Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-09 / 158. szám
BEDD, 1974. JÜLIUS 9. 5 Melocco Miklós gipszplasztikái SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 A Compcontrol "74 nemzetközi számítástechnikai konferencia ma, kedden délelőtt fél 9-től előadásokkal folytatódik a megyei tanács épületében. Melocco Miklós szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában augusztus 20-ig, 10— 18 óráig. Orgona est Valahányszor a dóm orgonakoncertjein zsúfolt ház gyönyörködik a „hangszerek királyának" pompázatosan szárnyaló hangzuhatagaiban, s adja át magát a közönség valami különleges hangulat varázsának, rendszerint zavarba ejt a hangzás tisztasága, amit ezeken a hasábokon — bizonyos önvédelmi okokból — több kritikai beszámoló is szóvá tett már. Sokáig azt hittem, a koncertek megítélésének elháríthatatlan akadályait támasztja az akusztika. Tegnap este kiderült, az orgonajátékos maga is tehet a hangzás zavartalanságáért úgy, hogy alaposabb ismeretséget köt a szegedi hangszerrel és a templom akusztikai viszonyaival. Lehotka Gábor nemcsak azért nyújtott emlékezetes élményt nagyszámú hallgatóságának, mert kitűnő művész, és ízléssel összeállított programot mutatott be, hanem azért is, mert szegedi vendégszereplései során kiismerte a dóm orgonáját, az itteni hangzásviszonyokat. Bach két prelúdiuma és fúgája (h-moll, D-dúr) között Pastoralet, majd C. Franck Három sortie-ját és két Lisztművet (a zongoráról átírt egyik Desz-dúr consolationt meg a monumentális Weinen, klagen variációkat) szólaltatta meg áttetszően tiszta hangzással, sallarigtalanul, a hangszer lehetőségeire figyelő arányérzékkel. N. I. Izgalmas és gondolkodásra ingerlő kamaratárlattal vette kezdetét a Szegedi Ünnepi Hetek sokszínűnek ígérkező kiállítássorozata. A tavalyi. XIV. Szegedi Nyári Tárlat nagydíjával jutalmazott szobrászművész, Melocco Miklós gipszszobraiból rendezett kiállítást vasárnap délben nyitotta meg Kerényi József, Kecskemét főépítésze a Közművelődési Palota kupolájában. Minden valószínűség szerint nemcsak megoszlanak, de össze is csapnak majd a vélemények Melocco Miklós gipszplasztikáinak kapcsán. Lesznek, akik fanyalogva szemlélik az élők és holtak felnagyított, hófehér gipszarcait, a gondolatokkal telített drapériák megmerevített hullámtöréseit. S lesznek olyanok is. akik kritikátlan lelkesedéssel és üres, megalapozatlan rajongással zengenek majd róla. Tény, hogy ezek a szobrok mindenkit véleménynyilvánításra késztetnek, s az is tény, hogy nem könnyű eligazodni Melocco 20. századi Pompei-jének világában. Mert olyan ezen alkotások többsége, mint egy modern Pom_ pei megkövült leletkincse. Néhány szobor meg olyan, mint amilyennek Radnóti Miklós — Melocco egyik nagyszerűen megidézett alak_ ja, szellemi őse — álmodhatta (Alom) a halál kezét szorítva, a sír szélén az életet. a múlt felsejlő emlékeit. Melocco nem ábrázol. Gondolatait formálja szoborrá, művészetének kulcsa alkotói módszerében rejlik. „Laikus ember módjára lát", a laikusként szemlélődő ember tiszta gpndolataiból teremt plasztikát. Nincs itt) semmiféle modernkedő furfang, de száműzte a közhelyszerűséget, az olcsó kliséket, és a hamis heroizmust is. Legtöbb vitára alkalmat adó szobra minden bizonnyal a Csokonai tisztelt hamvai — ha ugyan a hagyományos értelemben szobornak lehet nevezni ezt a kompozíciót Csokonairól, a költő-garabonciásról jó néhány egészalakos kompozíció, mellszobor és portré készült az elmúlt évben is, a költő születésének 200. évfordulóján. Melocco nem állt be a portrékészítők sorába ezeregyediknek. Profán tisztelgés az ő gipsz_urnaládája, a gondolat hódolata az elporladó test és a soha el nem porladó költői gondolat előtt Felvételi előkészítő A József Attila Tudományegyetem immár hagyományos, a fizikai dolgozók gyermekei részére szervezett felvételi előkészítő tanfolyama tegnap, hétfőn délelőtt kezdődött Hódmezővásárhelyen, a Szántó Kovács János kollégiumban. Békés, Bács és Csongrád megyéből öszszesen 370 diák vesz részt a kéthetes előkészítőn. Az egyetem 31 oktatója és 31 hallgatója matematikából, fizikából, illetve idegen nyelvekből készíti fel a délelőtti és délutáni foglalkozásokon a diákokat, akik a tanulás szüneteiben számos sportrendezvényen vehetnek részt, vasárnap pedig egész napos kirándulást szerveznek számukra Gyulára. Az előkészítő tanfolyamot tegnap reggel fél 9-kor dr. Hevesi János, a JATE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg. STATISZTAVALOGATAS* Július 10-én, szerdán délután 6 órakor, a Dóm téren, a Czillei és a Hunyadiak című drámához, statisztákat vesz fai . A SZABADTÉRI JÁTÉKOK IGAZGATÓSÁGA. Főleg férfiak jelentkezésére számítunk. Ifjúsági küldöttség utazott Finnországba Tegnap, hétfőn egyhetes időtartamra Turkuba, Szeged finn testvérvárosába utazott a KISZ Szeged városi bizottságának küldöttsége. Az öttagú delegációt Baló Ilona, a városi KISZ-bizottság első titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Illés Tóth István, a KISZ Szeged városi bizottságának ifjúmunkás-felelőse, Korom Mária, a KSZV munkásnője, alapszervezeti titkár, Ágoston István, az ATIVIZIG KISZbizottságának szervező titkára és Papp István, a József Attila Tudományegyetem KISZ-bizottságának titkára. A szegedi ifjúkommunisták küldöttsége felveszi a testvérkapcsolatot a finn kommunista ifjúsági szövetség turkui szervezetével. Kinttartózkodásuk során tárgyalnak az együttműködésről és a közös programok kialakításának lehetőségeiről. Munkaszervezéssel: Somogyi Károlyné felvétele Kodály-emlékmű (részlet) 139 millió forint megtakarítás Nem is szobor ez a mű, inkább a formát öltött gondolat, Melocco gondolatvilágának palántásdoboza. Benne Csokonai beomolt koponyája, elvirágzott csontjai, s a századok során a rajongók mellédobált művirágai, melyek túlélték az elmálló testet. Melocco gipszurnája nem egy a sok Csokonai-megidézés közül. Csokonai-portré százával készülhet, ez a szoborgondolat azonban egyszeri. megismételhetetlen. A tárlat legnagyobb igényű vállalkozása a Kecskeméten felállításra kerülő Kodály-emlékmű gipszvázlatának részlete. Köztéri szobor lesz, híjával köztéri szobrászatunk minden közhelyének. sablonjának. Kodály szinte mellékalak a kompozícióban, háttal áll, gyűrött ruhában, megtörten. Tartásáról, jellegzetes hajáról mégis felismerhető. Szorosan simul az éneklő kórushoz. szinte beleolvad az éneklő lányarcok sorába. Ezeken a közös énekléstől átszellemült lányarcokon tükröződik — ez a szobrász gondolatának és a szobornak is a lényege! — Kodály szelleme, tanítása, életműve. Maga Kodály életművének tükrében él tovább. Ezeknek a szobroknak sorába nagyszerűen kapcsolódik Radnóti álmokban kutató portréja, a gyűrött falragaszból előtűnő Szónok eltorzult arca és teátrálisan lendülő keze. az Arc és a Halotti maszk ellentéte, a Ginsberg madonna pozitívnegatív felületének izgalmassága. Néhány alkotás azonban rutintanulmánynak (A lányok orra, Kéz és hát), néhány pedig pusztán pillanatnyi ötletnek (Alkalmi szobor, Kerti törpe) tűnik. Tandi Lajos Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetőinek értekezlete megvitatta az építő- és építőanyagipari vállalatok szervezésfejlesztési programjainak teljesítéséről, a munkaés üzemszervezés korszerűsítéséről előterjesztett jelentést. Ebből kitűnik, hogy sok építőipari vállalat hozott létre szervezési csoportot, s egy év alatt 73-ról 185-re növelték a vállalatoknál foglalkoztatott speciális szervezési szakemberek számát, az építőanyagipari ÉVM vállalatoknál pedig 125 szakember foglalkozik a munka- és üzemszervezés fejlesztésével. A vállalatok többsége az ágazati kutatóintézeteket is bevonta a korszerű szervezésben rejlő tartalékok feltárásába, a többéves programok kidolgozásába. Az eredmények elsősorban az építőanyagipari vállalatoknál jelentkeztek jól mérhetően. Eszerint a vállalatszervezési feladatok teljesítésével mintegy 20 millió, üzem- és munkaszerveA francia dokumentumsorozat azok közé a filmek közé tartozik, amelyeket nehéz és nem is nagyon szükséges utólag kommentálni. A megfelelő történelmi-szakmai kiegészítéseket ugyanis a korszak legalaposabb ismerői, neves történészek fűzik a filmekhez, mint a vasárnapi Műhely adásában, egyébként pedig magukért beszélnek, mindent elmondanak a roppant munkával összeállított képsorok. Nemcsak a csatákról. Az egész háborúról, a katonákról — általában az emberről. Dániel Costelle rendező — nyilván tudatosan — eredeti felvételek, híradófilmek közé mai beszélgetéseket iktatott. Az egykori csaták még élő szereplőit a helyszínekre kérte: emlékezzenek. Hatásos, különleges, drámai hangulatú képeket sikerült így szerkesztenie. Egyik pillanatban a csatákról készült felvételekkel elénk tárja a szörnyűségeket, aztán máris egy jól öltözött, disztingvált úriember jön felénk és mondja: igen, itt voltunk. Elgondolkodik, majd szűkszavúan, szakszerűen, hűvösen, vagy évtizedek csillapította felindulással sorolja — amire ő emlékezik. Döbbenetes hatású e kétféle képek egymásutánja. Az ötlet, hogy egyszerre akkori és mai szemmel nézhetjük az eseményeket, talán értékesebb, mint a hosszú évekig tartó kutatás a világ legnagyobb filmarchívumaiban, a rengeteg dokumentum között. Az a látvány ugyanis, hogy az elszabadult pokol világáról, idejéről, onnan jött, de hozzánk hasonló emberek úgy beszélnek, mint múltjuk akármilyen más eseményéről — a legszörnyűbb harci képeknél is hatásosabban szólít az esztelen, értelmetlen, abszurd „játék" ellen. Lehet, sőt majdnem biztos, hogy a film készítői számára nem ez a „kettős hatás" volt az elsődleges cél, hisz munkájuk kezdetén elég lehetett a feladat: a lehető legnagyobb hűséggel, szigorú objektivitással, kevéssé ismert felvételek segítségével bemutatni a csatákat. Csakhogy az elkészült részek óhatatlanul „pártosak", véleményt mondanak, és újra meg újra állásfoglalásra is késztetnek. Az írók, Jean-Louis Guillaud és Henri de Turenne minden elfogultsága (míg a francia vonatkozások sűrűn, a kelet-európai, balkáni események szinte egyáltalán nem szerepelnek) ellenére ezért is nagyszerű a sorozat. Végül is érthető és megbocsátható a patriotizmus ilyenféle beszűrődése — legyen szó bármilyen filmről. Ha hiányoljuk — teljes joggal — a Magyarország szerepéről, szerepléséről szóló fejezeteket, csak egy módon segíthetünk: magyar film megalkotásával. Ránki György, Juhász Gyula és Hanák Gábor már az eddigi televíziós beszélgetésekben olyan kevéssé ismert, a „köztudatból hiányzó" tényeket sorakoztatott, amelyek némileg más képet adnak a második világháborús Magyarországról, mintáz iskolákban ma is használatos tankönyvek. Ha ez utóbbiakból nem, miért ne ismerhetné televíziós filmből mindenki: mit mondanak a legújabb kutatások? Sulyok Erzsébet zéssel 75 millió, s más szervezési munkával 44 millió forint értékű megtakarítást értek el egy év alatt, ami az érintett vállalatok összeredményeinek 5—5,5 százaléka. A vállalatok építési feladataik teljesítését nem új munkaerő felvételével erőltették, hanem ésszerű munkaszervezéssel teremtették meg a hatékonyabb munka, s ezzel egyidejűleg a minőség javításának feltételeit is. Az építőanyag-iparban a Beton- és Vasbetonipari Művek hajtotta végre a legnagyobb szervezeti korszerűsítést. Több gyárát, telepét öszszevonta, szakosította és korszerűsítette a vezérigazgatóság irányítási rendszerét. Így az alkalmazottak számát 10,8 százalékkal csökkentette, a termelékenységet pedig 7,2 százalékkal növelte. Az építőanyag-iparban sok más vállalat is javította munkáját. Az ÉVM, akárcsak tavaly, az idén is tapasztalatcseresorozat megszervezésével segíti, hogy a legjobb kezdeményezések, módszerek az ágazat vállalatainak széles körében elterjedjenek. A minisztérium szorgalmazza és segíti a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer széles körű elterjesztését. Gyógyszergyári bővítés háromszázmillió forintot fordítanak az idén az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár fejlesztésére. A többi között felépül egy új üzemcsarnok, a körmendi gyáregységben különleges részleget létesítenek, és sok új importberendezést állítanak a termelés szolgálatába. Zenei ösztöndíj Szeged egyre jelentősebb eredményeket felmutató zenei életének kedvezőtlen kísérője, fejlődésének gátja, hogy a szimfonikus zenekar krónikus utánpótlásgondokkal küzd. Más vidéki együttesekhez hasonlóan a szegedi is érzi a főváros elszívó hatását, hiszen ott kedvezőbb lehetőségek kínálkoznak. A fluktuáció évről évre jelentkezik. Az utánpótlás fő forrása Szegeden a zeneművészeti főiskola tagozata, amely a szimfonikusoknak és a színház zenekarának biztosítja a zenészeket. A végzős hallgatókat azonban eddig csak alkalomszerűen lehetett Szegeden tartani, ezért a városi tanács hathatósabb intézkedést hozott. Más városok példája és tapasztalata nyomán társadalmi ösztöndíjat alapított. Szerződést kínál a főiskolán tanuló hallgatóknak, akik a diploma megszerzése után — az ösztöndíjjal megegyező időre — a művelődésügyi osztály által meghatározott zenei intézménynél vállalnak majd munkát. A vonóshiány országos jelenség, adott tehát, hogy az idei évtől állandósított három ösztöndíjat így használják fel. Ugyancsak a vonóshiány fölszámolását célozza a zeneakadémia szegedi tagozatának azon törekvése is, hogy tavalytól megkezdte a brácsista képzést. >