Paprika, a Répás, a Retek, a Sárkány, a Szűcs, a Veres ács, a Vidra, a Zárda utcák. Az utcanevekből 147 személyes eredetű. Nemzeti nagyjaink emlékét 101 utcanév őrzi, nemzetközi híresség nevét 9 viseli, írók és költők 24 utcát kaptak, tudósok 9-et, zeneszerzők, muzsikusok 4-et, festők, szobrászok, építészek 6-ot. Mindezekből szegedi személyek 40 utcanévtáblán szerepelnek. Legtöbb Szegeden a földrajzi elnevezésből keresztelt utca: 129. Egykori magyar városok nevét 32 utca őrzi, irányjelölő elnevezést pedig 34 utca visel. Ahogy a kötetet böngészkiami „hideVízben oldódó palack Egyre több műanyag pa- hidroxipropenilcellulóz, lack halmozódik fel a világ amely feloldódik, ha vízzel szeméttelepein, vagy válik kerül kapcsolatba. Az egészlevegőszennyező gázokká, az ségre teljesen ártalmatlan elégetés során. Környezetvé- anyag, akár meg is ehető, delmi céllal a kutatók most Eldobás előtt a palackon egy olyan palacktípust alakítót- kis tépőszalagot meg kell tak ki, amely használat után húzni, mire felszakad a kül95 százalékában elbomlik, ső védőréteg, s a behatoló Az újfajta palack falazata víz egy órán belül feloldja a 1,5—2,0 mm vastag középső középső réteg anyagát, s rétegből áll, amelyet két csak a kétoldali vékony 0,1 mm-es, kémiailag állán- "^réteg marad vissza. A palack ily módon való „feldo hartyareteg vesz közre. emésztése" akár a háztartási A középső réteg anyaga vízcsap alatt is elvégezhető. Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 42. Szegedi Napló, 1882. május 28. Ahogy épült a város. Munkás-ünnepély a posta- és távirda-palotánál. Az impozánsan emelkedő posta- és távirda-palota építésén dolgozó munkások ma ünnepet ültek. Tegnap rakták rá az utolsó téglát az épületre, mely ma kora reggel fellobogózva, zöld ágakon lengő tarka-barka kendőkkel hirdette — a munkások nagy napját. Az épületen dolgozó legénykék, lányok ünneplőbe öltözve, szép sorban fölállva várták az ünnepélyt. Közel háromszáz munkás helyezkedett el a főfal körül húzódó állványokon s a riadalmas éljenekkel fogadták a mérnöki gárdát Az egész beltért beharsogták. Ekkor aztán előállt a szónok: amint illik az „első kőmíves" — Temesváry József személyében és rákezdte a „zöldág-köszöntés"-! A sok magyar eredetiséggel előadott köszöntőben nem marad áldás nélkül se a haza, se a közlekedési miniszter, ki ezen szép ünnepély költségeire háromszázhatvan forintot küldött. Bőséges áldásban részesültek ezen kívül: Tisza Lajos, Lederer Ede építő-vállalkozó és még többen. Talpraesett ritmust mondott a derék kőműves az épülő palotára, mely igy szól: A távíró mindig csak jó hírt vigyen ki A nagyvilágba) A posta pedig mindig sok pénzt hozzon A városba! A fölszentelés befejeztetvén, a munkások letódultak az udvarra, hol már nagyban főzték az ebédre valót. Itt öblös bográcsokban párolgott a gulyás, továbbá friss pogácsákat osztott ki a fölügyelő a munkásoknak. A szorgalmat jutalmazták meg több jelesebb kőműves személyében a miniszter által e czélra adományozott összegből. Tánczmulatságot, délután az épület első emeletén rendeztek. Estig folyt a táncz s ezt vacsora követé. Aratás, kivándorlás. Szegedi Híradó, június 2-án. Közeledik az aratás ideje. Az az idő, mikor a legsürgősebb dolog folyik Magyarországon. Ehhez fogható munkát nem végeznek sehol hasonló körülmények között a világon. Alig lehet a nyugalomra csak gondolni is, pár órai pihenés után. ilyenkor újra napszámba fog az arató nép. És minő napszámba! Nincs ennél fárasztóbb, kimerítőbb munka még a gyárakban sem, ahol pedig ugyancsak kihasználnak minden erőt s lehetőséget. A délelőtt és délután, a nap és az éjszaka összefolynak. S bámulatra méltó kitartással folytatja terhes munkáját a földműves nép, mivel pár hét alatt kell beszerezni az esztendőre való „életet", a kenyérnek valót. Ezen a mi vidékünkön most az aratási saisonra különben is elégtelen a munkaerő. Sok dolgos kezet von el az aratási munkától a gátépítés, melyet a Tisza, Kőrös és Maros mentén nagy arányokban végeztetnek az állam vállalkozói. A munkások az élet-beszerzés szokott idejére sem hagyhatják abba a kubikolást, mely nekik egész éven át elég jó keresetet biztosít. Más esztendőkben is beütött aratáskor a munkás-szükség és egyes községek már kora tavasszal visszatartották vasútépítési vagy egyéb munkára készülő lakosaikat, nehogy a gazdák megszoruljanak dolgos kezek hijján. Ez évben nem lehetett ilyen módon intézkedni, miután a munkabíró emberek még a múlt őszön elszegődtek gátépítésre. Ez az oka, amért az Alföld egyik nagy városa: Szentes lépéseket tett, hogy katonaságot kaphasson az aratás idejére. Hiábavaló volt e kísérlet. Azt mondták, a honvédség szabadságon van. Ami pedig a közös hadseregbeli katonaságot illeti, annak tényleges szolgálatban levő létszáma oly csekély, hogy azt már újabb szabadságolásokkal a GeneralKommando nem akarja csökkenteni. Hja, az a General-Kommando! Annak nincs érzéke a földműves nép s általában a polgárság érdekei iránt. Mért hát a boszniai kaland és a katonai reformok rengeteg költségeit az aratás pár hetében kell kiteremteni ennek a szegény magyar népnek, melyet még legszorgosabb munkája közben is adóvégrehajtásokkal fojtogatnak, — megint csak a boszniai hódítás okáért. Hát úgy lesz az idén is. mint rendesen. Az aratást el kell végezni a népnek minden segítség nélkül. Olyan bajok, amiken lehetne segíteni. Ha már a katonaságtól nem akarják szabadságolni a legmunkabíróbb legényeket. Legalább gondolna rá a kormány, hogy a felvidékről százával, ezrivel Amerikába vándorló nép, inkább itt az Alföldre települjön, ahol égető szükség lenne munkáskezekre. Két nagy bajon lenne segítve egyszerre, ha a pusztuló felvidékről részint Ideiglenes, részint állandó természetű telepítéseket eszközölnének az elpocsékolni tervezett állam jószágokra. De ilyen dolgokra nem gondol a magyar kormány, a nép életérdekeit ő is annyiba veszi, mint a katonai General-Kommandó. A Tisza-kormány csak arra látszik teremtve lenni, hogy szaporítsa az államadósságot és deficzitet, hogy beharácsolja az adót, mitse törődve azzal a „csekélységgel", honnét veszi a nép a milliókat. Ugyanekkor vidéki tudósítótól: Szentes, ju. 23. Az adóbehajtásra f. hó 4-én magát beszállásolt cs. katonaságot sikerült városunk tanácsának — közvetve ő exeje által a pénzügyminisztérium útján — 6 hétre városunkból eltávolítani. Ez intézkedése a tanácsnak lakosságunk érdekében, üdvös volt, mert így a kizárólag földműveléssel foglalkozó népünk nyugodtan hagyhatja el családi tűzhelyét, a mezei munka legdrágább szakán, aratáskor, s nem kényszerül keservesen vendégelni, midőn a szegény ember falatot is alig nyújthat gyermekének. (Folytatjuk)