Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

BEDD, 1974. JÜLIUS 9. 5 Melocco Miklós gipszplasztikái SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 A Compcontrol "74 nem­zetközi számítástechnikai konferencia ma, kedden délelőtt fél 9-től előadások­kal folytatódik a megyei tanács épületében. Melocco Miklós szobrász­művész kiállítása a Köz­művelődési Palota kupolá­jában augusztus 20-ig, 10— 18 óráig. Orgona est Valahányszor a dóm orgo­nakoncertjein zsúfolt ház gyönyörködik a „hangszerek királyának" pompázatosan szárnyaló hangzuhatagaiban, s adja át magát a közönség valami különleges hangulat varázsának, rendszerint za­varba ejt a hangzás tiszta­sága, amit ezeken a hasábo­kon — bizonyos önvédelmi okokból — több kritikai be­számoló is szóvá tett már. Sokáig azt hittem, a koncer­tek megítélésének elhárítha­tatlan akadályait támasztja az akusztika. Tegnap este kiderült, az orgonajátékos maga is tehet a hangzás za­vartalanságáért úgy, hogy alaposabb ismeretséget köt a szegedi hangszerrel és a templom akusztikai viszo­nyaival. Lehotka Gábor nemcsak azért nyújtott emlékezetes élményt nagyszámú hallga­tóságának, mert kitűnő mű­vész, és ízléssel összeállított programot mutatott be, ha­nem azért is, mert szegedi vendégszereplései során ki­ismerte a dóm orgonáját, az itteni hangzásviszonyokat. Bach két prelúdiuma és fú­gája (h-moll, D-dúr) között Pastoralet, majd C. Franck Három sortie-ját és két Liszt­művet (a zongoráról átírt egyik Desz-dúr consolationt meg a monumentális Wei­nen, klagen variációkat) szó­laltatta meg áttetszően tisz­ta hangzással, sallarigtalanul, a hangszer lehetőségeire fi­gyelő arányérzékkel. N. I. Izgalmas és gondolkodásra ingerlő kamaratárlattal vet­te kezdetét a Szegedi Ünne­pi Hetek sokszínűnek ígér­kező kiállítássorozata. A ta­valyi. XIV. Szegedi Nyári Tárlat nagydíjával jutalma­zott szobrászművész, Meloc­co Miklós gipszszobraiból rendezett kiállítást vasárnap délben nyitotta meg Kerényi József, Kecskemét főépíté­sze a Közművelődési Palota kupolájában. Minden valószínűség sze­rint nemcsak megoszlanak, de össze is csapnak majd a vélemények Melocco Miklós gipszplasztikáinak kapcsán. Lesznek, akik fanyalogva szemlélik az élők és holtak felnagyított, hófehér gipsz­arcait, a gondolatokkal telí­tett drapériák megmereví­tett hullámtöréseit. S lesz­nek olyanok is. akik kriti­kátlan lelkesedéssel és üres, megalapozatlan rajongással zengenek majd róla. Tény, hogy ezek a szobrok min­denkit véleménynyilvánítás­ra késztetnek, s az is tény, hogy nem könnyű eligazodni Melocco 20. századi Pom­pei-jének világában. Mert olyan ezen alkotások több­sége, mint egy modern Pom_ pei megkövült leletkincse. Néhány szobor meg olyan, mint amilyennek Radnóti Miklós — Melocco egyik nagyszerűen megidézett alak_ ja, szellemi őse — álmod­hatta (Alom) a halál kezét szorítva, a sír szélén az éle­tet. a múlt felsejlő emlékeit. Melocco nem ábrázol. Gondolatait formálja szobor­rá, művészetének kulcsa al­kotói módszerében rejlik. „Laikus ember módjára lát", a laikusként szemlélődő em­ber tiszta gpndolataiból te­remt plasztikát. Nincs itt) semmiféle modernkedő fur­fang, de száműzte a köz­helyszerűséget, az olcsó kli­séket, és a hamis heroiz­must is. Legtöbb vitára alkalmat adó szobra minden bizonnyal a Csokonai tisztelt hamvai — ha ugyan a hagyományos értelemben szobornak lehet nevezni ezt a kompozíciót Csokonairól, a költő-gara­bonciásról jó néhány egész­alakos kompozíció, mellszo­bor és portré készült az el­múlt évben is, a költő szü­letésének 200. évfordulóján. Melocco nem állt be a port­rékészítők sorába ezeregye­diknek. Profán tisztelgés az ő gipsz_urnaládája, a gondo­lat hódolata az elporladó test és a soha el nem por­ladó költői gondolat előtt Felvételi előkészítő A József Attila Tudo­mányegyetem immár hagyo­mányos, a fizikai dolgozók gyermekei részére szervezett felvételi előkészítő tanfolya­ma tegnap, hétfőn délelőtt kezdődött Hódmezővásárhe­lyen, a Szántó Kovács János kollégiumban. Békés, Bács és Csongrád megyéből ösz­szesen 370 diák vesz részt a kéthetes előkészítőn. Az egyetem 31 oktatója és 31 hallgatója matematikából, fi­zikából, illetve idegen nyel­vekből készíti fel a délelőtti és délutáni foglalkozásokon a diákokat, akik a tanulás szü­neteiben számos sportrendez­vényen vehetnek részt, va­sárnap pedig egész napos ki­rándulást szerveznek szá­mukra Gyulára. Az előkészítő tanfolyamot tegnap reggel fél 9-kor dr. Hevesi János, a JATE tu­dományos rektorhelyettese nyitotta meg. STATISZTAVALOGATAS* Július 10-én, szerdán délután 6 órakor, a Dóm téren, a Czillei és a Hunyadiak című drámához, statisztákat vesz fai . A SZABADTÉRI JÁTÉKOK IGAZGATÓSÁGA. Főleg férfiak jelentkezésére számítunk. Ifjúsági küldöttség utazott Finnországba Tegnap, hétfőn egyhetes időtartamra Turkuba, Szeged finn testvérvárosába utazott a KISZ Szeged városi bi­zottságának küldöttsége. Az öttagú delegációt Baló Ilona, a városi KISZ-bizottság el­ső titkára vezeti. A küldött­ség tagjai: Illés Tóth István, a KISZ Szeged városi bi­zottságának ifjúmunkás-fe­lelőse, Korom Mária, a KSZV munkásnője, alap­szervezeti titkár, Ágoston István, az ATIVIZIG KISZ­bizottságának szervező tit­kára és Papp István, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem KISZ-bizottságának tit­kára. A szegedi ifjúkommunis­ták küldöttsége felveszi a testvérkapcsolatot a finn kommunista ifjúsági szövet­ség turkui szervezetével. Kinttartózkodásuk során tár­gyalnak az együttműködés­ről és a közös programok ki­alakításának lehetőségeiről. Munkaszervezéssel: Somogyi Károlyné felvétele Kodály-emlékmű (részlet) 139 millió forint megtakarítás Nem is szobor ez a mű, in­kább a formát öltött gondo­lat, Melocco gondolatvilágá­nak palántásdoboza. Benne Csokonai beomolt koponyá­ja, elvirágzott csontjai, s a századok során a rajongók mellédobált művirágai, me­lyek túlélték az elmálló tes­tet. Melocco gipszurnája nem egy a sok Csokonai-megidé­zés közül. Csokonai-portré százával készülhet, ez a szo­borgondolat azonban egysze­ri. megismételhetetlen. A tárlat legnagyobb igé­nyű vállalkozása a Kecske­méten felállításra kerülő Kodály-emlékmű gipszvázla­tának részlete. Köztéri szo­bor lesz, híjával köztéri szobrászatunk minden köz­helyének. sablonjának. Ko­dály szinte mellékalak a kompozícióban, háttal áll, gyűrött ruhában, megtörten. Tartásáról, jellegzetes hajá­ról mégis felismerhető. Szo­rosan simul az éneklő kó­rushoz. szinte beleolvad az éneklő lányarcok sorába. Ezeken a közös énekléstől átszellemült lányarcokon tükröződik — ez a szobrász gondolatának és a szobornak is a lényege! — Kodály szel­leme, tanítása, életműve. Maga Kodály életművének tükrében él tovább. Ezeknek a szobroknak so­rába nagyszerűen kapcsoló­dik Radnóti álmokban kuta­tó portréja, a gyűrött falra­gaszból előtűnő Szónok el­torzult arca és teátrálisan lendülő keze. az Arc és a Halotti maszk ellentéte, a Ginsberg madonna pozitív­negatív felületének izgal­massága. Néhány alkotás azonban rutintanulmánynak (A lányok orra, Kéz és hát), néhány pedig pusztán pilla­natnyi ötletnek (Alkalmi szobor, Kerti törpe) tűnik. Tandi Lajos Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium ve­zetőinek értekezlete megvi­tatta az építő- és építő­anyagipari vállalatok szer­vezésfejlesztési programjai­nak teljesítéséről, a munka­és üzemszervezés korszerű­sítéséről előterjesztett jelen­tést. Ebből kitűnik, hogy sok építőipari vállalat hozott lét­re szervezési csoportot, s egy év alatt 73-ról 185-re nö­velték a vállalatoknál fog­lalkoztatott speciális szerve­zési szakemberek számát, az építőanyagipari ÉVM vál­lalatoknál pedig 125 szakem­ber foglalkozik a munka- és üzemszervezés fejlesztésével. A vállalatok többsége az ágazati kutatóintézeteket is bevonta a korszerű szerve­zésben rejlő tartalékok fel­tárásába, a többéves progra­mok kidolgozásába. Az eredmények elsősor­ban az építőanyagipari vál­lalatoknál jelentkeztek jól mérhetően. Eszerint a vál­lalatszervezési feladatok tel­jesítésével mintegy 20 mil­lió, üzem- és munkaszerve­A francia dokumentumso­rozat azok közé a filmek kö­zé tartozik, amelyeket nehéz és nem is nagyon szükséges utólag kommentálni. A meg­felelő történelmi-szakmai ki­egészítéseket ugyanis a kor­szak legalaposabb ismerői, neves történészek fűzik a fil­mekhez, mint a vasárnapi Műhely adásában, egyébként pedig magukért beszélnek, mindent elmondanak a rop­pant munkával összeállított képsorok. Nemcsak a csaták­ról. Az egész háborúról, a katonákról — általában az emberről. Dániel Costelle rendező — nyilván tudatosan — eredeti felvételek, híradófilmek közé mai beszélgetéseket iktatott. Az egykori csaták még élő szereplőit a helyszínekre kér­te: emlékezzenek. Hatásos, különleges, drámai hangula­tú képeket sikerült így szer­kesztenie. Egyik pillanatban a csatákról készült felvételek­kel elénk tárja a szörnyűsé­geket, aztán máris egy jól öl­tözött, disztingvált úriember jön felénk és mondja: igen, itt voltunk. Elgondolkodik, majd szűkszavúan, szaksze­rűen, hűvösen, vagy évtize­dek csillapította felindulással sorolja — amire ő emlékezik. Döbbenetes hatású e két­féle képek egymásutánja. Az ötlet, hogy egyszerre akkori és mai szemmel nézhetjük az eseményeket, talán érté­kesebb, mint a hosszú éve­kig tartó kutatás a világ leg­nagyobb filmarchívumaiban, a rengeteg dokumentum kö­zött. Az a látvány ugyanis, hogy az elszabadult pokol világáról, idejéről, onnan jött, de hozzánk hasonló emberek úgy beszélnek, mint múltjuk akármilyen más eseményéről — a legszörnyűbb harci ké­peknél is hatásosabban szó­lít az esztelen, értelmetlen, abszurd „játék" ellen. Lehet, sőt majdnem biztos, hogy a film készítői számára nem ez a „kettős hatás" volt az el­sődleges cél, hisz munkájuk kezdetén elég lehetett a fel­adat: a lehető legnagyobb hűséggel, szigorú objektivi­tással, kevéssé ismert felvé­telek segítségével bemutatni a csatákat. Csakhogy az el­készült részek óhatatlanul „pártosak", véleményt mon­danak, és újra meg újra ál­lásfoglalásra is késztetnek. Az írók, Jean-Louis Guil­laud és Henri de Turenne minden elfogultsága (míg a francia vonatkozások sűrűn, a kelet-európai, balkáni ese­mények szinte egyáltalán nem szerepelnek) ellenére ezért is nagyszerű a sorozat. Végül is érthető és megbo­csátható a patriotizmus ilyen­féle beszűrődése — legyen szó bármilyen filmről. Ha hi­ányoljuk — teljes joggal — a Magyarország szerepéről, szerepléséről szóló fejezete­ket, csak egy módon segít­hetünk: magyar film megal­kotásával. Ránki György, Ju­hász Gyula és Hanák Gábor már az eddigi televíziós be­szélgetésekben olyan kevéssé ismert, a „köztudatból hiány­zó" tényeket sorakoztatott, amelyek némileg más képet adnak a második világhábo­rús Magyarországról, mintáz iskolákban ma is használa­tos tankönyvek. Ha ez utób­biakból nem, miért ne is­merhetné televíziós filmből mindenki: mit mondanak a legújabb kutatások? Sulyok Erzsébet zéssel 75 millió, s más szer­vezési munkával 44 millió forint értékű megtakarítást értek el egy év alatt, ami az érintett vállalatok összered­ményeinek 5—5,5 százaléka. A vállalatok építési felada­taik teljesítését nem új mun­kaerő felvételével erőltet­ték, hanem ésszerű munka­szervezéssel teremtették meg a hatékonyabb munka, s ez­zel egyidejűleg a minőség javításának feltételeit is. Az építőanyag-iparban a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek hajtotta végre a legna­gyobb szervezeti korszerűsí­tést. Több gyárát, telepét ösz­szevonta, szakosította és kor­szerűsítette a vezérigazgató­ság irányítási rendszerét. Így az alkalmazottak szá­mát 10,8 százalékkal csök­kentette, a termelékenységet pedig 7,2 százalékkal növel­te. Az építőanyag-iparban sok más vállalat is javította munkáját. Az ÉVM, akárcsak tavaly, az idén is tapasztalatcsere­sorozat megszervezésével segí­ti, hogy a legjobb kezdemé­nyezések, módszerek az ága­zat vállalatainak széles kö­rében elterjedjenek. A mi­nisztérium szorgalmazza és segíti a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer széles körű elterjesztését. Gyógyszergyári bővítés háromszázmillió forintot fordítanak az idén az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár fejlesztésére. A többi között felépül egy új üzemcsarnok, a körmendi gyáregységben különleges részleget létesíte­nek, és sok új importberen­dezést állítanak a termelés szolgálatába. Zenei ösztöndíj Szeged egyre jelentősebb eredményeket felmutató ze­nei életének kedvezőtlen kí­sérője, fejlődésének gátja, hogy a szimfonikus zenekar krónikus utánpótlásgondok­kal küzd. Más vidéki együt­tesekhez hasonlóan a szegedi is érzi a főváros elszívó ha­tását, hiszen ott kedvezőbb lehetőségek kínálkoznak. A fluktuáció évről évre jelent­kezik. Az utánpótlás fő forrása Szegeden a zeneművészeti fő­iskola tagozata, amely a szimfonikusoknak és a szín­ház zenekarának biztosítja a zenészeket. A végzős hallga­tókat azonban eddig csak al­kalomszerűen lehetett Szege­den tartani, ezért a városi ta­nács hathatósabb intézkedést hozott. Más városok példá­ja és tapasztalata nyomán társadalmi ösztöndíjat alapí­tott. Szerződést kínál a főis­kolán tanuló hallgatóknak, akik a diploma megszerzése után — az ösztöndíjjal meg­egyező időre — a művelő­désügyi osztály által megha­tározott zenei intézménynél vállalnak majd munkát. A vonóshiány országos jelen­ség, adott tehát, hogy az idei évtől állandósított három ösz­töndíjat így használják fel. Ugyancsak a vonóshiány föl­számolását célozza a zene­akadémia szegedi tagozatá­nak azon törekvése is, hogy tavalytól megkezdte a brá­csista képzést. >

Next

/
Thumbnails
Contents